Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-19 / 8. szám

korlati szempontból eredményre nem is vezethet, azt hozza javallatba a miniszter előtt, hogy az 187G. évi XIV. t. c. módosításával, a körbába intézmény beszüntetése mellett az IbOO lakoson alóli községek a Täufer Vilmos által javaslatba hozott bába képző intézetekben, a bába gyakorlat szempontjából kerületi megkötöttséggel birő. okleveles szülésznők kiképeztetésére és alkalmazására kö- teleztetnének s egyszersmind kéri, hogy ilyen bába képző intézet Szegzárdon is létesittessék.

A miniszter úgy látszik, belátván e javaslat célszerűséget s könnyen megvaló- sithatását, a múlt héten már kérdést is intézett a vármegyéhez: hogy a bába képző intézet felállithatása végeit egy szülészeti osztálynak a szegzárdi Ferenc-kórháznál leendő szervezése és annak fenntartása mily meg- terheltetéssel járna s ki által és miből fedeztetnék s egyúttal utasította a vármegyét, hogy a keresztülvitel módozatára nézve tüzetes programmot és költségvetést terjesz- szen fel.

Mivel vármegyénk alispánja szivén és lelkén viseli e nagy fontossága ügyet, a kivitel módozatára nézve is bizonyára lesznek praktikus eszméi, igy szentül hisszük, hogy városunk már a közel jövőben gazdagodni fog egy felette kiváríatos és célszerű uj intézménynyel, a mely ismertetett nemes hivatásánál fogva nemcsak a közel környékre lesz nagy áldás és jótétemény, de a szorosan vett közegészségügyre, sőt magára a közerkölcsiségre nézve is nagy vívmánynak tekinthető, mert végét veti a parasztbábák működésének, s talán elejét veszi ezáltal a kuruzslásnak s különösen a kuruzslás ama borzasztó nemének, a mely gonosz machinációival a bűnbe esett nőket rendszerint börtönbe vezeti. r.

1893. február 19.

A pécsi ügyvédi kamara jelentése 1892-röl.

A felette érdekes jelentésből közöljük a k ö- telező polgári házasság behozatalára, valamint az ügyvédi kar állására és a pécsi kir. tábla működésére vonatkozó következő részeket:

„Az anyagi magánjog rendezése különösen a családi és örökösödési jog szabályozása is már régtől fogva égető s/.ükséget képez hazánk jogéletében, de kénytelenek vagyunk beismerni, hogy családi és örökösödési jogviszonyaink rendezésének útjában állott eddig házassági jogunk rendezetlen volta s e részben örömmel kell üdvözölnünk a inagy kir. kormány azon e határozását, hogy házassági jogunkat a Magyarországon egyedül céli rávezető kötelező polgári házasság törvénybe ikta! tásával szándékozik rendezni.

Egyedül célhoz vezetőnek mondtuk a kötelező polgári házasság behozatalát, mert hazánkban, hol sokféle vallásfelekezet van, s a hol a teljes vallásszabadság decretálása folytán a vallásfelekezeteknek még az eddiginél is tarkább elterjedésére vau kilátás, teljes lehetetlenség az, hogy az államhatalom polgári jogi szempontból kötelezőknek elfogadta az összes hitfelekezeteknek a házassági jogviszonyok szabályozására egyházi szempontból alkotott különféle jogszabályait. Hisz már eddig is

— a bevett vallásfelekezetek rendszere mellett — oly zűrzavar állott be nálunk e téren, mely szégyen foltját képezi a jog állam elnevezésére igényt tartó országnak ; avagy nem képtelen jogállapot-e az, mi nálunk napirenden van, hogy egy és ugyanazon házasság egyik egyház elvei szerint érvényes, a másiké szerint érvénytelen s az államhatalom, mely mindkét egyház házassági szabályait kötelezőknek elfogadta, kénytelen eltűrni, hogy az ily házasságból származott gyermekek hol törvényesek, hol törvényteleneknek tekintessenek s b .óságaink ily esetekben tanácstalanul álljanak a fa mérülő bonyolult örökjogi kérdésekkel szemben; sőt még a büntető jog terére is átterjedjen a zavar, midőn a kettős házasság bűntettének megállapításakor kérdés támad, hogy a vádlott első házasságának érvényessége melyik egyház elvei szerint biráltassók el.

Ily körülmények közt nem lehet más kibontakozás a zavarból, mint hogy az állam polgárjogi szempontból szabályozza a házassági jogviszony összes kérdéseit s csak ezen szabályokat ismerje el kötelezőknek és irányadóknak összes polgárai esa- ládi és örökösödési jogviszonyainak megítélésénél.

— E mellett természetesen érintetlen marad a polgárok a7on joga, hogy az állam által előirt polgári házassá', (ötésen felül házasságukat egyházilag is megköthessék, melyekre nézve az i' ető egyházak hit elveik és szabályaik szerint egyházi szempontból való jurisdictiojukat ezentúl is megtartják.

Hogy a kötelező polgári házasság behozatala nem csak a jogviszonyok rendezése szempontjából az egyedül lehetséges orvosszer, de erkölcsi szempontból is üdvös hatással lesz, a-z kétségtelen mert meg fog szűnni azon naponta tapasztalható jelenség, hogy apolgárok pusztán h á z as s á g r a lóphetós indokából változtatják vallásukat.

Az ügyvédség körében a múlt év folyamán előfordult nevezetesebb mozzanatok közül mint örvendetes jelenséget felemlitendőnek tartjuk a múlt évi augusztus hó 13-án és következő napjain Győrött tartott országos ügyvédi értekezletet, melyen kamaránk hét tagú küldöttséggel szintén képviselve volt. Magyarország ügyvédi karára nézve örvendetes volt ezen értekezlet eredménye nemcsak azért, mert ily országos összejövetelek a kar tagjaiban az összetartozandóság érzetét fölkelteni és megerősíteni kiválóan alkalmasak, hanem főleg azért, mert az országos értekezlet komoly és megfontolt határozatai meggyőzhették az ország polgárságát arról, hogy a magyar ügyvédi kar a törvényhozás mostoha elbánása s a ránehezedő kedvezőtlen viTOLNAVÁRMEGYE.

Sajátos és igen jellemző külső dísze még a román építészetnek kívül a mindennemű párkány- zatok alatt körülvonuló s kisebb nagyobb félkörivek láncolatából álló övezet, mely változatos alakulásokban minden román templomon rajta van, úgy, hogy ha ezt valamely templomon bármiféle párkányzat aiatt meglátjuk, biztosra vehetjük, hogy románkori templom áll előttünk.

Általában tehát a román styiü építés főjellege volt: az erősség, izmosság, és ennek folytán vastagság, zömökség; továbbá a félkörives boltozati rendszer mindenütt és mindenben. Diszitményi tekintetben pedig a díszkapuzat, az áttört müvü kerek ablak és a félkörivecskékbői alakított övezet. Eszmei jellege pedig a jelképiség (symbolizmus).

Magyarországon a román műstyl alkalmazása csak a XH-ik század végén, különösen III. Béla király szorgos törekvései folytán terjedt el. 0 volt különösen az, a ki az elpusztult ó kér. bazilikákat az uj stylben vagy átalakíttatta, vagy azok helyén újakat építtetett. Csakhogy akkor már a külföld, például Németország az átmeneti román stylt alkalmazta, vagyis itt már a román styl a csúcsíves (góth) elemekkel vegyülve alkalmaztatott, kezdett már átmenni a góth stylbe. Franciaország pedig akkor már teljesen a góth stylnek hódolt.

Hazai román építészetünk mind alaprajzi, mind szerkezeti és ornamentalis tekintetben nagyon egyszerű szegényes volt s a külföldnél jóval hátrább állott. Nálunk pl. a kereszthajós templom nagyon

ritka. Tornyos csak a homlokzati két főtorony fordul elő. A díszítmények is nagyon kezdetlegesek, sőt durvák^ e tekintetben csak nagyon kevés kivételt láthatunk. így pl. a díszes oszlopok, oszlopfők, és a félkörives boltozatok, hevederek legszebb kifejlődését a pannonhalmi, gyulafehérvári, pécsi, zsámbéki, és különösen Vasmegy ében a jaki román templomban láthatók. Ellenben a pompás román díszkapuzat (portaié) nálunk pl. a jáki monostortemplom remek kapuzatában oly nagyszerű fejlődésre emelkedett, hogy a bécsi szent István templom világhírű román díszkapuzatával győzelemmel állhatja ki a versenyt.

Annak dacára, hogy nálunk a román építés egy két híresebb templomunkat kivéve, általában nagyon kezdetleges volt, — mégis olyan szélesen el volt az hazánkban terjedve, hogy összes eddig ismert román styiü ép és romban levő emlékeink száma közel 400. És ez, tekintve a roppant távoli időt, s ennek pusztító hatását, igen tekintélyes szám. Minél fogva méltán mondhatjuk, mert úgyis van, hogy hazánkban a monumentális (emlék- szerű) építés fénykora, a XII. századba — a román műizlés idejére esik.

A román műizlés fentebb jelzett hármas alakulása szerint a fenmaradt rom és ép emlékeinket következőleg osztályozhatjuk.

I. A korai román műizlés tehát a Xl-ik század és a XII-ik első felének emlékei, de csak nevezetesebb emlékei hazáukban: a kövesdi templom

3.

szonyok dacára is feladata magaslatán áll, midőn a numerus clauzus elvét, mely a kar anyagi érdekeit tán kielégíthetné, de a szabadjog védelem lény iigözésére vezetne, elvetette és kimondotta, hogy saját boldogulásának eszközéül egyedül igazságszolgáltatásunk reformját tekinti, igazságügyi bajaink megszüntetésétől várja, hogy a nagyközönség érdekeinek kielégítésével karöltve az ügyvédi kar is ki fog emelkedni jelen nyomasztó helyzetéből.

E győri ügyvédi értekezletet nyomon követte az ügyvédi rendtartásról szóló újabb törvényjavaslat közzététele, mely javaslat nagyrészt felöleli az e tárgyra vonatkozólag már évek hosszú során át hangoztatott kívánalmakat, bár a karnak saját ügyei elintézésében ez sem adja meg a teljes autonómiát, mely nélkül pedig az ügyvédi kar regenerálása nem várható. Ezen javaslatnak az imént jelzett irányban való módosítások melletti törvény erőre emelése csak nyereségnek volna tekiuthetö, de éppen ez az, miben bízni nem merünk, hisz tizenkét óv leforgása alatt ez már a harmadik javaslat, melyet az igazságügyi kormány a szakkörök bírálata alá bocsát s tartunk tőle, hogy ezen legújabb javaslat is követni fogja elődeit a feledés homályába.

Mint az ügyvédségre nezve örvendetes jelenséget constatálnunk kell azt is, hogy az igazságügy- minister ur ő nagymóltósága a bírói és közjegyzői kinevezések körül méltányos tekintettel van az ügyvédi kar tagjaira, bár az ügyvédeknek a bírói karba való átvételére még fokozottabb mérvben volna szükség, mert ez ép oly áldásos az illető hivatalos testületekre — uj erőkkel frissítvén fel azokat, mint előnyére szolgál a karnak is — emelvén tekintélyét s fokozván tagjai bizalmát. — Beismeri ezt az ügyvédi rendtartásról szóló uj javaslat is midőn indoko'ásában az ügyvédeknek az eddiginél nagyobb mértékben való kinevezését a bírói karba kilátásba helyezi.

Helyi törvénykezési állapotainkra áttérve ismételten hangsúlyoznunk kell a pécsi kir. törvényszék bírói létszámának elégtelen voltát. — Az e'-edetileg rendsze'-esTett bírói állások közül egy már évek óta betöltetlen, az ügyforgalom pedig évről évre rohamosan növekszik, s legújabban ismét egy biró lett elvonva az által, hogy az 1891. 17. te. 33. § a értelmében a büuvizsgálatok teljesítésével egy biró lett megbízva. — Igaz ugyan, hogy az ügyviteli szabályok felhatalmazzák a törvényszék elnökét, hogy a vizsgáló b:rót más birói teendőkkel is megbízhassa, de ezen szabály a pécsi b;r. törvényszéknél alig lesz alkalmazható, mert ily nagy forga’mu törvénvszéknél a vizsgálatok teljesítése egy birónak nagyon is elegendő munkát fog adni.

A jelenlegi jóval megszaporodott munka halmaz feldolgozására tehát tulajdonképen kilenc biró van alkalmazva, mig az 1889. évet megelőzőleg tizenegy b'ró látta el a mostaninál tetemesen csekélyebb ügyforgalmat. — A nagyméltóságu m. kir. igazságügymimVtoriumhoz intézendő felterjesztésben tehát ismételten hangsúlyozandó lesz, hogy a pécsi kir. törvényszéknél még két biró alkalmazása szükséges, mert birámk megfeszített erővel dolgoznak ugyan, de az állam sem kívánhatja tőlük, hogy ezt minden szabadidejük feláldozásával tegyék, mert a birákn k a szel'emi erőket felfrissítő üdülésre épen úgy, mint a folytonos önképzésre szintén szükségük van.

Zemplénmegyében, mely nézetem szerint jelenleg a legrégibb épségben maradt gyönyörű négyszögü vereses gránitból épült templomunk. Továbbá a napjainkban modernizált román stylben átalakított pécsi székesegyház, aztán a tihanyi, pannonhalmi, veszprémi stb. román templomok.

Korai román stylben épült Szegzárdon, Tolnamegyében is egy templom, az egykori hírneves szegzárdi apátság monostora mellett. E templomot

I. Béla király az 0 dvözitónek dedicálta, igy az bizonyára az ő idejében, tehát a Xl-ik században épült faragott négyszögü kövekből. Az 1776-iki egyházi látogatás alkalmából Haas Mihály pécsi kanonok, volt szatmári püspök azt írja, hogy Traut- sohn gróf bécsi érsek, ki egyszersmind szegzárdi apát is volt, az I. Bélától az Üdvözítőnek szentelt templomot góth stylben újra építtette. Boiner pedig Fulhoifer szerint azt mondja, hogy ugyanazon Trautsohn gróf a váralakú, körülkerített s dombon álló apátsági monostor helyén, — ugyancsak romjaiból nagyszerű palotát építtetett, mely később megyeházzá avattatott fel.

Szegzárd hajdani műemlékeinek — mondja tovább Römer — nemcsak, hogy semmi nyoma, sót hírneves apátságának alig tudják ma helyét megmutatni. — Egyes románkori faragványok az Augusz báró-íéle ház udvarán hevernek.

11. A virágzási román Ízlés, vagyis a XII. század emlékei hazánkban. Azon szent Istváu-féle ó-kori bazilikák, — melyek most a román korban