Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-12-04 / 49. szám

1892. december 4. TOLNA VÁRMEGYE. 1891. évi 475. számú közgyűlési határozatot hatá­lyon kívül helyezi, s az azt megelőzött állapotot visszaállítja; továbbá a legtöbb adót fizető várme­gye bizottsági tagok 1893. évre már megállapított névjegyzékének a régi bizottsági tag-létszámhoz ké­pest leendő helyreigazilását elrendeli, s végre az 1886-ban megválasztott, s ennek folytán a törvény­hatósági bizottság kebeléből, a törvény értelmében, a folyó év végén kilépő, úgy nemkülönben az 1889-ben megválasztott, de időközben tagsági ké­pességüket veszített, leköszönt, vagy elhunyt bizott­sági tagok helyeinek, a fent idézett 1892. évi XXVI. t. c. értelmében hat évre terjedő megbízatással leendő betöltése valamint az állandó választmány s az állandó bíráló választmány 3—3 évre leendő újjáalakítása iránt intézkedik. Az eddig is érvényben volt választó kerületi beosztás visszaállítása tudomásul vétetett, s ezen körülmény közhírré tétele elrendeltetett, másrészt pedig az uj választások megejtésére nézve az ál­landó választmány javaslatához képest a következő rendelkezések tétettek : A törvényhatósági választott bizottsági tagok sorából, 1886-ban nyert megbízatásuk letelte kö­vetkeztében, az óv végével kilépő és időközben el­hunyt választott bizottsági tagok helyének betöltése céljából a választás, mely az 1886. évi XXI. t. c. 37—41. §-ai értelmében s a régi kerületi beosztás alapján lesz foganatosítandó, folyó 1892. évi de­cember hó 12-re tűzetik ki. A választás vezetésére pedig elnökökül a kö­vetkező bizottsági tag urak küldettek ki: az agárdi választókerületbe: Pécsy József, az alsónyókibe: Ujfalusy Imre a báttaszékibe : Orffy Lajos, a bony­hádiba : Kramolin József, a böicskeibe: Nagy Ist­ván, a cikóiba: Perczel Dezső, a deesibe: dr. Szi- geth Gábor, a diósberónyibe: Gruber József, a dombóváriba: Francsics József, a dunaföldvári al- kerületbe : Zaáry József, a dunaföldvári főkerületbe: Ujváry László, a dunaszentgyörgyibe: Kósmárky Iván, a faddiba : Szentiványi Miklós, a felsőireghibe: dr. Frűhwirth Jenő, a gyönkibe : Haffner István, a györeibe : Bonyhády Perczel Gyula, a gyulajo- váncaiba: Döry Vilmos, a hőgyészibe: Streicher Péter, a kétyibe: Mayer Andor Ferenez, a köles- dibe: László Lajos, a kistormásiba: dr. Györky Lajos, a majosiba : dr. Moldoványi István, a misz- laiba : Pesthy Móricz, a mucsiiba: Jeszenszky An­dor, a nakiba: Paál József, a nagyszokolyiba: br. Jeszenszky László, a nagyszókelyibe: br. Döry An­dor, a nagydoroghiba : Perczel József, az ozoraiba: Parragh Béla, az őcsónyibe: Fördős Vilmos, a paksi alkerületbe: Kovács János, a paksi fökerü- letbe: Kovács Sebestyén Endre, a pinczehelyibe : Szóvald Móricz a simontornyaiba: Totth Ödön, a szakcsiba: Kämmerer Ernő. a szánthóiba : Magyar Zsigmond, a szegzárdi alkerületbe : dr. Kramolin Emil, a szegzárdi fökerületbe: Hanny Gábor, a sárszeutlórinczibe : Sass József, a tamásiiba : Ma­darász János, a tengődibe: Bocsor Lajos, a teve- libe: Döry Dénes, a tolnaiba: Boda Vilmos, a tóthkesziibe : Kutor Ferenez, a zívodiba: Döry Pál. Egyszersmind pedig az alispán a választóké- I rületi régi beosztás visszaállításának; s a választási napnak haladéktalan kihirdetésével oly felhatalma­zás mellett bízatott meg, hogy a kiküldött elnökök valamelyikének akadályoztatása - esetón, annak he­lyettesítése iránt, a törvényhatósági bizottsághoz téendö utólagos jelentés mellett intézkedjék. A kereskedelemügyi magy. kir. miniszter ama rendeletét, mellyel a vármegye által felvenni szán­dékolt 600 ezer frtos kölcsönből 226800 frt felvé­telét engedélyezi, Döry Dénes vármegye bizottsági tag és Simontsits Béla alispán rövid felszólalása után tudomásul vették. Ezen rendeletével különben a miniszter felhatalmazta a vármegyét még arra is, hogy abban az esetben, ha a dombóvár-enyingi vasút 1893. évi május 1-ig ki nem építtetnék, a dombovár-tamásii ut épitósóhez szükségelt összeget is felveheti a „Pesti kereskedelmi banktól“. Az igazságügyi miniszter a fogháznak a vár­megyeháztól leendő elkülönítése ügyében hozzá ter­jesztett ez évi, 632. sz. közgy. határozatra vonatko­zólag tudatja, hogy az elkülönítési munkálatok ke­resztülvitelére segédkezet nem nyújthat, mert most úgyis kerületi börtönök építése van szándékában. Az állandó választmányba az elhunyt F o r- s t e r Ferenez bizottsági tag helyébe S z e n i c e y Ödönt választották meg. Az állandó bíráló bizottság tagjai maradtak a régiek. Az állattenyésztési ügyekben, a völgysógi já­rásban működni hivatott felülvizsgáló bizottságnak elnöke Döry Dénes lett. Jóváhagyták a Lymburg-Styrum gróf és grófné alapítványra felügyelő választmánynak ama határozatát is, a mellyel az alapítványokból kia dandó kölcsönökre nézve uj kezelési rendszert lép­tet életbe. E szerint a kö'csön vett összeg törleszt- hető lesz. Eddig egy összegben volt visszafizetendő, a mi a pénz elhelyezését megnehezítette. A Baross szoborra gyűjtés megindítását ha­tározták el. A magyarországi tanítók országos bizottságá­nak anyagi támogatás iránti kérvénye megfelelő alap hiányában pártolásra nem talált. Duna-Füldvár képviselő-testületének kérvényét, | a németkeór-dunaföldvári közlekedési útnak, a tör­vényhatósági utak közé leendő felvétele tárgyában, elutasították. Hasonló sors érte Lővy Ignác vm. bi­zottsági tag, simontornyai lakos indítványát, melyet a községi orvosi körök újabb szabályozása s a kör­orvosok számának szaporítása végett nyújtott be. S hogy igaz szerelmet, valódi bánatot dalolt eddig a költő, arra elég bizonyíték az, hogy a leg­sikerültebb költeményeit a boldog szerelemről és a családi boldogságról irta ! Mert a ki hamis sze­relemre pengeti a lant húrjait, vagy érdekből só­hajtozik, ontja múkönnyeit, az midőn célját érte, rendesen egyszerre ihlettelen, szárnya szegett lesz, ; s nagyon józan, prózai verseket szokott írni! Ez a tűzpróba I Bodnárnak legszebb költeményei a „Család“ cim alatt sorakoznak, mert a szív legmé­lyéből, az igaz szerelem és boldogság forrásából fakadnak! Nem affektált érzés, nem üres rimpengetés, nem csinált virág az, amint a családi boldogság érzete ajkairól dalba önt, hanem a szív mélyéből fakadó igaz érzelmek tiszta akkordja, mely bennünk is hason ó nemes, tiszta érzelmeket fakaszt. Ebben van az igazi költészet ereje, ez képezi titkát a köl­tői ihlet varázsának, s ezért képesek Bodnárnak e költeményei is az olvasóban olyan hatást, olyan érzelmeket kelteni, aminók hatása alatt azok az ó leikéből is dalba ömlöttek ! A „Feró fény“ cyklusban, azt hisszük, legsikerültebb a „Kergetözünk“ cimü, mely­ben játszi aranysugárral hinti be a szerelmesek idylli boldogságát. A „Család“ cim alatti 6 költemény sze­men szedett gyöngyei a kötetuek; ezekért magok­ért érdemes elolvasni az egész költeményfüzért; s ezek a sikerült dalok legerősebb bizouyitókai an­nak, hogy Bodnár csakugyan számot tevő lyrai te­hetség, ki méltánylásra, buzdításra érdemes 1 S azt hiszem, — amennyire a viszonyokat én ismerem — nincs is egyéb akadálya tehetsége tel­jes kifejlósének, mint szerénysége és nem elég erős önbizalma ! Ezen talán segíthet a közönség, mely pár­tolásával elismeri tehetségét, és segíthet a szer­kesztő ur is, ha nem szűnik meg buzdítani, ser­kenteni e szép tehetséget, melyért kár, hogy a kis­város boldog zajtalanságába temetkezett. A fővárosi irodalmi élet adna az ilyen tehetségnek nagyobb impulzust, itt fejlődhetnék, izmosodhatnék annyira, hogy azoknak is meg kellene látniok, a kik észre­venni most sem akarják I Hanem mégis csak azt mondom, — maradjon ö meg boldog családi kö­rében ; mert az többet ér, mint a hírnév dicsősége, az ünnepeltsóg csalékony és változékony tündér- fénye ! Daloljon ő továbbra is az ő boldogságáról, melynek fényénél, melegénél jól esik sütkérezni azoknak, kik hasonló melegen tudnak érezni, és megtudják érteni az ő lelkének naprúl-n ipra termő szép „tiszavirágjait!“ Fernandó. Községeink állapota számokkal meg­világítva. A községek államosításához úgy látszik erősen készülnek a belügyminisztériumban. — Legalább erre lehet magyarázni ama intézkedését, a mellyel a nevezett minisztérium felhívta az egyes várme­gyéket, hogy községeik vagyonáról, háztartásáról, községi adójáról, továbbá a legközelebbi öt év alatt évenként kivetett pótadók százalékáról kimutatást állítsanak össze. A Simontsits Béla vármegyénk alispánja által felterjesztett kimutatás igen szép statisztikai adatokat tartalmaz, érdekes képet nyújt a vármegye közsé­geinek vagyoni viszonyai s mai állapotáról, — éppen ezért adjuk belőle a következőket : A vármegye összes községei cselekvő va­gyonának becsértéke 2.905,268 frt 46 kr. Ezzel szemben 336,045 frt 65 kr a szenvedő vagyon (adósság) áll fenn, tehát a tiszta vagyon 2,569,221 frt 81 kr. A mi igen szép s megnyugtató állapot- oak nevezhető. — Az 1892. évi költségvetés sze­rint a bevételi előirányzat a községi adó nélkül 482,039 frt 60 kr, a kiadási előirányzat pedig 752,495 frt 41 kr, tehát a fedezetlen kiadási többlet 270,404 frt 16 kr. A községi adókivetés alapját képező egyenes állami adó mennyisége 1.249007 frt 37 kr. A tulkiadási többlet fedezésére engedélyezett községi pótadó százaléka az 1886. évi XXII. t. c. 130. §-a 2—3—4. bekezdésében érintett csopor- tozat szerint átlag 2D1., 0-7., 2 3. °/0. A községi kiadásokból évenként a községi és körjegyzők fizetésére és mellék járadékaira a köz­ponti járásban öt évi átlagot véve 999 frt 60 kr, a völgysógiben 493 frt 56 kr, a dunaföldváriban 712 frt 44 kr, a simontornyaiban 538 frt 08 kr, a dunaföldváriban 687 frt 59 kr fordittatott. Lát­szólag a központi járás jegyzői vannak a legjobban dotálva, a valóságban azonban a völgysógi járás­beli jegyzők fizetése a legnagyobb, a mely örven­detes körülmény Simontsits Béla alispánunk főszol- ; gabiróskodására vezethető vissza, ki a községi jegyzők fizetése emelése körül oly sokat fáradott. S hogy az átlag számítás nem igy tüntoti fel az állapotot, j oka az, hogy a központi járásban 15 községnek 20, a völgysógiben 33 községnek 20, a dunaföldváriban 15 községnek 19, a simontornyaiban 27 községnek 25, a dombóváriban30 községnek 30jegyzője van. A vármegyei jegyzők átlagos évi fizetése 686 frt 25 kr. Az egyes községek évenként községi, köz­állatorvos és állategészségügyi személyzetre átlag 19 frt 17 kr, erdőfelügyelő személyzetre pedig 15 frt 17 krt fordítanak. A községi és körjegyzők által a községi törvény 66. §-a szerint használt úgynevezett jegyzői föld az egész megyében 835 kataszteri hold és 1481 □ öl. — Kataszteri tiszta jövedelme 5,312 frt 43 kr. — Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavár­megye közigazgatási bizottsága e hó 15-én ülést tart. Hírek. — A Tolna községben egy lovas osztály­törzs és két lovas század elhelyezése céljából elő­állítandó laktanyának 466.219 frt 67 krral előiráuy- zott épitési tervezetét a m. kir. honvédelmi minisz­térium elfogadván, az építkezés foganatosításával vármegyénk törvényhatóságát bízta meg. — Eskületétel. G öröm bei Balázs újon­nan kinevezett törvényszéki jegyző e hó 29-én tette le hivatali esküjét. — Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Bérezy János, kaposvári kir. törvényszéki dijnokot a szegzárdi kir. törvényszékhez nevezte ki. — Jótékony adomány. Özv. báró Augusz Autalné a szegény gyermekek folruházására az „Egyesült Szegzárd-tolnamegyei nőegylet“-nek 25 frtot adományozott. Özv. Thodorovics Lajosné elnök ; lapunk utján is köszönetét mond a nemes szivü i adakozónak. — Szemleut. Buday Gyula csendörhadnagy, szakaszparancsnok, szemleutjáról visszatért s az őrsöket megvizsgálva, miudenütt a legnagyobb ren­det találta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom