Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-04-03 / 14. szám
13—15 évesig 6309 fiú 5460 leány ; róm. katho- likus 28738, helvét hitvallású 6258, ág. hitvallású 6191, izraelita 1940, gör. keleti 163, gör. katholi- kus 4, unitárius 1 ; anyanyelvét tekintve magyar 2S726, Démet 14402, szerb 163, tót 3, horvát 1. Az összes tanköteleseknek 9790/100 % -ja látogatta az iskolát, s csupán 210/100°/0-ja nem járt iskolába, kétségtelen haladás tehát ez az 1890-iki eredménynyel szemben; mert 1442-vel volt több a tankötelesek száma a múlt évben, s mert az iskola látogatók száma emelkedett, az iskolába nem járóké pedig apadt. A vármegye területén a tanintézetek száma 229, 407 tanteremmel és 400 tanítóval, a 229 tanintézetből 121 róm. katholikus, 33 evang. református, 32 evangélikus, 20 izraelita, 13 községi és 5 magánjellegű; tannyelv szerint csoportosítva pedig magyar 162, német-magyar 49, német 20, szerbmagyar 2 és szerb 3. A tanítók közül 369 képesített, nem képesített 41; rendes 361, segéd 39 ; férfi 357. és 43 nő, kik közül az állomásáról elmozdított egygyen kívül valamennyi bírta szó- és Írásban a magyar nyelvet. Iparos tanonc iskola Báttaszéken, Bonyhádon, I)una-Fö'dváron, O-Dombováron, Pakson, Szegzár- don és Tolnán, összesen 7 községben volt és pedig Tolnán az építő iparosok, Szegzárdon pedig a kereskedő tanoncok részére külön berendezett tanfolyammal, mely intézeteket 1009 tanonc látogatta. Kisdedovoda 11 működött, melyek közül újabban szerveztettek a szegzárdi, nagymányoki és a lengyeli róm. kath. kisdedovodák; ezen intézetekben az oktatás nyelve mindenütt magyar volt, s azokat összesen 1452 kisded látogatta; működött pedig bennök 12 tanerő és pedig 11 óvónő, (ezek közü szerzetes rendű 6, világi 5) és egy férfi. A fillokszer a jelenléte a vármegye összes községeinek területén szakórtőileg megállapítva van, s igy a vármegyénkben figyelmet érdemlő jövedelmi forrás, a szőlőtermelés kivétel- nélkül kényte'en leszámolni azon hátrányos esélyekkel, melyeknek bekövetkezte sajnosán csak az idő kérdését képezi; s talán épen a veszélynek ezen általánossága fogja maga után vonni a komoly védekezésnek nagyobb mérvű jelentkezését s a szőlőtermelőknek az iránti elhatározását, mely ily nagy fontosságú közgazdasági csapással szemben megtalálandja a kárpótlás helyes módját és alkal- mazandja azon eszközöket, melyekkel a megtámadott szőlők kipusztulása leginkább elodázható. A fillokszera bizottság a kor színvonalán működő szakközegének irányítása mellett, s a rendelkezésére álló szerény anyagi erők korlátain belől megtett mindent, a mit a phyllok- szera irtásához a tudomány által javait szerek rendelkezésre bocsájtása, s a szőlőknek ellentállási 1892. április 3. A kakas nemcsak gyengéd az övéihez, hanem védelmezi is őket, saját életével nem gondolva, minden támadás ellen. Fogj meg egyet az ő tyúkjai közül, ennek segélykiáltására, hogy ugrik szemed közé 1 Nem lehet azt a hősi bátorságot leírni. És ha foglyodat szabadon bocsátottad, mily örömmel üdvözli, s mily kitüntető udvarlásokkal környékezi azt. A mit itt elmondtam, az kiváltképen a mi magyarfajta kakasunkról áll. Nem tudom, hogy a Plymouth-Rocksok, Langshahnok Brahmák, Kochin- Kinák birják-e oly mértékben azokat a lovagias tulajdonságokat; de impozáns termetükkel úgy látszik, úgy viszonyának a mi magyar kakasainkhoz, mint egy nehézkes kürazír a magyar huszárhoz. De hát a baromfitartásban a haszon a fődolog, és ha azok az idegen fajok e tekintetben beválnak s akklímatizálódnak: bizonyos, hogy nagyobb hustömegükkel értékesebb piaczi cikket s a családi asztalra tartalmasabb pecsenyét fognak szolgáltatni. És nem fogják bánni a papok — kiknek minden háztól, — sem a tanítók — kiknek minden iskolától — egy csirke jár, ha a baromfiakra is kiterjesztetik, és a honi fajta ezüstje helyett a Brahma és Kochin-kina aranyára baziroztatik a valutarendezós. Gallus. képességgel bíró vesszőkkel való betelepítéshez szükségesnek tudott; — s igaz ugyan, hogy működésének lényegét nagy részben a közvetítés szerepe ! képezte, mégis nem tagadható el az eredmény, a melyet ezen a téren felmutatni képes. A szénkéneggel való gyérítés módja például j a szegzárdi bizományi raktár felálitásával annyira meg van könnyítve a tolnavármegyei szőlőtermelőknek, hogy a lehető legolcsóbb áron s közel találja meg mindenki bármily mennyiségben és bármikor a szükséges szénkéneget, az ennek használa'ához szükséges fecskendő-gépet pedig előállítási áron ; — eddig a vármegye területén különböző vidékeken 29 amerikai szőlőtelep létecitetett vesszőtermelési célra és, hogy az egyes községekben meg legyen azon kísérleti telep, a hol a szőlőbirtokosok az amerikai szőlőültetés, metszés, fás- és zöld-ójtás, szóval áz amerikai szőlőkul),ura módszerével megismerkedhessenek ; — bérbevétetett a községtől Szegzárdon a szőlőszeti és kertészeti tanfolyam szomszédságában 23 000 Q ölnyi terület oly célból, hogy azon amerikai szőlővessző termeltessék s a szőlőtulajdonosok között lehetőleg mielőbb szé'osztható lehessen; — elősegittetett a napidijak kiosztásával s az amerikai szőlővessző kezelés és szénké- neggel való bánásmód népies oktatása, hogy ezáltal egyfelől a szerzett gyakorlati ismeretek a nép között terjesztessenek és más részről, hogy a községi amerikai szőlőtelep bizonyos szakértelemmel kezeltessenek; — a szegzárdi szőlőszeti és kertészeti telepen rendezett öt hónapos vincellér tanfolyamra öt községi vincellér segélyezetett a bizottság által egyenkint 75 írtjával, hol a múlt évben kiképzést nyert tiz vincellér, kik közül 7 vármegyebeli s 3 szegzárdi volt. Hogy mily bámulatra méltó tétlenségre kárhoztatta önmagát a szőlőtermelő közönség túlnyomó többsége, annak igazolására csupán azon egy példát idézem, hogy midőn a védekezési eszközök megszerezhetéséuek a lehető legkönnyebb módja, a most elmondottak szerint bárki részéről igénybe vehető volt, akkor Tolnavármegye 50.000 hold kiterjedésű szőlejének csupán 1 n;0 -j e volt a múlt évben szénkéneggel védett terület, mert a szegzárdi bizományi raktárból a múlt évben csupán 500 magyar hold gyéritési szükségletének megfelelő 500 métermázsa szónké- neg árusittatolt el. Semmivel sem előnyösebb a helyzet a szőlő- termelésnek óriási károkat okozó másik veszedelme, a peronospora viticolával szemben, mely betegség az egész vármegye szőlőterületét ellepve hirtelen kitört pusztításával nyár közepén lombtalanná tette a szőlő területeket; s noha ennek a szőlőbetegsógnek határozott gyógymódja ismeretes, s annak alkalmazása nevezetesen olcsóba kerül, mint a fillokszera elleni védekezés, (mert 1 kát. hold egyszeri inegpermetezéséhez 3 frt 50 kr a szükséges keverék, s helyes munka felosztás s idő felhasználás mellett 14 holdat 14 nap alatt egy 24 írtba kerülő permetező készülékkel lehet kezelni) mégis midőn a nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi minisztériumnak a folyó év január havában érkezett rendeleté alapján oly figyelmeztetéssel, hogy a szőlőragya (peronospora viticola) olyan általános csapás, melynek nemcsak a szüret, de a szőlővessző is áldozatul esik, — arra bivtam fel a szőlőtermelő közönséget, hogy a kormány a szőlőragya elleni védekezést mentői inkább megkönyitendő és olcsóbbá teendő, tömegesen szándékozik beszerezni a permetező gépeket, és a permetezéshez szükséges anyagot, — saját jól felfogott érdekében kellő időben jelentse be hozzám szükségletét, az egész vármegye területéről alig 29 permetező kész ül ék, 7 méter mázsa rózgálic és I 3ya métermázsa szóda rendeltettetett meg, mely tekintve, hogy a permetezés óvenkint háromszor alkalmazandó, körülbelül 35 kát. hold szőlő termésének megmentésére szükséges. Kiszámíthatatlan és óriási az a veszély, a melylyel a peronospora az évenkénti szőlőtermést fenyegeti, főleg általánosságánál s azon tulajdonságánál fogva, hogy a homoki bortermelésre nézve fokozottabb pusztító hatással bir, — s igy azon TOLNA VÁRMEGYE. helyzet előtt állunk, hogy a fillokszerától ment homoki szőlőtelepítések termésével sem leszünk képesek el'ensúlyozni a fillokszera által előidézett nagymérvű károkat; tekintve pedig, hogy a peronospora viticola ellen kellő időben foganatosított permetezéssel biztos sikerrel lehet védekezni, s hogy a védekezés költsége az általa megmenthető jövedelemmel szemben csekély, s azon arányban ke- vesbedik, amily arányban nő a védekezési tevékenység; — tekinte tei továbbá arra, hogy a leg- hathatósabb krraány-támogatása mellett, is a kisebb szőlőbirtokosok a szükséges perme'ező készüléket csak bajosan, vagy egyáltalában nem szerezhetnék be; — tekintettel végül arra, hogy szabad társulás utján, vagy külön községi szabályrendeletek alkotásával semmi körülmények között sem lenne elérhető, az, hogy a peronospora ellen az egész vármegye szólőközönsége védekezzék ; elkerülhetetlennek látom a peronospora elleni kötelező védekezési eljárás általánosítását s ennek egy, az egész vármegyére nézve kötelező szabály- rendelet utján való foganatosítását. Tudom hogy első pillanatra, felmerülhet ezen eszmével szemben az egyéni tulajdon szabad használatát korlátozó törekvés gondolata, de miután a peronospora ellen egyesek külön teljes sikerrel nem is védekezhetnek, és miután csak az együttes védekezés s annak általános volta adja meg a lehetőséget egyfelől arra, hogy a vármegyei öszszes szőlőterületeken gátja vettessék az általános vagyoni károsodásnak, s viszont arra is, hogy a védekezés áldásos eredményében a szerény anyagi viszonyok közt küzdő szőlőtermelő is részesülhessen ; — nincs kétségem az iránt, hogy mint oly sokszor az életben igen nagy kérdéseknél, itt is érvényesülni kell a közérdeknek, s hogy ilyenül kell tekinteni a peronospora elleni általános kötelező védekezést is annyival inkább, mert a szőlőtulajdonosok jól felfogott magán órdeka is ezt követeli. A m. kir. földmivelésügyi kormány múlt évi november havában hozzám érkezett rendelete alapján, — mely szerint azon törekvés, hogy a fillokszera vész terjedésének meggátlása czóljából a szőlővessző forgalom korlátoztatok, ma már czóltalanná vált s a voltakópeni feladatnak az tekintendő, hogy a szőlők felújításának akadályai a lehetőségig elhárit- tassanak, s melynek értelmében a vármegye közönsége a legrövidebb idő alatti nyilatkozatra hivatott fel az iránt, váljon a vármegye egész terüleetéu, vagy annak csak valamely közigazgatásilag határolt részében kivánja-e a szőlővessző bevitel korlátlan megengedését; — felhívtam az akkor még fillokszera zár alá nem jutott községeket, hogy sürgősen nyilatkozzanak, vájjon a törvényhatóság nevében részemről beszüutendőnek jelzett szőlővészö beviteli tilalmat továbbra is fenn akarják-e tartani. Tettem ezt, mert a kormányhatóság részéről kitűzött idő rövidsége lehetetlenné tette a tek. törvényhatósági bizottság egybehivását s mert úgy véltem, hogy a szőlőtulajdonosok érdekében állván a szőlőveszsző behozatalának mielőbbi szabaddá tétele, a tek. törvényhatósági bizottság egy esetleges közgyűlés esetén is bizonyára azon álláspontot fogla- landotta el, hogy maga részéről a vesszőszállitás szabaddá tételét óhajtja. A meghallgatott községek valamenyien a szabad vessző forgalom megengedését kérelmezvén, ily irányú felterjesztést tettem a nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi ministeriumhoz, melynek már közhírré is tett, s folyó évi február hó 28-án kelt 10,621/VI. 9. 1892. sz. körrendeleté értelmében Tolna vármegye egész területére a belföldi forgalomba szabadon vihetők bea szőlővesszők és használt szőlőkarók; — ezt azon kérelmem kapcsán van szerencsém a tek. törvényhatósági bizottságnak bejelenteni, hogy most jelzett eljárásomat utólagosan tudomásul venni kegyeskedjék. Szabadjon még e kérdésekkel kapcsolatosan a t. törvényhatósági bizottságot arra kérnem, hogy tekintettel a különféle szőlőbetegségek által több irányban megtámadott szőlőművelés érdekeire s arra, hogy a szőlőbirtokos közönség az általános fellépő szőlő- betegségek elleni védekezéshez szükséges eszközé_______________________________jh_
