Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-04-02 / 14. szám

6. TOLN 4. VÁRMEGYE. 1893. április 2. — Büsbach Péter országgyűlési képviselő Krammer János polg. iskolai igazgatóhoz, mint a tolnamegyei tanító-egyesület elnökéhez, a tanítói kar iránt meleg rokonszenvről tanúskodó levelet intézett, melyet tanügyi rovatunkban egész terje­delmében közlünk. Vármegyei dotáció. Vármegye rovatunkban hallomás utján azt irtuk, hogy a megyei 7500 frtos dotáció emelésre vonatkozó utalvány már megérke­zett a kir. adóhivatalhoz. Ez a hirünk akként mó­dosul, hogy ez időszerint még csak a rendes havi illetményt utalta ki a miniszter, a mely havonta 5600 írt. — A vásár. A szegzárdi virágva­sárnapi országos vásár, noha az ut ez idén a szokástól eltérőleg, igen jó volt, élénkség dolgá­ban mégis sok kívánni valót hagyott fenn. Látszik, hogy a népnek nincs pénze; most is sokkal több volt a kínálat, mint a kereslet, Csak egyvalaminek volt ez alkalommal kelete : a lónak. Ilyen árakat már régen fizettek a lovakért, mint most. 1000, 1200 írtért is kelt el némely pár, és a kinek va­lamely ló megtetszett, az annak a kötőfókét el nem eresztette. — A Gyurkovics lányok. Herczeg Ferenc- töl, aki a „Dolovai nábob lánya“ cimü színművé­vel csak imént aratta az Írói sikerek egyik leg- szebbikót, csinos kötetben megjelent a 7 bácskai Gyurkovics lány fórjhezmenetelének története: külön elbeszélésekbe osztva s bevezetéssel ellátva. A kötet, melyet Singer és Wolfner adott ki, cím­lapján a hét Gyurkovics leány kópét viseli s iro­dalmunk legjobb darabjai közé tartozik. — A zord időjárást végre szép tavaszi na­pok váltották föl. A vetésekre égető szükség volt az időnek ilyetén való megváltozása. Az őszi-búza és rozs vetésekben már csekély kár volt észlelhető. A gyümölcsfák szintén szenvedtek a hidegtől. A ta­vaszi munkálatokat is akadályozta a rossz időjárás. Most azonban siet mindenki az elmulasztottakat pótolni. — Helyreigazítás. Lapunk múlt számában közöltük a vármegyei közgyűlés alkalmával, a ger- jeniek részére adakozók névsorát. — A névsorból László Lajos ügyvéd ur neve — valamint 5 frt adománya kimaradt, ezt most készséggel igazítjuk helyre. — Árverés. A Heisler és Kiéi n-fóle csődtömeg 5837 frt 90 kr értékben folyó hó 10-ig zárt ajánlattal 10% bánatpénz mellett elárvereztetik. Venni szándékozók forduljanak dr. Morvay István tömeggondnokhoz, a hol ez ügyben bővebb felvilá­gosítást is nyerhetnek. — Érdekes házasság volt e hó 21-én Szak­oson. Fischer József Ede nosztáni bérgazdasági er­dész örök hűséget esküdött a 76 éves özv. Szabó Józsefné született Hangi Annának. A menyasszony ez alkalommal 5-ik férjnek esküdte a „holtomig és holtodiglant“ s a mi a legkülönösebb, násznagya unokája Szabó János szakcsi szűcs volt. Az ara Tö- rökkoppányról származván, Szakoson fia, Szabó Sán­dor vendéglőjében tartotta a menyegzői lakomát s késő estig derekasan járta gyermekei és unokáival a csárdást. Megemlítésre méltó még, hogy az es­küvő napján a boldog vőlegény és mostoha fia szü­letés napjuk 57-ik évfordulóját is ünnepelték. — A gerjeniek javáva. Augyalfy Imre báttaszéki községi jegyző március 15-ón tartott tár­sasvacsora alkalmával 26 frt 60 krt gyűjtött a ger- jeni árvízkárosultak javára. Hozzájárultak : Angyalfy I. 1 frt, Homan József 1 frt, Höller állomás főnök 1 frt, Tafner 1 frt, Janosits 1 frt. Mayer Alajos 1 frt, Száméi János 1 frt, Biegl Bálint 20 kr, Ro- vacsek Pál 50 kr, Graf 1 frt, Novák 40 kr, Sár- már G. 1 frt, Halász István 40 kr, Herbek S. 1 frt, Mitvégh H. 1 frt, Klaszman 50 kr, Goll 50 kr, Klementsits L. 1 frt, Bamer A. 1 frt, dr. Ko­vács B. 1 frt, Dömyei 1 frt, Majer József 1 frt, Majer Péter 2 frt, Egle Károly 1 frt. Engel 20 kr, Mező J. 2 frt, Schuller 50 kr, Rosner B. 1 frt, Bajomi V. 20 kr, Hofmeister I. 20 kr, Góczy Nép. János 1 írttal. Összesen 26 frt 60 krajcár az alispán úrhoz lett felterjesztve a sególyzö bizott­sághoz leendő juttatás végett. — Pótvásár. Pakson fo'yó évi ápril 4—5-én pótvásár lesz a kereskedelmi miniszter engedélye­zése folytán. — Kardpárbaj. Simontornyán e hó 25-én reg­gel 7 órakor kardpárbajt vívtak Nádor vasúti mér­nök és Lendvai urad. Írnok urak. Nádor fü­lénél könnyű sebet kapott. — A párbajt szóváltás idézte elő. — Honvédgyülés. A tolnamegyei 48-as honvédek múlt vasárnap tartottak Szegzár- don a városháza nagytermében közgyűlést. — Bá­rány Sándor elnök levélben mentette ki távolmara­dását s igy az elnöki széket Hollós Alajos foglalta el ideiglenesen. Elnök melegen emlékezett meg dr. Sass István volt alelnök tevékeny működéséről és érdemeiről, miért is nevét jegyzőkönyvileg örökítet­ték meg. Ezután következett az alelnök választás ; egyhangúlag Spányi Antal 48-as főhadnagy válasz­tatott meg, ki nyomban elfoglalta az elnöki széket. A rendes folyó ügyeken kívül az országos hou- védgyülésbe képviselőkül megválasztattak: Forster Benő, id. Cholnoky Sándor, Reitter József és Petrich Ferenc. Végezetül id. Ujfalusy Imre pénztárosnak a gyűlés a felmenLvényt megadta s neki buzgó te­vékenységéért elismerő köszönetét szavazott. — 1893. évre megválasztott iparhatósági megbízottak Szegzárdon: Ferdinand József, Mehrwerth Lajos, Tóth Antal, Hiverth Ignác, Al­bert István, Székely József, Untermüller Domokos, László József, Studer Lajos, Mohai Sándor, Fekete Mihály, Ferner Mihály, Hidasi Mátyás, Andre Ist­ván, Skultéti István, Fóris János, Groszbauer Ven­cel, Pirid István, Cziráky Imre, Hájá Béla, Véges János jegyző. —- Tolnán: Wittinger Antal, Kap- peter Ferenc, Eisenbart Gyula, Wiedemann Antal, Klementsits József, Varga József, Lővenyák Titusz, Anaigl Ferenc, Geiger Ádám, Szauter József, Ma- tejka Károly jegyző. — Báttaszóken: Rudolf Pál Szebényi János, Bajomi Vilmos, Fürszt. Mi­hály, Kliebert András, Ritter András, Knittel Hen­rik, Gehring Antal, Kleisner János, Homan Jó­zsef, Janosits Károly jegyző. — A népiskolák eldorádója kétségkívül Svéd­országban van s ez nem is újabb keletű dolog. A mig nálunk a tanulók rainimumszáma 80, de a leg­több esetben egy egy osztályban elnyomorog 100 — 150 is, addig Stokholmban egy tanterembe csak 30—35 gyermeket vesznek fel s ezek is mindegyik külön-külön padban ül. A felső ruhákat az előszo­bában helyezik el. Szellemi foglalkozás csak déle­lőtt van, délután pedig kézimunkával, játékkal és testgyakorlattal foglalkoznak. — 3 János, meg egy 4-ik János. Özv. D á- v i d Gergelyné regölyi lakos tanyáját feltörték és egy hektónál több borát ellopták. — A csendőrök nyomozás alkalmával kiderítették, hogy ezt a lopást G. Szabó János, M. Kovács János és H. Lukács János, az ott lakó leghíresebb predi- kátumos 3 János követte el, még pedig ifj. P u s- kás János, tehát egy 4-ik János rábeszélé­sére, ki nekik a borért 10 irtot ígért. A lopott bort Puskáshoz vitték, ki azt előbb az udvarban, később pedig a tanyáján elásta. De Puskás a dol­got elpuskázta, mert oly pazarul bánt a borral, (bizonyosan nem adta meg a 10 irtot) hogy rájöt­tek a turpisságra, s a mint a csendőrök kérdőre vonták, rögtön bevallott mindent, s igy a bor egy része meg is került. — De, mert Puskásnál még egy másik hordót is találtak, csakhamar kiderült, hogy ezt tavaly ilyenkor szintén G. Szabó János és Máté György lopták neki Antal Mihály re­gölyi lakos pincéjéből, akiktől ő aztán megvette potom áron. Erre Puskást letartóztatták, a másik 4 ellen pedig jelentést tettek a tamásii kir. járás­bíróságnál. — Lopott sonka. Kovács Ferenc ujberki pusztai lakos éléskamráját betörték s abból mint­egy 30 frt értékű sonkát és egyéb húst és zsírt elloptak. A báttaszéki Örs járőre, ezt megtudván, rögtön hozzáfogott a nyomozáshoz, s fáradozását siker koronázta, mert a lopott tárgyakat S t o j k o- vits Dobró alsónánai hires, közártalmu egyén padlásán megtalálta. A tettest letartóztatták s a helyi kir. ügyészségnek átadták, az orgazdát pedig feljelentették. — Az újság. Ez lesz a cime annak a díszes könyvnek, melyet a Pesti Napló ^ingyenküld meg húsvéti ajándékul a lap minden előfizetőjének. lroj*- Szomaházy István, a kitűnő tárca iró, a lap beho- munkatársa. A könyv számos fejezetben ismerteti meg az olvasókkal a hirlapirás műhelyét, az ujsag- csinálás kissé misztikus munkáját, a rovatokat, a segítő forrásokat, a hirlapirás komoly és humoros alakjait, a kiválóbb újságírókat, s egész sereg tré­fás történetet, anekdotát mesél el az újságírás kö­réből. A könyvnek színes, párisias címlapja lesz s több érdekes mellékleten, kéziratmásolaton kívül húsz szép tol Irajzot közöl Goró Lajostól. A Pesti Napló előfizetési fölhívását lapunk mai számában ta­lálja az olvasó. Ez a kitűnő újság, mely a múlt év végén uj alakot öltött, már újjáalakulásának e rö- három hónapja alatt oly nagy népszerűségre tett szert, a mi szinte páratlan a magyar időszaki iro­dalomban. Szép és előkelő alakja, komoly, minden léhaságot mellőző belső tartalma, nagy terjedelme, közleményeinek magas és igazán modern színvo­nala mind hozzájárultak ehhez a páratlan sikerhez. A magyar közönség érzi, hogy a Pesti Napló-ban egy elsőrangú, nyugoteurópai Divóju politikai napi újságot kap, mely olyan budget-vel s a munkatár­sak oly fényes táborkarával dolgozik, melyhez fog­ható nem igen volt még magyar lapnál. A Pesti Naplónak oly kitűnő összeköttetései vannak az or­szág belső részében és a külföld politikai centru­maiban, hogy minden fölmerült eseményről gyor­san, részletesen, híven referálhat olvasóinak. Vezér­cikkeit kitűnő publicisták, tárcáit, kiscikkeit a ma­gyar sajtó legelmésebb tagjai, rovatait kiváló és gyakorlott újságírók szerkesztik. A Pesti Napló az uj évnegyed alkalmából azt az újítást lépteti életbe, hogy esti kiadásra külön előfizetést uyit, s igy mind­azok. kik egy másik kedves újságuktól nem akar­nának megválni, külön is járathatják az esti lapot, mely a legfrissebb híreket és értesüléseket közli. Az esti lap ára, külön, postánküldve, 2 frt 30 kr negyedévenként. Az előfizetés egyéb módozatait la­punk hirdetési részében találhatja az olvasó. — Lopások. Ifjú Mátyás Mihály és Mátyás István váraljai lakosok Páli István ugyanottani lakos kamráját hamis kulcscsal kinyi­tották és ounan több zsák árpát elloptak és azt Szekeres Sándor ottani lakosnak eladták. De a dolog kitudódott, és mind a tettesek, mind pedig az orgazda a bonyhádi járásbíróságnak feljelentet­tek. — De ifjú Mátyás Mihály, ha már egyszer megindult, nem akarta a bíróság drága idejét csak egyetlen esettel igénybe venni, rábe­szelte tehát Süveges Sándor szomszédját, hogy az ottani kovács, P i r t h János bölcs tanácsára I) u z s i János fészerjéből lopják el 2 vastengelyét. Ez meg is történt és a 2 vastengely csakhamar P i r t h uram birtokában volt. De nem nyert vele semmit, mert mégis csak rájöttek, a lopott jószá­got elkobozták, a tolvajokat pedig orgazdástul együtt feljelentették a bonyhádi kir. járásbíróságnak. — Talált csecsemőhulla. Haj dók István, bölcskei szőlőcsősz a napokban a ref. temetőben egy félig elásott kis koporsót vett észre. Kivette te­hát a földből s felnyitván, benne egy teljesen fel­oszlásnak indult csecsemőhullát talált. Rögtön je­lentést tett erről a községi elöljáróságnak, a hon­nan tovább jelentették a dunaföldvári kir. járásbí­róságnak. De a járásbíróság ez esetet nem találta saját hatáskörében elintézhetőnek, utasította tehát a községi elöljáróságot, hogy az orvos-rendőri bonc­vizsgálat megejtése végett a közigazgstási hatóság­nak tegyen jelentést; igy az ügy a paksi főszolga­bírói hivatalnak is bejelentett. — De hiába volt a nyomozás, sem a vidék szülésznői nem tudtak sem­mit a gyermekről, sem az asztalosok nem ismertek rá a kis koporsóban az ő munkájukra. így tehát, úgy látszik ez a Bölcskén igen nagy izgalmat kel­tett esemény felderítetlen marad. — Jó kifogás. A márc. 23-án megtartott hö- gyészi vásár alkalmával Engelmann Herman ottani ruhakereskedő sátrából Szita Jánosné is­mert vásározó tolvajnő egy szép rojtos asztal térí­tőt lopott; de Dem menekülhetett el vele, mert a csendörjárör elfogta és kérdőre vonta, hogy miért lopta az asztal térítőt, mire ez egész ártatlan arcot vágva azt felelte : „Kérem alásan, hisz én nem lop­tam ezt, még eszem ágában sem volt a lopás, ha­| nem én erre mentem és ép akkor a szél ezt a te- 1 ritőt felém fújta. Én fel vettem, hogy gazdájának i vissza adjam, de senkit sem láttam (talán egy em­ber sem volt a vásáron), hát magamhoz vettem, hogy megkeresem a tulajdonosát.“ A derék asz- szonyt bevitték a gyönki járásbírósághoz, a hol ritka becsületeségeért megfogja kapni méltó jutal­mát. — Anglia postacsomag forgalma. Angliában csak 10 év óta szokásos a csomagok postán szállí­tása, mely idő alatt a forgalom óriási mérvben megnövekedett. Az első évben 1883-ban 21 millió csomag szállíttatott, mig az elmúlt évben a cso­mag szállítmányok 52 millióra emelkedtek; kilenc óv alatt pedig 324 millió csomag lett feladva 3'8 I millió tonna sulylyal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom