Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-08 / 15. szám

4. TOLNA VÁRMEGYE. — Miniszteri kiküldött. A magy. kir. pénz­ügyminiszter Lingauzr miniszteri titkárt Szegzárdra küldte, hogy a szegzárdi Duna védgát társulattal, az ártéri földek adórestituciója ügyében tárgyalá­sokat folytasson. A tárgyalás eredménye értesülé­sünk szerint az lett, hogy a védgát társulat 30000 frt adóvisszatéritóst kap, a mely összeg teljesen elég véd töltéseinek fentartására, igy ártéri adót ki­vetni nem kell. — Adakozás. Wosinszky Mór szegzárdi es­peres plébános a szegzárdi népkonyha javára 100 koronát adományozott. A szegények nevében köszö­netét fejezi ki Simontsits Béláné, elnök. — Színészet Szegzárdon. Polgár Károly, je­lenleg a zombori városi színház igazgatója kitünő­en szervezett társulatával e hó 18-án városunkba érkezik és megkezdi előadásait. A társulat, mint az ottani lapok Írják, igen jó; magát Polgár igaz­gató urat ismerjük abból az időből, hogy Szegzár­don, mint a pozsony-temesvári társulat tagja, mű­ködött és már akkor igen szép tehetségű színész volt. Ha Polgár színtársulata megfelel a várakozá­soknak, a mit remélünk, akkor hisszük is, hogy jó dolga lesz Szegzárdon, mert már évek óta nem volt valamire való társulat városunkban. — Pályázat. A szegzárdi kir. járásbíróságnál üresedésben levő két albirói állásra 2 heti határ­idővel pályázat van hirdetve. — Jegyző választás. A felső-ireghi jegyzővé választott Molnár István helyébe Tengődre, Bekö Elek választatott meg jegyzővé. — Halálozás. Stokinger .János, városunknak köztiszteletben állott, derék polgára, e hó 1-én rö­vid betegség után elhunyt 73 éves korában. Teme­tése nagy részvét melleit ment végbe. Alig néhány hónapja, hogy Stokingernek neje meghalt, most követte őt a halálban. — Elhunytéról a következő gyászjelentést vettük: „Stokinger István, Stokinger János és neje, Müller Emilia és ezek gyermekei: Mukicza, Milike, Sanyika és Lacika; dr. Stokinger László és Stokinger Lajos, valamint testvérje és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szív­vel jelentik felejthetetlen édesatyjuk, ipa és nagy­apjuk Stokinger Jánosnak rövid szenvedés és a ha­lotti szentségek ájtatos felvétele után életének 73-ik évében, folyó hó 1-én reggel 1/27 órakor tüdőlob­ban történt gyászos elhunytét. — A boldogult hült tetemei folyó hó 2-án délután 4 órakor fognak a szegzárdi alsó-sirkertben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szentmise-áldozat pedig 3-án délelőtt 9 órakor fog a belvárosi r. kath. templomban az egek Urának bemutattatni. Szegzárd, 1894. évi áp­rilis hó 1-én. Áldás és béke lebegjen hamvai felett 1“ — Helyreigazítás. Lapunk két kéttel ezelőtti számában azt irtuk, hogy városunban is vannak roko­nai Kossuthnak, igy Orffy Lajos ügyvéd és Ágoston Károlynó urhölgy másod unoka testvérei Kossuth Lajos elhalt nejének, Meszlényi Teréznek.— Eme hirünket az érdekeltek óhajához képest oda módo­sítjuk, hogy a rokonság távolabbi, mivel Ágoston Károlyné úrnőnek testvérje: Huszár Pál, ki Orffy Lajos ügyvéd urnák anyai ágon nagybátyja volt, Kossuth Lajosnénak testvérjét bírta nőül, igy rokon­ságuk nem vér rokonság, de sógorság. — Jegyzői szigorlat. E hó 3—4-én jegyzői vizsga volt. Öten nyertek képesítést: Grilnvald Gyula Kis-Tormásról, Pesthy Ferenc Uzd-Borjádról, Barna István Yadkertről, Ritter Béla Gyönkről, Komandinger Kálmán Mözsről. — Vetélytársának gyilkosa. Czirkl Krisztina csak cselédleány volt Gyönkön, mégis ketten ver­sengtek a kezéért. Hartenstein János, s Stosz Kon­rad ottani legények. Mindketten komoly szándék­kal voltak iránta, s hosszabb ideig tették neki a szépet, s bár folyton unszolták, hogy nyilatkozzék végre, melyiket akarja boldogítani kezével, a leány kacérságból-e, vagy hogy igazán nem tudta még maga sem, hogy melyiket szereti jobban, a kérő­ket egyforma szívességgel látta, de a határozást egy s más ürügy alatt mindig ki tudta kerülni. Végre is Hartenstein megunta ezt a kétszínű já­tékot s a leányt jól összeszidva, otthagyta, de hogy vetélytársa ne diadalmaskodhassék felette, este meg­leste, mikor a lányt meglátogatni ment, utána lo- pódzott s ott a lány szemé láttára bottal úgy fejbe ütötte, hogy Stosz szörnyet halt. — A gyilkost elfogták. — A belvárosi plébános adománya. Wo­sinszky Mór szegzárdi' belvárosi esperes-plébános, insteliácziója alkalmából adományozott összegéről téves adatokat közöltek a helybeli lapok. Nem 150, hanem 400 koronát adományozott jótékony célra; és pedig: a szegzárdi szegények részére 1UÖ koro­nát, a szegzárdi r. k. óvoda részére 100 koronát, a szegzárdi tűzoltó-egyesületnek 50 koronát, az „Egyesült szegzárd-tolnamegyei nőegylet“-nek 50 koronát, a szegzárdi népkonyha részére 100 koronát. — Tűz. Hajdú Ferenc, lápafői lakos háza teteje kigyult és leégett. A kár meghaladja a 300 frtot. A tűz keletkezését nem sikerült kipuhatolni. — Szenzációs gyilkosság Duna-Földvárott. Menykei Imre, Dr. Deutsch Antal duna-földvári ügyvédnek régi hű inasa múlt hó 2ö-án, vagyis husvéth hétfőjén este 7 órakor gazdája távollótóben elment hazulról és oda többé vissza nem tért. Az éjjeli őrjárat éjjel 2 órakor talált rá a cifra dol- mányu hullára, melyről az ügyvéd volt inasára azonnal ráismertek. A hulla a keéri utcán, egy árokban feküdt és a meggyilkolt orra bezúzva fe­jén két tompa 'ütés nyomától vízben találtatott. A csendőrség rögtön megindítván a nyomozást, a talált hullától körülbelül 100 lépésnyi távolságban' lakó Meny kei Józsefhez, meggyilkolt testvérbátyjá­nak házához indult. Utóbbi a hozz'áintózett kérdé­sekre ijedten csak annyit tudott yálaszolni, hogy öcscse, a meggyilkolt, este 9 óráig nála időzött és akkor tőle eltávozot. A csendőrség éber s körülte­kintő kutatásai azonnal felderítették a gyilkosság részleteit. Kiderült, hogy Menyhei Imrét testvér- bátyja saját házánál, a szobában gyilkolta meg és pedig akként, hogy előbb a meggyilkoltnak orrát egy tégladarabbal beütötte, mely ütés folytán utóbbi hanyatt esett, fejét a szobában levő takaróktüzhely sarkába bevágta, mire testvórbátyja őt egy kötéllel megfojtotta s mikor már gyilkos tettét végrehaj­totta, egy abrakoló zsákba takarva a hullát, azt házából kivitte és az utcán letette. A csendőrség szorgos kutatás után rá akadt a gyilkos véres ru­hájára, a véres abrakoló zsákra és a szobában ho­mokkal gondosan elfedett vérfoltokra. A tettest, ki mindent beismert, nejével együtt, ki állítólag a tett végrehajtásáról mitsem tudott, mert azalatt az is- tálóban volt elfoglalva, a csendőrség azonnal letar­tóztatta és átadta mindkettőt a duna-földvári kir. járásbíróságnak. A gyilkos tettének indító okául azt adja elő, hogy öcscse, kinek körülbelül 300 írtjával adósa volt, őt folytonosan tartozása megfizetésével boszantotta. A gyanú mégis oda irányul, hogy a gyilkos előre megfontolt szándékból követte el tettét, mert azt, hogy a meggyilkoltnak sok megtakarított pénze van, jól tudta és hogy a gazdag örökséghez mielőbb hozzájuthasson, követte eJ gonosz tettét. A meggyilkolt hagyatékában találtatott egy 1347 írt­ról szóló takarékpénztári betéti könyv, ezen felül volt neki egy 400 frt értékű szőlője. A városzerte ismert, derék és hű inast gazdáján kívül számosán sajnálják. Temetésén nagyszámú résztvevő közönség volt jelen. — Hamis százasbankók. Nem kevesebb, mint tizenhat hamis százasbankó, és huszonegy bankó- hamisitó került rövid 3 hét alatt a tolnamegyei csendőrség kezébe. Egy idő óta u. i. a tolname­gyei vásárokon a hamisbankó gyárosok feltűnő drága áron vásároltak össze a földmivelő néptől tehene­ket, lovakat, s azok igen megörültek, midőn a 70—80 trt értékű barmokat 100 írton eladhatták, s érte szép, újdonatúj, ropogós százast kaptak. De csakhamar elhült a vérük, midőn azt fel akarván váltani, megtudták, hogy a bankó hamis. A csend­őröket az utolsó bonyhádi vásáron igy kiadott ha­mis százas vezette nyomra, s azóta Buday Gyula csendőrhadnagy fáradhatlanul nyomozza s fogdossa el az álpónZügyminisztereket gyártmányaikkal együtt. — Életmentő levélhordók. Németh István, szegzárdi fazekas csütörtökön déltájban ölfát rakott fel az udvarában. De egyszer csak a magas farakás egyensúlyt vesztve, összeomlott s maga alá temette Németket. Bizonyára meg is halt volna a teher alatt, ha szerencsére 2 levélhordó véletlenül épen arra nem megy, kik Németh feleségének sególykiáltásaira odasiettek és a szerencsétlenül járt fazekast, ki több sebből vérzett, a fa alól kihúzták. De minthogy belső sérüléseket nem szenvedett, életét veszély nem fenyegeti. — Óh szerelem, szerelem . . . Bósícs Má­tyás szombathelyi illetőségű csizmadia legény, ki, Csőri Ferenc szegzárdi csizmadia mesternél volt alkalmazva, folyó hó 2-án szerelmi bánatában gyu­faoldatot ivott. A méreg bevétele után a szerencsét­len fiatal ember két levelet irt. Egyiket személye­sen akarta kézbesíteni szive választottjának, egy szegzárdi iparos lányának, de amint beért ennek lakásába s a lányt meglátta, e szavakkal : „Juliskám hát igazán nem szeretsz ?“ eszméletlenéi rogyott össze. A boldogtalan fiatal embert haldokolva szállították be a szegzárdi Ferenc közkórházba. 1894. április 8. — Magyar Esti Lap“ cimen uj napilap in­dult meg "Budapesten Szalay Mihály ismert nevű iró szerkesztésében. A lap, mely egy párthoz sem tartozik és a mely körül a legkiválóbb hírlapírók sorakoznak, Budapesten már délután 3 órakor je- lenik meg és adatik postára, úgy, hogy legújabb és érdekes közleményeivel az összes többi lapokat megelőzi. A kiadóhivatal (Budapest Granátos-utca 2. sz.) kívánatra szívesen küld mutatványszámokat. Az előfizetési ár: vidéken egy évre 8 frt fél évre 4 frt negyedévre 2 frt és egy hóra 75 te Azon­. . . |Cr*/ ' í i jl g«: nrr ítimorlonn m r I anölárii_ — Feleségének és önmagának gyilkosa. Mi­dőn Bognár József, agárdi polgárember Fejős Ka­talint, ottani szegény, de tisztességes család leányát harmadik feleségül elvette, mindenki csudálkozott a nő bátorságán, kinek tudomása volt róla, hogy Bognár milyen ember és hogy összeférhetlensége által a másik két feleségét, kiknek valóságos kínzó szelleme volt, ő kergette a halálba. S alig voltak pár hónapig együtt, az ember, ki menyasszonyá­nak a legjózanabb életet fogadta, ismét megkezdte iszákos életmódját s kínozta, gyötörte az uj asz- szonyt is. Nem is csoda, ha az asszony, látva férje javithatlanságát, azt most husvétkor ott hagyta s visszatért szüleihez. De az embernek sehogysem tetszett ez a dolog s midőn a napokban feleségé­vel véletlenül Tolnán találkozott, rögtön feléje sza­ladt és e szavakkal: „Megálmodtad-e az éjjel, hogy ma meg fogsz halni ?“ az asszonyt mellbe lőtte, ki egy jajszó nélkül összerogyott s meghalt. Azután maga ellen forditotta a fegyvert és az odasietőknek azt kiáltva: „Fogadjatok kocsit és vigyetek ben­nünket haza s temessetek egy sírba!“ magát is szivén lőtte. Szörnyet halt. — Hamis tízforintosok nagy számmal van­nak most forgalomban vidékünkön, melyek a pécsi hamisbankógyárból kerültek hozzánk. A hamisítvá­nyok oly tökéletesek, hogy még a gyakorlott szem sem igen tudja őket megkülönböztetni a valódiaki ól. De egy jelről még is fel lehet ismerni. A hamis tíze­sek keltezése május szavának az s betűje fordí­tott alakú s inkább z-hez hasonló. Egyebekben tö­kéletesen hasonlók a valódiakhoz. — Krammer Vilmos szegzárdi könyvkereskedő tollmintákat küld szét a közönségnek. A tollak jó­ságáról és olcsóságáról magunk is meggyőződtünk, s igy azokat különösen ajánljuk t. olvasóink becses figyelmébe. — Az otthon és a nagyvilág. A tizenkilen­cedik század végének embere már nem is tartja kényelmesnek otthonát, ha nincs meg benne a nagy világ mindennapi kivonata: az újság. A nagy világnak és otthonnak nagy kibékítő munkájában nevezetes és érdekes lépéssel ment előre a Pesti Napló, mely most külön mellékletet, egy egész új­ságot szánt az otthon speciális érdekeinek. Ennek a mellékletnek Tűzhely körül a címe. Hiánycikke­ken kívül a szezon, a divat, a konyha, a szalon, a házi kertészet, kézimunka körében felmerült leg­újabb eseményekről és irányzatokról ad hirt. Nagy irodalmi és pedagogai értéke van annak a rovatá­nak, a mely egyenesen a gyermekszobának szól, s a melyben Móka bácsinak, a nagy nevű, kitűnő mesemondónak gyermekmeséi mellé gyermekjáté­kok leírásai,1 versikék és sok egyéb olyan kedves kis dolgok sorakoznak, a melyek nemcsak a gyer­mekvilág kedélyét nemesítik és gyarapítják, hanem a bennük rejlő poezissel megkapják a felnőttek lel­két is. Mindenkinek a magáét, ezt az elvet követi a Pesti Napló, mikor újabban az egyes szakkörök különleges érdekei tolmácsolásának heti mellékle­tet szánt. Közlekedés cimü melléklete ebben a te­kintetben úttörő. A közlekedés terén fölmerülő min­den uj eszmét, a forgalom terén történő minden eseményt, intézkedést, sőt még a tervezetteket is a Pesti Napló-nák Közlekedés melléklete ismerteti, megbeszéli. Nemcsak , tudósításokat közöl, hanem irányt is ad, és ezt az irányt, mint tapasztalatok bizonyítják, észreveszik és követik mértékadó he­lyen is. — S a Pesti Naplónak ezek a különleges érdek istiápolásának szánt mellékletei idővel gyara­podni fognak, úgy, hogy ez az újság fölöslegessé fogja tenhi a szaklapok járatását. Ezeken*a mel­lékleteken1^ kívül a Pesti Napló terjedelemre és tar­talomra isji utolérhetetlen sokat nyújt olvasóinak. Mint föntebb mondottuk, az egész világot kivonat­ban. A politika és társadalom, és kiváló sorban a magyar gazdasági élet három alkotó faktorának a mezőgazdaságnak, az iparnak és kereskedelemnek hivatott szószólója a Pesti Napló, a mely lelkese­désen kivül ^laposságot tartja legfőbb küzdőerejé­nek és ezért az alaposságért óriási áldozatokat hoz- Táviratainak, levelezéseinek és egyéb közleményei, nek költségei ak Ír mely törvényhatóság budgetjét fölemésztenék. A Pesli Napló nagy áldozatok árán elérte azt, hpgy egy sorban állhat a világlapokkal, s a magyar közönség dicsősége, hogy támogatá­sával ezt lehetővé tette,

Next

/
Oldalképek
Tartalom