Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-07 / 2. szám

_l_ _________________________________________ VÁ RMEGY E. — Tolna vármegye közigazgatási bizottsága folyó évi január hó 16-án ülést tart. — Újévi tisztelgés az alispánnál. Tolnavár­megye tisztikara uj év napján testületileg tisztel­gett Simontsits Béla alispánnál. — Az üdvözlő be­szédet régi szokáshoz hiven a vármegye főjegy­zője, Madarász Elemér mondotta. — Beszédjében hangsúlyozta alispánunk elévülhetlen érdemeit, a melyeket a vármegyei ut és vasúti hálózat meg­teremtése körül szerzett s elhurkoltan, megem­lékezett arról az ügybuzgó és rendkívüli tevékeny­ségről is, a melyet Simontsits Béla alispánunk ama mindnyájunk által óhajtva vált, de éppen az ügy sikerének érdekében néven nem nevezhető kultu­rális intézmény felállítása érdekében kifejtett. Alis­pánunk remek beszéddel válaszolt, megköszönte a szi­ves figyelmet s a közigazgatás terén elért eredmények jó részét a mindenkor hivatása magaslatáu álló tisz­tikarra hárította vissza. A vármegyénél a központi ügyforga­lom megint emelkedett és pedig 1893-ban 27,220. sz, mig 1892-ben csak 23,923 sz. volt. Tolnavármegye árvaszékénél 1893-ban 24,184 sz. 1892-ben 24,109. sz. tehát valamivel több, mint az előző évben. A központi járás főszolgabírói hivata­lában szintén emelkedett az ügyforgalom 1893-ban volt 17,022. sz., 1892-ben csak 15,666. sz. A ki- hágási ügyek is 1319 röl 11,35-r# apadtak. TÖRVÉNYKEZÉS. — Újévi tiszelgés. A szegzárdi kir. törvény­szék tagjai Ágoston István vezetése alatt újév napján testületileg tisztelegtek Selcz József törv. elnöknél, ki szívélyes szavakban mondott köszönetét a tisz­telgőknek. — A szegzárdi kir. törvényszék ügyforgalma 1893-ban a következő volt: Polgári: 16,871. sz Büntető: 6135. sz., a mi az 1892-iki forgalom­mal szemben: Polgári: 16,014. Büntető: 4772. emelkedést mutat. — A kir. ügyészségnél rendkívül szaporodott az ügyforgalom, mert mig 1892-ben 7998 ügyda­rab, addig 1893-ban 9530 drb volt az ügyforgalom. — A kir. törvényszék telekkönyvi osztályának ügyforgalma 1893-ban 9323 sz. 1892-ben 8215 sz. volt, tehát itt is emelkedés történt. — A szegzárdi kir. járásbíróságnál. 1893-ban polgári 13,272, büntető 2722, kis polg. 800, mig 1892-ben polgári 12,641, büntető 3318, kis polg. 679 sz. volt. — A pécsi királyi Ítélő tábla tanácsainak beosztása az 1894.. évre. Polgár ügyek osztálya: I. tanács (közpolgári, váltó, kereskedelmi és csőd- ügyek.) Elnök: Blaskovich István kir. itélő-táblai elnök. Bírák: Gruber Gusztáv, Graff Károly, Tolnai 'Anitái, Zsabokrszky Ferenc, Daempf Sándor dr. Tanácsjegyzők : Geiger Dezső kir. albiro, Porgesz Miksa dr. kir. albiró. II. tanács" (közpolgári és úr­béri ügyek.) Elnök ; Blaskovich István kir. ítélő­táblái elnök. Bírák: Kisfaludy Imre, Pilch Antal. Töttösy Béla, Lukács Adolf dr., Babits Mihály. Ta­nácsjegyzők : Abay Leó kir. albiró. Szabó Elek dr. kir. albiró. Büntető ügyok szakosztálya. Elnök: Balog Károly kir. itélő-táblai tanácselnök. Bírák: Pulcz Imre, Babits Mihály, Bocz Alajos, Vary Gyula, Daempf Sándor dr. Tanácsjegyzők : Szabó Elek dr. kir. albiró, Porges Miksa dr. kir. albiró. — A pécsi kir. ítélőtáblához az 1893. évi ügyforgalmi kimutatása szerint az 1893. évben ér­kezett 6970 polgári és 4899 büntető, összesen te­hát 10869 ügydarab. Hátralékul 479 polgári és 285 büntető s igy összesen 764 darabot tüntet fel az ügyforgalmi kimutatás. Ezt a rettenetes munkát nem több, mint tizenhárom bíró végezte; tehát egy-egy biró átlag 777 darabot referált el egy év leforgása alatt. A tavalyihoz képest az ügyforga­lom emelkedett, a mennyiben az 1892. évben 10428 darab, tehát 441 darabbal kevesebb érkezett, paint 1893. évben. TOLNAVÁRMEGYE. Hivatalok ügyforgalma 1893-ban. A szegzárdi kir. pénzügyigazgatóság­nál 1893-ban 44,345 ügyszámból, mig 1892-ben csak 40,000-ből állott az ügyforgalom. A ni. királyi állaniépitészcti hivatalnál 1893-ban 3460 sz., 1892-ben 3096. sz-ból állott a forgalom Tolnavármegye kir. tanfelügyelőjénél 1893-ban 2872 volt az ügyszám, mig 1892 ben 2010 drb. A szegzárdi királyi adóhivatalnál 7154 sz. volt 1893-ban, mig 1892-ben 7342. volt az ügy­forgalom. A kir. pénzügyőri biztosságnál 1893-ban 4944. sz. volt az ügyforgalom. KÖZSÉGI ÉLET. — Biróválasztások. Folyó évi január hó 3-án Mözsön I. biró: Puxler János Sehendl, II. biró: Hegedűs János. — 4-én Ocsényben I. biró: Tök Sörös István, II. biró : Németh István. — D e c s e n I. biró : K i s Sándor, II. biró : B o t z István. — Pilisen bírónak K. A s z t a lo s Sán­dort választották meg. Garay János szobra. Fördős Vilmos kaszinói elnök a választmány elé a Garay szobor felállításának módozatait be­hatóan és kimerítően tárgyaló következő előterjesz­tést intézte, a mely elfogadtatván az a 14-ikij köz­gyűlésen fog tárgyaltatni. Tisztelt végrehajtó bizottság ! A Garay szobor ügyét intéző szegzárdi Ka­szinó folyó évi december 16-án tartott rendkívüli közgyűlésén a szobor felállításának idejéül a mille- neumot, vagyis 1896. évet jelelte meg, egyúttal a végrehajtó bizottságot utasította, miszerint áz 1894 év első napjaiban tartandó rendes közgyűlés elé te­gyen javaslatokat a kivitelre nézve. A szobor helyéül a Kaszinó közgyűlése által a Garay tér lévén kijelelve, első kérdés, a melyre nézve a t. végrehajtó bizottság javaslata kéretik, az: 1. váljon nyílt vagy zárt pályázat, esetleg meg­bízás utján törtónjók-e a szobrász megválasztása. Erre vonatkozólag van szerencsém a követ­kezőket előterjeszteni: Győr város közönsége által Kisfaludy Károly- nak emelt emlékszobor elkészítésével, úgy Pécs város által báró Szeppesynek emelt szobor megal­kotásával direct megbízás utján Mátrai Lajos bu­dapesti szobrász tanár, illetve Kiss György pécsi ifj. szobrász bízattak meg. Mindkét emlékmű, úgy a meghívott szakér­tők teljes dicséretét kinyerve, mint a nagyközön­ség osztatlan tetszésében részesülve, a példa köve­tésére serkent, kilátást nyújtva, hogy a pályázat költségei megtakarítása mellett megfelelő emlék­műhöz jutunk Erre nézve ajánlat is van már bir­tokunkban. Mátrai Lajos ur hozzánk intézett leve­lében ajánlkozik % nagyságú vázlat kés/.itósére, annak elfogadása után a szobornak elkészítésére. Egy másik módja volna a kérdés megoldá­sának, a Baja szab. kir. város közönsége által Tóth Kálmán szobra készitésénél követett eljárás. A szó bor bizottság ugyanis Donát Gyula, Bezerédj Gyula és Mayer Ede hírneves szobrászainkat zárt pályá­zatban vázlatok, beküldésére hívta fel, a pályamun­kák honorálására 200—200 frtot állapítván meg. Mindhárom művész készségesen jelent meg a pá­lyázaton, sőt negyedik is csatlakozott hozzájuk, Költő Miklós genialis szobrász személyében. A szo­bor-bizottságnak igy 4 neves szobrász művei közül volt alkalma Bezerédj művét kivitelre kiválasztani. Végre nyílt pályázat kiírására indít sok te­kintet. Hazánk tehetséges szobrászoknak nagy Szá­mával dicsekedik, az általunk alkotandó emlékszo­bor van oly munka, mely legjobb erőinket is ver­senyre hívja fel. Kitűnő hírnévnek örvendő művész­körökből jött hozzánk a hir, hogy nyílt pályázat esetén oly hírneves művészek: mint Strobl, Róna stb. is fognak vállalkozni. Miért zárnánk el tehát a pá'yáziittól esetleg épen azon művészt,. kinek ins­pirálója leghívebben valósítaná meg terveinket. Véleményem szerint, igen tisztelt bizottság, leghelyesebben járunk el, ha nyílt pályázatot' nyi­tunk hazai szobrászaink számára. Indítványozom, hogy a pályadíjakat követke­zőleg állapítsuk meg: 1- ső díj a kivitellel megbízás. II- ik díj 600 korona. III- ik díj 400 korona. IV- ik díj 200 korona. 2- ik kérdés, a melyre nézve határozat ho­zandó: mennyibe kerülhet a szobor? ____________ ___________1894. január 7. Is mét hazánk többi vidéki városai által emelt emlékművek lesznek irányadóul veendők. Kisfaludy Károly szobra 15,000 frtba, Tóth Kálmán szobra 12,000 frtba, a pécsi Szepessy szobor 13,000 fo­rintba került. Minthogy Tóth Kálmán emlékszobra 12,000 írttal állíttatván elő, teljesen megfelelő művet adott, véleményem szerint általunk is 12 000 frt volna a szoborra megállapítandó, az alapozási munkálatok és a rácsozat nélkül. A szobor áráuak 12 ezer fo­rintban való megállapítása mellett anyagi erőnk számba vevése is beszél. Folyó évi január 1-én alaptőkénk 13,120 frt 11 kr, igy a szobor felállítása idejéül kijelelt 1896. évig a kamatokkal együtt körülbelül 15,000 frt fog rendelkezésünkre állani. Ha a szoborra magára adunk 12,000 frtot, pályadíjakra 600 frtot. alapo­zási munkálatokra 400 frtot, circa 2000 írtunk marad meg, a mely összegre, tekintettel azon kö­rülményre, hogy a Garay tér rendezése, a kút át­alakítása is részben feladatunk körébe fog esni: szükségünk is lesz. Méltóztassék tehát elhatározni, hogy a szo­bor alak és talpazatra 12,000 forintot tartunk ki­adandónak. 3. A pályázat kiírásánál meghatározandónak tartom, hogy minő alakban kívánja a bizottság Garay János emléke megörökítését. Nevezetesen álló avagy ülő alak, minő díszítményekkel. — Ha figyelembe vesszük azt a szétágazó véleményt, ami a fővárosban épült ülő emlékszobrokra nézve tá­madt, azt az erős kritikát, raelylyel a művészvilág és a nagyközönség csak legutóbb is Arany János szobrát fogadta, — de meg ha tekintetbe vesszük, hogy ülő helyzetben levő szobroknál a mellék ala­kok alkalmazása architektúrái szempontból majd­nem mellőzhetlen, a mi pedig nagyobb költségek­kel járó műnél lehető csupán: oda kell nyilatkoz­nunk, hogy Garay Jánosnak álló szobrát kívánjuk. A szobor magassága talpazattal együtt 6 mé­terre tehető, mely magasság a teret környező há­zak magassága folytán is, —de meg hatás kelt- hetése végett megkívánt. A szobor az u. n. ágyuércből lesz öntendő, a talapzat pedig csiszolt poríirból készítendő. 4. A pályázat, amennyiben javaslatunk a ka­szinó 1894. január 6-án tartandó közgyűlése által elfogadtatik, még azon közgyűlésből keltezve fog kiadatni, lejárati napját pedig 1894. október l-ére indítványozom elhatározni. A pályaművek hozzánk lesznek beküldendők; alkalmas helyen a nagyközön­ség által lehető megtekintés és hozzászólás végett kiállítva. A pályaművek bírálata, véleményem szerint a t. végrehajtó bizottság által kiküldendő 3 tag és 3 általunk felkérendő budapesti művész, avagy szak­értő által lesz eldöntendő. A pályázatnak hírlapokban való közzététele az azzal járó tetemes kiadások miatt megtakarít­ható volna "akként, hogy az alább szövégezett hir­detmény az összes magyar szobrászoknak megkül- detnék, felhívás alakjában. 5. A művészek tájékozása végett végre feltét­lenül szükséges, hogy a Garay tér situátió térképe velük közöltessék. Minthogy pedig sem a községnél feltalálható térkép csekély méretei folytán a szögek nagysága az útvonalak elhajlása tekintetében pontos adatokat nem szolgáltat, sem az átlamópitészeti hivatal tu­lajdonát képező úthálózati térkép a Garay tér raj­zát nem adja: indítványozom, hogy a szoboralap terhére a Garay tér mérnök által méressék fel, a sokszorozandó skiece csatoltassék a művészekhez intézendő felhíváshoz. 6. A felhívásnak szövegét következőkben ja­valom megállapítani: Tisztelt uram 1 A szegzárdi kaszinó 1894. évi január hó 6-án tartott közgyűlésén hozott határozat folytán, van szerencsénk t. cim tudomására hozni, hogy Tolna­vármegye közönsége felejthetlen költője, Garay Jánosnak szobrot emel, a Szegzárd város hözep- pontján levő Garay téren, melynek vázrajzát azon roe&Kgyzéssel van szerencsénk bemutatni, hogy a teret rendes magasságú egy emelétes házak kör­nyezik. A pályázat feltételei a következők : 1. A pályamunkák a szoborügyet kezelő szeg­zárdi kaszinó címére, Szégzárdra 1894. évi októ­ber 1-ig beküldendők. 2. Kívántatik Garay János költőnk álló szobra a talapzatot beleértve 6 méter magassággal. Maga a szoboralak bronzból, a talpazat gránit avagy por- ffrből állítandó elő. 3. A beérkezett pályaművek a kaszioó vég­rehajtó bizottsága által felkérendő budapes’i 3 szob­rászművész, illetve szakértő, s az ugyanaz által ki­küldendő 3 tag által biráltatnak meg és adatnak ki a díjak. 4. A legsikerültebbnek jelzett és kivitelre aján­lott munka szerzője a kivitellel megbizatik, s neki a 2. p. megjelelt műért a kötendő részletes szer*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom