Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-03-18 / 12. szám
4. 1804. március 18. SZEMLE. — A kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslatnak általánosságban való tárgyalása fölött még mindig nem ért véget a vita. Pedig az összes pártok számot tevő képviselői s/.ólottak már, számra nézve csaknem 80-an, tehát a képviselők Ve'öd része vett már részt a vitában. — A kérdés már minden oldalról, jogi, politikai, társadalmi, felekezeti, morálfilozófiái stb. szempontból nyert beható megvilágitást, de ez a javaslat ellenzőit még sem bírja arra, hogy elálljanak a szótól és hogy unalmas ismételgetésekkel elhúzzák a vitát. Még öt képviselő van a szólásra feljegyezve és hozzáadva az előadói és a többi záróbeszédeket a legjobb esetben csak szerdán kerülhet szavazás alá, ha addig is valami közbe nem jön .... Az eddigi vita eredményeként nem csak azt lehet örömmel constatálni, hogy az egész képviselőházban nincsen összesen 10 képviselő (ezek na- gyobbrésze is pap) a ki a polgári házasság valamelyik formáját ne követelné és hogy az összes pártok és képviselők tiltakoznak az illiberális elnevezés ellen, hanem még feljegyzendő és ennek a vitának javára irható az is, hogy a főrendiházi el• lenzék akciója az utóbbi időben nagyon aláhagyott. A főrendiházban csak pünkösd után kerül a javaslat tárgyalásra, a többség itt is bizonyosnak tekinthető. Március 15-ike a szegzárdi polgári iskolában. A szegzárdi polgári iskola épületén március 15-én lengett nemzeti zászló azt hirdette a város lakosságának, hogy az iskolának is ünnepe van e napon és bár csak saját körében, de a gyermekek lelkületóre bizonyára igen jótékony hatású iskolai ünnepélyben adott kifejezést hazafias érzületének. Vendégek nem voltak hivatalosak, de azért sokan hivatatlanul is felkeresték a szép lefolyású ünnepélyt. Pontban 10 órakor a „Hymnus“ eléneklésével vette kezdetét az ünnepség, mely után Krara- m e r János igazgató remek szép, a gyermekek szivéhez szóló hazafias megnyitó beszédet mondott, melyből — térszüke miatt — sajnálatunkra csak a főbb mozzanatokat közölhetjük. „Március 15-ike“ — igy kezdte beszédjét — „örökké nevezetes marad nemzetünk életében s arany betűkkel leend bevésve hazánk óvlapjaiba. Ezer éves történetünk bár gazdag dicső és nagy napokban, de azért mégis kevés olyant jegyezhet fel, melynek eseményei oly döntő befolyást gyakoroltak vo!na politikai, nemzeti, társadalmi életünkre, mint március 15-ike. S annál dicsőbb e nap, mert minden erőszak távol áll tőle s mert ártatlanul kiontott vér nem tapad emlékéhez. A hazafias lelkesedésben megnyilatkozó népakarat békés utón döntötte halomra a régi korhadt intézményeket s szerezte meg a nemzetek legdrágább kincsét: a népszabadságot! A szabadság másutt ezrek vérébe, gyakran trónuk árába került, mig nálunk egy csepp vér sem szennyezte be, nem homályositotta el fényét. Hogy a békés utón megszerzett szabadságért később patakként omlott a vér, s hogy legjobbaink érte vértanú halált szenvedtek, annak okait nem nemzetünk soraiban, hanem alkotmányunk, szabadságunk régi ellenségei táborában kell keresnünk. A március 15 iki események s szabadságharcunk megértéséhez, kellő méltatásához bizonyos fokú értelmi fejlettség s megfelelő történelmi, alkotmány jogi előismeretek kivántatnak. Kevesen vannak közöttetek olyanok, kik ezzel bírnak, s ezért, ha nem is megérteni, de legalább megérezni s sejteni tudjátok e nagy nap jelentőségét, kell hogy némi visz- 6zapillantást vessek nemzetünk történetére, hazánk múltjára.“ — Ezután vonzó előadásban elmondta a márciusi napok előzményeit, a szabadságharc kitörését s annak nemzetünkre való későbbi kihatását, a következő szavakkkal fejezve be beszédjét: „S mi, a mai nemzedék, mind ama jogok s szabadság birtokában, a melyekért ama nagy férfiak küzdöttek, kell, hogy leboruljuk lelki s szellemi nagyságuk előtt, kell, hogy emléküket hazafias kegyelettel szivünkbe zárva, példájuk által lelkesülve meggyujt- suk szivünkben a hazaszeretet tüzet, s hogy egyesítve a király iránti rendületlen hűséget a haza iránti lángoló szeretettel mindenkor a legszentebb legyen előttünk a haza!“ tolnavArmegye. _________ A beszédet Petőfi „Talpra magyar“ c. költeményének szavalata követte, melyet Herz o g TY oszt. tanuló igen szép érzéssel adott elő. Utána az ifjúsági dalkör énekelte ugyancsak a „Talpra magyarét. Majd Podgorelácz VI. oszt. tanuló olvasta fel a szabadságharc idejéről irt rajzát, melyet Kapitány, szintén VI. oszt. taouló felolvasása követett, ki ugyancsak abból a korból egy szép családi képet rajzolta Mindkét felolvasás nagy tetszéssel’találkozott. Végül pedig a „Vándordal“ el- énedése és B r e i n e r Béla VI. oszt. tanuló szépen előadott „Március 15-ike“ szavalmánya után az ünnepély véget ért. A nagy nap méltóságához képest az nap szünetelt a polg. iskolában a tanítás. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1894. évi március hó 20-án. 104/94. Milos István, Lukács György, Leller György és Gyugyai Pál ellen lopás miatt. 103/94. Mestyán Katalin ellen lopás kísérlete miatt. 102/94. Rohraan Henriknó, Bencz Mihály, Eizenbeisz Henriknél Sbherer Jánosné, Lindenlaub Jakabué, Bcholteisz Jánosné, Vendliug Jakabné és Lindenlaub Henrik ellen orgazdaság miatt, 101/94. Szebényi Mihály ellen vallás elleni vétség miatt. 1894. évi március hó 22-én. 106/94. Taba György ellen lopás miatt. 105/94. Krausz Zsigmond ellen sulyes testi sértés miatt. 162/94. Nagy István Békés ellen okirathami- sitás miatt. Legújabb. Kossuth Lajos betegsége. — Budapest. Felad, szombaton d. u. 6 ó. érk. 7 ó. 30 p. (A Tolnavármegye rendes tudósítójától.) Turinból ma déli 1 óráig a következő értesülések érkeztek a mai napról: Állapot reggel óta rosszabb, lélekzet nehezebb, tüdőlob terjedtebb, orvosok katasztrófa bekövetkeztét délutánra nem tartják kizártnak. Lajos fia ma reggel érkezett Túr inba, megjöt- tén Kossuth nagyon örült és kezét tartva mondotta : Nagyon rosszul vagyok fiam. Hírek. — A Baja-báttaszéki helyi érdekű vasút, melyre az előmunkálati engedélyeket Vojnits István Szabadka és Baja törvényhatósági joggal felruházott sz. kir. városok főispánja birja, közigazgatási bejárása a kereskedelemügyi minisztérium folyó évi február hó 13-ról 1452. sz. a. kelt leirata értelmében, e hó 13-án volt Baján és 15-ón Báttaszéken. A közigazgatási bejárás foganatosításánál jelen voltak a kereskedelemügyi minisztérium képviseletében : dr. Puky József miniszteri osztálytanácsos, továbbá a hadügyminisztérium és a folyammérnökség kiküldöttei, Perczel Dezső, a Baja-báttaszéki vasút végrehajtó-bizottságának elnöke és az ötös végrehajtó-bizottság tagjai: Simontsits Béla, alispán, Boda Vilmos és Drescher Ede országgyűlési képviselők és Hegedűs Aladár dr. Baja város polgármestere, — A vármegyei közigazgatási bizottság képviseletében : dr. tízigeth Gábor biz. tag, úgy az államépitészeti hivatal főnöke : Markó Gusztáv kir. mérnök; valamint Döry László a központi járás főszolgabirája, Báttaszék, Báta és Alsó-Nyék községek küldöttjei. A köz- igazgatási bejárás az iratok és tervezetek felolvasása és a jelenlevők helyeslő hozzájárulása után megtörtént. — Egyúttal a végrehajtó-bizottság is ülést tartott, a melyen beható eszmecsere folyt az érdekelt városok és községek anyagi hozzájárulásának arányosításáról. Délben a jelen volt szép társaság társas ebédre gyűlt össze, a melyen kedélyes hangulat uralkodott. — Királyi adomány. Ő Felsége, a király, a Regöly községi Szent Vince irgalmas nővérek részére az általuk fentartott árvaleány intézetben alapítandó egy hely céljaira magán pénztárából 50 irtot adományozott. — Március 15-ike Szegzárdon. A polgári iskolán __ mint lapunk más helyén részletesen megír tuk — az idén is megünnepelték e nagy nemzeti ünnepet; Krammer János a nap jelentőségét méltató hazafias beszédet intézett az ifjúsághoz — A református templomban isteni tisztelet volt, amelyen Borzsák Endre mondott beszédet és végül elmondotta Sántha Károlynak a beteg Kossuth fel- gyógyulásáért irt Fohász■ cimü, mai lapunkban olvasható szép költeményét. Este a polgári olvasókörben társas vacsora volt, a melyen Boda Vilmos, a kór elnöke, éltette ATossuth Lajost. — Jegyzői vizsga. April hó 3-án és 4-én jegyzői vizsga lesz a vármegyénél. — Öten jelentkeztek. — A kaszinói halvacsora. A szegzárdi kaszinó e hó 10-én tartotta hagyományos halvacsorá- ját. A kaszinói tagok igen nagy számban, körülbelül 80-an jelentek meg. A hal és túrós csusza kitűnő volt. A hangulat kezdetben emelkedett volt, később, midőn a politika is belekeveredett a társaságba, lelohadt. — Toasztok voltak rengeteg számban. Az elsőt Förd'ós Vilmos elnök mondotta a kaszinó tagjaira, a másodikat Totth Ödön Fördős Vilmosra, Totth Ödön után Boda Vilmos beszólt, majd Borzsák Endre, Förd'ós, Totth Ödön, Boda 3—3- szor, Selcz József, Ágoston István, Biróy Béla, Ngitray Lajos, Kovács Dávid, Vargha Lajos stb. szólaltak fel. Borzsák Endre első toasztjába a fehér asztalhoz nem való politikát is, és pedig nem valami szerencsés alakban, belekeverte, e toaszt közben a Boda Vilmos közbeszólása által előidézett és lapunk szerkesztőjét érintő incidens másnap a lovagiasság szabályai szerint nyert békés elintézést. A vacsora után kártyázó, borozgató stb. csoportok alakultak és a. megjelentek különböző időben távoztak, a szerint, hogy kicsoda melyik csoporthoz tartozott. — Hogy a kártyázok csoportja ért legkésőbben haza, azt tán fölösleges is megemlítenünk. ; — Könyöradomány szétosztás. A gerjedek részére újabban befolyt könyöradományok szétosztását e hó 17-én eszközölte Orosz Endre fószolga- biró és Módly László főpónztárnok. Összesen 7031 írt 29 krt. Ezen kívül 1000 frtot kapott a ref. hitközség, 2000 frtot, pedig a községház építési költségére takaróktárilag kezeltetik. — Uj ügyvéd. Dr. Müller Ferenc városunk fia, kitűnő sikerrel lelóvón az ügyvédi vizsgát, Szegzárdon ügyvédi irodát nyitott, egyúttal átvette néhai Dr. Braun Bernát ügyvédi irodájának gondnokságát. — Dalestély Szegzárdon. Az újonnan alakult „Szegzárdi dalárda“ husvét másnapján, folyó évi március hó 26-án tartja a „Szegzárd szálló“ nagytermében tánccal egybekötött bemutató dales- télyót. Műsor: „Dalünnepen“ Them Károlytól. „Nemzeti zászló“ Huber Károlytól. — „Népdal egyveleg“ Huber Károlytól. — „Éji dal“ Marsner Hugótól. — „Csatadal“ Huber Károlytól. — Kezdete este 8 órakor. — Beléptidij: személyjegy 1 frr. Családjegy 2 frt 50 kr, — Jegyek válthatók este a pénztárnál. — A kik az estélyre meghívót nem kaptak és arra igényt tartanak, forduljanpk Ferdinánd János rend. biz. jegyző úrhoz, — A dalestély iránt általános az érdeklődés, mit még jobban fokozhat az, ha megírjuk, hogy a táucren- dezősógben a szegzárdi jeuuesse dorée teljes számmal szerepel, s hogy az mindent elkövet, hogy az estély kedves emléket hagyjon hátra a résztvevőknek. — A kereskedelmi kamara közülése. A pécsi ipar s kereskedelmi kamara csütörtökön délután 3 órakor Littke József elnöklete alatt rendkívüli közülést tartott. Olvastatott Perczel Béni országgyűlési képviselő levele a kamarához. A vonatkósósek a posta hivatalnál kifüggesztett táblán jeleztetnek. Beterjesztetett a Tolnavidéki Takarékpénztár s a tolnai kereskedők kérelme a pécsi m. kir. postaigazgatósághoz egy második póstajárat lótesitése iránt intézett kérvényének tárgyában. Olvastatott még Goldstein I. alexandriai lakos értesítése, hogy Alexandriában egy nemzetközi tudósitó irodát nyitott ; hasonlóan a m. kir. államvasutak aradi üzlet- vezetőség hirdetménye, pályafen tartási célokra szükséges faragott fák szállítása iránt. A kereskedelmi miniszternek több leiratát olvasták még fel, melyek a kamara területén lévé hírlapokban fognak köz* zétótetni.
