Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-07-09 / 28. szám
4 TOLNAVÁRMEGYE. 1893. július 9. — Kinevezés. A szegzárdi kér. betegsegély zó - pénztárhoz gyakornokul: Schneider János középkereskedelmi iskolát végzett hallgató neveztetett ki. — Szegzárdon folyó hó B-án Báli Antal korcsmájában szegzárdi suhancok között történt verekedésből kifolyólag, Szabó András sérülései következtében haldoklik. — Megölte a cseresznyemag. 3 fiú a napokban a bonyhádi piacon sétálva elvezte a szün- időnyujtóttá szabadságot, midőn az egyiknek egy bolond ötlete támadt s azt mondta, hogy ő vesz egy liter cseresznyét annak, ki azt magostul megeszi. A két felszólított közül a kis. Frank Imre ajánlkozott; de szegény életével adta meg az árát. Mert a sok mag a gyomrában úgy összetorlódott, hogy az orvos által beadott szerek sikertelenek voltak s a szegény meggondolatlan fiúcska másnap nagy kínok közt meghalt. — Tűz. Gerjent csak meg-raeglátogatja egy- egy kis csapás. Múlt vasáruap Szeli György, ottani révész trágyadombja ismeretlen okból kigyult és ettől háza is meggyuladvánv 250 frt értékben elégett. Innen a láng átcsapott a szomszéd Kardos István házára, mely szinten leégett. A kár 470 frt. — Ebben a nagy melegben ! „Hova siettek ?“ „Az uszodába !“ — „Hol jártatok tegnap délután ?“ „Hol ? hát hol is jártunk volna másutt, mint a Csörgeieken ?“ „Hová menjünk ma estefelé, a hol egy kicsit jól érezze magát az ember?“ Hát hová. ha nem a Csörgetőre ?“ „Jaj, hová meneküljek e sok por és forróság elől?“ „Hová? hát mire jó a fürdő, ha nem erre ? Aztán ott most uj vendéglős is van, a hol jól és olcsón lehet étkezni.“ — Iíyen és ehhez hasonló beszédek vannak most napirenden. Mindenki siet, ha csak teheti, hogy lerázza magáról Szegzárd legkevésbbó sem kellemes utca- porát, hogy a Csörgetek hűvös, bűvös hullámai között keressen üdülést,- vagy igyekezzék legalább magának naponkint egy kis szórakozást szerezni Elég baj nekünk, hogy Dines folyóvizünk, s igy jobb hiányában ennek is meg kell örülnünk. De hát ez is jobb a semminél. Tehát használjuk legalább ezt kellően. • — A Fővárosi Lapok ból immár a 30-ik évfolyamnak teljes első félévi része fekszik előttünk. Valóban e lap méltó előkelő múltjához, nagy tekintélyéhez, sőt a lefolyt félévben még fekozott mértékben töltötte bo azt a kiváló szerepet, melyze a hazai szépirodalomban és sajtóban hivatva van. Első rangú irók támogatták a mintaszerűen szervezett belső szerkesztőségi apparátust. Nagybecsű eredeti és fordított elbeszélések alapos tudással, sok szellemes és elegáns tollal megirt e 1 s ő cikkek, a kisebb novellisztikus dolgozatok minden válfaja a h ö 1 g y v i 1 á- g o t közvetlenül érdeklő dolgozatok, a társadalom különböző rétegeinek érdek- eszmekörébe vágó cikkek, vidámak és tanulságosak, szebbnél-szebb költemények, külföldi eredeti levelezések, a F őSándör, neje és leánya, gróf Széchenyi Bertalan és Lajos, gróf Apponyi Sándor és neje, gróf Pappenheim Siegfried, báró Popp Leonidásné és leánya, Szilassy Aladárné Vizsoly Mária, Vizsolyi Ákos, báró Jeszenszky Jánosné, báró Jeszenszky Ilona, Csapó Vilmos, a Berurieder, Kovács, Döry, Perczel, Szeniczey, Forster családok tagjai, ifj. dr. Sass Istvánná, Fonyó, Nagy, Kocsis, Mayr, Trajber, Halász családok stb. stb.; úgyszintén városunk szine-java.) A hölgyék toilettjei egytöl-egyig a legelegánsabbak voltak. Pont 9 órakor a Rákócy induló jelezte, hogy a védnöknők megérkeztek. A rendezőség, Simontsits Bélával az élén fogadta őket. Gróf Széchenyiné Simontsits Béla, Apponyi grófné Boda Vilmos és Széchenyi Alice grófkisasszony NQvdk Sándor karján, mindegyik a bizottság nevében átnyújtott csokorral a kezében, vonult a terembe. Széchenyi grófné szürke ezüst brokatruhában, Alice grófnő rózsaszín selyemgace és Apponyi grófné sötét sodron nehéz selyem toiletteben jelent meg. A művészestély első pontja Polonyinak nagy virtuozitással előadott zongorajátéka volt. Utána taps és éljenzés között Jászai Mari jelent meg a közönség előtt. Babérkoszorúval és nagyszámú virágcsokorral fogadták. Első szavalata a Jehova volt. És szavalt úgy, a mint csak Jászai tud szavalni. 'Ezzel elmondottunk- az ő szavalatáról mindent. — Zúgó tapsvihar követte a szavalatot, a melyből a Jehova lánglelkü szerzőjének, a jelenvolt Kiss Józsefnek is egyaránt kijutott. Jászai után a bájos Hilgennann Laura lépett az emelvényre. Már ineg- 1 városi Lapok Vasárnapjának változatos és illusztrációkkal kísért cikkei, friss és gazdag hírrovatok: ez az immár harminc éves Fővárosi Lapok. A Fővárosi Lappok előfizetési ára: 1 hóra 1 frt 40 kr, */4 évre 4 frt. Megrendelő cim: Fővárosi Lapok kiadóhivatala Budapest, Feren- ciektere 3. VIDÉK. — A „Szegzárd-vidéki rom. kath. néptanító- egyesület“ múlt csütörtökön tartotta évi rendes köz- S gyűlését Tolnán az Lkolákan. Az időjárás nem igen kedvezett, miért is kevesen jöttek a gyűlésre. A gyűlést M i k ó György, elnök nyitotta meg. Szép és alapos beszédben fejtegette, mint kell ma a mindinkább tornyosuló felhők, a felcsillámló villámok láttára összetartani, szervezkedni, készülni a harcra, mely a katolicismus ellen foly. Készenlétben kell várni a támadásokat, melyek elóhirnökei már megjelentek. A megnyitó beszédet a jelenv'oltak élénken megéljenezték. B e n c z e Sándor bölcskei tanító ügyesen és gyakorlatilag mutatta be az általa kitalált — a tizedes törtek ismertetésére használt — számoló gépet, mely egy 10 egyenlő réezre vágott palatáblából áll. A táblát a gyermek egységül fogadja el s mint ilyen rögtön tisztában van a tört fogalmával, mihelyt a táblából egy vagy két darab hiányzik. A hallgatóság figyelemmel és érdekkel kisérte az előadást s végeredményben mint hasznos, jó s ügyss találmánynak ismerte el az eredeti ! gondolatot, mely szerint egy — a gyermek előtt igen ismeretes — tárgyból kiindulva megtanulja a törtek fogalmát. Ezután S k i c s á k Sándor olvasta fel munkáját: „A philosophia és a paedagogia érintkezési pontjai.“ Hát ez a felolvasás, ez a kissé nagyon tudományos aparátussal fölfegyverkezett okoskodás igen szép, de . . . ezt nem egyszer meghallgatni, hanem tanulmányozni kellene. Németh Márton ismertette Horváth Ignácz tanítónak a népiskola használatára irt történelmet. Igen élénk színekben s alaposan ismertette a történelmet s több hasonló könyv összehasonlítása alapján kimutatta, hogy egyik legjobb történelem, mit ma az iskolákban használnak. Az egyesület kérvény utján fogja a püspökségnek elfogadás illetőleg továbbá ajánlás végett beterjeszteni. Nemes Győző a méhészetről tartott dicséretes felolvasást. A felolvasók jegyzőkönyvi elismerésben részesültek. Végül a pénztári jelentés, a hátralékok ügye s egyéb napi indítványok intézteitek el, mely után kedélyes paprikáshal ebédre gyűltek a tanügy barátai a sörcsarnokba. jelenésével azonnal meghódította a közönséget. — Mint régi kedvenc ismerőst, hatalmas tapsokkal és a csokrok özönével fogadták. S a mint elénekelte az- ő lágy, ezüst csengésű, tiszta hangjával az első dalt. óriási tapsvihar zúgott fel a szép, szőke művésznőhöz. Hangja terjedelmes, üde és ép olyan kellemes s érces a magasabb regiokban, mint alant. Majd ismét Polonyi mesteri zongorajátékával kötötte le a figyelmet. Utána megint Jászai szavalt, j A „Pázmán lovag“, az „Ágota kisasszony“ és | „Simon Judit“ Jászai szavalata által örökre ernlé- ' kezetes marad azok előtt, kik hallották, valamint a Mignon gyönyörű áriája, melyet Hilgennann megkapó művészettel énekelt. A művészestóly után vacsora, a vacsora után tánc következett, az meg kora reggelig tartott. A művészek az előadás után visszavonultak, miután korán reggel a hajóval el- utazniok kellett. A táncvigalom a teremben uralkodó nagy hőség dacára nagyon jól sikerült. — Szóval minden, az egész ünnepély, szép volt, pompás volt. Meg volt elégedve mindenki. A művészek ! el vaunak ragadtatva a lelkes fogadtatástól és ovációktól, a melyekben részesültek és megígérték, hogy máskor is lesz hozzájuk szerencsénk. A közönségnek olyan műélvezetben volt része, mint j Szegzárdon már nagyon rég nem. A jótékony egyesületek (1193 frt összes jövedelem) igen szép összeg jut. Köszönet mindezért a jóért és szépért, annak, ki azt kezdeményezte, rendezte, ki azt lelkének egész melegével felkarolta : Simontsits Bélának. T A N Ü G Y. A vizsgák után* A szegzárdi polgári fiú- s leányiskolában június hó 25-ikével befejeződtek az évzáró vizsgálatok és ezzel együtt bezáródtak az iskola kapui is 2 hónapra a tanulók megett, kik most ez idő alatt pihennek, hogy tanáraikkal együtt szeptember elején ujult erővel és friss üdült kedélylyel térjenek vizsza és fogjanak majd ismét a félbehagyott munkához. Azok után, a miket ott a vizsgák alatt láttunk és tapasztaltunk, nyugodt lélekkel és minden részrehajlás nélkül elmondhatjuk, hogy a polgári iskola ez idén is, mint eddig rendesen derék munkát végzett s bár a vizsgákból egy iskola szellemét és értékét megítélni nem igen lehet, itt mégis meggyőződhettünk arról, hogy a szegzárdi polgári iskolák nemcsak a törvényszabta tanítást végzik lelkiismeretesen, de igen nagy súlyt fektetnek a gyermek nevelésére is, a miről a szülők évközben elégszer meggyőződhettek, midőn gyermekeik érdekében a tantestület bármely tagjával érintkezésbe léptek. Magáról a vizsgáról a következőkben számolunk be: Junius 10-én volt a r. k. és ev. ref. növendékek hittani vizsgája, a melyről már annak idején megemlékeztünk. A tulajdonképeni vizsgák 16-án kezdődtek, tartottak 24-ig, és végződtek 25 ón zárünnepélylyel. Közben 18-án — vasárnap — volt az iparostanonciskola munkakiállitása s vizsgája, mely alkalommal a jelesebb tanulók részint a pécsi keresk. és iparkamra, részint a helyi pénzintézetek szívességéből 110 korona jutalomban részesültek. Következő vasárnap délután meg a kereskedelmi iskola tanulói vizsgáztak, mely alkalommal a legkiválóbb 5 tanuló könyvjutalomban részesült. Elszomorító dolog volt láni, hogy a tanulók kószü- letlensége és azon körülménynél fogva, hogy a tanulók belépésük alkalmával csak alig tudnak írni, olvasni, a sok szép eltanitott dolog meddő talajba jutott. De mert itt is a kezdetek kezdetén vagyunk ; de remélhető, hogy idővel a helyzet itt is javulni fog. Érdekes momentuma volt a vizsgának a 2 tornavizsga, a fiuké 17-én, mely versenydijazással volt összekötve a lányoké 24-én. Megszoktuk már a múlt évekről, hogy ezek látványosságuknál fogva mindig nagy közönséget vonzanak. Szép látvány is volt, midőn a legnagyobbrészt tornázó egyenruhában (a fiuknál ez az idén ujitás volt) végezték a testedző gyakorlatokat. A fiuknál nagy hatással volt a nézőkre a katonai rend és fegyelem, az élénk, gyors mozdulatok, melyeket a csapatok vezényszóra úgy hajtottak végre, mintha csak egy ember lett volna ; a lányoknál pedig az a könnyedség, hajlékonyság, kéz- s lábügyessóg, melylyel az egyes gyakorlatokat végrehajtották, úgy hogy akárhányszor nem tudtuk, hogy csak iskolában vagyunk-e, vagy valami balletten. A szülők és tanügybarátok bizonyára azzal a meggyőződéssel távoztak a tornavizsgákról, hogy a sok tanulás, a lányoknál pedig a kózimunkázás okozta sok ülés ilyen tornázás által már nagyban van ellensúlyozva. *A teljes egyensúly természetesen csak akkor fog helyre állani a gyermeki test és szellem között, ha majd a Csáky gróf által tervbe vett iskolai játékterek eszméje keresztül lesz vine és a gyermekek legalább is annyi időt fognak tölteni rendszeres játékkal, mint a tanulással. Junius 25 én volta zárünnepély. Ugyanez alkalommal volt látható a lányok kézimunka kiállítása I is. E kiállítással talán egy másik alkalommal külön foglalkozunk, most csak annyit jegyzőnk meg, hogy igazán nagyszerű volt. — A zárünnepély programm ját már a mu t számunkban közöltük. Itt annak lefolyáséról, mely alkalommal az érdeklődő közönség, szokás szerint, zsúfolásig megtöltötte a tornatermet, csak annyit akarunk megjegyezni, hogy Krainmer János igazgató megnyitó beszéde az alkalmi beszédek egy valóságos kis remeke volt. A tanulók, fiuk és lányok felváltva, gyönyörűen énekeltek és szavaltak. Legérdekesebb volt azonban az a megható jelenet, midőn végül ez egyik lányka az intézetet elhagyó osztálytársai ne* Múlt számunkból tárgyhalmaz miatt kimaradt.
