Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1893-12-31 / 1. szám

ragszik Bencze apát-plébános úr Rátkayra, pardon! nem hiába tagja ő nagysága a duna- foldvári képviselőtestületnek — Rátkay uram az ő expensnotájára egy banknótát sem kapott, hanem az ügy felebbezés alakjában a törvényhatóság közgyűlése elé került, hogy ez döntsön, váljon kinek van igaza, az apát urnák, ki a költségjegyzéket nagyon borsosnak találta, vagy Rátkaynak, a ki egy fillérrel sem kért többet, mint a mennyi őt — szerinte — törvény és jog szerint föltétlenül megilleti. — A törvényhatóság vizsgálatot tartott a dologban és miután egy pár közbeeső felebbezési tárgyalás stb. történt, Rátkay ur expensnotáját összesen 1608 frt 15 krban állapította meg. Ebben igen természetesen Bencze apát ur meg nem nyugodhatott és felebbezett a belügyminiszterhez. A belügyminiszter határozata e napokban érkezett a vármegyéhez, a mely szerint áz Ügyet elbírálás végett az illetékes polgári bírósághoz áttenni rendelte el, a hol — a szegzárdi kir. törvényszék előtt — már Rátkay úgyis a rendes per útjára lépett és expensnotája erejéig megperelte Duda-Földvár községet.

KÖZSÉGI ÉLET.

Biró választás zavargásokkal.

Paksról írják lapunknak: 28-án voltak a községi választások. Megválasztattak: bíróvá egyhangúlag Feil Ferenc: ellenjelöltjei voltak Kern Ferenc és B e k k e r Jakab; másodbiróvá: S e h m i d t Pál; pénztárnokká: Girst József; közgyám lett: Tűm pék András. Esküdtek lettek: Klein József, Szinger Adám, Osztermajer Keresztély, Freund Mór, Döme István, -Kopasz János, Ruff Antal, Müller János, Hausl Ferenc, H a u s 1 Mihály, E b e r 1 i n g József, Engel Sándor. A választások lefolyása nem volt egészen sima. A választók nagy része a volt biró, Kern Ferenc pártján volt, s ez ki is jelöltetett. De szavazást senki sem kért és igy az el ser? rendeltetett. Midőn 10, óra tájban « főszolgabjró kihirdette, fíogy F1 e i 1 Ferenc egyhangúlag raegválasztatott bíróvá, a nép berohant a terembe, és ekkor igazán veszélyes jelenet következett. A jegyzők és írnokok az asztal tetejére ugráltak, mert féltek az agyonnyomatástól, a lárma, zavar leírhatatlan volt. Csakhamar megérkeztek a csendőrök, de a nép egyszerűen megfogta és -kivetette őket a teremből. Egy ember az egyik csendőr szuronyától megsérült. Végre a katonaság megérkezte lecsen- desitette a zavargókat. Ma 800 választó aláírásával ellátott kérvény ment az alispánhoz, kérve a választás megsemmisítését'.

TÖRVÉNYKEZÉS.

= Rajtavesztett zsebtolvaj. Egy nagy reményű és széptehetségü zsebtolvaj fölött Ítélt e hó

28-án a szegzárdi kir. törvényszék büntető osztálya. A végtárgyaláson elnökölt: Ágoston István, szavazó birák: Schmidt Imre és dr. Szabó Gyula, jegyző: Kelemen Imre, ügyész: Namesy János, védő : dr. Steiner Lajos.

Richtmann Jakab 17 éves, izr. vallásu, nőtlen, foglalkozás nélküli csavargó, lopás miatt a bécsi lipótvárosi járásbíróság által két havi és 8 napi fogházzal már büntetve, zsebtolvaj, ült két rendbeli lopás büntette és egy rendbeli lopás vétsége miatt a vádlottak padján. A vádlott által elkövetett lopások a- következők : 1. 1893. évi juniús 3-án éjjeli 1 órakor az ódombovdri vasúti állomás várótermében szú- nyadozó Tauber Henrik ráckozári lakosnak 110 irtot tartalmazó pénztárcáját zsebéből elidegenítette;

2. folyó évi március 12-én Budapesten a dohány- utcai templomban egy esküvő alkalmával Bauer Mórné szül. Mojzes Katalinénak 100 írtra értékelt óráját és láncát és 3. ugyancsak a budapesti dohány utcai templomban Ugyanezen alkalommal még Boschán Adolfné szül. Schvarc Idának 50 frt értékű óráját és láncát lopta el. Vádlott kereken tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. Dombovárott úgy került a 100 írthoz, hogy a káros alvás közben zsebéből kiejtette tárcáját, ő tehát fölvette azt és a 100 forintos bankjegyet abból kivette és összegyűrve eldobta, a tárcát szinten

18Ö3. december 31.

félredobta és csak azért n.im adta vissza a károsnak, mert félt, hogy ez nyomban lopással fogja őt vádolni. Az órákat és láncokat szintén úgy találta a templomban a földön. A birák azonban a bizonyítékoknak több hitelt adtak, mint Richtmanndk es ot tuásjélévi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre Ítélték. Az ítélet ellen az ügyész és védő feleb- beztek.

A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek:

1894. évi január hó *9-0n

5938/93. sz. Tamás Ferenc, Tamás Ferenoné és Pintér Gergelyné ellen gyilkosság miatt.

1894. évi január hó 14-én

4570/1893. sz. Beda József ellen magánlak megsértése miatt.

4575/1893. Morovitz Ferenc ellen magánlak megsértése miatt.

4577/1893. Kosaras Lidia ellen lopás.

4567/1893. Pámer Mátyás ellen okirat hamisitás miatt.

4576/1893. Petykó Tarant József, Leicht Ferenc, Lob Ádám, Vammer János és Rieger Imre ellen lopás miatt.

Szegzárd 1893 december 30-án.

TOtNAVÁRttÉGYfi.

3SI r ó n i k a.

• — Szegzárd 1893-ban. —

Habár azt az elvet követjük, hogy mindenben lehetőleg előre törekszünk, ezúttal kivételesen hátra tekintünk, hogy a mi kedves Szegzárdunk és szegzárdiaink körében a megfutott esztendőben fölmerült nevezetesebb eseményekről csoportosan beszámoljunk. Szívesen tesszük, mert e közben arról győződünk meg, hogy a válságos anyagi helyzet dacára, a melyben Szegzárdon vagyunk, mégis csak, ha nem is gyors tempóban, előbbre jutunk és haladunk.

Az elmúlt esztendő nagy izgalommal kezdődött, melyet az idézett elő, hogy a fogyasztási adó' bérlet nem a város kezére jutott. Áldozata lett e nagykort fölvert ügynek, mely mai napig sincs véglegesen befejezve, a pénzügyigazgatóságnak titkárja, Schuszter Gyula, ki az ellene folyamatban levő vizs- i p-ólat miatt már közel s/4 év óta fel van függesztve állásától, jóllehet bebizonyított tény, 4iogy őt eljá- ! rásában egyéni érdek, '-agy haszonlesés nem ve- j zette, hanem inkább jóakarat a város iránt.

Január hó első napjaiban nyiít meg városunkban : a népkonyha. Minden nagyobb akció és előzetes mozgalom vagy reklám nélkül, még csak gyü- lósezni sem kellett miatta, egyszerre teljesen készen megkezdette működését. Úgy az alapítást, mint később a kezelést Simontsits Bóláné urnó egymaga végezte. 0 adott neki életet és ma is lelke a népkonyhának. Az ő páratlan ügyszeretete és tevékenysége elérte azt, a mit különben csak nagy apparátussal sikerül megvalósítani. 0 az elnök, a titkár, a választmány egymagában, ö az, a ki minden áldott napon ellenőrzi a főzést és maga osztja szét az ebédet az éhezők között. Kevés vidéki város dicsekedhetik ezzel az intézménynyel. Hogy mennyire áldásos az Szegzárdon, azt mi sem igazolja jobban, minthogy a múlt évben havoukéut átlag 2000 ember kapott meleg ételt a jótékonyság eme tűzhelyéről.

Március első napjai nagy ijedelmet okoztak főleg városunk dunai vidékének a fenyegető és sok helyen bekövetkezett árvíz által. A hasonló félelemnek a jövőben — két óv múlva teljesen.— elejét veszik a bogyiszló-bájai dunaszakaszon már az idei nyáron megkezdett és nagy erővel folytatott szabályozási munkálatok, melyeknek előnyei Szeg- zárdot és közvetlen szomszédjainkat nagyban érin- tendik.

A hivatalok körében is több fontos változás történt a mult évben. így a kir. törvényszék a Budapestre kir. táblai bíróul kinevezett Dézseöffy Géza helyébe Selcz Józsefet nyerte elnökül, Varasdy Lajos helyébe kinevezett Rill József kir. tanfelügyelő pedig a múlt év első napján foglalta el állását.

A rám. kath. hitközség elvesztette lelkes vezetőjét, Hanny Gábor apát-plébánost, kit Pécsre kanonoknak neveztek ki és kinek utódjául a szeg- zárdiak — uni sono — Mikó Györgyöt óhajtanák. A kinevezés már legközelebbre várható.

Július 6-án nagy müvészestély volt városunkban, a mely vármegyénk szine-javát csalta Sz^g- Zárdra. Először hallották Szegzárdon Jászai Marit. Az estély fényes sikere, sokáig emlékezetünkben marad, az erkölcsi sikeren kívül kiemelendő, hogy a népkonyhának és a tűzoltó egyletünknek körülbelül 1300 frtot eredményezett az estély, e számok mindennél ékesszólóbban beszélnek.'

Szeptember 8-án különösen nagy élénkség uralkodott városunkban, a tolnamegyei községi és körjegyzők egylete és a tolnamegyei tűzoltó szövetkezet tartották e napon Szegzárdon közgyűléseiket.

Ugyancsak szeptemberben nagy közegészségügyi és köztisztasági hivatalos vizsgálat volt váró3.

sunkban, melyet Simontsits Béla alispán a kolera- járvány fellépése alkalmával személyesen és nagy alapossággal eszközölt és melynek üdvös eredménye úgy a nyilvános épületeknél, mint a magán- házaknál, az utcákon, a csatornáknál stb. nagy mértékben örvendetesen tapasztalható.

Október 23-án érkezett Szegzárdra Klamarik János miniszteri tanácsos, hogy a vármegyénkben létesítendő főgimnázium székhelye kérdésében sz3- mélyes tapasztalatokat szerezzen magának és talán nem hiú ábrándokban riogatjuk magunkat, a mikor állítjuk, hogy ennek a látogatásnak Szegzárdra való előnyös hatását már legközelebb tapasztalni fogjuk és hogy a szegzárdi főgymnázium már csak a közel jövőnek kérdése.

Még egy érdekes látogatója volt városunknak: Miklós Gyula borászati kormánybiztos, ki szőlőink állapotáról szerzett magának tüzetes tájékozást.

Két monumentális középületnek létesítése is a a múlt évben határoztatott el.

Egyik a két emeletes központi fogkázépület (lakással a törvényszéki elnök és a kir. ügyész részére) mely az igazságügyi palota közvetlen szomszédságában az ezen célból kisajátított Nagy János, Pápé Klieber és Ujfalusy-ié\Q házak helyére fog jutni: az építkezéseket már a tavasszal megkezdik.

A másik, kulturális és közegészségügyi szempontból rendkívül fontos vívmánya a múlt évnek: a szegzárdi bábaképző intézet és az elmebetegek háza.

Alispánunknak a legalaposabb megokolással elkészített előterjesztésére a belügyminiszter megengedte, hogy a mostani Ferenc közkórháznak elmebetegek osztálya jelentékenyen kibővittessék és hogy a kórháznál bábaképző vitézét rendszeresittes- sék. A szükségessé vált építkezések miatt az előkészületek már megtörténtek és a szomszédos házak lerombolásával már legközelebb megkezdődnek az építkezések.

Nevezetes végül kaszinónknak a Garay szobor ügyében hozott határozata, mely szerint a szobor a milleniumra a Garay-téren felállítandó leszl

Boldog újévet!

Hírek.

— Tisztelt olvasóinknak és munka* társainknak boldog újévet kivánunk.

— A „Tolnavármegye“ tárca-naptára. Lapunk mai számához tisztelt olvasóink részére mellékelünk az l8Ö4-ik évre szóló kis tárca-naptárt. Fogadják tolunk' o cse^ kély figyelmet szivesen.

— Hármas ünnep, hetes eső. Fekete karácsony, fehér husvét. Ezt tartja a köznép. No most alkalmunk lesz mind a két közmondás, amelyekről azt állítják, hogy tapasztalaton alapszanak, — megbízhatóságáról meggyőződni, mert a karácsony 3-as ünnep volt: vasárnap, hétfő, kedd; feketébb karácsonyt pedig, mint az ideit, képzelni sem lehet. — De azért úgy hiszem, senki sem haragszik érte, ha ez egyszer meghazudtolják a tapasztalatot.

— Vasúti értekezlet. A Székes-Fehérvártól kiindulva egyfelől Adony-Szabolcson át Paksig, másfelől Sárbogárdon át Paksig, illetve Bikácsig tervezett helyi érdekű vasutak iránya, valamint a kiépítésük sorrendjének megállapítása iránt a kereskedelmi miniszter 1894.. évi január hó 22-én délo

után 5 órára értekezletet hivott össze.

— Adakozások a népkonyhára. A lefolyt héten a következő adományok folytak be a népkonyha javára : Pesthy Józsefné, Pesthy Endrénó, Fördős Dezsoné, Dobrovszky Gyuláné, Dobrovszky Kálmánná Uzdról 52 kiló szemes kukoricát, 207 kiló burgonyát, 110 kiló babot, 11 fonyott kalácsot, 1 kosár pogácsát, túrót és szalonnát. Leopold Lajos 5 kiló mákot, 35 kiló lisztet és egy süveg cukrot. Leicht Lajos 3 méter hasáb fát. Gróf Széchenyi Sándor 2 birkát. Bernrieder József 6 zsák burgonyát, l1/* zsák babot, 5 liter z-irt és 4 tábla füstölt húst; továbbá Bischitz DávidnéeC50 frt, Dr. Leopold Kor- nélnó 5 frt, Abajfy Gyuláné 5 fr. G. B. 10 frtot. A nemes adakozóknak köszönetét nyilvánítja Simontsits Béláné.

— Uj katholikus kör. Hanny Gábor kanonok kezdeményezésére Pécsett katholikus kör létesítése van tervbe véve. A körnek célja a katholikus szellem terjesztése, felolvasások rendezése, katholikus ügyek megbeszélése. A kör megalakulása érdekében sűrűn folynak a tárgyalások és Dulánszky Náúdor dr., megyés püspök, hajlandónak nyilatkozott a kör elnökségét elfogadni.