Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-15 / 16. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE 1894. április 15. kik még nem pitymalott meg az a modern hajnal, a melynek áldásos fényét a liberalizmus szórja szét! Csakhogy a mily céltalan volt az eddigi aknamunka, ép oly eredménytelen lesz az ezutáni vergődés a főrendiházban. Annak a 175 szavazattöbbségnek erkölcsi súlya is van, az a 175 szavazattöbbség morális presziót fog kifejteni, hangulatot fog csinálni és lelkesíteni fog, mert hiszen a liberálizmus jobban megérett nálunk, semmint a legvérmesebb remények mellett is hinni lehetett 1 A 175 szavazattöbbség teljesen nagykorúvá tette a nemzetet, diadalmámort szült az országban, újra megerősítette a kabinetet, s törpének, kicsinynek s maradinak bélyegezte azt a 106 szavazatot! Most már büszkén, emelt fővel és férfias öntudattal nézhetünk a muzeum terme felé, mert az ósdias, konzervatív szellem, a kapaszkodás az elévült kasztjogokhoz és a botorkálás a sötétben, már nem fognak lábra kapni a nemzet géniusza előtt, amely- szövétneke körül a liberálizmus tüzében ott ragyog a százhetvenöt szótöbbség! Verus. Szegzárd-Báttaszék. A szegzárd-sárköz-báttaszéki vasút ügyében a szavak ideje lejárt — most már csak a tettek következhetnek. Előttünk áll ennek az égető kérdésnek végső megoldása, tőlünk függ, hogy megragadjuk-e a kedvező alkalmat, hogy közgazdaságunknak egy ujjáébresztő szert adjunk, hogy felriasz- szuk végre álomszerű tespedéséből! E sorok olvasójáról feltételezzük, hogy a helyi lapok hasábjaiból, de még inkább az élet különböző körülményeiből tudja, hogy mit jelent a szegzárd-báttaszéki vasút felépítése. Ha mégis valaki nem tudná, hát röviden összegezve azt jelenti, hogy e vasút kiépítésével fellendül e vidéknek ipara, kereskedelme. Azt jelenti, hogy megyénk termékeny, s sorssujtotta vidékének, a Sárköznek lesz saját vasútja, s igy földjének, terményeinek értéke növekszik. Azt jelenti, hogy direkt összeköttetésünk lesz az Alföld vidékével, s igy egész Dél-Magyarországgal. Azt jelenti, hogy Budapest — az uj összeköttetés miatt közelebb lesz, s gyorsabban juthatunk oda. Azt jelenti egy szóval, hogy élvezi majd ez a vidék is mindazon kulturális nagy előnyöket, melyek a gyors, a jó, a közvetlen forgalmmal járnak. Mondottuk : a szavak ideje lejárt, csak a tettek következhetnek. És mi, kik a sajtóban vármegyénk érdekeiért harcolunk,, őazm/e hálával tartozunk Tolnavármegye töri 'nyha- tóságának, hogy a tettek sorozatát megkezdve 66,000 frtot ajánlott fel törzsrészvények jegyzésére. Hogy a vállalkozó a törvény-szabta feltételeknek megfelelve, a vasút kiépítését megkezdhesse, okvetlenül szükséges, hogy a törzsrészvények 36°/0-át az illető vidék érdekeltsége jegyezze. A vármegye szép példája után az érde- eltségen múlik, hogy a hiányzó 140,000 frtnyi törzsrészvénytőke előteremtessék. Nem kételkedünk, hogy e vidék értelmes lakossága meghozza az áldozatot, mert belátja, hogy nem hiába áldoz, mert bőven megtérül az jövőben. Épen vidékünk nagy értelmi erejében bízva, hisszük, hogy nem hagyja dugába dűlni ezt a tervet, mely, ki tudja, ha a mostani kedvező alkalmat elejtik, kezükből kisiklani engedik, mikor kerül megint felszínre ? Eégi igazság, hogy nem kár a magért pénzt adni, csak gyümölcsöt hozzon. Nem kár e vasúiért sem áldozni, mert ojtógaly lesz az azon a száradó fán, mely sajnosán jelképezheti vidékünk közgazdaságát. Hozzon ez a galy minél előbb gyümölcsöket. s idézzen elő uj keringést abban a száraz fában — melyen. segítenünk mindnyájunknak hazafiui kötelességünk ! A szegzárdi főgimnázium. Az igazságos ügy elébb-utóbb megéri diadalának ünnepét i a tolnamegyei, illetőleg a szegzárdi főgimnázium ügye — elvégeztetett ! A múlt héten érkezett le a vármegye közönségéhez amaz örökre emlékezetes miniszteri leirat, amely e vármegye közel szábőven. Végre is egy szép napon a fogalmazót, hűséges szolgálataira, szorgalmára és talán házasságára való tekintetből is — előléptették titkárrá. A dekrétumot maga a tanácsos vitte le neki nagy örvendezés között. Fogalmazó ur tudta mit jelent ez és ijedtében lerogyott a székről. Más munkakört kapott ugyanis a titkársággal s el kellett számolnia az óvadékokat. A kis Amália igy aztán a főkapitányság börtönébe küldte vissza a jegygyűrűt. A fogalmazó ur most levette szeméről a fényes monoklit és keservébe úgy földhöz vágta, hogy izekre tört. Mire leülte a másfélévet és kikerült a szabad ég alá, teljesen megfeledkezett róla, hogy neki valaha monoklija volt. Pápaszemet hordott azontúl. II. A cvikker. Cvikkert hordott. Szép volt mint harmat gyöngyből kipattant rózsabimbó s fiatal, üde, mint hamvában szürkülő gyümölcs. Szép volt, de különc. Rövid hajat viselt, s férfias szabású kabátot. Karamazsin ajkai közül élvezettel eresztgette a cigaretta füst gomolygó felhőit. Egy igazi amazon. A hajnali pitymalatban már járta a bozót sűrűjét, meg az erdő sötétjét vadászfegyverrel. Tüzes paripáján gátat, kerítést ugratott át, délután udvarlóival billiárdozott s kiállott manzsettre. Orrcsiptetőt hordott, pedig égszínkékben ragyogó szeme olyan jól látott, mint egy tengerész kapitány szeme. De ha ez neki úgy tetszett. Imádták, mint egy istennőt s körülrajongták mint méhek a virágot. Udvarlói szárny tömérdek volt, lábai előtt látta az aranyfiatalság szine-javát. Szerelmes volt bele minden legény s ez oly jól esett neki: tömjénezett hiúságának. Orrcsiptetőt hordott, s ez olyan büszke parancsoló tekintetet kölcsönzött neki, hogy szinte féltek tőle az ifjak ; ez a két gömbölyű üveg darab olyan férfias külsőt adott áz arcának, hogy nőiessége szinte megszenvedte. — Pedig ezt szeretik a férfiak ! S az a csiptető rövid látóvá is tette lassan- kint. Nem látta, hogy mindenki csak szeretni bírja, de nem szeretné bírni, — nem látta, hogy mindenki csak neki esküdözik, nem pedig vele. Orrcsiptetőt hordott — már 8 éve 1 Nyolc farsangot ólt át, nyolcszor vetette le levelét a fa lombja, de ő nem vetette le a csiptetőt A város ünnepelt szépsége, az imádott bálvány már átlépte az eladó évek gyöngy korát, s azért még nem vették meg. Nem volt kelendő portéka — a csiptető vei. S ő csak viselte a cvikkert meg a pártát! Felhagyott már vadászattal, vívással; megnőtt a haja is meg az esze, s akkor haragjában földhöz vágta az orrcsiptetőt — s azontúl pápaszemet viselt. Pedig oly rosszul áll ez — az aggleánynak. zados vágyának, számtalanszor kért és sürgetett' óhajának — teljesítését biztos kilátásba helyezi, amely végét veti négy nagyobb városunk nemes vetélkedésének; de amely bizonyára felkelti Tolnavármegye minden legkisebb fiának tettvágyát, lelkesedését s a széthuzókat is egyesíti ama nagy horderejű és epedve várt kulturális intézmény megalkotása körül, a melynek neve immár: szegzárdi főgimnázium! A miniszter döntött! Kimondta, hogy Szegzárdon hajlandó főgimnáziumot állítani, s azt hisszük ezzel véget ért a vetélkedés, habár nemes vetélkedéskora és azzal felelünk vissza: hogy már most : egyesült erővel! Az egyetértés bizon elkél, mert szó, a mi szó, a miniszter feltételei nagyon súlyosak. Csak abban az esetben egyezik bele a jelenlegi polgári iskola fokozatos beszüntetésébe s a főgimnázium fokozatos felállításába, ha az érdekeltek a jelenlegi polgári iskola épületet megfelelöleg kibővítik, bútorzattal, tanszerrel ellátják, vagy ezt a kötelezettséget 8000 írttal megváltják és ha a fenntartáshoz évente 10 — mond tiz ezer forinttal hozzájárulnak. Ezen kívül az évente befolyó tandíj is az államkincstárt illeti. Az ügy felette fontos, nagy horderejű, megérdemli tehát, hogy tüzetesen foglalkozzunk vele. Lássuk azért mit követel az állam. 1. a mai épületet, a melynek értéke előállítási árban a felszereléssel együtt .... 56681 frt 84 kr. 2. ennek kibővítését, amely mivel teljesen uj leányiskolát kell építenünk, legalább . . 85000 „ — „ 3. felszerelésre egyszer s mindenkorra ................................. 3000 „ — „ 4. évi 10,000 frtot, amely 5 % -kai számítva is ........................... 200000 írtnak fe lel meg. A befolyó tandijat itt nem számítjuk fel, tehát az állam kö- ’____________ ve tel................................ . 294631 frt 84 krt. S mit ad ezzel szemben ? Mondjuk egy főgimnázium az épület fentartásá- val évente 25000 írtba kerül, (pedig 1650 frt fizetése nincs is mind a 14 tanárnak s még ez is csak 23100 frtot tesz^n) tehát ennyi lesz évi kiadása. — Úgy de, a mint fenntebb jeleztük ebből az összegből hozzájárulásként évente visszatérítünk . . 10000 frtot. 300 gyerek után 24 frt tandíjt számítva (pedig a kaposvári állami főgimnáziumban 30 forinton felüli a tandíj!) bejön...................................................... 7200 „ Ka p tehát az állam évente .... 17200 frt. s áldoz még ehhez a 25000-ig . . . 7800 frt, III. A lornyón. Lornyónt használt. Kacér volt és hiú. Egy fiatal menyecske paj- kosságával és játszi kedvével pajzánkodott, mint egy kis gyermek s ha a hosszuszáru lornyónját oda- iílesztette éji sötétségben ragyogó szemeire, ezzel a kis szerszámmal ördögönős mesterséget tudott űzni. Egész virtuozitást fejtett ki vele, olyan bájosan, olyan kecsesen kezelte. Ha összehunyoritotta a lornyón alatt két szép szemét, bolondította a legényeket, mert mindenki azt hitte, hogy e pillantásból ki tud valamit olvasni. Lornyónt használt s kacérkodott. Játszott a tűzzel, a melynek parazsa a féltékenység; s addig járt a korsó a kútra, amig a szép asszonynak megtetszett a szép, a mokány huszárhadnagy. Lornyónt használt s ilyenkor végtelenül tétlenül tetszett a hadnagynak ; csakhogy a lornyó- non a hadnagy ur bajuszkái, is meglátszottak, meg tűztöl pirosló arca 1 Asszonysziv. amely könnyen lobot fog; s mi bűn volna ilyen ártatlan szórakozásban ? A férj hivatalban s a hadnagy kardja ott csörtet minden nap — feljövet a szép asszony lépcsőjén. Egyszer azután meghallja a férj is. Minden féltékeny férj egy kész vizsgáló biró. S a lor- nyon tovább űzte veszélyes játékát; a hadnagy ur csak tovább nezett a lornyónon át a szép asszony szemeibe. Asszonysziv, amely könnyen lobbot fog; a hadnagy ur oly szemre való s a városligeti platá-
