Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-31 / 31. szám

4. TOLN ív Arme gye Hírek. — Tisztelgés az alispánnál. A tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének uj tisztikara, név- szerint Erdős Gábor deesi jegyző, elnök, Duzs Dániel őcsényi jegyző, alelnök és P u r t Adolf alsónánai jegyző, az egylet jegyzője, e hó 27-én tisztelgett Simont sits Béla alispánunknál, kérve az egylet részére eddig is tapasztalt jó indulatát. Alispánunk az uj tisztikart a lehető Iegszivólyeseb- ben fogadta. — A pécsi hadgyakorlatok. A pécsi nagy gyakorlatokra ő felségén kívül Albrecht, Frigyes és József főhercegek is lemennek, kik a sátor tá­borban fognak lakni. E célból a legszebb helyen fekve tiszti pavillont átalakítják és újonnan beren­dezik. Ő felsége kíséretében lesz estei Ferenc Ferdi- náud főherceg. — A honvédségből a következő ez- redek vesznek részt a gyakorlatokban : A szegedi 5., szabadkai 6., székesfehérvári 17., soproni 18., pé­csi 19., nagykanizsai 20., zágrábi 25., károlyvá- rosi 26., belovári 27., vinkovei 28., honvédgyalog- ezred. Továbbá a kecskeméti 4. és varasdi 10. hon- védhuszárezred, összesen 635 tiszt, 20,300 honvéd 3456 ló. A király szept. 21-én utazik el Pécsről. A gyakorlatok aznap érnek véget. — Áthelyezés és kinevezés. Az igazságügyi miniszter Klie Lajos tamásii aljegyzőt a szegzárdi kir. törvényszékhez helyezte át, helyébe pedig Fór is Gábor nagybányai járásbirósági aljegyzőt nevezte ki. — A kolera elleni óvintézkedés, A városi elöljáróság dr. Komáromy Gyula városi orvossal házról-házra jár. Elrendeli az udvarok tisztántartá­sát s az emésztőgödrök kiürítését. Ez intézkedés­nek úgy látszik van eredménye, mert a nagy mun­kaidő dacára is — nem lát az ember egyebet sze­mét hordó szekereknél. — Különösen figyelembe ajánljuk ez alkalommal az elöljáróságnak a Bene­dek-Szurdikban levő egészségtelen pince üregek, valamint a szőlőhegyi lakások megvizsgáltatását is. Itt volna az ideje, hogy végre-valaliára eltiltanák, vagy legalább korlátoznák az e fajta egészségtelen odúkban való lakást. — A tisztviselők fizetésemelése. A tisztvi­selők fizetésének állami pótlékát két részben és pedig augusztus és november elsején fizetik ki. Wekerle pénzügyminiszter a julius elsejétől ok­tóber elsejéig eső részt már kiutalványozta az ál­lampénztáraknál. — Kinevezés. A kir. törvényszék elnöke Prantner János bonyhádi kir. járásbirósági II. oszt. hivatalszolgát és Maleta Mihály szegzárdi kir. tör­vényszéki segéd hivatalszolgát kölcsönös kérelmükre áthelyezte. — A kaszinó választmánya julius 28-án tar­tott ülésében az egyletbe felvette Gersner Miksa, Polgár Alajos, Drevon Lajos urakat rendes és dr. Lörenthei Imre, Wallner Gyula urakat vidéki ta­gokul. — Az uj időjelzési sürgönyöket megyénkben a földmivelósi és kereskedelmi miniszterek rende­letéből a következő távirda állomások kezelik: Dom­bóvár, Duna-Földvár, Szegzárd és Simontornya. — Óvodai ünnepély. A Mikó György plébá­nos udvarán már 10 év óta létező gyermekmen- helynek Anna napián örvendetes ünnepélyt rende­zett a plébános ur. Dr. Szigeth Gábor 20 liter te­jet, Sándor György pék egy kosár süteményt ado­mányozott az ozsonnához, a melyet aztán a plébá­nos ur a még szükségesekkel egészített ki. Volt öröm a kicsinyek között, vigalom, játék. A közön­ség közül is igen sokan nézték meg ezen ünnepélyt, azonban még érdekesebb lesz az ugyancsak ezen évben tartandó 10 éves ünnep. Most lesz ugyanis 10 éve annak, hogy e menhelyet Mikó ur meg­nyitotta. — Gyönk község írnokává Glöckner Jánost választották, az aljegyzői állást azonban — mivel pályázó nem jelentkezett — betöltetlenül hagyták, — Emlékirat. Azon emlékirat, melyet Totth Ödön a kaszinó 50 éves fennállásának emlékünne­pén 1891. november 22-én felolvasott s melyet lapunk külön mellékletén annak idején közöltünk, külön füzetben is megjelent s kiosztatott az egyleti tógák között. — Előléptetés. M i k o s Géza jelenleg kani­zsai, azelőtt szegzárdi kir. törvényszéki biró, ezen minőségében kir. ítélő táblai bírói címet és jelie­get nyert. — Tévedés vagy rossz akarat? E címen írja a „P. H.“, hogy Máza községben a múlt hóban egy villányi ügynök járt gazdasági gépek elárusi- tása végett. Egy féltelkes polgár rendelt is az ille­tőnél egy 25 frtos darálógépet. Ezen összeg­ről az illető ügynök váltót állított ki, melyben az összeg, 25 frt, csak számokkal volt kitéve. A megrendelő a váltót aláírta. Pár nappal ezelőtt ér­kezett egy cséplőgép küldemény ötszáz­huszonöt forint értékben a rendelő címére. A váltó alapján az ügynök nyomban bekeblezést esz­közölt 525 frt erejéig az illető polgár birtokára. A rendelő, ki azt állítja, hogy ő nem 525, hanem 25 frtos darálógépet rendelt, bűnügyi feljelentést tett az ügynök ellen. A büntető bíróság dolga lesz kideríteni, hogy a váltón szereplő összeg tévedé­sen vagy rossz akaraton alapszik-e? — Tanítói állomások. A.-Nánára a né­met tannyelvű ev. iskolához s. tanító; a m u c s i i r. k. német-magyar iskolához osztálytanító (aug. 15-ig); a paksi ref. iskolához orgonista s. tanító (okt. 1-én foglalandó el az állomás), kerestetik. — Gyönkön a magán elemi iskola tanitónői állásra pályázatot hirdettek. Fizetése 400 frt, 3 szoba, 4 meteröl fa. Mellékjövedelem. Pályázni aug. 15-ig lehet. — Német-Ke éren id. tanítói állomásra (tannyelv magyar-német) pályázatot hirdet dr. On- czay Géza plébános. Fizetés: 300 frt. Folyamodni lehet aug. 16-ig. — Tót-Keszi magyar iskolájá­hoz s. tanítót keresnek. Fizetése okt. 1-től jul. 1-ig 150 frt, szoba bútorral, fűtés, élelmezés, aug. 13-ig lehet folyamodni. — Országos vásár. A julius 25-én tartott faddi országos vásár — a nagy munkaidő és pénz­hiány miatt is — kevósbbé volt népes. — Testvérgyilkosság Mözsön. Folyó hó 18-án Kurtnacker Antal, enuek sógora Wagner András és a náluk 25 óv óta szolgáló Gelencsér Jánosnó a szőlőbe mentek dolgozni. 9 órakor Kurtnacker József szintén kiment s ott öcscsóvel szóváltásba jött, mivel ez nem akarta neki megengedni, hogy hogy a munkaidőt borivással töltse. A szóváltás eredménye az lett, hogy Kurtnacker Antal felka­pott egy keze ügyében levő fejszét, és ezzel úgy fejbe vágta bátyját, hogy az, minden orvosi segély nélkül hagyatva 20-án meghalt. 21-én az elhalt szülői Miskolczi János halotikémet a halálesetről értesítették, ki is a hullát rendszeresen megvizs­gálva, rajta a külerőszak semmi nyomát nem kon­statálta s a halotti bizonyítvány kiállítása után ki­eszközölte, hogy a hullát még az nap eltemessék. — Időközben az elöljáróság ennek a manipuláció­nak neszét vette, a temetkezést betiltotta és a szol- gabiróságnál jelentést tett, minek következtében Kassovszky szolgabiró egy orvossal kiment s a hul­lán külerőszak nyomait csakhamar megtalálták, tehát a törvényszéket értesítették az esetről. A bírói bizottság csak 22-én délután 3 órakor ment el a hulla boncolására, s mindez húzódott már 5 napig, anélkül, hogy a csendőrsóget erről értesítették volna. Csak 23-án déli 12 óra­kor és véletlenül tudta meg a csendőrség egy magánszemélytől, hogy mi történt, rögtön kiment a helyszínére s az ott működő vizsgáló bírónak segítségére voltak. Kurtnacker Antal, mint gyanú­sított tettest és Gelencsérnét, mint bűnpártolót a vizsgálóbíró Írásbeli felhívására az őrsre bekísérték. Ott Gelencsérné a tényállást részletesen beismerte, es ezt tette később Kurtnacker is Mind a kettő a tények leirása mellett a bíróságnak átadatott. — A dunaföldvári járási takarék- és hitel­bank hivatalos működését 1892. évi augusztus hó 1-ső napján kezdi meg. — Megbokrosodott lovak áldozata. Tolna- Némedin julius 20-án egy Ács nevű 18 éves fiatal ember szerencsétlenül járt. Egy gabonával megiakott szekér tetején ült, midőn a vonat előtte elrobogott. A lovak a vonattól megriadtak és a ko- ; csit elragadták. Az ifjú a lovak közé esett és oly súlyos sei üleseket szenvedett, hogy másnap reggel meghalt. — Áthelyezés. Zsigmond János kegyesrendi tanár Nyitráról — Selmecbányára helyeztetett át. — Halálozás A következő gyászjelentést kap­tuk : „Babits Sándor maga, úgy gyermekei : Ilonka és Sándorka ; testvérei : Groszbauer Ferenc, Teré­zia férj. Sugh Józsefnó és N. János; valamint az összes rokonok nevében is fájdalomtól megtört szív­vel jelenti felejthetetlen jó neje. a legjobb anya, jó testvér és rokonnak Babits Sándorné szül. Groszbauer Erzsébetnek folyó évi julius hó 28-án reggeli 1 1/i órakor, hoszszas szenvedés után életé­nek 44-ik évében, a halotti szentségek ájtatos fel­vétele után történt gyászos elhunytat. — A boldo­gult hült tetemei folyó hó 29-én délután 5 órakor fognak a szegzárdi rom. kath felső sirkertbe örök nyugalomba tétetni; — az engesztelő szentmise pedig ugyan e hó 29-én délelőtt 9 órakor fog az e- gek Urának bemutattatni. Szegzárd 1892. julius hó 28-án. Vele a béke, velünk a gyász!“ — Ügyvédi kamara. A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Szabó György volt pécs- váradi lakos ügyvéd, a kamara területéről történt távozása folytán, az ügyvédek lajstromából kitöröl­tetett. — Találkozás 20 óv után. A kecskeméti főgymnasiumban 1872-ben végzett és érettségi vizs­gát tett tanulótársak közül julius 26-án 23-an je­lentek meg a találkozáson. Közöttük volt Bus Lajos decsi lelkész is, a ki Kecskeméten, volt ta­nulótársai előtt megható hálaimát mondott. — Az összejövetel emlékére a tanári özv. és árvák gyám­egyesülete javára 200 frtos alapítványt tettek. A következő találkozót 1902-re tették. — Rátkay uj darabja. Eátkay László, a „Felhő Klári“ hírneves szerzője, dunaföldvári ügy­véd, „A magyar ember“ cimii egy felvonásos nép­színművet irt. A darabot Mezei Béla színtársulata Duna-Földváron adta elő először nagy sikerrel. — A kik récepaprikásra éheztek. Az Ózsá­kon dolgozó Baráti József és Eanga György szeg­zárdi lakos aratók, Mozolán József utkaparótól el­loptak 12 récét vagy 10 frt értékben s azt papri­kásnak elkészítve, Fehér István, Fehér Péter, Fe­hér József és Csépi István Eanga szegzárdi lakos arató társaikkal, a kik mind be voltak avatva, el is fogyasztották. De a csendőrök elcsípték őket és a dolgot feljelentették. — Mese a koleráról. A szertejáró koleráin- rek alkalmából érdekesnek tartjuk egy keleti me­sének elmondását, melyet Eisa kán persiai főkon­zul mondott el e napokban TiMisben a hallgatók nagy épülésére. Mittor egy mullah — igy szól a mese — egy ízben szamáron a város felé ügetett, hirtelen egy iszonyú alakot pillantott meg, ki szin­tén ugyanarra törekedett, a merre ő. A bölcs szer­zetes ijedtében majd hogy eszméletét nem veszí­tette,, végre azonban összeszedte magát és meg is szólította a rémkisértetet. „Ki vagy s hová sietsz ?“ -- „En a kolera vagyok. Isten küld a városba., hogy miadon bűnöst elpusztítsak.“ — „S hány bűnös van a városban?“ —- „Ötszáz!“ — felelt a kísértet. — „Hallod-e — szólt a mullah — esküdjél meg nekem hogy egyedül csak ezt az ötszáz áldozatot követeled.“ A kisértet megesküdött serre a mul­lah a kolerát maga mellé vette a szamárra s be­vitte a városba. Itt azután elváltak egymástól, de a kolerának előbb meg kellett ismételnie esküjét. A mullah egy idő múlva megtudakolta, hogy há­nyán vesztek el a kolerában, „Háromezren!" volt a felelet. „O te huncut kisértet,“ kiáltott, „tehát mégis rászedtél!“ Mikor néhány nap múlva útköz­ben ismét találkozott a kolerával, a leghevesebb szemrehányásokkal támadt rá. De ez égre-földre es- küdözött, hogy esküjét ő megtartotta s hogy csak ötszázat ölt meg, „többi — mondá — “pusztán csak — félelemből halt meg!“ Ez a legenda min denesetre igen megsziveiendő igazságot tartalmaz. — A József-pusztai ribillió. Gilányi Kóbort, József-pusztai bérlő aratói, látva a termés silány­ságát, arra a tudatra ébredtek, hogy ők jóformán egész ingyen dolgoznak s a rajok eső aratórész még annyit sem tesz ki, a miből a télire való ke­nyerük kikerüljön, nemhogy még, szokás szerint., eladóra is kerüljön belőle. A napokban tehát ösz- szebeszóltek és egy kis zenebonát csináltak, nagyobb részt követelve a bérlőtől, mint a mekkora a szer­ződés szerint megállapittatott. De a mint a szolga­biró 2 csendőrrel a helyszínén megjelent, a rend csakhamar helyre állt s a munka azóta rendesen foly. —- Csőd. Petrik Mátyás ellen a csőd elren­deltetett. Csődbiztos dr. Tarcsay Gyula, tömeggond­nok dr. Steiner Lajos. Felszámolás szept. 17-ón. 1892. julius 81.

Next

/
Oldalképek
Tartalom