Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-07-09 / 28. szám

4 TOLNAVÁRMEGYE. 1893. július 9. — Kinevezés. A szegzárdi kér. betegsegély zó - pénztárhoz gyakornokul: Schneider János közép­kereskedelmi iskolát végzett hallgató neveztetett ki. — Szegzárdon folyó hó B-án Báli Antal korcs­májában szegzárdi suhancok között történt vereke­désből kifolyólag, Szabó András sérülései következ­tében haldoklik. — Megölte a cseresznyemag. 3 fiú a na­pokban a bonyhádi piacon sétálva elvezte a szün- időnyujtóttá szabadságot, midőn az egyiknek egy bolond ötlete támadt s azt mondta, hogy ő vesz egy liter cseresznyét annak, ki azt magostul meg­eszi. A két felszólított közül a kis. Frank Imre ajánlkozott; de szegény életével adta meg az árát. Mert a sok mag a gyomrában úgy összetorlódott, hogy az orvos által beadott szerek sikertelenek vol­tak s a szegény meggondolatlan fiúcska másnap nagy kínok közt meghalt. — Tűz. Gerjent csak meg-raeglátogatja egy- egy kis csapás. Múlt vasáruap Szeli György, ottani révész trágyadombja ismeretlen okból kigyult és ettől háza is meggyuladvánv 250 frt értékben el­égett. Innen a láng átcsapott a szomszéd Kardos István házára, mely szinten leégett. A kár 470 frt. — Ebben a nagy melegben ! „Hova siettek ?“ „Az uszodába !“ — „Hol jártatok tegnap délután ?“ „Hol ? hát hol is jártunk volna másutt, mint a Csörgeieken ?“ „Hová menjünk ma estefelé, a hol egy kicsit jól érezze magát az ember?“ Hát hová. ha nem a Csörgetőre ?“ „Jaj, hová meneküljek e sok por és forróság elől?“ „Hová? hát mire jó a fürdő, ha nem erre ? Aztán ott most uj vendéglős is van, a hol jól és olcsón lehet étkezni.“ — Iíyen és ehhez hasonló beszédek vannak most napiren­den. Mindenki siet, ha csak teheti, hogy lerázza magáról Szegzárd legkevésbbó sem kellemes utca- porát, hogy a Csörgetek hűvös, bűvös hullámai kö­zött keressen üdülést,- vagy igyekezzék legalább magának naponkint egy kis szórakozást szerezni Elég baj nekünk, hogy Dines folyóvizünk, s igy jobb hiányában ennek is meg kell örülnünk. De hát ez is jobb a semminél. Tehát használjuk leg­alább ezt kellően. • — A Fővárosi Lapok ból immár a 30-ik év­folyamnak teljes első félévi része fekszik előttünk. Valóban e lap méltó előkelő múltjához, nagy te­kintélyéhez, sőt a lefolyt félévben még fekozott mér­tékben töltötte bo azt a kiváló szerepet, melyze a hazai szépirodalomban és sajtóban hivatva van. Első rangú irók támogatták a mintaszerűen szerve­zett belső szerkesztőségi apparátust. Nagybecsű eredeti és fordított elbeszélések alapos tudással, sok szellemes és elegáns tollal meg­irt e 1 s ő cikkek, a kisebb novellisztikus dolgozatok minden válfaja a h ö 1 g y v i 1 á- g o t közvetlenül érdeklő dolgozatok, a társadalom különböző rétegeinek érdek- eszmekörébe vágó cik­kek, vidámak és tanulságosak, szebbnél-szebb köl­temények, külföldi eredeti levelezések, a F ő­Sándör, neje és leánya, gróf Széchenyi Bertalan és Lajos, gróf Apponyi Sándor és neje, gróf Pappen­heim Siegfried, báró Popp Leonidásné és leánya, Szilassy Aladárné Vizsoly Mária, Vizsolyi Ákos, báró Jeszenszky Jánosné, báró Jeszenszky Ilona, Csapó Vilmos, a Berurieder, Kovács, Döry, Perczel, Szeniczey, Forster családok tagjai, ifj. dr. Sass Ist­vánná, Fonyó, Nagy, Kocsis, Mayr, Trajber, Halász családok stb. stb.; úgyszintén városunk szine-java.) A hölgyék toilettjei egytöl-egyig a legelegánsabbak voltak. Pont 9 órakor a Rákócy induló jelezte, hogy a védnöknők megérkeztek. A rendezőség, Simontsits Bélával az élén fogadta őket. Gróf Széchenyiné Simontsits Béla, Apponyi grófné Boda Vilmos és Széchenyi Alice grófkisasszony NQvdk Sándor karján, mindegyik a bizottság nevé­ben átnyújtott csokorral a kezében, vonult a terembe. Széchenyi grófné szürke ezüst brokatruhában, Alice grófnő rózsaszín selyemgace és Apponyi grófné sö­tét sodron nehéz selyem toiletteben jelent meg. A művészestély első pontja Polonyinak nagy virtuozitással előadott zongorajátéka volt. Utána taps és éljenzés között Jászai Mari jelent meg a közönség előtt. Babérkoszorúval és nagyszámú virág­csokorral fogadták. Első szavalata a Jehova volt. És szavalt úgy, a mint csak Jászai tud szavalni. 'Ezzel elmondottunk- az ő szavalatáról mindent. — Zúgó tapsvihar követte a szavalatot, a melyből a Jehova lánglelkü szerzőjének, a jelenvolt Kiss Józsefnek is egyaránt kijutott. Jászai után a bájos Hilgennann Laura lépett az emelvényre. Már ineg- 1 városi Lapok Vasárnapjának változatos és illusztrációkkal kísért cikkei, friss és gazdag hírrovatok: ez az immár harminc éves Fő­városi Lapok. A Fővárosi Lappok előfizetési ára: 1 hóra 1 frt 40 kr, */4 évre 4 frt. Megrendelő cim: Fővárosi Lapok kiadóhivatala Budapest, Feren- ciektere 3. VIDÉK. — A „Szegzárd-vidéki rom. kath. néptanító- egyesület“ múlt csütörtökön tartotta évi rendes köz- S gyűlését Tolnán az Lkolákan. Az időjárás nem igen kedvezett, miért is kevesen jöttek a gyűlésre. A gyűlést M i k ó György, elnök nyitotta meg. Szép és alapos beszédben fejtegette, mint kell ma a mind­inkább tornyosuló felhők, a felcsillámló villámok láttára összetartani, szervezkedni, készülni a harcra, mely a katolicismus ellen foly. Készenlétben kell várni a támadásokat, melyek elóhirnökei már meg­jelentek. A megnyitó beszédet a jelenv'oltak élén­ken megéljenezték. B e n c z e Sándor bölcskei ta­nító ügyesen és gyakorlatilag mutatta be az általa kitalált — a tizedes törtek ismertetésére használt — számoló gépet, mely egy 10 egyenlő réezre vá­gott palatáblából áll. A táblát a gyermek egységül fogadja el s mint ilyen rögtön tisztában van a tört fogalmával, mihelyt a táblából egy vagy két darab hiányzik. A hallgatóság figyelemmel és érdekkel kisérte az előadást s végeredményben mint hasz­nos, jó s ügyss találmánynak ismerte el az eredeti ! gondolatot, mely szerint egy — a gyermek előtt igen ismeretes — tárgyból kiindulva megtanulja a törtek fogalmát. Ezután S k i c s á k Sándor olvasta fel munkáját: „A philosophia és a paedagogia érintkezési pontjai.“ Hát ez a felolvasás, ez a kissé nagyon tudományos aparátussal fölfegyverkezett okos­kodás igen szép, de . . . ezt nem egyszer meghall­gatni, hanem tanulmányozni kellene. Németh Márton ismertette Horváth Ignácz tanítónak a népiskola használatára irt történelmet. Igen élénk színekben s alaposan ismertette a történelmet s több hasonló könyv összehasonlítása alapján kimu­tatta, hogy egyik legjobb történelem, mit ma az iskolákban használnak. Az egyesület kérvény utján fogja a püspökségnek elfogadás illetőleg továbbá ajánlás végett beterjeszteni. Nemes Győző a mé­hészetről tartott dicséretes felolvasást. A felolvasók jegyzőkönyvi elismerésben részesültek. Végül a pénz­tári jelentés, a hátralékok ügye s egyéb napi in­dítványok intézteitek el, mely után kedélyes papri­káshal ebédre gyűltek a tanügy barátai a sörcsar­nokba. jelenésével azonnal meghódította a közönséget. — Mint régi kedvenc ismerőst, hatalmas tapsokkal és a csokrok özönével fogadták. S a mint elénekelte az- ő lágy, ezüst csengésű, tiszta hangjával az első dalt. óriási tapsvihar zúgott fel a szép, szőke mű­vésznőhöz. Hangja terjedelmes, üde és ép olyan kellemes s érces a magasabb regiokban, mint alant. Majd ismét Polonyi mesteri zongorajátékával kö­tötte le a figyelmet. Utána megint Jászai szavalt, j A „Pázmán lovag“, az „Ágota kisasszony“ és | „Simon Judit“ Jászai szavalata által örökre ernlé- ' kezetes marad azok előtt, kik hallották, valamint a Mignon gyönyörű áriája, melyet Hilgennann meg­kapó művészettel énekelt. A művészestóly után vacsora, a vacsora után tánc következett, az meg kora reggelig tartott. A művészek az előadás után visszavonultak, miután korán reggel a hajóval el- utazniok kellett. A táncvigalom a teremben ural­kodó nagy hőség dacára nagyon jól sikerült. — Szóval minden, az egész ünnepély, szép volt, pom­pás volt. Meg volt elégedve mindenki. A művészek ! el vaunak ragadtatva a lelkes fogadtatástól és ovációktól, a melyekben részesültek és megígérték, hogy máskor is lesz hozzájuk szerencsénk. A kö­zönségnek olyan műélvezetben volt része, mint j Szegzárdon már nagyon rég nem. A jótékony egyesü­letek (1193 frt összes jövedelem) igen szép összeg jut. Köszönet mindezért a jóért és szépért, annak, ki azt kezdeményezte, rendezte, ki azt lelkének egész melegével felkarolta : Simontsits Bélának. T A N Ü G Y. A vizsgák után* A szegzárdi polgári fiú- s leányiskolában jú­nius hó 25-ikével befejeződtek az évzáró vizsgála­tok és ezzel együtt bezáródtak az iskola kapui is 2 hónapra a tanulók megett, kik most ez idő alatt pihennek, hogy tanáraikkal együtt szeptember ele­jén ujult erővel és friss üdült kedélylyel térjenek vizsza és fogjanak majd ismét a félbehagyott mun­kához. Azok után, a miket ott a vizsgák alatt láttunk és tapasztaltunk, nyugodt lélekkel és minden rész­rehajlás nélkül elmondhatjuk, hogy a polgári is­kola ez idén is, mint eddig rendesen derék mun­kát végzett s bár a vizsgákból egy iskola szellemét és értékét megítélni nem igen lehet, itt mégis meggyőződhettünk arról, hogy a szegzárdi polgári iskolák nemcsak a törvényszabta tanítást végzik lel­kiismeretesen, de igen nagy súlyt fektetnek a gyer­mek nevelésére is, a miről a szülők évközben elég­szer meggyőződhettek, midőn gyermekeik érdeké­ben a tantestület bármely tagjával érintkezésbe léptek. Magáról a vizsgáról a következőkben számo­lunk be: Junius 10-én volt a r. k. és ev. ref. nö­vendékek hittani vizsgája, a melyről már annak idején megemlékeztünk. A tulajdonképeni vizsgák 16-án kezdődtek, tartottak 24-ig, és végződtek 25 ón zárünnepélylyel. Közben 18-án — vasárnap — volt az iparostanonciskola munkakiállitása s vizsgája, mely alkalommal a jelesebb tanulók részint a pécsi keresk. és iparkamra, részint a helyi pénzintézetek szívességéből 110 korona jutalomban részesültek. Következő vasárnap délután meg a kereske­delmi iskola tanulói vizsgáztak, mely alkalommal a legkiválóbb 5 tanuló könyvjutalomban részesült. Elszomorító dolog volt láni, hogy a tanulók kószü- letlensége és azon körülménynél fogva, hogy a ta­nulók belépésük alkalmával csak alig tudnak írni, olvasni, a sok szép eltanitott dolog meddő talajba jutott. De mert itt is a kezdetek kezdetén vagyunk ; de remélhető, hogy idővel a helyzet itt is javulni fog. Érdekes momentuma volt a vizsgának a 2 torna­vizsga, a fiuké 17-én, mely versenydijazással volt összekötve a lányoké 24-én. Megszoktuk már a múlt évekről, hogy ezek látványosságuknál fogva mindig nagy közönséget vonzanak. Szép látvány is volt, midőn a legnagyobbrészt tornázó egyenruhá­ban (a fiuknál ez az idén ujitás volt) végezték a testedző gyakorlatokat. A fiuknál nagy hatással volt a nézőkre a katonai rend és fegyelem, az élénk, gyors mozdulatok, melyeket a csapatok vezényszóra úgy hajtottak végre, mintha csak egy ember lett volna ; a lányoknál pedig az a könnyedség, hajlé­konyság, kéz- s lábügyessóg, melylyel az egyes gya­korlatokat végrehajtották, úgy hogy akárhányszor nem tudtuk, hogy csak iskolában vagyunk-e, vagy valami balletten. A szülők és tanügybarátok bizonyára azzal a meggyőződéssel távoztak a tornavizsgákról, hogy a sok tanulás, a lányoknál pedig a kózimunkázás okozta sok ülés ilyen tornázás által már nagyban van ellensúlyozva. *A teljes egyensúly természetesen csak akkor fog helyre állani a gyermeki test és szellem között, ha majd a Csáky gróf által tervbe vett iskolai játékterek eszméje keresztül lesz vine és a gyermekek legalább is annyi időt fognak tölteni rendszeres játékkal, mint a tanulással. Junius 25 én volta zárünnepély. Ugyanez al­kalommal volt látható a lányok kézimunka kiállítása I is. E kiállítással talán egy másik alkalommal külön foglalkozunk, most csak annyit jegyzőnk meg, hogy igazán nagyszerű volt. — A zárünnepély programm ját már a mu t számunkban közöltük. Itt annak lefolyáséról, mely alkalommal az érdeklődő közön­ség, szokás szerint, zsúfolásig megtöltötte a torna­termet, csak annyit akarunk megjegyezni, hogy Krainmer János igazgató megnyitó beszéde az al­kalmi beszédek egy valóságos kis remeke volt. A tanulók, fiuk és lányok felváltva, gyönyö­rűen énekeltek és szavaltak. Legérdekesebb volt azonban az a megható jelenet, midőn végül ez egyik lányka az intézetet elhagyó osztálytársai ne­* Múlt számunkból tárgyhalmaz miatt kimaradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom