Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-19 / 12. szám

4.

TOLNA VÁRMEGYE.

lam viselje. Végül meleg hangon emlékszik meg a jelentés Oro«z Eudre főszolgabíró, Buday Gyula csendőr hadnagyról, Németh faddi, Kohár paksi őrsvezetők, Krisztinkovich János faddi jegyzőről, valamint a kiküldött miniszteri mérnök és utász csapatról, úgyszintén Paks, Fadd és D.-Szent-György lakóiról, — a kik önfeláldozással határos tevékenységet fejtettek ki az árvíz alkalmával.

— A hátai leszámolás. A bátai leszámolás be van fejezve. Alispánunk időszaki jelentésében igy nyilatkozik róla: „30 ezer frt erejéig a község érdekében anyagi biztosítékot kellett szerezni és hogy valóban megmérhetlen hanyagság s hogy erősebb kifejezést ne kelljen ^használni, úgy a közság érdeke, valamint a lakosság ezzel kapcsolatos anyagi érdekeivel szemben, a legfelületesebb elbánás félre nem ismerhető bizonyítékainak egész láncolata derül ki a leszámolás anyagából. Vájjon mit fog erre „Vihar' a T. K.-ben nyiltterezni ?

Hirek.

— Küldöttség a földmivelésügyi miniszternél. Pestmegye és Tolna megye küldöttsége, a fajszi-faddi és Csanádi Dunaszakasz cólbavett szabályozásának sürgőién leendő foganatosítását kérve, tegnap déle'őtt tisztelgett Bethlen András gróf földmivelésügyi miniszternél. A küldöttség tagjai voltak Pestmegye részéről: Császka György, kalocsai érsek, Beniczky Ferenc főispán, Földváry Mihály alispán, Beniczky Lajos t. főjegyző; Tolnamegye részéről: Széchenyi Sándor gr. főispán, Perczel Dezső, Busbach Péter orsz. képviselő^ Szluha István, Bernrieder József, Kovács László megyebizottsági tagok, Daróczy Tamás, mint a paks—tolnai védőgáttársaság elnöke.

A miniszterhez Császka György, kalocsai érsek tartott beszédet, ékes szavakban tolmácsolva úgy a Duna bal-, mint jobbpartja érdekeltjeinek szomorú helyzetét s a küldöttség nevében azt a kérelmet terjesztette elő: hasson oda a raiuiszter, hogy a célba •»tt Dunaszabályozó munkálatok minél elób foganatba vétessenek s egyszersmind átadta két törvény- hatóság e tárgyban szerkesztett kérvényét. Bethlen András gróf miniszter ez előterjesztés folytán megígérte, hogy megteszi a kellő intézkedéseket a munkálatoknak a lehetőség szerint azonnali foganatba vételét s azok befej-zését — a mennyiben műszaki szempontok nem akadályozzák, — sietteti Ezután Széchenyi Sándor gróf főispán terjesztett elő hasonló szellemű kérelmet, a kinek a miniszter ugyanebben az értelemben válaszolt.

— Adakozás a gerjeniek részére. Vármegyénk alispánjához a múlt héten következő adományok érkeztek be a gerjeniek részére : Stanko- vanszky Mária urhölgy 100 frt, ismeretlen nevű urhőlgy 10 frt, az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár 100 frt, ismeretlen budapesti hölgy 5 frt, Kramolin Emil dr. 10 frt, N.N. Marosvásárhelyről 1 frt, a pécsi takarékpóntár 250 frt, a szeg- zárdi népbank 25 frt, Egerváry Alajos Temesvárról 5 frt, a Budapesti Hírlap gyűjtése 27 10 frt, N. N. Budapestről 50 fr.

— Jegyzői szigorlat. Jövő hó 5—6-án jegyzői szigorlat lesz a vármegyénknél.

— Hymen. Dr. Freund Henrik tolnai köz- és váltó ügyvéd eljegyezte özv. Fichtel Salamonná kedves leányát, Erzsiké kisasszonyt.

— Március 15-ét a polg. iskola is megünnepelte. A tanulók reggeli 8 órakor összegyűltek a rajz teremben, a hol a „Hymnus“ eléneklése után Kram mer János igazgató remek beszédben megmagyarázta a napnak jelentőségét, mely után Leopold Lajos IV. oszt. tanuló elszavalta Petőfi „Talpra magyart“-ját, mire a tanulók, a „Szózat“ eléneklése után az iskolai zászló alatt a belvárosi templomba, vonultak, a hol H a n n y Gábor apátplébános fényes segédlettel ünnepi istentiszteletet tartott. Ennek végeztével az ifjúság visszatért az iskolába, a hol az igazgató kijelentette, hogy aznap a tanítás szünetel, délutánra pedig a tanárok vezetése mellett tanulmányi kirándulást hirdetett, a mely azonban a hirtelen kerekedett hideg szól miatt a kirádulásnnak örvendő tanulók nagy boszuságára elmaradt, ill. alkalmasabb időre hallasztatott.

— A mi népkonyhánk. Kevés vidéki város beszélhet az országban népkonyháról. Ez már a jótékonyságnak olyan műve, a mely csak előrehaladott városokban szokott, ott is csak nehézséggel, megalakulni. Hogy a mi szerény városunkban népkonyha mégis létesült és az egész télen teljesítette nemes hivatását, az kizárólag Simontsits Bélá- néuak köszönhető, a ki valóban lankadást nem ismerő fáradozással és odaadó tevékenységgel valósította meg a népkonyha eszméjét, a melyet mi lapunkban annak idején úgyszólván pium deside- rium gyanáut pendítettük meg.. Nem előzte meg a megalakulást semmiféle közgyűlés, nincs alapszabálya, se választmánya, egyszerre csak megkezdte zajtalanul, de annál áldásosabban, működését. Választmány, igazgató, felügyelő mind egysze- mélyben Simontsitsné, egymaga alapította a népkonyhát, ő gyűjtötte össze az adakozásokat, ő csinált propogandát az eszmének, ő az, ki minden áldott nap megjelenik szegényei között és személyesen osztja ki közöttük az eledelt, mi közben T r i e b 1 e r Ilma és Steiner Lajosnó szintén nagy buzgalommal assistálnak neki. Naponként 100- nál több szegény kap a népkonyhában meleg ebédet, azonkívül a menhelyben körülbelül 40 kis gyermek részesül minden nap ellátásban. Az ételek kiosztása, de az egész berendezés a legpontosabb. Tegnap volt az utolsó kiosztási nap, a jövő télig szünetel a népkonyha. Az utolsó ebéd különösen jó volt és a megjelent szegények könnyes szemekkel áldották az ő nemes szivü jótevőjüket.

— Halvacsorák. A szegzárdi kaszinó e hó 11-én tartotta meg szokásos halvacsoráját az emeleti termekben, a tagok élénk részvétele mellett. Az első felköszöntőt F ö r d ő s Vilmos, a kasinó elnöke mondta. Tósztokat mondtak még: Totth Ödön, Ágoston István, Fördős Vilmos mógegy- szer, Rosmayer Ferenc, a tolnai kaszinó elnöke, Geiger Gyula, Vargha Lajos, végre báró E 1 i ätsche k Ede a vendégek nevében — németül, ki azonban kijelentette, bogy a jövő évben már mamagyarul fogja felköszöuteni a szegzárdi kaszinó tagjait. A minden izében kedélyes halvacsoráról a tagok legnagyobb része, csak a hajnali órákban távoztak el. — A szegzárdi polgári olvasókör halvacsoráját mároius 15-én tartotta meg. Az első felköszöntőt a kör elnöke Bod a Vilmos orsz. gyűlési képviselő mondotta. Utána Borzsák Endre beszólt hatásosan. Az öreg honvédeket Kálmán Károly köszöntötte tanító fel. A tagok a vacsora végeztével a cigányzene hangjai mellett mulattak sokáig.

— A szegzárdi rom. kát. kisdedovó és gyer- mekmenhelyet fentartó egyesület által folyó évi március hó 19-én délótáu 4 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart. Tárgyai a következők: 1. Elnöki jelentés. 2. A rongyegylet létesítése érdekében benyújtott indítvány tárgyalása s az e feletti határozat. 3. A tisztujitás.

— A völgységi sorozó járásban beállított 839 állítás köteles közül besoroztatott 107.

—■ Útási tanfolyam. Dijjazással egybekötött szőlőótási és szőlőkezelési tanfolyam fog tartatni a helybeli amerikai szőlőtelepen a folyó március hó 22—23—24-ik napjain — A tanfolyam ingyenes lesz és részt vehet benne bárki. — A tanfolyamon résztvevők egy éles kertész késsel tartoznak megjelenni. — Nits István, tanfolyam vezető.

— Hahn Pali. — Szegzárd legkisebb emberét Bécsben elfogták s tegnap adták át a szegzárd kir. ügyészségnek.

— Találmány. Debulai Imre helybeli gép-lakatos egy rugószerkezetre járó napellenzőt talált ki, mely könnyű kezelésénél fogva különösen ajánlhatók kereskedőknek, üzletembereknek, és kávéházak részére. A minatur találmány megnézhető a felfaló üzlethelyiségében, Séd-patak utcában.

— Talált okmányok. Két darab váltót és egy kötelezőt, melyek alá Poroszlói Pál őcsényi gazdaember van aláírva, az alsóváros végén az országúton, szerdán délelőtt, egy kis iskolásfiu megtalálta Az okmányok Takler József városbirónak adattak át. A károsult ott átveheti.

— Adakozás. A gerjeni árvízkárosultak részére a főváros tanácsa ma 500 forintot szavazott meg.

— Szemleut. A gerjeni katasztrófa által félbeszakadt szemleutat folytatandó, Buday Gyula csendőrhadnagy és szegzárdi szakaszparancsnok e hó 17-én ismét szemleutra indult, a honnan csak a hó vége felé érkezik vissza.

— Hűtlen gazdatiszt. Strass er Henrik nosztálypusztai lakos takarmánygyüjtőjét 3—4 hét óta ismeretlen tettesek látogatták és onnan nagyobb mennyiségű répát loptak. De Strasser ezt észre vette és jelentést tett, mire a szakesi csendórórs a nyomozást keresztül vezette és kiderítette, hogy a répát saját cselédjei lopták el, még pedig nem is a maguk hasznára, hanem a gazda: Muschitz János biztatására, ki aztán a lopott répát saját teheneivel és disznaival etette meg, miért is a tamá- sii járásbíróságnak feljelentetett.

— Ösztöndíjak a m. k. operaházban. A magyar kormány hazafias bőkezűségből a m. k. operaház intendánsa azon helyzetbe jutott, hogy kitűzött programmjának, a magyar nemzeti opera fejlesztésének céljából énekesek képzésére ösztöndijál- lomásokat létesíthessen, a mely állomásokra a hazai mindkét nembeli fiatalságból mindazok pályázhatnak akik a megkivántató követelményekkel bírnak. E követelmények miudenekelőtt kiváló hanganyag, tökéleteszenei hallás és megfelelő színpadi alak. A pályázni kívánóknak első sorban a vidéki dal- és zeneegyesületeknél kell jelentkezni, az alkalmasaknak ítélt pályázókat azután lehetőleg maga az intendáns fogja az egyes nagyobb városokban személyesen meghallgatni. A további eljárásra nézve az intendáns körlevelet intézett az egyesületekhez.

— Lapunk ez évi 10-ik számában „Vármegyénk F.-N. községben“ stb. cimü hírünkre illetékes helyről a következő helyreigazításra kérettünk fel: A községi segódjegyzőnek a gyalogpostás részére történt szamár vételről tudomása nem volt, ennélfogva sem az áldozatkész polgárok ólén nem állott, sem a szamár tiszteletére nem rendezett — esetlég mégis rendezendő — banketten részt nem vett, — illetve miután az adakozók között elő nem fordul —.nem is veend, azonban Áldomás Gyuri, a hir beküldője, jobban — mondója a szamár áldomásra, ha ugyan lesz, a rendezők által okvetlen meg fog hivatni. Hölczl Antal.

— Húst a bor mellé!.. Együtt mulattak B e- v á r d i János, Sipos Balázs és M ó n u s János szegzárdi lakosok s ekkor az egyiknek az a jó ötlete támadt, hogy „jó volna a bor mellé egy kis hús eledel is“ — sőt még azt is ki tudta hirtelen (?) fundálui, hogy honnan lehetne azt legköny- nyebben megszerezni. P u z s e r Jánosnénak, (ki most épen valami lakodalomban, tehát jó távol, őcsényi szöllőhegyi présháza pedig közel van,) ott van egy jó csomó füstölt húsa ; csekélység volna tehát azt onnan feltűnés nélkül elemelni. A nemes eszmét jobb ügyre méltó buzgalommal rögtön végre is hajtották. A présházat feltörték, a körülbelül 25 frt értékű húst elhozták s abból hatalmasan jóllaktak, a többit pedig jobb időkre egy elhagyatott présházba elrejtették. Hanem hát a m. kir. csendőrség sem azért örül ám nálunk olyan jó hírnévnek, hogy midőn erről értesült, rögtön végére ne járt volna a dolognak s igy csakhamar kinyomozta a tetteseket s őket a lopott hússal együtt a hatóságnak átszolgálltatta.

— A mulatók. Hár m a n valának együtt és vígan mulatozának Unodi András szegzárdi korcsmájában. De a mily óriási nagy volt a mu- latási kedv, ép oly óriásilag kicsi volt az az összeg, mely a mulatóknak rendelkezésére állt. Nem csoda tehát, ha csakhamar elfogyott. De ha ez az esemény már a korcsmárosnak nem esett jól, annál jobban visszatetszett a cigányoknak, kik valóságos passióval húzták, mig a mulatóknak volt a cimbalomra vetni valójuk, de rögtön raorózus arcot vágtak, mihelyt észrevették, hogy itt már nincs mit várni. De a mulatók sem azért adták ki utolsó krajcárjukat, hogy ezzel együtt ők is elpárologjanak, sőt ellenkezőleg, a pénz elfogytával a mulató kedv még magasabb fokra hágott, s mert ez nem nyert kielégítést, összevesztek a cigányokkal s úgy elverték őket, hogy Nagy Ida óta olyan cii gányvereség nem történt. Az egész banda most betegen fekszik odahaza. (Jó hogy legalább böjtben, s nem farsangban történt.)

1893. március 19.