Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-31 / 31. szám

1892. julius 31. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — A tolnai lovaslaktanya. A tolnai lovas- lük'anya épitő-bizottsága Simontsits Béla alis­pán elnöklete alatt e hó 30-án ülést tartott. A be­érkezett pályatervek közül Sukup kassai műépítész tervét fogadta el építésre. A kaszárnya e szerint 421 ezer frtba kerül. — Áthelyezés. Simontsits Béla vármegyénk alispánja Mészáros Kálmán közigazgatási gya­kornokot a vármegyei árvaszékhez helyezte át. — Letartóztatás. A központi járás főszolga- birája julius 29-ón letartóztatott egy állítólag ame­rikai borkereskedő utazót, a ki nem tudta magát igazolni. Mautner József kezessége mellett azonban julius 31-ig szabadon bocsátotta azon feltétel mel­lett, hogy igazolványát be fogja mutatni. — Francia kerékpáros Magyarországon. Kes- ter Gusztáv a Socióte Velocipódique Metropolitaine de Paris tagja kerékpáron utazza be Európát s most Magyarországon jár. Kester e hó 27-én d. e. 11 órakor Szegzárdra érkezett egy budapesti kerék­páros társaságában. A nagyvendéglő udvarán meg­ittak egy pohár szegzárdi vörösbort s félórái pihe­nés után tovább velocipódeztek Eszék felé. — Tűz. Duna-Földváron Sefkó Károly a köz­ségen kívül levő 15 öl hosszú és 4 öl széles búza, továbbá 160 kereszt különálló árpaasztagját isme^ rétién tettes felgyújtotta. A kár 3000 frt, melyből 1800 frt biztosi!ás utjáu megtérül. — Leányok és órák. Fiatal leányok régi órákhoz hasonlítanak: mindig előre sietnek. Cifra leányok toronyórákhoz hasonlítanak: az emberek megnézik ugyan, de ki venné házába? Szép de bamba leányok játszó órákhoz hasonlítanak: ha­mar megunják őket. Csacska leányok ébresztő órák­hoz hasonlítanak: meghallgatják de nem szívesen. Elkényeztetett leányok napórákhoz hasonlítanak: párta alatt semmit sem érnek. Szerény leányok is­métlő órákhoz hasonlítanak: csak akkor hallják magukat, ha arra felszólítják őket. Gazdag leányok aranyórákhoz hasonlítanak : mindenki csak az arany értéke után tudakozódik. Házias leányok inga órák­hoz hasonlítanak : ezek járnak legbiztosabban. — A négyszeres pénz. Csak a napokban ilélt a szegzárdi kir. törvényszék azon csalóbanda tagjai fölött, kik négyszeres pénzt ígérve, Tolnamegye szá­mos lakóját megkárosították. Ezek közt a legeny­hébb büntetést kapta Csonka Gáspár (1 hónapot), a mi a vizsgálati fogság által kitöltöttnek is véte­tett. Most a tamásii csendőrség Csonkát újra el­fogta, valamint Varga .János és Schroller János cin­kostársait is, mert rájuk bizonyult, hogy Doszpod János és Dömesi Boris ligeti (Baranya m.) lako­soktól is 452 irtot kicsaltak azon ürügy alatt, hogy négyszer annyi jó pénzt adnak érte. A csalók a tamásii kir. járásbíróságnak átadattak. — Az 1848—49-ik szabadságharcunk gyűj­teményének a fővárosi vigadóban levő rendezősége fölkérte az összes biztosító társaságokat, hogy vi­déki ügynökeik által is mozdítsák elő a 48-as erek­lyék gyűjtését. Ezt a praktikus dolgot az aradi mú­zeum találta fel. A fölkért biztosító társaságok tá­mogatása már azért is nagymérvű lesz, mert a gyűjtemény tulajdonosa kijelentette, szóval és írás­ban, hogy 25 000 frtot ad magyar hírlapírói nyug- dij-alapraós 15,000 frtot az erdélyrószi és a többi magyar közmivelődési egyleteknek a gyűjtemény vételárából, ha azt a nemzeti muzeum számára megvásárolták, annyi összegért a mennyibe (kimu­tatás szerint) került az a kiállítás főrendezőjének. A hirlapiró nyugdíjalapra szánt 25,000 írtból ama fővárosi és vidéki hírlapírók is részesülhetnek a kik nem tagja a már létező nyugdíjintézetének. A 48- as gyüjteményáltal kiadott Honvéd Emléklap előfi­zetésre felhívó leveleket küldött szót a rendezőség A felhívás minden volt honvédnak el lett ugyan küldve, de az előfizetés vagy megrendelésre való lőlszóllitás csak a módosabbaknak szól, mert a rendezőség ezennel tudatja, hogy minden vagyon­talan honvédnek ingyen adja a díszes emléklapot, ha az il elő az elöljáró által aláirt levélben azt kéri. Gróf Kreith Béla ur által az ország községeinek és egyesületeinek ajándékozóit húszezer Kossuth kép­ből még néhány ezer példány áli az ezutáu folya­modó községek s egyletek rendelkezésére. Ez élet- nagy arcképek bolti ára 1 frt. 40 kr. példányon­ként. A fennmaradó képeket a fővárosi vigadóban levő 48-as kiállítás látóinak ajándékozza a rendező­ség. Néhány nap múlva a kiállítás minden látoga­tója kap egy-egy Kossuth képet. — Felsült betörő. Csépi Sándor bartinautcai házában e hó 28-án délután — egy a házi viszo­nyokkal ismerős tolvaj hatolt be a kinek biztos tudomása volt, hogy a gazdának nagyobb mennyi­ségű pénze van odahaza. A jó madár felforgatta az egész lakást, de a pénzt nem lelte, mert a 400 forintot kitevő összeget Csépi uram egy fazékba rejtette. így csak 40 kr aprópénzt és egy ezüst órát vitt magával. — A nagyvendéglő ügye. Elkeseredett vita folyik a Sz. V. és T. K.-ben a városi nagykorcsma épitósi ügyéről az épitő-bizottság és Bezegh Fri­gyes városi számvevő mérnök közt. Hir szerint az épiiő-bizottság fegyelmi vizsgálat megindítását kéri a mérnök ellen, a miért ez ügyet a nyilvánosság elé vitte. Nekünk is megvolnának a magunk észre­vételei a korcsma-ügy és építkezést illetőleg, de egyelőre, mig az elkeseredett vitának vége szakad, tartózkodunk a véleménynyilvánítástól, miután ké­sőbb sem múlja idejét. — Várady Ferenc tudatja ivtartóival s az irodalom-pártoló közönségnél hogy „Hulló leve­lek“ cimü könyvére az előfizetési határidőt folyó évi augusztus hó 15-ikéig meghosszabbította s kéri a gyüjtöivek s előfizetések szives beküldését, hogy a nyomtatandó példányok száma iránt tájé­kozhassa magát. Anni előfizetési ára: 1 frt, kötve 2 frt. Cim : Várady Ferenc, Pécs, János-utca 8. — A Magyar Hirlap uj tanyája. Még sem oly rósz ez a magyar közönség, mint sokan mondják. Ha pártolásra méltó valamely dolog, úgy szivvel-lélekkel felkarolja azt. Még nincsen másfél éve, hogy a Magyar hirlap, melynek főszerkesztője Horváth Gyula és felelős szerkesztője Fenyő Sándor, megindult s ma már elhagyta régi fészkét és átköl­tözött a József-körút 47. számú palotába. Itt lesz ezentúl nemcsak a szerkesztőség, hanem a Magyar Hirlap párjátrit- kitó nyomdája is, a melyben óriási gépek nyomják, hajto­gatják és föl is vágják a Magyar Hírlapot. Ott van a Ma­gyar Hirlap kiadóhivatala expedíciója is, szóval a közönség kényelmére együtt van az egész Magyar Hirlap. Hiszen a közönségnek, mely az első perctől méltányolta a Magyar Hirlap szahadelvüségét, érdekességét és alaposságát, köszön­hető e páratlan siker. Természetes, hogy az uj, nagyszerű helyiség nem változtat semmit a Magyar Hirlap régi irá­nyán, mely abban kulminál, hogy minél több érdekeset nyújtson a közönségnek. Bebizonyította ezt azzal is, hogy megszerezze Zola hatalmas, szenzációs regényét, a Háborút is, melyet mo3t közöl a Magyar Hirlap. A Magyar Hirlap uj nyomdájában nyomják ezután a Kis Világ cimü heten- kint megjelenő képes gyermeklapot is, melyet csak a Ma­gyar Hírlap előfizetői szerezhetnek meg, negyedéven kint 50 krjért. A Magyar Hirlap előfizetési ára ezután is havonkint 1 forint 20 krajcár. IFölh-ivás­Megnyitni akarjuk Erdélyt a turistaságnak; föltárni szándékunk azokat a gyönyörű helyeket, melyek eddig ismeretlenek voltak úgy magunk, mint a külföld előtt; idevonzani óhajtjuk a Királyhágón j túli lakosságot, hogy üdülés, szórakozás és gyó­gyulás végett ne a külföldre menjen, hanem a mi fürdőinket keresse fel, a mi hegyeinket látogassa. Egy második Svájczot akarunk teremteni Erdély­ből, hogy az a sok pénz, a mit óvek során külföl­dön költünk el, beüt maradjon az országban elha­nyagolt közgazdaságunk javára, a kulturális haladás és a szegény nép vagyonosodása érdekében. Ha Svájcz milliók,it tud évente a turistaság csatornáján magának behajtani, a mi pazar szépségű Erdélyünk­ben szintén megtehetjük ezt, ha tudunk lelkesedni az eszméért s ha tudunk egyelőre áldozni azért, hogy hozzáférhetővé tegyük belhegyeinket, hogy ellássuk a kényelemhez szükséges alkotásokkal, hogy utakat nyissunk, hogy utjelzéseket csináljunk, hogy leírjuk és képekben bemutassuk ezt az istentől meg­áldott országrészt, hol még kiaknázatlanul hever a i folyó, a kitüuő gyógyitóhatásu ásványvíz, az erdő szépsége és a havasok testedző látnivalója. De nemzeti szempontból is felette fontos okok sürgetnek, hogy az eszme megvalósuljon és Erdély bérceit minél számosabb turista-csoport özönölje el, mert csak a barátságos érintkezés által remél­hetjük kiegyeztethetni azokat az ellentéteket, mik országrészünkben köznapiak. Az Alföld, illetve a Királyhágón túli erős, szilárd, hajthatlan magyar­ságnak idevonzásával az egymás tűzhelyeinél talál- - kozó társadalmi rétegek és nópfajok közeledése és i összesimulása a legádázabb po'itikai izgatás köze­pette is be fog következni. Ezeknek megvalósítása oly szent és hazafias cél, hogy egész bizalommal és reménységgel te- | szünk eleget választmányunk határozatának, hogy a Királyhágón túlra „Felhívást1' bocsássunk, mely- | ben a fenti célok érdekében tavaly megalakult egye­sületekben a tagul való belépést és törekvéseinknek támogatását kérjük. Alapszabályaink immár mi- niszterileg jóváhagyattak, az erdélyrószi vármegyék­ben osztályaink alakulnak, a menedékházak építé­sét megkezdettük, az utak nyitása napirenden, a kirándulások rendezésével már sikereket értünk el, fürdőinket egy alapos képekkel gazdagon illustrált könyrvbe leírtuk, az úti kalauz megjelenését előse­gítettük. a tagokkal való folytonos órintkezhetós vé­gett közkedveltségnek örvendő ingyenes lapot adunk ki, utjelzéseket csinálunk, a külföldi sajtóban ismer­tetéseket teszünk közzé, egyszóval a mozgalmat a cél érdekében minden vonalon megindítottuk. Nincs kétségünk benne, hogy céljaink haszna, nemzeti sürgőssége megtalálják az utat a nagy közönség­hez és eme „Fölhívásunk“ alapján megnyerendjük azt a támogatást, melyre szükségünk van, hogy a szé­pen megkezdett hazafias munkát tovább folytathas­suk. Ezért tehát tisztelettel kérünk mindenkit, kit „Fölhívásunk“ megtalál, hogy egyesületünkbe ez ivén tagul belépni és arra másokat is buzdítani szíves­kedjék. A rendes tagság évi dija 2 frt, az alapitó tag­ságé 30 frt. Ezzel szemben egyesületünk ingyen küldi meg Erdély címmel f. óvjauuár 1-én meg­indított turistasági, néprajzi és fürdőügyi fényes kiállítású, illusztrált lapjátingyen küldi meg nem vállalatszerű kiadványait, a minthogy tavaly már kiosztottuk tagjaink között a 24 ives térképek­kel ellátott úti kalauzt és fürdő leírást. Kedvezmé­nyeket szereztünk és adunk tagjainknak a csopor­tos vasúti utazásoknál, az erdélyrószi fürdőinkben való tartózkodásoknál. Kirándulások alkalmával tag­jaink a földmivelési és pénzügyi miniszter urak en­gedélye következtében az erdő és bányász lakokban megszállhatnak és az altiszti személyzet útbaigazí­tásait igénybe vehetik. Magyarország jobb kezének, Erdélyrésznek közgazdasági fejlődése, kulturális előhaladása egyik nemzeti nagy kérdését tesszük le a hazafias közön­ség kezébe, remélve és bízva abban, hogy áldozat­készségével azt a legrövidebb idő alatt megoldandja. A támogatásban van az erő, és mi ezt az erőt kérjük, hogy munkánk hasznos legyen az országra és annak nemzeti erősbitósére, Kolozsvár, 1892. jul. 15. Honfiúi üdvözlettel: Gróf Bethlen Bálint, Radnóti Dezső, elnök. titkár. értesítők. A szegzárdi államilag segélyezett községi polgári fiúiskola 16-ik Értesítőjét a lefolyt 1891—92. tanévről közli Kramracr János igazgató. Az Értesítőt „Igazgatói jelentés“ nyitja meg, a melyben „Polgári iskola és főgymnasium“ cim alatt ismerteti röviden azt a mozgalmat, a mely a főgymnasium elnyerése érdekében folyt ós tart még ma is. Az igazgató urnák e cikkét égé­sién reprodukáljuk, mert időszerűnek tartjuk, hogy azt megismerje olvasóink azon része is, a melynek talán az Értesítő kezéhez nem jutott. „Polgári iskola és főgymnasium. ! A szegzárdi államilag segélyezett községi polgári fiúiskola 16 évi fenállása óta a meg-megujuló gymnasiumi aspiratiók és törekvések folytán már harmadizben van oly válság alatt, mely bár nem volt képes megszüntetését maga után vonni, de állandó akadályául szolgált természetes fejlődésének. A közvélemény ingtdozása nem engedi, hogy iskolánk s vele a polgári iskolai intézmény kellően meggyökoresedjek. Az állandósága iránt táplált ké­tely megakadályozza a már már feléje forduló közbizalom megszilárdulását. A közönségnek a pol­gári iskolára vonatkozó megtévesztett rólete pedig még oly osztályok és rétegek bizalmatlanságának is képezi forrását, mely osztályok érdekeinek szol­gálatára ezen intézmény tulajdonképen hivatott. S hogy mindennek dacára is, az adott viszo­nyok és kedvezőtlen körülmények mellett, iskolánk, bár lassan, de mégis fokozatosan fejlődik, úgy, hogy a hasonló városok azonos iskolái között elő­kelő helyet foglal el, leghathatósabb bizouyitéka ezen intézmény életrevalóságának s létjogosult­ságának. Jelen soraimnak egyedüli célját az képezi, hogy a szegzárdi polgári iskola létjogosultságát, fentartásának ószszerüsógét, sőt szük>égességét in­dokoljam és beigazoljam. Ezen hivatalos tisztemből kifolyó erkölcsi kötelességemnek tárgyilagosan, lelkiismeretes pon­tossággal akarok megfelelni, támaszkodva 16 évi működésem bő tapasztalataira s a legkisebb rész­letekre kiterjedő pontos adatokra. Hogy azonban senki félre ne értsen, tartozom azon kijelentéssel, miszerint nem az óhajtott közép­iskola ellen, hanem csak a fenálló polgári iskola mellett kívánok szólani, bár igényteleu soraimnak legcsekélyebb befolyást sem tulajdonítok az ügy menetelére és fejlődésére. Üdvözlöm a főgynmasiumot tervező mozgal­mat s őszintén óhajtom azt, bőgj ha a polgári osz­tály képzésére, szellemi szükség’eteire a polgári iskola fölállittatott, szerveztessék oly intézet is, mely a tudományos pályára készít elő, hogy igy azon szülők igényei is kielégittesenek, a kik gyer­mekeiket középiskolába, azaz tudományos pályára

Next

/
Oldalképek
Tartalom