Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-07-09 / 28. szám
1893. julius 9.------------------ ' ~. ~ i vé ben köszönetét mondott, illetőleg csak akart mondani a tantestületnek, mert az első szók után han-.| gos zokogásba tört ki, s bár többször mintegy magát megemberelve, újra hozzá fogott, hogy szive érzelmeit tolmácsolja, a fuldokló zokogástól nem tudott szóhoz jutni. Ez az elérzékenyülés mindeneseire egy romlatlan gyermeki szív nyilatkozása, de tanúsága egyszersmind annak is, hogy itt tanítók és tanítványok közt oly szívélyes viszony uralkodik, mely legfényesebben tanúskodik hrról, hogy az iskola tökéletesen betölti feladatát. Mi is tehát boldog szünidőket kívánunk ! Iskolai értesítők. A szegzárdi polg. fiúiskola (igazgató Krammer János) Értesítője szerint az intézetben a lefolyt tanévben beiratkozott 162 rendes s 7 magántanuló. Év közben kimaradt 11, meghalt 1. Maradt az óv végén 150 rendes tanuló. Magyar volt 115. \ állás szerint r. k. 102, ev. ref. 13, ág. ev. 3, izr. 44.— Születési hely szerint volt szegzárdi 71, tolnamegyei 47, más megyei 42, ausztriai 1, boszniai 1. Rendkívüli tantárgyat tanultak : latin nyelvet 53, francia nyelvet 8, gyorsirást 12, házi ipart 5. — Az évi eredményt tekintve volt jeles 21, jó 56, elégséges 46, elégtelen 26. A szeptemberben a fe- hórtemplomi fógymnasiumhoz kinevezett Gál Kálmán latin tanár helyébe a vall. és közokt. miniszter Polgár Alajost nevezte ki a latin nyelv tanszékére. — Az egészségügy az iskolában egész éven át tel jesen kielégítő volt. Az évzáró vizsgák kezdődtek junius 10-én és végződtek 25-én a szokásos zárünnepóly- lyel. — Á jövő tanévre a beiratások szeptember 1—4-ig tartanak. Egyóbb felvilágosításokat az igazgatóság ad. — A szegzárdi polg. leányiskola Értesítője (közli Kovácsué Nagy Luiza, igazgató) szerint az intézetbe, melynek 1892. szeptemberében nyílt meg a 4. osztálya, beiratkozott összesen 139 növendék, évközben kimaradt 4, maradt az év végén 135 tanuló, kik közül 133 magyar, szegzárdi 75, tolnamegyei 30, m᧠megyei 34. Az intézet tantestülete egy taggal, Harraeh Etelka k. a. személyében kiegészíttetett. A közegészség az egész év alatt az intézetben teljesen kielégítő volt. Az évzáró vizsga kezdődött junius 16-án és végződött 25-én a szokásos zárübnepélylyel. A jövő tanévre a felvételek s beiratások szeptember 1-től 6-ig, mindig délelőtt 9—12-ig tartanak. Felvilágosításokat ad az igazgatóság. A bonyhádi algymnasium Értesítője M a r- h au ser Imre tanár szakavatott tollából eredő, „Miért taníttassák a szülők gyermekeiket a gyorsírásra ?“ c. mindvégig érdekes értekezést közöl, melyben az író rámutat a gyorsírás óriási hasznára s azon nagy előnyökre, melyeknek a gyorsirást tudó nemcsak mint tanuló örvend az azt nem tudók fölött, hanem hogy a közönséges életben is a kereskedő, a biró, az ügyvéd és az összes hivatalnokok már ma csak alig, nemsokára meg majd egyáltalán nem nélkülözhetik a gyorsirást (Bizony nagyon igaza van! szerk.) Az intézetben, Gyalog István igazgatóval az élén, 5 rendes tanár működött. A gymnasium tápiutézetóbe, melynek gondnoka Mar- hauser I. tanár, 63 tanuló iratkozott be, kik itt évi 50 írtért ebédet s vacsorát kaptak. Az intézet ösz- szes növendékeinek száma az év elején 195, az év végén 193 volt, kik közül magyar 145, bonyhádi 40, tolna megyei 88, más megyei 65. IRODALOM. — Beniczkyné Bajza Lenke regényei füzetekben. Evek hosszn sora óta a magyar szépirodalomnak egyik kitűnősége Beniczkyné Bajza Lenke. — Újabb regényeit mindegyre nagyobb érdeklődéssel várja a közönség s bátran mondhatjuk, hogy Beniczkyné a legolvasottabb magyar Írók egyike. Bizonyára ez a körülmény indította arra a Singer ás Wolfner céget, hogy a kiváló írónőnek ezentúl megjelenendő regényeit díszesen illusztrált, igen szép kiállítása 25 krajcánw füzetekben bocsássa ki. — A „Nyomaveszett“ cimíi regénynyel indult meg a vállalat, mely Beniekynének kétségkívül egyik legszebb alkotása, ezt követték a rendkívül érdekes .Delila1', és „Az anyajegy cimü regényei s most van folyamatban az „Egy szegény leány története“ cimü igazán bájos kis történet, mely a legközelebbi füzetben ér veget. Kevesen vannak, kik a modern társadalmat annyira ismernék, mint Beniczkyné s még kevesebben, a kik oly iide közvetlenséggel tudnának róla képet festeni S ha még hozzátesszük, hogy Beniczkyné .regényeit a legnagyobb nyugalommal veheti kezébe a művelt közönség s adhatja kezébe a serdült leányainak is, úgy nincs más hátra, minthogy a legmelegebben ajánljuk Beniczkyné regényeit. — Minden héten egy négy Íves füzet jelenik meg, egy képpel. Egy füzet ára 25 kr. — A vállalatot a Singer és Wolfner cég adja ki (Budapest, Andrássy-ut 10.), a hol előfizetni is lehet a gyűjteményre. TOLNAVÁRMEGYE. KÖZGAZDASÁG. — Cs. kir. szab. Adriai biztositó társaság. Ezen társulatnak a folyó óv május 31-én Triesztben tartott közgyűlése elé terjesztett az 54-ik üzletévre I (1892.) vonatkozó igazgatósági jelentésének a számadataiban következő je entékenyebb adatok” foglal- j tatnak. Az életbiztosító osztálynál jelentékeny gya- rapodas mutatkozik, a mennyiben az 1892. évben j közölt biztosítások 12.430.274 frt tó.ke, 639.458 frt évi járadék összeget képviselnek. A biztosítási álló- I many az év végével kerekszámbau 67 millió forint ■ töke és 164,462 frt évi járadék összegre rúgott. A díjbevétel 2,090,015 frtot tett. Halál és balesetre szóló biztosítások után 1,293.797 írttal emelkedett saját számlára, az tehát kerek 14 400,000' írtra rúg. Az elemi (tűz, szállitmányi és jég) biztosítási ágak díjbevételei 8.12.928 frtot tettek. — A visszbiztosi- tások 3.124.078 frtot és károk a visszbiztositási részek levonása után 3.336 988 frtot vettek igénybe. Ezenkívül 467,094 frt függő károk részére helyeztetett tartalékba. A díjtartalék 1.681.713 frtot s a több évi biztosítások dijkötelező tárcája 222276.765 frtot tesz. — A lefolyt 1892. évben az összes biztosítási ágak többó-kevésbé miud nyereséget hoztak, úgy, hogy az összeredrnéoy igen kedvezőnek mondható. — Tekintettel a kamatlábnak mindinkább való csökkenésére az évi jövedelemből 238.806 forint a járadék és életbiztosítások dijtartalókának rendkívüli dotálására és 150,000 frt az életbiztosítási összeg külön nyereség tartalékának gyarapítására forditta- toit, továbbá 164.314 frt az értékpapírok áringadozásaira fentartatoít. Az azután mutatkozó 379.659 frt 25 krt tevő nyereségegyenlegből 50.000 frt két ingatlan értékének leírására fordittatik és az általános nyereség-tartalékalapok alapszabályszerü dotálása, valamint a többi alapszabályszerü fedezetek után fennmaradó 240,000 frt osztalékra (részvényen- kint 60 frt) fordittatik. A dij- és nyereségiartalékok 1892. évben kerek 1,900.000 forinttal emelkedtek és a következő tételekből állanak : Az életbiztosítási osztály dijtart&léka 13.326.347 frt. Tűzbiztosítások díjtartalék» 1.63.243 frt. Szállitmánybiztosok dijtarta- léka 59,455 frt. Rendelkezésre álló tartalék 5000.000 frt. Értékpapírok áringadozási tartaléka 577,154 frt. Az ójotosztály külön nyereség tartalékára 50,000 frt. Általános nyereség tartalékalap 1.187.165 frt összesen közel 18 millió forint. Az igazgatósági jelentés említést tesz a „Meridionals“ jég és vissz- biztositó társaság nemrég történt alakulásáról is, mely a jövő évtől kezdve az „Adriai“ biztositó társulat helyett a jégbiztositási üzletet közvetlen fogja folytatni, időközben azonban az Adriai biztosító társulat ez éri jégüzlete visszbizlositás utján fog ruháztatni. Gr SLbona árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza őszre 8 2., 8 4. Tengeri 1893. jul.—aug. 5T4., 5-16. Zab őszre 6.18., 6-20. NYILTTÉR.* Tekintetes szerkesztő ur I A „Szekszárd Vidékéinek 26. számában olvastam Szentpétery Sándor községünk szeretett jegyzőjére vonatkozó közleményt, nem hagyhatom szó nélkül, kötelességein nekem, mint legilletékesebb egyénnek reá válaszolnom. Igaz ugyan, hogy nevezett jegyző ellen nehá- nyan, magamat sőm veszem ki közülük, tehát ösz- szesen négyen, nevezetesen ón mint első panaszt- tevö voltam s magam mellé vettem Pap János köz- .ségi bírót, Zsikó Péter és Zsikó János telkes gazdák megbízottjait, tehát összesen ennyien valánk. Én őszinte ember vagyok, elismerem hibám első felhevülésemben tettem a fent nevezett jegyző ellen a panaszt, mivel megvette bírói árverezésen egy drb ingatlanom s azt nekem vissza nenj adta. ez indított engem arra, hogy ellene panaszt tegyek s ezen panaszom elutasítást nyert, nagyon természetesen, mivel ha nevezett jegyző meg nem vette volna, úgy más vette volna meg és igy nincs is okom, hogy haragudjam reá. Hogy Pap János biró mért tett ellene panaszt, azt könnyen megvilágítja azon körülmény, hogy nevezett jegyző, mint lelki- ismeretes hivatalnok, nem tudta behunyt szemmel elnézni azon körülményt, hogy úgy bánjanak a község vagyonával, mint a Csáky szalmájával, s ezért kötelességét teljesítve, ezen körülményt bejelentette a főszolgabírói hivatalnak s bizony szépen kiderült, hogy a nevezett biró nem törvényes utón kezelte a reá bízott községi vagyonokat s ezért első sorban felfüggesztették s 10 frt pénzbírság lefizetése után állásába visszahelyeziék; de ezen fenyíték, úgy látszott nem hasznait, mert alig mullott el néhány hónap ismét felfüggesztették állásától, ugyancsak az előbbi okok miatt; de isméi vissza lett helyezve, de már most.50 írtra lett elmarasztalva; azért vettem én magamhoz akkor Pap Jánost, tudtam, hogy * E rovatban közlöttekért felelősséget nem vállal <— a Szerk. ezen két érvágás elég ok arra nézve, bogy segítségemre lesz. Hogy Zsikó Péter és János mért voltak a nevezett jegyző ellen amiak is meg van a.maga oka és pedig, nevezett jegyző, mivel nem engedte, hogy a község birtokán termett füvet a telkesek elhasználják. ezt megakadályozta s igy a községnek tetemes hasznot állított elő, jnirel 32 Imid rét jövedelme ma már a község pénztára javára foly be és a hitközség tisztviselői nyerik étiből a széna deputátu- mát ez elég volt arra, hogy Zsikó Jánost és Pétert magam részére megnyerjem s nevezett jegyző ellen hajtóvadászatot tartsunk; ez meg is történt, de az igazságszolgáltatást vezető egyének átláttak a szitán és az összes panaszosokat alaptalan panaszaikkal elutasították s igy felmentetett nevezett jegyző; de mivel a községi főkönyvet 15 nappal később zárta lé és mivél a magánmunkálatökról igtatót nem vezetett, ezért elmarasztaltatott 25 írttal, ez meg nem oly cselekmény, mely miatt leg- kevósbbé is megrovást érdemelne. Légből kapott állítás volt a közlőtől, közleményében azon passzus, midőn azt mondja, hogy a lakosság között felháborodás, izgatottság uralkodnék ; ez rágalom és nem akarom más szóval kifejezni, meg akarok maradni az iilern szabályai közt, azt mondom, hogy ez valótlan, már abból is kitűnik, hogy fellebe/.ésót ez ügyben csak Pap János,. Zsikó - Péter és Jáoos felebbezték meg; én, ki ezen ügyet magam vezettem, beismertem alaptalan panaszom, visszavonultam, azok pedig a kiket felpedzettünk a nevezett jegyző ellen, azok azelőtt sem, valamint most sem neheztelkednek reá, hiszen nincs is okuk. Hogy tiszta kópét még jobban feltüntessem a jegyző elleni felháborodásnak,elmondom röviden, hogy nevessen rajta a nagyérdemű közönség. Szentpétery Sándor ur, mióta a község vezetését átvette, soha meg nein szűnt a község jólétéről, lakosairól atyailag gondoskodni; nevezetesen érintkezésbe tette magát a világhírű pomologussal, Bereczky Mátéval, megállapították együttesen- azon faj gyümölcsöket, melyek ezen égalj és ezen talajhoz viszonyulnak és itt diszlenek, mert előrelátó képessége fel tudta fogni a filloxera rengeteg pusztítását, idejekorán hozzáfogott a községi faiskola újjáalakításához, ezrekre menő ojtványokat készített saját kezével, hivatalon túl itt tartotta szórakozásait, itt oktatta a .lakosokat fa nemesítésre s ezáltal kiszámíthatatlan jövedelmet fog előmutatni az utó- j nemzedék az ó fáradhatatlan szorgalma által, bár- i melyik lakostársunk fát nemesíteni vagy ü'tetői akar, mielőtt o/.t, tenné, megkérdezi-a jegyző urat s utasítását kéri. Ne de most áttérek a soha meg nem hálaiható jótéteményre, nevezetesen: van a községnek 6000 □ öl ingatlana a szőlőhegyen, ezért kapott a község évi haszonbért 50 frtot. nevezett jegyző ur megfigyelte a talaj minőségét, úgy a szőlőhegyeink összes talaját és hozzáfogott áldásos nagy munkájához, megrigoliroztatta a 6000 □ öl területet és nagy erőfeszítés mellett keresztülvitte a képviselő-testületben azon határozatot, hogy hozasson a község ezen területbe annyi és olyan faj amerikai vesszőt, a ine'yet a jegyző ur jónak lát; ez oly vívmány volt akkor még, midőn a határban ez a pusztító féreg nem volt, hogy igazán bámulja az ember, mily eszközök, mily ekes szavak s mily Ígéretek voltak azok, a melyekkel hatni tudott reája, ez igazán bámulatos, de áldásos működébe volt s ezt keresztülvitte, ott áll most az alsónyéki szőlőhegy között a községnek egy gyönyörű telepe, mely évről-évre szolgáltatja a sok vesszőt s a zöld ojtott gyökeres tőkéket s igy alkaloid adatott a népnek, hogy néhány év a'att* széliéit ismét felvirul, ki fog emelkedni a zsegzárdi hegyvonalon az alsónyéki szólok s mi pedig áldani fogjuk Szentpétery Sándor községi jegyzőnket, fenn marad neve örökké, köztünk élni fog s az utónemzedék meg fogja énekelni, midőn majd szőlőhegyeink raélabús komorságából kivetkezik s ismét vidám dalok fogják ellepni. Azt hiszem most előadott tények eléggé igazolják szeretett jegyzőnk áldásos működését, a miért ma már a lakosság szeretete s hálája megtörhetetlen. Ezek megfelelnek a tényeknek, ezt nem én, nem a község, de messze vidékről ide sereglett érdekeltek is igazolni tudják, sőt nem egy szaklap elismeréssel irt ezen telepről s annak megteremtőjéről. Ilyen Alsó-Nyéken az izgatottság, ebből Ítéljen a nagyérdemű olvasóközönség és nevessen egyet- a „Szekszárd Vidéke“ 26-ik számában világnak eresztett köziemónyen. Ezzel eleget tettem morális kötelességemnek, később majd többet. Tekintetes szerkesztő urüak kiváló tisztelője. * Alsó-Nyéken, 1893. junius 25 ód. Ezen közleményért a felelősséget magamra vállalom. Egy adózó.
