Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-03 / 27. szám

melyet Molnár Lajos, az említett füzetke írója proponál.

Városunk eselédviszonyai miniature-ban ép olyanok, mint a fővárosé, mert a szolgálat-adónak a cseléddel szemben nálunk is csak gyenge kísérlet marad azon törekvése, hogy kenyérevőjét meggyőzze arról, miszerint az a,dott viszonyuk között rendelkezési joga van. Ám a cseléd ezt belátni semmi körülmények között nem akarja, inkább elhagyja helyét a törvényes felmondási idő htelte után, sokszor még előbb is. mintsem jelét adja annak, hogy a rendhez szokni akar, vagy hogy alkalmazkodásra hajlammal bir. Ilyenformán tehát nálunk a cseléd viszonyok azon a', utón haladnak, mely az ő uralmukra vezet.

Igen sokat lehetne Írni minderről; de mint már említettük, nem az a szándékunk, hogy cselédeink qualitását bemutassuk, hanem, hogy miként lehetne a tarkábbnál tarkább cseléd mizériákon segíteni.

Molnár Lajos füzete a következő két módot ajánlja:

„LA most fennálló helyközvetitői intézmény eltörlése mellett rendőrhatósági kezelés alatt álló cselédközvetités, és ezzel kapcsolatosan a cselédekre vonatkozólag általános nyilvántartás volna létesítendő; vagy pedig:

2. A cselódközvetitöi rendszer fentartása s szigorú felügyelet alá vétele mellett volna létesítendő oly nyilvántartás és ellenőrzés, mely a mostani romlott viszonyok megjavitá.'át és annak á landóan j való biztosítását tűzi ki célul.“

Ez azon két mód, a melyeket Molnár ajánl j s ha bármelyik e kettő közül nálunk rendszeresit- tetnék, oly szervezetű intézmény létesittetnék, — mely úgy a cselédtartó közönség, mint a cseléd érdekeit egyformán hozná a kívánt összhangba 6 csak igy, csak ezek bármelyikének rendszeresítése mellett érthetnénk el, hogy jó cselédeink legyenek.

Szükségesnek tartjuk az itt javaslatba hozott két módozat megvalósítását részletezni olykép, mint azt a javaslattevő ajánlja:

1. A rendőrhatósági cselédközvetités.

„A város kapitányi hivatalnál (Ná’unk a fő- szolgabiróságnál) „Oselédnyilvántartási hivatal“ elnevezés alatt külön osztály volna felállítandó, melynek hatáskörébe tartoznék a cselédek közvetítése, azok nyilvántartása s végül a gazda és cselédek j között felmerülendő vitás kérdések feletti bíráskodás.

E hivatal feladata volna a cselédet kereső gazdákat azokkal ellátni, helyet kereső cselédet az előirt nyilvántartásbavótel után elszerződtetni; célja volna továbbá a helyeikből kilépett cselédeket nyilvántartani s a mennyiben azok helynélküli állapota j a meghatározott időn túl terjedne, a szükséghez I

1892. julius 3.

képest intézkedni, illetve az ez irányban foganatosítandó megtorló eljárást folyamatba tenni.“

E szerint aztán az olyan gazda, a kinek ese- J lédre van szüksége, jelentkezik a ..Oselédnyilvántartási hivatalnál“ személyesen, megbízottja által, vagy Írásban s igy, miután a cselédek mind itt összpontosulnak, mindenki a leginkább megfelelő j cselédet kiválaszthatja, vagy pedig a kijelölt cse- ; lód a gazdánál való jelentkezésre utasittatik

Hogy ha aztán a cseléd helybeáll, illetve az 1876. évi XIII. t. ez. értelmében a szerződés létrejön • ez a nyilvántartási hivatal által a szolgálatba lépéskor kitüntette tik.

Ha a cseléd helyét elhagyja, ugyanazon „Cselédnyilvántartási hivatal“ tartozik jelentkezni, mely körülmény szinte jegyzékbe vétetik és az e célra szánt hivatalos bélyegzővel jeleztetik.

„A hatóság közbejöttével ekként eszközölt közvetitéfért a mindkét fél által elfogadott szolgálati bér 6% -a volna megállapítandó dij gyanánt, j me!y a szolgálatadó által fizetendő.

A közvetítési dij a szerződés létrejöttének bejelentésekor volna lefizetendő s a hivatal által nyugtázandó.“

A közvetítési dij citnón befolyt összegek egy „cseléd segély-egyesület“ vagy kórház javára volnának fordítandók.

Megjegyezzük itt még, hogy a közvetítési dij azért volna a cselédtartó által fizetendő, mert a cseléd már csekély jövedelmére va’ó tekintettel sincs azon helyzetben, hogy a közvetítési dijat könnyen elviselhesse.

Hogy a cseléd hosszabb időn keresztül való henyélése és az ennek folyamán elkövetni szokott visszaélések megakadá'yoztassanak, szabályként volna felállítandó, hogy minden cseléd a szolgálat- helyéből történt kilépésétől számított 15 nap alalt újabb szolgálatot keresni s vállalni köteles; az igy | kitűzött határidő csak indokolt s kellőleg bizonyi- j tott esetekben hosszabbítható meg a nyilvántartási hivatal állal, melynek megtörténtéről a cseléd kezeihez adott bárca tanúskodnék.

Ha pedig a cseléd a város területéről eltávozik, a községet, hol tartózkodni fog, megjelö'ni J tartozik s netaláni visszatérése esetén azt, hogy j tényleg ott tartózkodott, cselódkönyvében a község [ elöljárósága által igazoltatni köteles.

Ha a cseléd a szolgálatból kilépett s továbbra j is a város területén tartózkodik s 15 nap alatt uj- ! jabb szolgálatot — minden alapos ok nélkül nem j vállalt:

1. megintendő;

2. 20 forintig terjedhető pénzbüntetéssel; avagy 1 napot 2 írttal számítva, megfelelő elzárással büntetendő;

TOLNA VÁRMEGYE.

____

3. a város területéről eltolonczolandó lenne.“

Ezek azon módozatok és rendszabályok, melyek alkotandók lennének, s a melyek biztosítanák azt, hogy cselédügyünk szomorú és siralmas helyzetéből kiemelhető volna.

A második mód. a mostani cselédközvetitesi rendszer fentartása mellett felállítandó nyilvántartás, melyről lapunk jövő számában fogunk szólni.

_____________________________________3^

— Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága e hó 13-án ülést tart.

Hírek.

— Lapunk szerkesztősége és kiadóhivatala a Széchenyi-utcai (1085. sz. a.) Mayer János-féle ház első emeletére, a kir. járásbíróság volt helyiségeibe helyez- J tetett át. S

— Személyi hírek. Hanny Gábor apát- | plébános ma utazik a karlsbadi fürdőbe, a hol egész julius hónapot tölti; — Madarász Elemér vármegyei főjegyző és Biróy Béla törvényszéki biró szintén szabadságukat élvezik. — Z á v o d y Albin kir. törvényszéki biró, mint örömmel értesülünk, hosszas betegségéből teljesen felgyógyult és hivatalos működését már meg is kezdette.

— Tisztelgés a főispánnál. A Szegzárdon létesítendő főgymnáziura végrehajtó bizottsága múlt vasárnap Széchényi Sándor gróf főispánnál is tisztelgett. A kultuszminiszterhez benyújtott kérvény másodpéldányát egy külön kérvény kíséretében B o d a Vilmos nyújtotta át rövid beszéddel, kérve főispánunkat, hogy minden befolyását használja fel a szegzárdi főgymnázium létesítése érdé- kében. — A főispán ur ő méltósága a küldöttséget a legnagyobb szívélyességgel fogadta s bizto- / sitotta a megjelenteket, hogy mint eddig, úgy ez- / utánra is szivén hordja nagyfontosságu ügyünket./

— A pécsi hadgyakorlatokon a királyon kívül valószínűleg jelen lesz még II. Vil- ] mos német császár, az olasz trónörökös és a walesi herceg is.

— Esküvő. Leopold Lajos nlult hó 28-án vezette oltárhoz unokanővérét Leopold Janka kisasszonyt, Leopold Sándor leányát.

— A kath. egyházmegye köréből. A pécsi püspök Márt i n Antal felszentelt papot Szekcsőre helyezte káplánnak.

— Ünnepi mise. Szegzárd város védszentje

Szén t-L á s z 1 ó, kinek emlékére junius 27-én reggel Hanny Gábor apátplébános ünnepélyes \ misét szolgáltatott. \

frankfurti béke is e kirá'yi ragadozó madár tollával íratott alá, mintegy symbolizálva a békeok- mány tartalmát.

Európa legfőbb rendjelei közt a sas szintén fényesen van képviselve. Poroszország legnagyobb rendjele egy fekete sast ábrázol ezen aláírással : suum cuique. A régi Lengyelország fehér-sas rendjele most az orosz birodalom harmadik rendjelét képezi s az ó-brandenburgi veres sas-rend sincere et constanter felírással a második porosz rendjelnek adta nevét. Végül az északi égbolton egy csillagkép is a sas nevét viseli, melyhez 23 csillag tartozik.

A sas után a kisebbrendü ragadozó madarakat is az erő, bátorság és uralom jelvényének tekintették s a sólyom sok fejedelem és gróf címerében szerepel.

A sascsaládhoz tartozott a turul is. az ős magyarok kedvenc madara, melyet az ősi mondák gyakran emlegetnek de a me'ynek valódi mivoltát a történelem ma már nem képes megállapítani.

A bagoly a legrégibb idő óta a bölcseségnek s a jóslásnak symboluma s Pallas Athenaenek volt szent madara, s mint ilyet Athénben különös tiszteletben és becsben tartották a honnan még ma is él a közmondás : „Athénbe baglyot vinni“, annak kifejezésére, ha valaki felesleges dolgot vagy gondolatot visz olyan helyre, a hol azok bőven megvannak. A bagoly nálunk is a jóslás jelvénye, de

mindig szomorú és vészes értelemben, miután ama tévhit meg rendkívül el van terjedve, hogyha a bagoly egy olyan ház előtt, a melyben súlyos beteg fekszik megszólal, a beteg meghal. Jósló jelentősége van jelenben, mint titkos hatalmak symbo- lumán.k, a hollónak is. A görög ókorban Morpheus- nak, az álom istenének volt szent madara, s az isten előtt röpült nyugalmat és álmot hintve a földre. Az ó-germán istennek, Odinuak jósló hollói voltak.

Hazánk történetében a holló, mint a Hunyadiház címere játszott nagy szerepet; latin neve (cor- vus) mellékneve lett a dicső családnak s Mátyás királyunkat megkülönböztetésül Korvin vagy Hollós Mátyásnak szoktuk nevezni. Ezen címert a Hunyady ház királyi adományozás utján kapta s a szájában gyűrűt tartó holló itt inkább a hollónak tolvajlásra hajló természetét jelképezi.

A mesevilágban a holló nagy szerep, t játszik s ama hegy körül, melynek mélyében a rőt- szakálu Fridrik a német birodalom újjászületését a'udva várja — hollók röpködnek, a melyeket igazságtalanul tekintettek a sötét ellenséges hatalmak jelképéül, ők sokkal inkább az éber gondosság képei, a mely az éjből látnoki tekintettel néz a közelgő reggel elé. A hollónak eme kedvezőtlen jelentése az újabb symbolikában bizonyára onnan ered, hogy a mostani holl 'fajnak törzsatyja a Noé hollója, mely a bárkából kiszállva nem tért vissza,

hogy hirt adjon, hanem önzőén csak a saját útját követte s a viz fölött, ide-oda röpködött, mig csak az le nem apadt. J

Épen úgy megfordítva a galamb, a mely v\ szatórt s a csőrében tartott olajággal amaz örv\.N detes hir hozójává lett, hogy az ég haragja lecsen- desült, mint bibliai hírnök, nagy elismerés tárgya lett. Galamb alakjában száll le a szentlélek az apostolokra s a templomi szószékek fölött még sokfelé lehet látni eme jelvényt. Általánosságban a galamb a szelídségnek s a békességnek hírnöke, bár a természetrajz azt tanítja róla, hogy szeret társával veszekedni ; — az özönvizi visszatérés miatt a jó, örvendetes hirek jelképe, s eme symbolum igaz is a posta-galamboknál, a miírt levélboritékon és pecséten gyakran lehet látni levélhordó galambot. Az ókorban a galamb a háztartási gyöngédség és hűség miatt Aphroditének volt szent madara s a szerelem istennője galamboktól vont kocsin utazott.

A páva, — Junó szent madara s állandó kísérője, a büszkeségnek, hiúságnak, pompának symboluma. A kakas az éberségnek, harcvágynak jelképe, a miért ércképmását a középkor óta a házak tetpjére s a tornyok csúcsára rakják, olykor mint szélkakast s mint ilyen eredeti jelentőségétől eltérve az állhatatianság jellemzésére szolgál. A franczia - forradalom a kakast tette a franczia nép jelvényévé és címerévé, ezért beszélnek újabban gyakran a gall kakasokról, melyeket az utóbbi háború idejébep