Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-19 / 8. szám

4. TOLNA VÁRMEGYE. 1893. február 19. A kezelő személyzet pedig mind a törvény- : széknél, mind a nagyobb forgalmú járásbíróságnál, I különösen a pécsinél és a mohácsinál — annyira elégtelen, hogy a bírák szorgalmának gyümölcse sokszor a kiadmányozás lassúsága miatt vész kárba, pedig az nem helyesen alkalmazott gazdálkodás az állam részéről, ha a kezelő személyzetre fordítandó csekélyebb költségnél akar megtakarításokat eszkö­zölni s ez által útját állja az értékesebb szellemi munka hathatós érvényülésének. — A kezelő sze­mélyzetnek szükséghez képest leendő szaporítása te­hát ismét sürgetendő a nagyméltóságu m. kir. igaz- ságügymiuiszteriumnál. A pécsi kir. ítélőtábla a múlt évben óriási munkát végzett, a mennyiben elintézett ösz- szesen 11869 fellebbezett ügyet, esik tehát átlag a tábla minden egyes birájára 913 elintézett ügy. Elmondhatjuk, hogy nincs Európában felebb- viteli bíróság, mely csak megközelítőleg is oly ren­geteg murika halmaz súly alatt görnyedne, mint a m. kir. tábla, mert azt sohol egészséges állapotnak nem tekintenék, hogy egy felebbviteli biró éven­ként 900 felebbezett, — tehát rendszerint bonyo­lultabb peresügyet átvizsgáljon, fölülbíráljon, Ítéleti fogairoazványnyal ellásson, ülésben előadjon s mind­ezeken felül még biró társai által előadott ügyek­ben is véleményt nyilvánítson és megvitasson. A munkával való tulterheltetés vétek igazság­szolgáltatásunk legtehetségesebb munkásai elleu, mely okvetetleniil megboszulja magát elöbb-utóbb, mert a szellemi munka tultiajjtása rövidebb idő alatt emészti fel a munkaerőt, mint a testedző fi­zikai munka. A bírói személyzet tehát a kir. tábláknál is megfelelóleg szaporítandó lenne, mert ezek nem­csak a decentralizatió alkalmával átvett hátralék átmeneti bajaival küzdenek, hanem az állandó ügy­forgalom is oly nagy, melylyel a tényleges bírói létszám nem áll arányban, hisz a pécsi kir. Ítélő­táblához is a muH évben 10428 ügy érkezett, te­hát a rendesen érkező folyó munkából is 800 ügy­nél több jutott egy bíróra, a létszám tehát szapo­rítandó lenne, mert ha a sommás eljárás reformja után meg is fog csökkenni a kir. táblához felleb­bezhető ügyek száma, a szóbeliség behozatalával az ttgyszám csökkenését a szóbeli tárgyalásokkal járó munka többlet teljesen paralysalni fogja. Kelt a pécsi ügyvédi kamara választmánya ré­széről 1893. évi február hó 1-én tartott üléséből. Erreth János s. k. Pleiningor Ferenc s.k., kamarai elnök. kamarai titkár. VÁRMEGYE. — Közgyűlés. Tolnavármegyo törvényhatósági bizottsága e hó 28-án rendkívüli közgyűlést tart. Az állandó választmány 27-én ülésezik. — Választmányi ülés. A Tolnavármegyo tiszt­viselő segéd, kezelő és szolgaszemélyzete nyugdíj­alapjára felügyelő választmány e hó 23-án ülést tart Hírek. — A király legifjabb unokája Ferenc József királyunknak öröme van. Welsből, a lichteneggi kastély mellől hozza hirül a táviró, hogy Mária Valeria f ö h e r c e g a s s z o n y pénteken hajnalban fiút szült. Az örvendetes családi eseményt még csak a jövő hetekre várták ugyan, de azért a szülés nagyon szerencsésen ment és — amint az orvosi bulletin mondja, — „anya és gyer­meke a körülményekhez képest jól érzik magukat.“ A királynak hetedik unokája született a mai napon. Legidősebb leányának, Gizella főherceg­asszonynak, L i p ó t bajor herceg feleségének négy gyermeke van: két fiú, két leány. Ezek Erzsébet (született 1874. január 8.), Auguszta (született 1875. április 28.), György (született 1880. ápri­lis 2.) és K o n r á d(született 1883. november 22.) — A boldognlt Rudolf trónörökösnek és Stefánia főhercegasszonynak leánykája, Erzsébet főher­cegkisasszony, az ötödik unoka (születdtt 1883. szeptember 2.); Ferenc Salvátor főhercegnek és Mária Valeria főhercegasszonynak a ma született kis fié második gyermekük. Az első. Erzsébet főhercegleányka 1892. január 27-ón született. — A szinpártoló egylet tagjai között most folyik a bérletekre a helyek beosztása, a mi sok fáradságot és bajt okoz az egylet pénzárosának, a ki mindenkinek igényeit és kívánságát teljesíteni képtelen. — épen azért, mert a bérelni kívánók egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel tagjai az egy­letnek. Város szerte nagy az érdeklődés, de meg a panasz is a helyek beosztását illetőleg. Legmeltá- nyosabb és az adott viszonyok közt leghelyesebb volna sorshúzás utján dönteni a helyek fölött, a mi aztán minden érzókenykedésnek és aprehen- siónak elejét venné; az ily társadalmi egyletnek ugyanis az a célja, hogy a tagok között egyetértés, nem pedig elégületlenség uralkodjék. — Farsangi ebéd, Thodrovits Lajosné, nő­egyleti elnök, múlt vasárnap fényes ebédet adott a nőegyleti tisztikar s a bál rendezők tiszteletére. A lukullusi obód alatt Buday Gyula csendőr hadnagy mint főrendező, mondott ékes tósztot a jótékonyság­ban kifogyhatatlan elnökre, mint a kinek aegise alatt működve, minden harc könnyűvé válik. A tár­saság derült hangulatban és vig jókedvben együtt­maradt jó késő estig, s mindenki a legjobb emlék­kel távozott az elnök mulatságáról. — Üdvözlő küldöttség. Várkonyi Endre fő- gimnáziumi tanár, városunk fia, e hó végén vezeti a sepsi-szentgyörgyi küldöttséget Turinba, Kossuth Lajoshoz, hogy a díszpolgári oklevelet átnyújtsa a nagy hazafinak. * III. és e styl szerint újjá épültek. Elsők ezek között a székesfehérvári, esztergomi, kalocsai, nagyváradi és gyulafehérvári székesegyházak. De mindezek később annyi viszontagságnak voltak alávetve, hogy idő folytával ismét úgy el­pusztultak, hogy ma csak alapfalaiknak némi ma­radványai láthatók. E korból való, a még romjaiban is meglepő cisztercita monostor templomrom : Czikádor vagy Czikó, Tolnamegyének Baranyával határos szólón egy halmon épülve. E templom 1142-ben II. Géza király idejében épült. A mi ma a meglevő romon meglepő, az a kelet felé néző hátsó oldala, hol a kettős oromfal szép képzésű, karcsú nyúlánk árkád­jai és félköríves és fogrovatos párkánydiszei méltán jelzik a román kor virágzási idejét. Tolnavármegyének még egy igen nevezetes, sőt legnevezetesebb román épületéről kell itt meg­emlékeznünk, mely ma még csak romban sem lé­tezik. Ez egy bencés templom Madocsán. Itt a bencés apátságot Bikách kir. tárnokmester alapí­totta 1145-ben, igy hihetőleg a templom is ekkor, a XII-ik században épült. Az 1721-iki canonika visitatio alkalmával a faragott kövekből épült temp­lom, bár fedél nélkül, de meg volt. Ugyan e visi­tatio jegyzőkönyve mutatja, hogy a templom „olasz Ízlésben“, azaz román stylben volt építve. Tornya kettő volt és ezek között a diszes oromfal „gyö­nyörűen emelkedett.“ Mint fennebb is jeleztem, ez yolt Tolnamegye legremekebb román épülete. Éppen ilyen stylben és nagy diszszel volt építve, mintegy 30 lépésnyire a templomtól fara­gott kövekből egy kerek alakú kápolna, mely hihe­tőleg keresztelő vagy halottas kápolna lehetett kezdetben. Ezt 1721-ben az ev. ref. vallásuak használ­ván templomul, náddal fedték be. Később a főtemplom faragott köveit a bölcskei plébánia templom építéséhez hordták el és a mo­nostor omladékáiból épitték. III. Az átmeneti román ízlés ; a XII ik szá­zad végének és a XlII-ik első felének emlékei a sok közül a lebényi 1207-ből, a pannonhalmi felső templom, a zirzi, apátfalvi, pilisszentkeresztesi, ácsai, arácsi, horpácsi, Icaploni és a zsámbéki. Ez utóbbi még romjaiban is nagyszerű volt apátsági templom. Végre eredetileg e korban épült hazai román műúlósü építészetünk remeke : az 1256-ban bevógzett jáki monostor-templom, mely napjaink­ban részben átalakíttatott, részben újjá építtetett. Végre mivel egy nemzet műveltségének egyik fokmérője a műemlékeknek nemcsak minősége, ha­nem mennyisége is : fel kellene itt sorolnunk min­den ismert románkori építészeti műemlékeinket, de a jelen hely szűke és jellege miatt legyen ennyi elég. (Folytatása követkesik.) Tarnóczy Tivadar. — Bába képző intézet Szegzárdon. A szeg- zárdon felállítani szándékolt bába képző intézettel lapunk más helyén kimerítően foglalkozunk Itt csak annyit említünk meg, hogy a Ferenc kórháznál fel­állítandó szülészeti osztály tervezetének és költség- vetésének elkészítésével alispánunk Hangéi Ignác dr. vármegyei és Tanárky Árpád dr. korházi főorvosokat már meg is bízta. A miit értesülünk nem forog fenn akadály, mely a kivitelt hátráltatná. Nórtli kis építkezés válik legfeljebb szükséges, de ez is csak azért, hogy az úgy nevezett Untermül- ler féle házban levő betegek elszállásolhatok legye­nek. Itt lenne az uj szülészeti osztály s vele a bá­ba képző intézet is. Ezt a helyet Täufer Vilmos dr. is teljesen megfelelőnek találta. — Szemleut. Buday Gyula csendőrhadnagy szegzárdi szakaszparancsnok e hó 15-én tavaszi szeinleutját megkezdette, melyből csak a hó vége felé tér vissza. — Lévai Dezső ur felkért bennünket annak közlésére, hogy a Jolnamesyei Közlöny“ szerkesztőségéből melynek kilenc évig volt tagja, kilépett. — Adomány. Döry Dénesnó a r. kath. óvo­dában járó két szegény gyermek évi tandíjának fe­jében 12 frtot adományozott, miért is a szegény szülők nevében hálás köszönetét mond az elnökség. — Színház. Balog Árpád színtársulata csü­törtökön kezdte meg városunkban előadásait. Szín­re került Csíki Gergely színműve: örök tör vén y- Az első bemutató után nem mondhatunk még Íté­letet a társulatról, annyi tény, hogy az előadás ösz- szevágó és kerekded volt. A tagok közül Mihály- fi Juliska Sylvia nehéz szerepében és Havy értel­mes és biztos játékukkal szép tehetsógüeknek bizo­nyultak. Két ártatlan megjegyzést kell tennünk. Az egyik az, hogy mi bár nem kivánánuk sem fényes, sem cifra díszletet, de a bemutató előadáson a „díszlet“ nagyon hiányos volt, a mit egyelőre annak tulajdonítunk, hogy a díszletek még nem ér keztek meg és a színpad elrendezéséhez nem volt elég idő, más részt kérjük az igazgató urat, hogy a termet f ü 11 e s s e, mert nem valami kellemes tólikabátban végigülni az előadást, a hölgyközönség- hez pedig azt a kóróst intézzük, hogy minden na­gyobb város és színház példájára kalapnélkül jelenjenek meg a néző téren, a minek több elő­nyös oldala van. — A ma, szombaton adandó „Madarász“ főpróbáján azt a benyomást nyertük, hogy Balogh társulata szép énekhanggal rendelke­| zik, s hogy — vidéki színpadon ritkaság! — a szereplők pompásan tudják szerepüket. — Vasárnap „Kis Madaram“ hétfőn — bérlet első szám — „Sabinnók elrablása“ megy. Szerdán „Clemenceau-“ Izát—a jeles tehetségű Mihályfy k. a., Pierret — Balogh adja. — Hivatalos vizsgalat. Ismertettük, hogy Per- laky József vasúti osztálymórnök laptársunk a Sz. V. egy reá vonatkozó hire miatt vizsgálatot kórt maga ellen. A forgalmi igazgatóság által kiküldött bizottság e hó 18-án érkezett Szegzárdra, hogy a vizsgálatot megtartsa. — Az árvízvédelem sürgős teljesítésére fel­hívta a folyammérnökség a kalocsai érsekség igaz­gatóját, valamint báró Dräsche Rikárd-fóle tolnai uradalmat, hogy az óvintézkedéseket azonnal tegye meg. — A kormány a bogyiszlóiaknak 1500 frtot küldött az árvizveszedelem elleni védekezésre. — Az egyházmegye halottja. E hó 12-én Pécsett, elhunyt Katies József volt püspükbogádi káplán, ki már évek óta gyengélkedett s az utóbbi időben Pécsett tartózkodott özv. édes anyjánál Az elhunyt 1854-ben született s tanulmányait Pécsett végezte. Pappá 1878-ban szentelték. Béke namvaira. — Tömeges pályázók. A szegzárdi kir. tör­vényszéknél megüresedett egyik birói állásra eddig mintegy 40-en adták be folyamodványukat. — Gőzfürdő. Egész télen át fájdalommal nél­külözték az egészséget és tisztaságot kedvelők a gőzfürdőt. Végre ennek a hiánynak vége szakad, mert a mai naptól fogva minden vasárnap lesz gőz­fürdő, csak legalább annyin vegyék igénybe, hogy j a tulajdonos ne legyen kénytelen ismét beszüntetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom