Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-12-10 / 50. szám
0. TOLNA VÁRMEGYE. 1898. december 10. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A szegzárd-kerületi betegsególyzőpénztár igazgatósága folyó évi december hó 3-án Mehrwerth Ferenc elnöklete alatt látogatott ülést tartott. Az ülés megnyitása után Kórody József ig. tag meleg szavakban üdvözölte az elnököt nóvünnepe alkalmából, mit az elnök megköszönve, továbbra is az igazgatósági tagok jóindulatába ajánlotta magát. A múlt ülésről felvett jegyzőkönyv felolvastatván, a jelen ülésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésével Pir- nitzer Antal és Watzek László bízattak meg. A kimerítő s minden fontos ügyet felölelő elnöki jelentés egyhangúlag tudomásul vétetett, úgy szintén tudomásul szolgált a pénztári főorvos jelentése is. A bizalmi férfiak részére a beszedett összeg 10%-a állapíttatott meg tiszteletdijul. Az igazgatóság behatóan tárgyalta Tóth Sándor és társai paksi lakosoknak kérvényét, melyben dr. Havas Zsigmond paksi gyakorló orvosnak az ottani pénztárhoz leendő megválasztását kérik. Énnek kapcsán felolvastatott dr. Somogyi Zsigmond paksi pénztári orvos jelentése. A jelentés tudomásul vétetvén, Tóth Sándor és társai kérvényére vonatkozólag határoztatott, hogy nevezettek órtesittetnek, miszerint újabb orvosi állás ez idő szerint nem létesittetik. — Dr. Spitzer Manó szegzárdi gyakorló ovrosnak 50 frt tiszteletdijat szavazott meg az igazgatóság, mivel a főorvost helyettesítette addig, mig az fegyvergyakorlaton volt. — Franek János alelnök indítványának a gyűlésekről igazolatlanul elmaradó tagok ellen teendő intézkedés tárgyában határoztatott, hogy az ügy további intézkedés végett áttótetik a központi járási főszolgabíróhoz. Dr. Wohl Izidor gyakorló orvos levele felolvastatott, melyben szolgálatát az igazgatóságnak felajánlja. Tudomásul vétetik. Folyó hó 10-én Budapesten tartandó országos értekezletre a pénztár képviseletében az elnök, ennek akadályoztatása esetén pedig a titkár küldetett ki. Ezzel az ülés feloszlott. T A N 0 G Y. — A tanítók javadalmazásainak összeírására vonatkozólag a vall. és közokt. miniszter pótlólag egy újabb rendeletét adott ki, melynek következtében a megyei kir. tanfelügyelő a következő megkeresést intézte a járási főszolgabirákhoz, kik a miniszteri rendelet értelmében a tanítói javadalmak összeírásával vannak megbízva : „A vármegye tekintés közigazgatási bizottsága idei 694. és 1372,/kbi számú határozatainak kiegé- szitésekóp az iskolai jövedelem és tanítói javadalom megállapításának egyszerűsítése és könnyítése céljából hivatalos illemmel az úgynevezett „iskolai val- lományok1' (Schul fassiorsen) felhasználására terelem becses figyelmét. Sok utánjárás és fáradság után a vármegyei levéltárban következő adatokat találtam : Az iskolai szolgálat jövedelmei (Einkünfte des Schuldienstes) az absolut kormány vallás és közoktatásügyi minisztériuma 1856. évi szept. 20-án 6532.—487. szám alatt kelt rendelete alapján lettek hazánkban is állami szempontból először megállapítva és biztosítva. Ez alapon a soproni cs. és kir. helytartósági osztály 1856. évi november hava 15-én 21,278 szám alatt kelt és a megyékhez intézett körlevélben a most idézett ministeri utasítás végrehajtását rendelte el. A tolnavármegyei főnök ezt miheztartás végett a járási öt szolgabirónak 1857. május hava 13-án 3107. szám alatt felzetezve kiadta azzal, hogy a szolgabirák az u'asitás 4. §-a értelmében a munkálatok eredményéről nyilvántartó könyvet vezessenek. — Maguk az iskolai vallományok a soproni helytartósághoz voltak felülvizsgálatra és jóváhagyásra felterjesztendők, honnan az 1859-ik óv kezdetén érkeztek be a megyéhez azzal, hogy az illető községi levéltárakban leendő megőrzés végett a szolgabiróságok utján adassanak ki. EJszerint vagy járásonként a szolgabirói, vagy pedig községenkint a községi irattárakban találhatók meg a szóban levő iskolai vallományok ; minél fogva hasznos szolgálatot vélek tenni az ügynek, melynek a napirenden levő része tek. uraságoduak is, de nekem is sok dolgot fog adui a legközelebbi hónap folyamatában, ha becses figyelmét a fenti körülményre terelem azzal, szíveskedjék vagy a saját irattárából, vagy pedig községi elöljáróság által a községi irattárakból az iskolai vallományokat kikerestetni, azokat 3-3, illetőleg 5-5 példányban le- másoltatva hitelesíteni és 3-3 példányban a most készítendő iskolai jövedelmi és tanítói javadalmi jegyzőkönyvekhez csatolni, megőrizvén a fölös 2-2 másolati példányt akkorra, midőn az 1372./kbi sz. rendelet 6-dik kikezdésében megnevezett jegyző- könyvi másolatok az illető tanítók és községi levéltárak számára a munkálat teljes befejezése után kiállíthatok, s igy a hozzájuk csatolandó iskolai val- lomány a másolatok is kiadhatók lesznek. IRODALOM. ZENE. — Apró emlékek címmel H a k s c h Lajos pécsi hirlapiró még meg nem jelent elbeszéléseit és néhány újabb humoros tárcacikkét tartalmazó könyvet ad ki. A könyvnek, mely csinos kötésben jelenik meg, előfizetési ára 2 frt.. — „A magyar szabadságharc története.“ Igaz örömmel lapoztuk végig azt a most megjelent díszes füzetet, mely e címet hordja borítékán s a mely első füzete annak a nagyszabású munkának, melyben G r a c z a György nemzetünk történelmének egyik legdjcsőbb korszakát fogja elbeszélni. Valóban szinte szégyenletes állapot volt, hogy mind- ezideig a magyar művelt közönség hiába várt olyan könyvet, melyből a szabadságharc történetét a legújabb kutatások világánál és jó illusztrációk tanulságos kíséretében megismerhesse. Most végre ez is meglesz. Graca György a rendelkezésére álló adatok nagy tömegét a legnagyobb lelkiismeretességgel használta fel, s rendkívüli értéket kölcsönzött munkájának főkép azzal, hogy a szöveget csupa egykorú, hiteles képpel egészítette ki. így aztán műve teljes joggal számot tarthat arra, hogy ne hiányozzék egyetlen magyar család, egyetlen magyar olvasókör, vagy iskola könyvtárából sem, s arra is, hogy minden szülő odaadandja gyermekének, hadd tanuljon belőle hazaszeretetei 1 — A most megjelent első füzet mellékletei nemcsak tárgyuknál fogva rendkívüli érdekesek, hanem művészi kivitel tekintetében is kifogástalanok. Az első kép színes és egy negyveunyolcadiki honvédtábor mozgalmas keretében feltünteti , az összes akkori magyar egyenruhákat. Cserópy Árpád jónevü festőnk festette és a reprodukció a lehető legpontosabb. A címlap után egy 1848-iki falinaptár következik, aztán pedig egy sikerült rajz, mely Petőfit ábrázolja, amint a Pilvax-kávéházban bemutatja a Nemzeti Dalt. Majd Kossuth Lajos arcképe következik (Barabás rajza 1847-ből), utána V. Ferdinande (a bécsi udvari muzeum eredetije után); az ötödik kép egy 1848. elején megjelent allegória: „A Kamarilla Kossuth lábainál“ ; következnek Pest látképe 1848-ban, Buda látképe, a Pilvax-kávóház külseje és belseje, Bottenbiller 1848-iki pesti polgármester arcképe, egy 1848-iki csoportkép, mely a márciusi ifjúság vezetőit ábrázolja, Petőfi Sándor, miut nemzetőr, a Nemzeti Dal Petőfi kezeirásában, a bécsi forradalom kitörése (egykorú kép után), Nyáry Pál és Vasváry Pál arcképei, egy „Metternich és az ördög“ ez. bécsi guuykóp, egy jelenet a bécsi forradalomból. S mindehhez még egy roppant érdekes, külön melléklet járul: a „Nemzeti Dal“, ugyanolyan papiroson és betűkkel, amint 1848-ban a szabad sajtó első termékeként mngjeleut és a nép közt kiosztatott. Ily gazdagon van illusztrálva az 1. füzet s ugyanily gazdagságot Ígérnek a kiadók a többi füzetre nézve is : mindössze nem kevesebbet, mint 400 képet, melyeket gr. Kreith Béla, az 1848—49-iki szabadságharc ereklyemuzeum igazgatója állított össze, engedehnet nyerve még a bécsi császári gyűjtemény egyes képeinek felhasználására is. Végül még megjegyezzük, hogy a munkát a szegényebb közönség is könnyen megszerezheti, minthogy két-hetenként megjelenő, 30 kros füzetekben bocsájtják közzé. Ilyen füzet mintegy 28—30 lesz, melyekre elő is lehet fizetni: 6 füzetre (negyedév) 1 frt 80 krral, 12 füzetra 3 frt 60 krral, 24-re 7 frt 20 krral. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben posta-utalvány nyal az 1848/49-i Szabadságharc Törtéuete kiadó hivatalához, Lumpéi Róbert (Wodiáner F. és Fiai) könyvkiadóhiva- láboz, Budapesten, Andrássy-ut 21. sz. a. küldendők be. Fölösleges bővebben fejtegetni, hogy mily igazi hazafias munkát végeznek azok, a kik e műnek terjesztésével, a szabadsághősök és vértauuk önfeláldozó tetteit ismerik. Viszontszolgálatképeu hajlandó a kiadóhivatal minden 7 gyűjtött példány után a 8-ikat tisztelctpéldánykóp megküldeni. Ila | tehát kétszer hét példány gyüjtetik, úgy 2 tiszte- letpéldány áll rendelkezésre a gyűjtőnek. Kívánatra a tiszteletpéldáuy helyett annak bolti árát is meg- i küldi a kiadó cég, mire nézve megjegyeztelik, hogy amennyiben a mű 30 füzetre vau tervezve, füzeten- kint 30 krjával ezen összeg minden 7 példány után 9 frtra rúg. KÖZGAZDASÁG. Értesítés a keszthelyi m. k. gazd. tanintézeten szervezett gazdasági tanácsadó intézmény ügyében. A föld mivel ésügyi m. k. miniszter meghagyásából a keszthelyi m. k. gazdasági intézet tanári testületéből oly bizottságot alakított, mely hivatva van mezőgazdasági ügyekben és kérdésekben a gazdaközönségnek szakvélemény nyel szolgálni. A tanácsadó bizottság tagjai: Dr. Csanády Gusztáv igazgató, mint a bizottság elnöke, Kiss József, az állattenyésztési tanszék tanára és Czakó Béla, a gazdasági üzemtani és növénytermelési tanszék tanára. A tanácsadó bizottság működési köre kiterjed : Zala, Vas, Veszprém, Fejér, Pest-Pilis-Solt- Kiskun, Bács-Bodrog, Somogy, Tolna és Baranya megyékre. A szakvéleményadás oly ügyekre és kérdésekre terjed, melyekre nézve más intézmények vagy hivatalok ezideig szervezve nincsenek. Vonatkozhatik névszerint gazdaságok berendezésére, gazdasági üzemtervek készítésére, vetés- forgások megállapítására vagy módosítására, eladó és bérbeadó birtokok értékbecslésére, haszonbéri szerződésekre, a gazdasági számvitel berendezésére, számadások felülvizsgálatára, továbbá állattenyésztési berendezésekre, az állatfajták megválasztására, állat beszerzési forrásokra, tejgazdasági berendezésekre, a takarmányozásra vonatkozó különböző kérdésekre stb. Ellenben nem tartoznak a tanácsadó bizottság elé chemiai vizsgálatokra például műtrágya, takarmány, talajvizsgálatokra, növények termelésére, magvak vizsgálatára, növényi s állati betegségekre, állati ellenségekre, gazdasági gépekre, talajjavításokra, kertészeti és szőlőszeti ügyekre vonatkozó kérdések, minthogy ezek elintézésére külön állomások vagy hivatalok máris a gazdaközönség rendelkezésére állanak. Szintúgy nem tartoznak a tanácsadó bizottság elé azon peres ügyek, melyekben a bíróságok vagy hatóságok a tanintézet egyik vagy másik szaktanárát szakértői működésre felkérik. A ki a tanácsadó bizottság szakvéleményét és működését igénybe venni óhajtja, ez iránt a tanintézet igazgatójához fordul; beadványaiban részletesen előadja kivánatait, s a mennyiben a kérdés elintézése helyszíni vizsgálatot tenne szükségessé, kijelöli erre az óhajtott időpontot és az utazás módozatait. A megkereső félnek az írásban foglalt tanács vagy szakvélemény az igazgató által hitelesített másolatban küldetik meg A megkereső félnek a kiküldött szakértő utazásából s az őt állami szolgálatban megillető napidíjakból fölmerülő költséget viseli, azonkívül a szekér fuvart tartozik teljesíteni. A felmerült költségekről az igazgató utján vesz tudomást, mely költségeket tartozik a megkereső fél, az értesítés vétele után 8 nap alatt az igazgatónak beszolgáltatni; ellenben az Írásban adott tanácsok vagy véleményekért, valamint az esetleges tervezések, rajzok vagy költségvetésekért díjat nem fizet. Az írásban adott tanácsok ósjvélemónyek, valamint az esetleges tervezések, rajzok vagy költségvetések készítését a bizottsági elnök előterjesztésére, az ezen céh'a rendelkezésre álló hitel keretén belül a földmivelósügyi m. kir. minisztérium díjazza. A keszthelyi m. k. gazdasági tanintézet igazgatósága. Meghaltak Szegzárdon 1893. évi december hó 3-tói ugyané hó 10 éig. Keiter Ferencné 46 éves, tiidőgiimőkór. — Fehér Ferenc l*/j éves, agykérlob. — Horváth István 3 éves, roncsoló toroklob.— Debreezenyi István 38 éves, tüdőlégdag. Bóvári Ferenc 5 éves, torokgyik. — Nedók István 45 éves, tüdőlob. — Csötönyi Éva 2 hónapos, görcsök. — Varga István 3 éves, roncsoló toroklob. Q- a. L> o xi a. Arak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint, Búza tavaszra 7’48 , 7-50. Tengeri 1893. december. 515., 5-20. Zab tavaszra, 6*81. 6 83. Szegzárdról indul reggel 7 óra 35 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 óra 15 perckor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perckor. Szegzárdról indul délelőtt 12 óra 02 perckor, Budapestre érkezik délután 7 óra .15 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perokor.
