Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1893-12-31 / 1. szám

4. TOLNAVÁKMEGYE. 1893. december 31. — Hymen. Tall ián Gyula somogymegyei főispán I neje, néhai Szerdahelyi Virginia leányát, T a 11 i á n Ilonát e hó 26-án jegyezte el Kaposvárott Kacskovics Lajos főszolgabíró, Kaeskovics Mihálysomogymegyeifölobirtokos és neje Gosztonyi Ida fia. — Csorbánci Mé- s 111 y József dr. ügyvédjelölt, Mészöly Ger- zson dunaföldvári közjegyző fia, eljegyezte Hor­váth Mariska kisasszonyt, Horváth Ignác, duna­földvári ügyvéd, azelőtt szegzárdi kir. törvényszéki bíró leányát. — Segély. Tolnavármegye alispánja 300 frtot utalványozott ki a szegzárdi tüzoltóegyletnek egy toló létra beszerzésére. — Őskori leletre bukkantak a napokban Dunaföldváron a kapáló munkások dr. Spiegel or­vos szőlőjében. Öt darab urnát találtak, melyek némelyikében a hamu közt csontok is vannak. A leletet Széllé Zsigmond megvizsgálta és állítólag megállapította, hogy az urnák még a bronz és vaskor közötti átmeneti időszakban itt lakott kelta vagy avariszk népfaj tagjainak hamvait tartalmazzák. — A pécsi ev. ref. egyháznál a főgondnoki tisztre, az elhunyt Cseresznyés Sándor ta­nácselnök helyébe, 28 szóval (az 5 szavazatot ka­pott Tolnay Antal tábla-biró ellenében) kömö- rői V á r y Gyula kir. Ítélőtáblái bírót; ennek he­lyébe pedig presbiternek: Hardy Sándor kir. törvényszéki bírót választották meg. Pót-presbite­rek lettek: K á 1 m á n d y Lajos nyug. gazdatiszt és Bonc Ferenc. Az ünnepélyes beiktatás és fel­esketés az újévi istenitisztelet után lesz. — Az iparhatósági megbízottak jegyzőjének a központi járás főszolgabirája 1893. évre Szeg- zárdra V ó g e s s János szolgabirósági Írnokot, Tolnára M a t e j k a Károly tanítót és Báttaszékre J a n o s i t s Károly jegyzőt nevezte ki. — Hitközségi élet. A szegzárdi izr. hitközség holnap délután öt órakor a község üléstermében tartja szokásos évi tisztújító közgyűlését. — Hidvámszedósi jog bérbeadása. A buda- pest-eszéki állami közút 143—144 kim. szakaszán lévő szegzárd-sióárvizi vámoshid vámszédósi jogá­nak 1894. január 1-től 3‘évre leendő bérbeadása végett Szegzárdon a m. kir. államépitészeti hiva­talnál árlejtés volt. Ajánlatot tettek : A u t h Meny­hért (Mözs) 3666 írt, P e r 1 e r Keresztély (Tolna) 3852 frt, S c h m i d e g Mór (Szegzárd) 3275 frt, Búzás József (Szegzárd) 3200 frt, Katze n- b a c h Lajos (Szegzárd) 2275 frt, M e i x n e r Gyula (Tolna) 2600 forint évi bérrel. P e r 1 e r Keresztélylyel kötötték meg a szerződést 3852 frt erejéig. — Hirtelen halál. Kovácsies József ta­mási pénzügyőri szakasznál levő fővigyázó folyó hó 29-én szivszólhüdésben hirtelen elhunyt. — Esküvű elől a halálba. Vasárnap temették el a pécsi városi közkórházból Tornai Erzsébet, apátii illetőségű 35 éves cselédleányt, ki valami Schiller nevű szabónak volt a jegyese. Tornai Liszka már 10 éven át szolgált özv. B ő h m Ma- nónó házánál Pécsett s becsületes munkájával meg is takarított magának néhány száz forintot. Liszka leányzó szépnek épenséggel nem volt mondható s most, hogy már kétszer kihirdették az egybekelé­süket és már csak pár nap választotta el a remélt boldog mézes-hetektől, most kezdte csak ószevenni, hogy nem ő, hanem a pénze kell Schillernek. Jegyese az ünnepek előtt fakgatta őt; sok pénzt akart. E fölött való elkeseredésében a szegény leány megvásárolt vagy 8 pakli kénes gyufát s a rajtuk levő foszfort szombaton reggel elfogyasztotta. A háziak mit sem sejtve, gondosan ápolták a kö­zönséges rosszullétet színlelő cselódleányt, mígnem a délután folyamán segítségül hivott orvos mérge­zést konstatált. Rögtön. átszállították a városi köz­kórházba, hol vasárnap reggel virradóra nagy kínok között kimúlt. — Az apadó Duna. A Duna már évek óta nem volt olyan sekély, különösen a fővárosban, mint mostanság. A vízállás ugyanis alig magasabb a fólméternél a zérus pont fölött, a mi csak nagy ritkán, szárazság idején szokott előfordulni. Még jó szerencse, hogy a nagyobb hajók közlekedése szü­netel, mert különben a csekély viz mellett könnyen Immokzátonyra akadnának. — A szerelem áldozata. Szép asszony volt Busnyik József dunaföldvári lakos felesége. Az ura belenézett két szép s/.eraébe, belebolondult egészen. Féltette az asszonyt az esti szellőtől, a haj­nalhasadástól ; féltette a meleg napsugártól és a . . . szép legényektől.— Aki féltékeny, az gya­nakvó is. — Busnyik József szivében is, ha feleségét mással látta, fellángolt ez a csúnya indu­lat ; mindig azt hitte, most csalják meg. — De­cember 22-én pénteken, nem tudott uralkodni ma­gán. Kettő közül kellett választani: ő hát megakarta ölni a feleségét, mert szerette, . . szerette észnél- kül. így mondotta a vallatásnál. Szegény felesége pedig férje késétől életveszélyesen megvagdalva, megszurkálva fekszik ágyán, s mire a féltékeny férj viszontláthatná az ő két szeme már alig fog a férjének ragyogni, hanem kiül csendes éjjelen az égboltra ..... csillagpárnak. — Villamvilágitás Pécsett. Pécs városában már a tavaszon megkezdi a villamvilágitás be­rendezési munkákat a magyar villamossági társu­lat, mivel a belügyminiszter a napokban jóváhagyta azt a szerződést, melynek értelmében a Ganz-gyár e jogát a nevezett társulatra átruházta. — Wekerlét megintették. Egyik lapban ol­vassuk: Csoda esett meg Magyarországon. Megin­tették W e k e r I e Sándort, a miatt, mert idegen­kedik a német nyelvtől. Hihetetlennek hangzanék ez a hir. ha Wekerle Sándorról, a miniszter­ről volna szó s nem a fiáról, ifj Wekerle Sán­dorról, a ki most nevelkedik államférfinak az V. kér. főgimnáziumban. Ifj. Wekerle Sándor ka­rácsony előtt értesítőt kapott elhaladásáról. Az egyes tantárgyakból kivívta a jelest, csak abban a rovatbau, hol ez a két szó van kinyomtatva: „n é- m e t nyelv, Írva vagyon ez a szó is : e l é g s é- g e s.“ Az elégséges mellé még egy levélkét is ka­pott a miniszterelnök fia. Ebben a levélben értesí­tik édes apját, hogy a fiát fogja erősebben a né­met nyelvre. Ha a professzorok csodálkoznak rejtse mi csak természetesnek találjuk, hogy jfj. W e- k e r 1 e Sándor nem rokonszenvez a német nyelv­vel. — Hiszen az édes papájának annyi boszusá- got okoznak a németek odafönt Bécsben. — A szegzárdi r. k. kisdedovó és gyermek- mehnely kisdedjei részére feláliitandó karácsony­fára adakoztak: ifj. Májér János 1 frt, FeikKál­mánná 1 frt, Henk Imréné 1 frt, N. N. 80 kr, Dicenty Gyuláné 50 kr, Kits Istvánná 50 kr, Di- eenty Géza 50 kr, Ujfalusy Lajosné 50 kr, Sust Viktornó 50 kr, Szondy Istvánné 50 kr, Wiener Ferencnó 50 kr, Tóth Ignácné 50 kr, Hődl And- rásné 50 kr, Somogyi Paula 50 kr, Sándor György 50 kr, Báter Margitka 50 kr, Szendrődy 50 kr, Borsodyné 50 kr, Molnár Istvánná 50 kr, Kliegí Lajosné 50 kr, Traiber Tivadarnó 50 kr, Debulai Antal 50 kr, Debulai Imréné 50 kr, Mehrwert Sándor 50 kr, Steiner Adolfné 50 kr, ifj. Bill Jó- zsefnó 50 kr, Boross Gyuláné 50 kr, Hajpál Sán- dornó 50 kr. László Nina 50 kr, Fürszt Manóné 60 kr, Schmideg Mórné 50 kr, Tauszig Adolfné 50 kr, N. N. 50 kr, dr. Lévay Ignácné 60 kr, özv. Heidekkér Károlyné 50 kr, Kliber Györgynó 40 kr, Módly László 40 kr, Müller Jánosné 40 kr, Rác Józsefné 40 kr, özv. Szigeth Alajosné 30 kr, Bencsik Kálmánné 40 kr, Nagy Jánosné 30 kr, özv. Dór Jánosné 30 kr, Dittrich Ignácné 30 kr, Bóvári Ferencné 30 kr, Gerstl Izidor 20 kr, N. N. 20 kr, Ludvig Józsefné 20 kr, Herceg Emilia 40 kr, Groszbauer Ferenc 30 kr, Urtika Antálnó 1 gyermek öltönyt és 1 pár cipőt, Mutsenbacher Károlyné J40 drb süteményt, Erdődi család 100 drb süteményt, Steiner Károly különféle déli gyü­mölcsöt, Pirnitzer József és fiai cég többféle díszí­téseket a karácsonyfára, Spányi Lajos Félegyházá­ról 2 frt, Rupp Kornélné Budapestről 1 frt. — Az óvodába járó gyermekek száma 221. — Megszűnt csőd. Lerner Dávid duna­földvári lakos ellen a szegzárdi kir. törvényszék a csődöt beszüntette. — Verekedés karácsony napján. G y ü s z ü István 23 éves szegzárdi polgárlegény folyó hó 25-én karácsony délutánján beállított az olvasókör helyiségbe s ott M o i z e s Sándor vendéglőstől fuvart követelt. A vendéglős tudtára adta neki, hogy a fuvarpénzt édes anyjának már kifizette, mire a fuvaros kést vette elő és a vendéglőst vad- állatias dühvei támadta meg, de az ottlevő vendégek megakadályozták, hogy nagyobb baj a támadásból nem támadt. A gyorsan előkerült rendőrök közbe­léptek s a bicskázó legényt bekísérték. —■ Halálozás. R o t h Ferenc, szegzárdi derék iparos, pénteken este 72 éves korában elhalálozott. * A család a következő gyászjelentési adta ki: „Özv. Róth Ferencné szül. Zavaros Flóra úgy gyermekei: Irma és férje: Liszbauer Antal, ezek gyermekei: Antal, Géza, József, Erzsébet és László; Flóra özv. Rüll Lajosné, ennek leánya: Flóra; ifj. Róth Ferenc és neje Katalin, ezek gyermekei: Flóra és Etelka: unokája: Oláh Lajos; valamint testvérei: Róth Erzsébet férj. Tiringer Mártonná, Róth Juli­anna özv. Róth Györgyné, úgy a számos rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják hőn szeretett férje, atyjuk, nagy atyjuk, illetve testvérük id. Róth Ferencnek élte 72-ik évében, hosz- szas és kínos szenvedés után 1893. évi december hó 29-én esti 10 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 31-én délután Y24 órakor fognak az ág. evang. hitvallás szertar­tásai szerint a szegzárdi ref. sirkertben örök nyu­galomra helyeztetni. Szegzárd, 1893, évi december hó 30-án. Áldás és béke hamvaira! — Elfogott betörő cigánybanda. A szegzárdi csendőrsóg ismét mesterfogást tett. A Tolnavár­megyében 2 óv óta történt betöréses lopások tet­teseit a napokban 7 kóbor cigány személyében, a náluk levő összes lopott tárgyakkal együtt kézre- kerítették. Az érdekes eseményt, térszüke miatt, csak jövő számunkban tárgya hatjuk. — A kard. A Tolnán állomásozó C i r á k i Ferenc pénzügyőr a karácsonyi ünnepekre szabad­ságot nyervén hazament Ozorára. Ott, hogy a nyert pár napi szabadságot az ünnepekhez méltóan élvez­hesse, több barátjával azonnal még 24-én hozzá­fogott a mulatsághoz, úgy hogy estére mindannyian t alaposan be voltak csudálkozva. Éjfél táján aztán mig a lakosság legnagyobb része éjjeli misén volt, ő barátaival a templom előtt részeg fővel kurjoga- tott, s midőn az ép akkor a templomból kijövő Balazsa Károly, József és Molnár Lipót, ottani lakosok ezért rászóllak, azokat társai segítségével megtámadta, kardját kirántotta s H»J»zsa Károly fejébe vágta. (Szerencsére a vágás nem volt biztos, tehát nem is veszélyes.) Ez volt a jelszó az ál­talános verekedésre. A tettes úgy a hatóságnak, valamint az elöljáró pénzügyőri biztosságnak fel­jelentetett. — Seiner Lipót szolidságáról ismert szeg­zárdi kereskedőnek mai számunkban található hir­detésére felhívjuk olvasóink figyelmét.' SZÍNHÁZ. Szerdán volt az utolsó előadás. Éhét darabjai közül legjobb volt a hétfőn előadott „Csillag­hullás“, Rátkay Lászlónak a népszínházban legújabban színre került és azóta folyton telt házat vonzó népszínműve. A darabot a közönség igen jól fogadta; úgy a meséje, mint különösen költői és magyar zamatu nyelvezete következtében tetszett. A darabban előforduló dalok is igen szépek. A „Csillaghullás“ minden jelenete arról tesz tanúságot, hogy szerzője a kiválóbb tehetségű írók gárdájába tartozik. B. Szi kor a asszony jutalomjátékául: „A sötét pont,“ mely egyúttal búcsú előadás is volt, szerdán került előadásra. A terem csak félig telt meg, a mit a művésznő a közönségtől, mint azt szerkesztőségünkhöz intézett levelében hangsú­lyozza, zokon is vett. A színpadon való megjele­nése alkalmával zajos tapsokkal és egy hatalmas babérkoszorúval fogadták, a babérkoszorú szalag­ján: „Üdvözlet a távolból“ felírás volt olvasható. A jutalmazott erős meghűlés folytán gyengélkedett, rekedt volt, tehát játékáról, melyen a szép készült­ség úgyis meglátszott, nem mondunk ítéletet. Az előadás egyébként határozottan rossz volt. Balog Árpád nem tudta a szerepét és tekintetét partner- jei helyett folyton a súgóra irányozta; Havasi pedig valószínűleg tévedésből H r u b o s ur nad­rágját vette fel, mert az ijesztő mértékben rövid volt. Hrubos, Ágotái ügyesen játszottak. — Nagyban zavarta az előadást az a nagy köhögés, a mit a szereplők a színpadon véghez vittek. A tagok legnagyobb része, mint halljuk, betegeske­dett, a mi különben nem volna csodálható, mert Balog direktor ur annyira kihasználta őket, hogy a kis személyzettel nyolcszor játszott minden héten, a mi aztán a legerősebb szervezetű szí­nésznek is megárthatott. Szegzárdról Bereg­szászra utaztak, a hol tegnap tartották a be­mutató előadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom