Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-07-31 / 31. szám
6. TOLNA VÁHMEGYE. 1892. Julius 31. szánták. De a középiskola felállítása nem vonhatja maga után iskolánknak, egy népoktatási felsőbb tanintézetnek megsemmisítését. Létesüljön főgym- nasium de nem a polgári iskola helyett, hanem mellett. Az érdeklődő közönség és a tanügyi körök tájékoztatására szükségesnek tartom a folyamatban levő mozgalom vázlatos történetét s lefolyását ide- igtatni. A bonyhádi ág. hitv. evang. algymnasium iskolai nagybizottsága s a bonyhádi érdekeltségből alakult ad hoc bizottság a múlt tanév folyamán emlékiratot terjesztett fel a vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. minister úrhoz, az algymnasiumnak főgymnasiummá való kiegészítése érdekében, ugyanazon célból két folyamodványt nyújtott be a megye alispánjához, melyek egyikében a megyétől kér anyagi támogatást, másikában pedig a megye területén gyűjtést kér rendeztetni. Ezen mozgalom Szegzárdon is fölélesztette a néhány év óta szunnyadó gymnasiumi törekvéseket. Itt is megalakult a gymnasiumi bizottság s megindittatott az actio egy Szegzárdon létesítendő főgymnasium ügyében. Eme kettős mozgalom közepett érkezett a nagyméltóságu vallás és közoktatási m. kir. minister urnák 2325. sz. a. kelt rendelete a megye közönségéhez, melyben azon kijelentése mellett, hogy Tolna vármegye területén egy teljes középiskola létesitósét elvileg ő is kívánatosnak tartja, fölhívja a megye közönségét, hogy nyilatkozzék vájjon Bonyhád. Gyönk, Szegzárd és Dunaföldvár községek közül melyik vo'na az, a hol a főgymnasium felállítása a tényleges szükségletnek leginkább megfelelne s legkönnyebben volna eszközölhető. Ezen ministeri leirat alapján Tolna vármegye törvényhatóságának bizottsága az alispánt bízta meg, hogy a leiratban felsorolt községek által benyújtandó ajánlatok s beszerzendő adatok nyomán vé- leményes javaslatot terjeszszen a törvényhatóság bizottsága elé. Most megindult a küzdelem az érdekelt városokban. Községek, erkölcsi testületek, Intézetek s magánosok vetélkedtek az áldozatkészségben. S az ügy iránti lelkesedés oly eredményeket szült, melyek — bármely versenyző nyerje is el a győzelem pálmáját — az egész megye dicsőségére válnak, fényesen igazolván a megye közönségének lelkes áldozatkészségét, a közművelődési célok iránti fogékonyságát s a szellemi szükségletek iránti érzékét. A versenyző községek közül Szegzárd tette a legnagyobb ajánlatot 161,765 frt 37 krral. Ámde ezen eredményt csak az által érte el, hogy belefoglalta a polgári iskola egész alapvagyonát 82,263 frttal, hivatkozva a nmlts. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister ur említett leiratának azon kitételére, miszerint a Szegzárdon létező államilag segélyezett községi polgári iskola a főgymnasium szervezésében esetleg bevonható. Igénytelen nézetem s nem mérvadó véleményem szerint ő Nagyméltóságának eme föltételes kijelentése csak azon esetre vonatkozhatott, ha a tervbe vett egységes középiskola létesítése alkalmával a polgári iskola is belevonatnók az egységesítésbe s nem indokolja a nagyközség képviselő- testületének azon határozatát, a melylyel egy létező, bár a középiskolaitól eltérő, de azért nem kevésbé fontos kulturális feladatot teljesítő intézetet föltétlenül kész feláldozni. A községek ajánlatai s a beérkezett adatok nyomán nagys. Simontsits Béla alispán ur megtette a megye bizottságának folyó évi május 31-én tartott gyűlésén véleményes javaslatát. A nagyszabású s magas színvonalon álló véleményes jelentés „Szegzárdot, mint a vármegye székhelyét tekinti azon helynek, a hol egy állami színvonal szerint berendezendő teljes főgymnasium létesítése a tényleges szükségletnek egyedül felelne meg, az állam legkevesebb megterheltetése következtében pedig legkönnyebben volna eszközölhető s azért a főgymna- siunmak Szegzárdon való létesítését véleményezi s ajánlja a nmlts. vallás- és közoktatásügyi ministe- rium hazafias figyelmébe“. A megyebizottság nagy többsége az alispáni jelentés álláspontjára helyezkedve, Szegzárdot jelölte ki a létesítendő főgymnasium helyéül. Az ily értelemben szerkesztett emlékiratot juuius hó végén egy küldöttség terjesztette a nm'ts. vallás és közoktatásügyi m. kir. minister elé. 0 Nagyméltósága a küldöttségnek adott válaszában kijelentette. hogy a megye óhajának figyelembe vételével az ügy és a versenyző városok ajánlatainak beható tanulmányozása után a helyi és állami érdekek egybevetéséből származó legjobb tudomása és meggyőződése szerint fog határozni. Most ő Nagy méltóságának elhatározásától függ Tolna vármegye főgymnasiumának ügye, mely, hogy minél előbb eldőljön, érdeke a gymnasiumot óhajtó közönségnek és iskolánknak egyaránt. Mert a gyermekeiket taníttató szülők bizalma csak úgy fordulhat a létalapjában megtámadott iskolánk felé, ha annak jövője, fennállása a döntés után biztosíttatott. Szilárd hitem és benső meggyőződésem, hogy a megyei főgymnasium ügyének bármikénti elintézése nem fogja érinteni tanintézetünk fennállását, j hacsak az egységes középiskola szervezésénél a polgári iskola is bele nem vonatik. A polgári iskola jelenleg a gyakorlati életpályákra előkészítő iskola. „Célja a gazdasági, ipari és kereskedelmi pályára lépő ifjaknak az észszerű munkálkodáshoz és az okszerű üzletvezetéshez megkivántató értelmi képzettséget, úgy nemkülönben az ama pályákhoz múl katlanul szükséges gyakorlati irányú ismereteket megadni“.* A magyar állam legerősebb talpköve, legbiztosabb oszlopa a művelt, vagyonos magyar polgárság. Ettől függ hazánk anyagi, szellemi emelkedése és fölvirágzása. Ezen érdekeknek szolgál a polgári iskola s innen nemzeti ös közgazdasági fontossága. Ha a polgári iskola belevonatnék az egységes középiskolába, akkor annak alsóbb osztályait úgy kellene berendezni, hogy azok ezen érdekeknek is szolgáljanak s csak a 3. vagy 4-ik osztályból történjék az elágazás, egyrészt a tudományos pályákra előkészítő középiskola, másrészt a gyakorlati életet szem előtt tartó polgári iskola (ipari-, keresk. iskola) felé. A polgári iskola belevonása csak igy képzelhető, ellenlcező esetben reformálva, bővítve, uj jogokkal ellátva, eredeti céljaira való tekintettel fen- tártandó. (Folytasása és vége következik.) * Krammer Józsefnek „A reorganizált polgári iskola és a vele kapcsolatos szakiskolák“ e. cikkéből. IRODALOM. ZENE. — Magyar Géniusz.“ Már több Ízben méltattuk e kitünően szerkesztett és fényesen kiállított képes hetilapot s a legújabb szám is megerősíti azon elismerő vélemény linket, melyet a „Magyar Géniuszáról elmondottunk. Legújabban a 30. számot vettük, meiy szintén díszes kiállításban és felette gazdag tartalommal jelent meg. A cimkóp királynénkat ábrázolja, a mint a Karlsbad mellett levő „Hirschensprung“ nevű magaslatról szemléli a regényes vidéket. Igen érdekes a „Magyar Géniuszának a „Kényszerházasság“-ról szóló közleménye, melyben felhívja a közönséget, hogy nyilatkozzék : üdvösnek, jónak, célszerűnek tartja-e a behozandó kényszerházasságot, vagy nem ? Dóczy Lajos „Szakítás“ eimii remek novellája már magában véve is érdekessé tenné a számot, melyben még legkitűnőbb Íróink : Karczag Vilmos, Gonda Dezső, Sajó Aladár, Szomaházy István, Szeredai Leó neveivel találkozunk. Pesti Fabula Gábor „Vasárnapi mesék“ cimii közkedveltségiivó vált rovatában a Xantemi vérváddal foglalkozik igen érdekes, satyrikus tollal. Keleti 0 Lajos — tehetséges fiatal Írónk — a '„Képviselőház“ első felvonásáról irt érdekes karcolatot. Már maga a tartalom annyira dicséri a „Magyar Géniuszt“, hogy bővebb commentárra nem is szorul. Kik még nem ismernék olvasóink közül a „Magyar Géniusz“-t, forduljanak a kiadóhivatalhoz (Budapest, Kerepe- si-ut 14.), mely, mint lapunkat értesítő, készséggel küld mutatványszámokat. A „Magyar Géniusz“ előfizetési ára egy évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Az újonnan belépő előfizetők a „Kenyér“ cimű emléklapot ingyen kapják. Meghaltak Szegzárdon 1892. évi julius hó 24-töl julius hó 31-ig. Csötönyi János, 3 éves, gyermekaszály. — Klézli Juli, 1 éves, bélhurnt. — Lamp Imre, l‘/2 éves, bélhurut.— Fiilöp János, 20 napos, görögök. — Babies Sándorné, 43 éves, tiidő- gümőkor. — Gúngl Ferencz, 2 hónapos, bélhurut. SZERKESZTŐI POSTA. — K—s i—f. Fogadja legőszintább köszönetünket a szép figyelemért. Szegzárdról indul reggel 7 óra 30 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perekor. Budapestről indul reggel 8 óra 25 perckor, Szegzárdra érkezik délután 4 óra 12 perekor. Szegzárdról indul délelőtt 11 óra 21 perekor, Budapestre érkezik délután 6 óra 45 perekor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perekor, Szegzárdra érkezik este 8 óra 10 perckor. I Szegzárdról indul este 10 óra 30 perckor, Budapestre érkezik reggeli 8 órakor. Budapestről indul este 11 órakor, Szegzárdra érkezik reggeli 5 óra 45 perekor. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 4100. sz. 1892; Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Czifra Adám báttaszéki lakos kérelmére, Biszvuim Ferenc és Biszvurm A-nta.1 báttaszéki lakosok mint néhai Biszvurm Antal és neje Fogt Katalin örökösei ellen 120 frt 37 kr tőke s járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Báttaszék községi 212. számú tlkjvben Biszvurm Antalné Fogt Katalin tulajdonául felvett 14070. hr. szánni ingatlan 02 frt. a 16784 hrszámu ingatlan 166 frt, a 14074|a hrszamu ingatlan 106 frt, a 14074/e hrszámu ingatlan 106 frt és a 14075/a hrszámu ingatlan 106 frt, a Báttaszék közösségi 1105. sz. tkjben Biszvurm Antal tulajdonául felvett 1752. hrszámu ingatlan 8 frt, a Báttaszék községi 1196. sz. tjkvben Biszvurm Antal tulajdonául felvett 12596. hrszámu ingatlan 108 frt és a Báttaszék községi 7057. sz. tjkvben Fogt Katalin tulajdonául felvett 11705/a hrszámu ingatlan 598 frt kikiáltási áron még pedig ez utóbbi 11705/a hrszámu ingatlan a C. 1. alatt özv. Fogd Jakabué szül. Maszler Terézia javára bekeblezett holtiglani tartás iránti szolgalmi jog érintetlen hagyásával 1892. szeptember 30-án délelőtt 10 órakor Báttaszéken a község házánál megtartandó árverésen el- adatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a főúti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és a vótelárt 3 egyenlő részletben 6"4 kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál úgy Báttaszók község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóságnál, 1892. évi julius hó 18. napján. KISS KÁROLY, kir. törvényszéki biró. 3885. sz. 1892. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir törvényszék mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Sziits Ödön és Spitzer Albert bajai lakosok kérelmére, IYC vilién? G-yuJa őesényi lakos ellen, 64 frt tőke, úgy járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő, Ocsény községi 336. sz. tlkjvben Müller Gyula és neje Gláncz Fáni tulajdonául felvett 354. hr., 166. nép- számu háznak Müller Gyulát illető fele része 438 frt kikiáltási áron, 1892. szeptember 27-én délelőtt 10 órakor Ocsényben a községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnék venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni, és a vételárt 3 egyenlő részletben, 6%-ot kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztárnál léfizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál, úgy Ocsény község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1892. évi julius hó 18. napján. KISS KÁROLY, kir. törvényszéki biró. 4378. sz. 1892. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a Tolnamegyei takarék és hitelbank részvénytársaság kérelmére, Jautner Ferencz szegzárdi lakos ellen, 35 frt 95 kr tőke s járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő, szegzárd községi 2492. sz. tjkvben Jantner Ferencz tulajdonául felvett 8745. hrszámu ingatlan 448 frt, a 8868/a hrszámu ingatlan 630 frt, a 9398/a hrszámu ingatlan 946 frt, a 9623. hrszámu ingatlan 139 frt, a 4834/b hrsz. ingatlan 204 irt és a 4871/b hrszámu ingatlan 252 forint kikiáltási áron, 1892. október hó 10 én délelőtt 10 órakor Szegzárdon, a kir. igazságügyi palotának telekkönyvi irat- tárában megtartandó árverésen eladatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni, s a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1892. évi julius hó 21-ik napján. KISS KÁROLY, kir. törvényszéki biró.
