Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-08 / 15. szám

TOLNAVARMEGYE. 5. — Uj hidegvíz-gyógyintézet. Örömmel érte­sítjük a tisztelt olvasóinkat, hogy egy a mai kor és hygienikus követelményeknek megfelelő hidegvíz- gyógyintézet szaporítja a magyar gyógyfürdökot és pedig lehet mondani mint az első, Magyarország Dunántúli részében, Vasvármegyében, Kőszegen, e szép kies fekvésű városban. Hisszük, mindenkinek még emlékezetében van, hogy szeretett királyunk felséges vendégeivel ezen várost leginkább egészsé­ges viszonyai miatt választotta tartózkodási helyéül a múlt évben tartott nagy hadgyakorlatok alkalmá­val. Valójában klimatikus gyógyhelynek is felel meg, miután a Nóri alpesek tekintélyes hegyláncolata éjszak és nyugat felé az éjszaki szelektől védi s csak dólfeló nyílt, a hol a kis magyar rónaság terül el. Égbajlatja kedvező, csekély lóg és hőmér- séki hullámzással. Levegője tiszta, üdítő és a dús tenyészető lombos és fenyves erdőség változatos növényzetével' ezt ózonnal gazdagon látja el. Vize kitűnő friss 6—8°. A városban, úgy mint környé­kén szép kényelmes sétautak, valamint a hegyek ormáról felséges látványt nyújtó kilátás gyönyör­ködtetik a sétálót, s bármely irányban vezetik léptéi, mindenhol tapasztalja, hogy a természet pazaron gondoskodott, hogy Kőszeg környékét bájaival fel- ékesitse. A viz-gyógyintézet a m. kir. minisztéri­umtól engedélyeztetett. Alkotója és tulajdonosa Dr. Dreiszker József, kit mint fő- és székvárosi gya­korló-orvost sokan ismernek és becsülnek. Sem fáradtságot, sem költséget nem kiméivé, a legmo­dernebb eszközökkel és berendezéssel látta el, s való­ban nem építhette volna jobb helyre, mint Kőszegre, mely a vasúttal könnyen elérhető és a természet szépségeivel oly dúsan meg van áldva. Szaktudo­mányát a hydroterapia terén részint Budapesten, de többnyire a külföldi hasoncélu intézetekben sze­rezte, mint lelkiismeretes szakembert csak ajánl­hatjuk a szenvedő emberiségnek. Intézetében módo­sított Prisnitz-féle gyógyeljárást követi, minthogy pedig Wörishofen-ben Kneipp plébános rendszerét hosszabb időn keresztül tanulmányozta és ennek célszerűségéről és hasznosságáról sok tekintetben meggyőződött, intézetét a Kneipp kúra használatára is teljesen berendezte. Az intézet közvetlen közelé­ben levő bársonyszerü sima rétek, valamint a Gyöngyös hegyi patak vize, a fű- és vízben való járásra a test edzésére igen alkalmas. A hydrothe- rapiai kiegészítő eszközei, u. m. villanyozás, mas­sage, gyógytornászát, pneumatikus belégzés is igénybe vétetnek; szükség esetében orvosság és ásványvizek is adagoltatnak. Az intézet folyó évi május közepe táján nyílik meg és a betegek felvé­telére egész éven át nyitva áll. Arak teljes ellátás mellett igen mérsékeltek. Prospektust kívánatra küld az igazgatóság bérmentesen. Ezen intézetet melegen ajánlhatjuk a szenvedő emberiségnek. Népies lóverseny Lombovárott. Tolnamegye lótenyész bizottsága által folyó évi augusztus 26-án Dombóvár mezőváros közelében, a tüskei pusztán tartandó népies lóversenyek feltételei és programmja. Versenyrendező bizottság és egyszersmind döntő bizottság elnöke: Döry József. Tagjai: Durmann Antal tábornok felügyelő, Dezső Ferenc százados, Döry Jenő, Jeszenszky Andor és Perczel József urak. Indító, időmérő, mázsáló, valamint az egyes versenyző fogatok részére szükségelt bírák a ver­seny napján a fentebbi bizottság által jelöltetnek ki. A verseny kezdete 2 órakor. 1-ső verseny. Hátán tetszés szerint nyeregben akár nyereg nélkül lovagolva körülbelül 7 kilometer távra, a melyből körülbelül felén — mint vadasz- versenynél — a nem versenyző vezetőt disqualifi- cálás terhe alatt elhagyni nem szabad, a másik felén a vezető félreállván, tetszés szerint lovagolva teherkiegyenlités nélkül. — Sorshúzás utján meg­állapított sorrendben iegfelebb 8-an indulnak egy­szerre, és ha több versenyző volna, 2 pere múlva ismét 8 és a további 2 perc múlva ismét 8 mind­addig, mig az összes versenyzők el nem indultak. Több csapatban! indulás esetén minden csapatból a 3 első együtt döntő versenyt csinál és a döntő versenybeni beérkezés sorrendje szeriut lesznek a dijak kiosztva. Első dij : 20U korona, második dij: 120 korona, harmadik dij : 80 korona, negyedik dij: 40 korona, az ötödik kettős tétet kap. Az előző években dijat nyert lónak 30 másodperc előny­nyel kell beérkezni, hogy az első dijat megkaphassa. A legrövidebb idő alatt beóikező idő után 2 perc­cel hosszabb ideig érkező távolozva a dij kiadására jogot nem tarthat. Nevezés a verseny nap délelőtt 9 óráig. Tét: 2 korona, fuss vagy űzess. II. verseny Tolnamegyei díj: kocsiban sebes hajtásra körülbelül 14 kilometer távra első felét ügetve a második felét szabad tetszés szerinti me­netben, minden kor és teher kiegyenlítés nélkül könnyű négykerekű kocsiban kettős fogatnak. A verseny időre történik. A sorshúzás utján megálla­pított sorrendben 2 percnyi időköz alatt indulnak egymásután, mindegyikben egy biró. A kinek lovai a pálya első felén nem ügetnek, vagy három vágta ugrás utáu azokat vissza nem fogja, di&qualifikált- uak tekintetik és habáx legrövidebb, idő alatt érke­1894. április 8. zik be, a díjtól elesik. Első dij: 400 korona, má­sodik dij: 200 korona, harmadik dij : 100 korona, | negyedik dij: 50 korona, az ötödik kettős tétet kap. Az előbbi években első dijat nyert lovaknak egy perc idő előnynyel kell beérkezniük, hogy az első dijat megkaphassák. A legrövidebb idő alatt beérkező után 4 perccel hosszabb ideig érkező tá­volozva a dij kiadására igényt nem tarthat. Neve­zés a verseny nap délelőtt 9 óráig. Tót: 2 korona fuss vagy fizess. III verseny: kocsiban teherhuzásra 7356 folyó meter távon saját kocsiban köves utón, kocsi és kocsison kívül 15 métermázsa teherrel kettős fogatnak, 4 éven aluli ló kizárva. A verseny időre történik, a fogatok sorshúzás által megállapított sorrendben 2 percnyi időközben indulnak egymás­után. Az előbbi években első dijat nyert lovaknak 90 másodpercnyi idő előnnyel kell beérkezniük, hogy az első dijat megkaphassák. A legrövidebb idő alatt beérkező után 8 perccel hosszabb ideig érkező távo­lozva a dij kiadására igényt nem tarthat. Első dij: 300 korona, második dij: 200 korona, harmadik dij: 100 korona, negyedik dij: 50 korona, az ötö­dik dij kettős tétet kap. Nevezés a verseny nap délelőtt 9 óráig. Tót: 2 korona fuss vagy fizess. Minden versenyekre Dombovárott Döry József elnöknél kell nevezni, és csak tolnamegyei népies lótenyésztőknek népies lótenyésztésből eredő lovai vehetnek részt és pedig olyanok: 1- ör ha tenyésztésre alkalmasak azaz vagy mének vagy kancák és ha nem bírnak oly öröklő hibákkal, a melyek tenyésztésre alkalmatlanná te­szik azokat ; 2- or ha a községi bizonyítvánnyal igazolta- tik, hogy a lovak vagy saját nevelésilek vagy leg­alább egy éven keresztül folytonosan a versenyezni szándékozók tulajdonában vannak, és soha nem vol­tak trainingben vagy úri kézben ; 3- or ha 14 évnél nem idősebbek — és végre 4- er ha nincs bennök semmi pinzgaui, perche- ron, muraközi, szóval hidegvérű vérkeverék. Ha a versenyt nyerő lovakról kitűnik utólag, hogy ezen felsorolt kellékekkel nem bírnak, disquali■ fikáltnak tekintetnek, a dijak visszaadására kötele­sek, sőt csalás miatt bűnvádi kereset alá fogatnak. A dijak pedig a hosszabb ideig beórkezőknek — hacsak távolozva nem lettek, fognak kiadatni. Dombóvár, 1894. évi március hó 26. napján. Tolnamegye lótenyész bizottságának Verseny rendező bizottsága. T A N Ü G Y. — A szegzárdi áll. seg. közs. iparos-tanonc­iskola bizottsága folyó hó 2-án gyűlést tartott, melyen az igazgató bejelentette, hogy az idén sok­kal több növendék iratkozott be az iparos-tanonc­iskolába, mint tavaly, a miből eklatánsán kitűnik, hogy a múlt évi apadás csakis időleges volt. Húsz növendék folyamodott tandijelengedésórt. A bizottság ez ügyben úgy határozott, hogy hely­belieknek egészen, vidékieknek pedig felerészben elengedi a tandíjt. Az iparos-tanonciskola munkakiállitása junius 10-ikén nyittatik meg. Jutalomdijak adományozására a bizottság felkérte mindazokat, kik múlt evben is szívesek voltak e célra adakozni. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszönetnyilvánítás. Leghálásabb köszönetünket nyilvánítjuk mind­azoknak, kik felejthetlen édes atyánk id. btokinger János elhunyta alkalmával meleg részvétük kifeje­zésével szivünk fájdalmát enyhítették ti a boldo- gultnak adott vógtisztessógnél megjelenni szívesek voltak. Szegzárd, 1894. április 4. Stokinger István, Stokinger János, dr. Stokinger László, Stokinger Lajos mint a boldogaltnak gyermekei. KÖZGAZDASÁG. — A m. k. t. f. gazdatisztek és erdészek segély- és nyugdíj-egyesülete évi rendes közgyű­lését április 15-én tartja a „Köztelek“ üléstermé­ben. Ez alkalommal, az elveiben is átalakított uj alapszabály-tervezet terjesztetik elő. Ez uj alapon az egyesületi tagok érdekképviselete, társadalmi és anyagi helyzetéuek javítása és a korszellem érvé­nyesítése, valamint a szakképzett gazdatiszti kar helyzetének törvényhozási szabályozásának előké­szítése, végül egyéb előnyök és kedvezmények ki- eszközlése terveztetik. A közgyűlés határoz az 1896 ik évi kiállítás alkalmával tartaudó újabb, második gazdatiszti con^ressus megtartása felől. A közgyű­lés alkalmával az egyesület április 15-ón este a központi tejcsarnok szövetkezet telepét szemléli meg működésben, 16, és 17-én pedig Bujanovics Sán­dor elnökének vezetése alatt tagjai részére tanul­mányi kirándulást rendez a kisbéri és bábolnai mé­nes intézetek megszemlélésére, mely kiránduláson résztvevőknek április 10-ig az egyesület irodájában kell jelentkezniük. Ugyau-e közgyűlés alkalmából az egyesület „Évkönyvet“ ád ki. Meghaltak Szegzárdon 1894. évi március hó 31-től április hó 8 ig. Stokinger János, 75 éves, tüdőlob. — Farkas János, 55 éves, öngyilkos.— Major Antal, 10 hó, gyermek aszály. — Mehrwerth Juliánná, 10 hóna­pos, agykérlob. — Németvadász János, 43 éves, orrvérzés. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 1342. sz./tlkvi 1894. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint tlkvi hatóság ré­széről közhírré tétetik, hogy Abaffy Gyula ügyvédnek D. Asztalos Sándor és neje elleni 400 frt töke és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék te­rületén fekvő — Pilis községi 381. szám. tjkvben foglalt D. Asztalos Sándorné sziil. Kovács Éva és ifj. D. Asztalos Sán- dpr nevén álló A f 14 hrsz. 87. npsz. ház, udvar és kert­ből I). Asztalos Sándorné Kovács Évát illető felerészre 5,10 frt a pilisi 598. sztjkvben Asztalos Sándorné Kovács Éva nevén álló A | 1522/1 hrsz. pilisi hegyi szöllő 82 frt az ugyanottani A. | 1522/2 hrsz. szöllő 82 frt és az ugyanot­tani A t 1522/3 hrsz. szöllő 82 frt s végű la pilisi 600. sz. tjkvbee Asztalos Sándor és neje Kovács Éva nevén álló A t 1523./a hrsz. pilisi hegyi szöllő pincével 322 frt kikiál­tási árban 1894. évi junius hó 22-ik napján délelőtt 10 óra­kor Pilis község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 % -át bánatpénz fejében letenni, s a vételért 3 egyenlő részletben 6% kama­tokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénz­tárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Pilis község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályá­nál, 1894. évi február hó 21. napján. ttAJMLZA. GÉZA, kir. törv. biró 1455. sz./tkvi 1894. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi ható­ság részéről közhírré tétetik, hogy Bien Mártonnak, — Fe­hér János elleni végrehajiási ügyében Botter Simon kérelme folytán Bien Márton késedelmes árverési vevő ellen a szeg­zárdi kir. törvényszék területén fekvő Szegzárd községi 275. sztjkvben foglalt Fehér János nevén álló Bien Márton által megvett A Éj 10124/5. hrsz. gesztenyési szöllő 80 frt és a 10124/4. hrsz gesztenyési szöllő ugyancsak 80 frt kikiál­tási árban 1894. évi május hó 26-ik napján délután 3 óra­kor Szegzárdon a törvénykezési épület 9. számú helyiségé­ben megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árveréB megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6%-os kamatokkal együtt, a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési fel­tételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóság­nál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék, mint telek­könyvi hatóságnál, 1894. évi február hó 20-án. HAMZA GÉZA, kir. törvényszéki biró. 111. szám. 1894. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szeg/.árdi kir. törvényszéknek 2333. és 2ö59/p. 1894. számú végzése által id. Spitzer Lipót és Stauber János javára Friedmann Adolf és neje Haás Ester ellen, 820 és 93 frt 80 kr tő­kék s ezeknek különböző időtől számítandó 6% kamatai és eddig összesen 23 frt 88 kr és 22 frt 40 kr perkö:tség kö­vetelés erejéig elrendelt biztosítási illetve kielégítési végre­hajtás alkalmával biróilag le és felülfoglalt és 1166 frt 80 krra becsült bútorok, teke asztal, és egyéb kávéházi felsze­relések, úgy szeszes italok és egyéb tárgyakból álló ingósá­gok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 981. és 1088. sz. kiküldést rendelő végzésfolytán a helyszínén vagyis Duna-földváron alpere­sek lakásán leendő eszközlésére 1894. évi április hó 17-én délelőtt 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szán­dékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881., évi LX. tör­vénycikk 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becs­áron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. c. Ió8. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifi­zetendő. Kelt D.-Földváron 1894-ik évi ápril hó 5. IVÁNIOS GYULA, végrehajtó. 6z22. sz. tljkvi. 1893. Árverési hirdetmény. A bonyhádi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi ható­ság részéről közhírré tétetik, hogy Hirschfeld Mór felperes­nek, Kiszler József alperes elleni 78 frt 40 kr és járu­lékai iránti végrehajtási ügyében a cikói <87. számú tjkvben f. 1. sor 125. hrsz. alatt foglalt 81. népsz. ház 405 frt s á f 2. sor, 127, hrsz a. foglalt kert 48 frt, a cikói 555. sz. tlkjvben f 1, sor, 3777. hrsz. a. foglalt szőlő 196 frt kiki­áltási árban az 1894. évi április hó 11-én délelőtt 10 órakor Cikó község hazánál megtartandó árverésen eladatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10% át bánatpénz fe­jében letenni s a vevő a vételárt 3 egyenlő részletben lefizetni köteles, végre, hogy a megállapított árverési felté­telek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál úgy Gikó község elöljáróságánál megtekinthetők. Bonyhádon, a kir. jbiróság tlkvi hatóságnál 1894. évi január hó 7-én. SZENDRODY, kir. aljárásbiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom