Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-12-10 / 50. szám

1893. december lö. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — Arany léiét. Schott Péter nagyszékelyi lakos fillokszera által tönkretett szőlőjében munka közben 12 drb aranyat s két ezüst pénzt talált. A leletet P e s t h y Elek szolgabiró vármegyénk alispánjához küldte be. A pénzek nagyon szépek, ritka ép állapotban vannak s Mátyás király, Il-ik Ulászló és II. Lajos idejéből valók. Az 1520 év­szám különben arra enged következtetni, hogy az értékes pénzek 1526-ban történt mohácsi katasz­trófa alkalmával menekültek tulajdona lehetett, s akkor került a földbe, vagy valamely elesett har­cossal, vagy a török elöl elrejtve. — Furfangos tolvaj. Biró János regölyi polgárlegény gyakran szenvedett pénzhiányban, s mely hiányt apja C6ak igen ritkán szokott kipó­tolni, jól tudván, hogy a pénz fia kezéből mindig hamar kikivánkozik. De a fiú tudott magán segí­teni. A mikor megszorult, apja kamrájából mindig el-el vitt egy-egy zsák búzát, rozsot stb. s olcsó áron eladogatta Denk József ottani korcsmáros- nak. Végre azonban apja észrevette a turpisságot s egyenesen fiát vádolván a lopással, megkövetelte, hogy a hiányzó gabonát zsákos!ul neki visszate­remtse, m^rt különben ........A fiú tehát fogta ma­gá t s Denktól visszalopta apja gabonáját. De akkor meg ez csapott lármát. Mit tehetett tehát a szo­rongatott tolvaj ? Újra visszalopta apjától a gabo­nát Denkhez s mert most már ezek a gabonás zsákok igen jól ismerték az utat, csakhamar ismét visszatértek igazi gazdájukhoz s onnan nem akar­ván többé távozni, Denk panaszt emelt Biró János ellen ; de e/.zel nemcsak neki, hanem magúnak is nagy bajt szerzett, mert a legényt apja kívánságára mint tolvajt, őt pedig mint orgazdát a tamásii kir. járásbíróságnak feljelentették. — A testvérek. Molnár Pál és Molnár Ferencz regölyi cipészek, testvérek voltak ; de nem jó viszonyban éltek, úgy hogy nem is érintkeztek egymással. De Molnár Pálnak valami követelése lóvén, elment testvéréhez, hogy a pénzét tőle kö­vetelje ; de mert a másik nem volt fizető kedvó- beu, ez előrántotta a kését, melylyel a bőrt szokta kiszabni, s vele tostvéréu több veszélyes sebet oj- tett, azutáu elmenekült, testvérét vérében hagyván. De hiába sietett úgy el a véres tett színhelyéről, mert a csendőrök csakhamar kózrekeritettók. Mol­nár Pál tettét beismerte. Átadatott a tamásii kir. járásbíróságnak. — Karácsony. Közeleg a család legszebb ünnepe ; siet minden szülő örömet szerezni gyer­mekének ; tűnődik, miként díszítse a karácsonyfát? szülők gondját könnyítendő felhívjuk figyelműket E r d ő d y Lajos ezukrászatára, hol a mesteri ki­vitelű cukordiszitményeket, főleg zamatos tea süte­ményt jutányos áron szerezhet. A chicagói kiállítás csodáiból. — Levélpapír ölfából. — Sűrített levegő. — Most, hogy a chicagói világkiállítás bezáró­dott mi is bezárjuk chicagói leveleink sorozatát, de nem a nélkül, hogy még néhány érdekes dol­got el ne mondanánk, melyeket az azóta itt járt levelezőnk szájából hallottunk. Ezutánra pedig bír­juk Mr. Beifeld szives Ígéretét, hogy lapunkban időről-időre „Amerikai szokások és viszonyok“ c. alatt olyan dolgokat fog közölni, melyek a mi szo­kásaink- s viszonyainktól teljesen elütnek, s me­lyek ránk nézve annál érdekesebbek, mert a sok fantasztikus, hihetetlen s sokak által gyakran az érdekesség kedvéért szándékosan elferdített dolgo­kat egy szavahihető, komoly, müveit ember tollá­ból vesszük, ki 12 évi tapasztalatait közli majd ve­lünk. Most azonban mégegyszer visszatérünk a ki­állítás egy-két objektumára, melyek t. olvasóinkat, kik a chicagói leveleket is becses figyelmükre mél­tatták, bizonyára érdekelni fogják. Levélpapír ölfából. A nagy gépcsarnokban — beszéli B. ur, ki mint a Tolnavármegye levelezője vett részt a hir- laptudósitók látogatása alkalmával is, — egy kis gépcsoportot vettünk észre, melyet a kiváncsiak nagy tömege vett körül. »///* — magyarázza veze­tőnk _ > 'álfából leié Ipap irt csittálnak.« — U. i. vagy egy tucat „American papermacers,“ az az ameri­kai papirgyáros összebeszélt, hogy a kiállításon be­mutatják, hogy lehet olyan fákból, melyek még tegnap az erdőben zöldeltek, mára már kész pa­pirt gyártani. A fát, melyet az amerikai „Spruce- tree," vagyis szurok-fenyőnek nevez, Wisconsinból hozzák. A törzseket 18 hüvelyk hosszú hasábokra vágják, aztán kövek közt addig őrlik, mig a benne levő terpentinnel együtt péppé válik. Ezt a papír- j malomba viszik, ott gázológépben kéusavas-só. agyag, timsó s különféle festékanyaggal összekeverik. Ez­után vagy 1 óra hosszat gázoltatják a géppel, mi­által a keverék teljesen összevegyül, akkor egy csö­vön keresztül az u. n. „perfecting gépbe“ szivaty- tyuzzák, a honnan egy malomkő egy 12 lábnyi tartóba hengeriti. Ebben a tartóban az egész keve­rék olyan, mint a tejfel, mely innen vastagon folyik be a papirgépbe, és mint végnélküli erős, fényes s széles papiriemez hengeredik ki belőle. Huszon­négy óra alatt ilyen egy gép 10 tonna finom, fe­hér (vagy színes) bármi fajta levélpapírt képes elő­állítani. „ Compressed air. Annyi csodadolgot beszéltek a compr. air, vagyis a sűrített levegőről, hogy még Amerikában, a lehetetlenségek hazájában sem akarták elhinni. De a kiállításon mindenki meggyőződhetett arról, hogy a sűrített levegőről hiresztelt csodadolgokat a valóság még messze túl is haladta. Óriási gépek mozogtak a bányászati palotá­ban, a nélkül, hogy ezeket akár gőz, akár villa­mosság, vagy bármi látható erő hajtotta volna. — Nem volt itt hallható a kerekek zúgása, a szijak recsegése, sem füst, sem gőz, szóval semmi som volt észrevehető, mintegy láthatatlan kéztől hajtva, mozogtak a gépek, kis golyók szálltak fel a ma­gasba, ott fenn a légben megpihentek, ismét le­szálltak s az ember bámulva kereste a levegőben, hogy mi mozgatja, mi szállítja azokat fel és alá. Csodálkozva nézi az óriási mozdonyokat, melyek kerekei mozognak, mintha a vonat szélsebességgel repülne a nyugat végtelen prairiái sima vasutvágá- nyain, jobbra, balra néz, fel, lo, bámul és keresi a hajtó erőt. Ennek a hajtó ereje a „compressed air,“ a sűrített levegő, mely gőz, füst nélkül és hangta­lanul végzi csodálatos munkáját. A sűrített levegőt a gépcsarnokban állítják elő, a honnan nagy szivattyúk szállítják át oda, a hol hajtóerőül szolgálni van hivatva. A föld alatt számtalan 3 és 5 hüvelyknyi vastag cső vezet száz meg száz irányba, minden géphez. De nemcsak mint hajtóerő működik a sűrí­tett levegő, hanem mint ventilator is kitűnő szol­gálatokat tesz. Ha az összes gépeket gőzzel kellene hajtani, nem volna az az ember, ki a hőséget kibírná, igy pedig a gépek mozgatása semmi moleget nem okoz, sőt ha a látogatók nagy száma a levegőt kissé fojtóvá tette, csak egy kis szellcntyüt kell kinyitni és pár perc alatt a legkellemesebb tavaszi levegőt élvezzük. Sűrített levegő szállította az egész kiállí­tás számára a szükséges óriási vízmennyiséget, sű­rített levegő hajtotta azosat a székeket, melyeken a fáradt látogatók, kik gyalog már nem bírták volna, egy-egy magaslatra simán és egyenletes me­netben felgurultak. Sűrített levegő mozgatott emel­tyűket, melyek egy csomóban gyakran 100 mázsá­kat kaptak fel s szállították egyik helyről a má­sikra ; szóval e csodás hajtóerő 6záz meg száz al­kalmazásban volt látható a kiállításon, mely min­dig zajtalan, a szemnek láthatatlan, de hatásában annál elragadóbb és nagyobbszerü. De mindezt látni kell, hogy az ember higyjen a természetes csodákban. Milyen boldogság is lesz az, ha ez valaha általános használatú lesz s irodákban, műhelyek­ben gyárakban 30—35° nyári hőség mellett elég lesz egy kis, a falakban alkalmazott szellentyü meg­nyitása, hogy a tropikus, fojtó atmospherát csak­hamar kellemes, tavaszi, hűvös légáram váltsa fel, a hogv ezt ott a kiállításon tapasztaltuk. — De ez a boldog korszak — ugv látszik — még sokáig fog magára váratni, legalább Európában igen, a hol még mindig gázt, vagy pláue petróleumot éget­nek, s az ételeket ía vagy szén segítségével sütik, I főzik. VIDÉK. — Községi képviselők választása Báttaszó­ken Báttaszéken folyó évi december hó 2-án ej- tetett meg a községi képviselők választása. Megvá­lasztattak : az I. kerületben Fáidt András és Geh- ring György, póttagnak : ifj. Májer György; a II. kerületben : Tbiringer Bálint és Müller József, pót­tagnak : Klieber András ; a III. kerületben: Táfner János biró és Thier Antal, póttagnak: Holácsek Ferenc; a IV. kerületben: Mészáros Mihály és Péter János, póttagnak : Holácsek Ferenc ; az V. kerületben : Májer József téglagyáros és Steindl Mihály, póttagnak : Virth Péter. — A báttaszéki r. kath hitközségi tanács folyó hó 3-án délelőtt 11 órakor ülést tartott, mely­ben a templom építését elhatározták és végül azt: hogy az üresedésben levő kántori állásra nem csak okleveles néptanítók, hanem nem tanítók is pá­lyázhatnak. — A Simontornyán folyó évi november 25-én rendezett mulatság alkalmával fölülfizettek : Gaup- man Antal 3 frt, Frommer Jakab 1 frt, Fried Sándor 1 frt, Löwy Ignác 1 frt, Fried Vilmos 1 frt, Czermák Károly 50 krt. A folülfize- tök, tekintve a jótékony célt, fogadják a rendezőség köszönetét. Figyelmeztetés a postát igénybevevő közönség érdekében. A karácsonyi postacsomag forgalom fokozott mérvben veszi igénybe a postai alkalmazottak tevé­kenységét s oly rendkívüli mérveket szokott ölteni, hogy ha a fennálló postai szabályok a közönség által szorosan nem tartatnak be, a királyi posta a legkiterjedtebb intézkedések és a legnagyobb erő megfeszítés dacára sem volna képes a közönség minden igényeinek eleget tenni, minek következ­tében a közönség maga szenved kárt, ha küldemé­nyei vagy nein érkeznek meg rendeltetésük he­lyére, vagy ha megérkeznek, nem kézbesíthetők, vagy végre ha kézbesíthetők is, a tartalom meg van sérülve, romolva stb. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szabályok­nak a közönség részéről való pontos betartása a csomag sorsát biztosítja, ennélfogva a postát igénybe vevő közönség figyelmébe a következőket annál nyomatékosabban ajánlom, mórt ezeknek figyelmen kívül hagyása az államkincstárnak kártérítési köte­lezettségét megszünteti. Minden egyes küldemény a tartalomnak meg­felelően, de minden esetre jó anyaggal és tartósan csomagolandó. Élelmi szerek, játékok, gyümölcs, szövet, ka­lap, ruha fehérnemű killön-küíön hurkolandó. Csomagolás nélkül csak bezárt utazó­táskák, bőröndök, jól abroncsolt hordók, erősen be­szegezett ládák ; továbbá már nőm vérző egy-egy drb vad adható fel. Több darab vad, púid : nyúl, fácán, fogoly stb. csakis csomagolva adható postára. Bogy a főleg a romlandó tartalmú küldemé­nyek kézbesithetése minden eshetőséggel szemben biztosíttassák, célszerű egy ct ínirat másolatot a kül­deménybe legfölül elhelyezni azon célból, hogy a küldeményre alkalmazott cimirat leszakadása esetén és a bizottsági fölbontás alkalmával a címzett meg­állapítható legyen és a küldemény kézbesittethessék. A burkolat összefoglalása végett a külde­ményre különösen a varrásra, illesztőkre és zsinegre I annyi pecsétet kell alkalmazni, a hány elégséges 1 arra, hogy a küldeméuyt a pecsétek megsértése nélkül fölbontani ne lehessen. A pecsótelósre egyáltalán csak jó minőségű, j erős, tartós pecsétviaszt szabad használni. Vignetták csak a csekély értékű küldemények bezárására liasz- , nálandók. A ki rossz minőségű pecsótviaszt használ, mely könnyen leválik, annak következményeit maga viseli. Különösen elengedhetlen föltétel az, hogy valamennyi pecséthez, úgy a küldeményen, mint a szállitólevelen egy és ugyanazon pecsétnyomó hasz- náltassék. Aranyat ezüstöt, pénzt, ékszert és drágasá­gokat tartalmazó küldeményeknél a címet mindig ! magára a göngyöletre (vászonra vagy faládára) kell Írni. Gyorsan romló tárgyaknál szükséges, hogy a ; záradék „gyorsan romlóu, törékeny tárgyaknál „tő- I rékeny“ vagy a szokásos palack alak szembetünö- leg kitétessék. Födolog, hogy a cim oly szabatosan, tisztán és olvashatóan legyen magán a csomagon — le­hetőleg jó nagy betűkkel — kiírva, hogy a eim- zeti azonossága és tartózkodási helyére nézve min­den kétséget kizárjon ; s a helyes irányítás céljá­ból az első pillantásra a rendeltetési hely kivehető legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom