Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-11 / 46. szám

1894. november 11.

TOLNA VÁRMEGYE.

5.

— Kossuth Ferenc Tolnavármegyében. A dombóvári 48-as körnek választmánya a minap Dobó Mátyás elnöklete alatt ülést tartott, a melyen elhatározták, hogy a környékbeli körökhöz felszólítást intéznek az iránt, hogy Kossuth Ferenc kéressék meg, hogy Pécsre való utazása alkalmával Dombovárt is szerencséltesse meg látogatásával. — Minden magyar ember, kótsógkivül, szívesen látja a maga közelében, Kossuth Lajosnak, a nagy hazafinak, fiát. azonban azt sem időszerűnek, sem alkalomszerűnek nem találjuk, hogy az amuyy is hosszú és fölösleges körutazgatás kiterjesztésére alkalmat adjunk és ismételve megtudjuk, azt, hogy Kossuth Ferenc, kit nem ismerünk, mit tart a királyról, a nemzetről és az alkotmányról, a mire nézve a magyar nemzet senkitől, legyen az bármily tiszteletórdemlő, nagy történeti névnek a viselője, leckére vagy felvilágosításra nem szorult. És minden esetre kár, fölösleges és elhibázott dolog a magyar nép és alkotmányszerető királya között évtizedek óta, zavartalanul fennálló békés egyetértést, rég elmúlt idők és viszonyok nagyhangú feszegetósével megbolygatni.

— A tolnai laktanyának utólagos felülvizsgálata ama hiányokra nézve, a melyek a felülvizsgálat alkalmával észlelteitek, pénteken délelőtt ment végbe. Jelen voltak : Simontsits Béla alispán, Hangéi Ignác dr. tiszti főorvos, Markó Gusztáv főmérnök és Pesthy Elek főszolgabíró. A bizottság tüzetes vizsgálat után teljes rendben talált mindent és a tapasztalatok fölött megelégedését fejezte ki.

— Jótékonycélu virágkiállítás. Dory Jenöné Tüskén, a tüskei és dombóvári szegény gyermekek javára egy hétig tartó virágkiállítást rendezett. A virágvásáron nagy számú közönség vett részt és meglehetős jövedelmet eredményezett a nemes cél javára.

— Hymen. Fényes esküvő volt a héten Tolnán. Zsinkó János Bpestről esküdött örök hűséget Wittinger Mariska urhölgynek, Wittinger Sándor építész leányának. Az esküvőn vidékről is. igen sokan vettek részt. A társaság este a „Fehérló“ termében jött össze, hol igen vigan folyta lakodalom és reggelig tartó tánc.

— A vöröskereszt-egylet dombóvári fiókegylete a dombóvári rom. kath. és izr. iskola szegé nyebb sorsú növendékeinek téli lábbelivel való ellátására 80—30 frtot adományozott.

— Iskolaszéki ülés. A múlt héten újjá alakult szegzárdi községi iskolaszék e hó 4-ón délelőtt tartotta még első ülését. Ez alkalommal megválasztották elnökül Boda Vilmost, alelnökül Dr. Dragics Imrét, jegyzőül pedig Krammer János igazgatót. A gyűlés egyúttal kimondotta, hogy másodjegyző mindig a tantestület képviselője lesz. S minthogy az iskolaszék férfitagjai száma redukáltatott, a női tagok számát is leszállították 12-ről 8-ra, illetőleg kihagyták azt a 4 tagot, kik még eddig nem tették le az esküt. így az iskolaszékben maradtak: Ágoston Ká- rolynó, Holub Jánosné, Sass Istvánná, Thodorovits Lajosnó, Török Béláné, Tékus Vilmosné, Orfy La- josné és Valter Károlyné.

— A szegzárdi kir. törvényszék vizsgálóbirái.

Az igazságügyi miniszter, az 1891. évi XVII. t.

c. 35. §-a alapján, a szegzárdi kir. törvényszék területére vizsgáló bírónak: Oláh András kir. törvényszéki bírót; állandó helyettesül : dr. Szabó Gyula kir. törvényszéki bírót rendelte ki.

— A tizenharmadik. Várkonyi Endre, a korán elhunyt hires professzor, a 13-as számnak lett véletlen áldozata. Ugyanis Beksics Gusztáv miniszteri tanácsos által adott banketten éppen tizenhármán voltak együtt az asztalnál. Valaki figyelmeztette a házi gazdát, hogy 13-an ülnek az asztalnál, — mire Várkonyi egész kedélyesen megjegyezte, hogy ha van valami a 13-as babonában, akkor bizonyára ő lesz az áldozata. E tréfás megjegyzést mindenki humoristikusan vette, sőt még egy élces tószttal meg is fűszerezték. — Két nápra rá Vár- konyi az est alkonyán örökre becsukta szemét. Temetése az összes sepsiszentgyörgyi intelligencia óriási részvéte mellett ment végbe. — Gyászjelentést adtak ki: a család, a főgimnáziumi tanári kar, a tanuló ifjúság és a „Székely nemzeti muzeum,“ a melynek őre volt.

— A kaposvár—fonyódi vasút építéséhez szükséges előmunkálatok már folyamatban vannak. Az épitó-vállalat a kauciót már letette, és a szerződést is már aláírta. — Az építést a jövő hóban megkezdik s a jövő évi október hóban már át is adják a forgalomnak.

— Pályázat. A szegzárdi adóhivatalnál megüresedett ellenőri, esetleg e kerületbeli más adóhivatalnál megüresedendő adótiszti állomásra 2 heti határidővel pályázat nyittatik.

— Eljegyzések. Wohl Adolf Karádról eljegyezte Eisler Franciska kisasszonyt Felső-Ireghen. — Percei Gyula Karádról eljegyezte Eisler Etel kisasszonyt Felső-Ireghen.

— A pécsi hírlapirodalom köréből. A „Pécsi Közlöny“ katholikus lap szerkesztésében változás állott be, amennyiben Rézbányay János, a lapnak megalapítása óta kiadója és felelős szerkesztője nagy elfoglaltságára való utalás mellett visszalépett tisztétől, és a lap eddigi munkatársára, Lincab Adolfra bízta a felelős szerkesztői tisztet.

— Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi minister Läufer Lajos paksi munkaképtelennek talált orth. izr. tanító részére, évi 410 frt rendes nyugdijat engedélyezett.

— Védekezés a peronospora viticola ellen. Többször közöltük már az olyan városok neveit, a melyek szabályrendeleteket készítettek a peronospora viticola terjedése elleni védekezésre s felhívtuk városunk lakosságát s különösen azok vezetőit arra, hogy kövessék a jó példát, mely bár költséget igényel, de a mely ezt a befektetett tőkét dús kamatokkal fizeti vissza. Mindezideig azonban ennek nálunk semmi nyoma. Most legújabban a szomszédos Baja városa alkotott hasonló szabályrendeletet, melyet a földmivelési miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg megerősített. Tehát csak Szegzárd s Tolnamegye nem tudja saját érdekeit felfogni, és összetett kezekkel nézi a pusztulást s tán az idei jobb termésből azt következteti, hogy most már óvintézkedések nélkül is elmúlik minden veszély ?

— Férjgyilkosság/Még 1888. novemberében történt, hogy Pap Sándor tengődi lakost egy éjjel, midőn az istállóban aludt, valaki agyonlőtte. De, hogy ki volt az a valaki, az csak most, 6 év múlva derült ki, még pedig az azóta titokban folyton kutató, nyomozó igazságszolgáltatás kezeiben összegyűjtött adatok nyomán. Azt akkor is tudta mindenki, hogy Biró Sára nem szereti az urát s hogy igen szívesen látja Németh Ferencet, de hogy a féléves házas menyecske maga süsse el a gyilkos fegyvert férjére, annak a gyanúnak, ha volt is ilyen, senki sem mert kifejezést adni. S mégis úgy volt. A fiatal menyecske volt az, ki férjét álmában agyonlőtte, még pedig anyja tudta s beleegyezésével, ki maga hozta neki a revolvert akkor nyáron Balaton- Füredről. Pap Sándort eltemették, gyikosát keresték, özvegye pedig egy év múlva Németh Ferenc felesége lett, ki azonban az egész dologról mitsem tudott. Kiderült az is, hogy a gyilkos asszony csak végső esetben nyúlt a pisztolyhoz, mert előbb más módokat keresett, hogy urát láb alól eltehesse. így Nagy-Szokolyban járt Szabados Julinál, kiről azt beszélték, hogy az urát ügy étette meg. De ez nem árulta el neki, úgy latszik, a titkát. Aztán meg Viszló Jánosnót gyóntatta, hogy mit itatott a férjével, amitől az majdnem meghalt s a mi miatt aztán örökre ott hagyta. De ez sem vezetett célra, így hát nem maradt más hátra, mint a leggyorsabban ölő fegyver: a pisztoly. Az asszonyt letartóztatták s átadták a tamásii kir. járásbíróságnak.

— A polgári házasság elől. Az elmúlt hetekben több földmives család gyermekei keltek össze a pap áldása mellett, mert mint mondták, nem akarják gyermekeiket a pógári házasság szerint összekerülve látni:

— Gazdája kerestetik. Varga György, mado- csai lakos birtokában 2 szép lovat találtak, melyekről nem volt járlata. Eleinte Kovács István, paksi lakosra hivatkozott, mint akitől azokat vette, de csakhamar kiderült, hogy együtt lopták őket, de hogy hol, azt nem árulják el. Letartóztatták és átadták őket a paksi kir. járásbíróságnak. A lovak tulajdonosait pedig kutatják.

— Apja nevére hamisító fiú. Takács Ferenc, bölcskei lakos egy szép napon arra a kellemetlen felfedezésre ébredt, hogy bár ő soha senkitől egy krajcár kölcsönt fel nem vett, vagyonára a „Tolnavidéki takarékpénztár paksi fiókja“ 900 frtot bekebelezett Nagyon megijedt tehát s rögtön jelentést tett a dologról. De még csak most bámult el igazán, midőn a vizsgálat csakhamar kiderítette, hogy saját fia volt az, ki az ő vagyonára felvette a pénzt az ő tudta és beleegyezése nélkül. A jó fiú ugyanis a jegyzővel atyja birtokára becslési bizonyítványt állíttatott ki, azt bevitte a paksi takarékpénztárba, ott egy 900 frtos kötelezvényt hatott ki. Ennek atyja és 25 évvel ezelőtt meghalt nagyanyja nevét aláírta, megerősítette még Sitkey András bíró és Németh elöljáró hamisított aláírásaival, végre pedig a segédjegyzőt, midőn csak ketten voltak, valami ürügy alatt kicsalatta a jegyzői hivatalból s az asztalon heverő pecséttel a kötelezvényt lepecsételte. Az okmány tehát teljesen készen volt s igy annak értékesítése könnyen ment. A költségek s kamatok levonásával közel 800 frtot kapott, minek nagyobb részét még ' megtalálták nála. Átadták a dunafóldvári kir. járás- bíróságnak.

— Gyógyszertár eladás. Gömbös László tolnai gyógyszerész eladta gyógyszertárát s vett Szentesen egyet, hova legközelebb letelepedik s Tolnáról végleg eltávozik.

— Öngyilkosság. Greif Teréz báttaszéki 16 éves hajadon, a fölötti báuatában, hogy közelebbi ismeretséget kötött a gólyával, felakasztotta magát. Mire észrevették, már meg volt halva.

— JÓ segítség. Csapó János és Prohászka János váraljai lakosok a napokban összevesztek és a dolog köztük csakhamar tettlegességre került. Csapó azonban csakhamar belátta, hogy a harc nagyon egyenetlen, mert a nálánál jóval erősebb Prohászka őt legyűri, tehát feleségét szólította segítségre. Ez nem is késett a segítséggel, s egy nagy dorongot ragadva, Prohászkát hátulról támadta meg s a harcias házaspár ellenfelét úgy helyben hagyta, hogy felgyógyulásához semmi remény.

— A legbiztosabb hely. Csötönyi Ferenc szegzárdi lakos 15 éves fiával Szakály községben bort adtak el s azért vagy 150 frtot vettek be. Csötönyi egy jó barátjához, Csutorás Józsefhez szállt, aki biztosította, hogy nála, pénze szempontjából a legbiztosabb helyen van, mert ha az ö udvarán elszórná is a pénzt, abból egy krajcár el nem vesznék. Midőn azonban reggel felébredt, sajnosán tapasztalta, hogy pénzét a zsebjéből kilopták. Csutorás bámulva hallgatta reggel a panaszt s erősen tagadja. mintha ő lopta volna el a pénzt. A vizsgálat majd talán kideriti.

— A féltékenység. Vesztergombi János és

Markos János szegzárdi legények már régóta farkasszemet néztek egymással. Hogy is ne ? Mikor mind a ketten ugyanazt a lányt szerették! De végre is Vesztergombi unta meg előbb s a napokban meglesve vetólytársát, egy nagy furkós bottal leütötte. Markos nem halt meg, hihetőleg fel is gyógyul, igy hát még utójátéka is lesz a dolognak vagy a törvényszék olőtt, vagy — a hol ismét egyedül találkoznak.

— Elfogott betörőbanba. Pülöp Mihály, Fulöp János s Hosszú Mihály, kis vejkei lakosok a községük vidékén a betörést mesterség gyanánt űzték s bár nyílt titok volt, hogy a sok betörést ők követik el, őket tetten érni mégsem sikerült. A napokban azonban rajta vesztettek. Kult Imre, zá- vodi lakos pincéjét törték fel s abból több hordó bort vittek el. De még mielőtt a bornak, gazdát tudtak volna találni, a károsult rajtuk ütött s borát náluk meg is találta. Erre a csendőrök vallatni kezdték őket, mire aztán megvallották, hogy az utóbbi időben (a rógiebbekre már nem is emlékeznek) Rináldó Ottó, lengyeh főerdész, Hackl Antal ugyanottaui vendéglősnél, Pos Lőrinc ugyanottani lakosnál, továbbá Stoll János nagyvejkei, Lemberger József s Strasser Mátyás kis doroghi lakosoknál elkövetett betöréseket mind ők követték el. A náluk talált nagyszámú lopott tárgygyal és pár tucat hamis kulcscsal együtt átadattak a bonyhádi kir járásbíróságnak.

— Elgázolt kocsis. Krausz György, hőgyészi kocsis zsákokat rakott szekerére. Egyszerre egy zsák a lovak közé röpült, a mitől azok megbokrosodtak s a hogy csak tudtak, a kocsival vágtatni kezdtek. A kocsis minden erejét megfeszítette, hogy a megvadult lovakat megállásra bírja, e közben pedig a nagy erőlködés közepette elvesztette az egyensúlyt s a lovak közé esett, melyek összegázolták, úgy, hogy mind a 2 lába eltörött,