Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-04 / 40. szám

TOLNA VÁRMEGYE. Nem akar ez tüntetés lenni sem az államosítás mellett, sem az ellen, hanem egyedül oda törekszik, hogy a létező hibá­kat, a mennyire lehet, megszüntesse, ne­hogy a közigazgatás — a várható nagy reform időpontjáig — vogelfrei legyen. Remélhető, hogy a tisztviselői létszám­nak a bizottság által elfogadott javaslat sze­rint való emelése és a járási főtisztviselők fizetésének javítása által a közigazgatási ügy­menet úgy a központban, mint a járásokban a méltányos igényeket ki fogja elégíteni. Mert hát nem tagadható, hogy a tiszt­viselőnek dotációja fontos tényező abban, hogy mikép teljesíthesse a hivatalával járó kötelezettségeket, mert anyagi gondok és terhek közepette mindenkor a tisztviselői hivatás magaslatán megállani nem csekély és ritka esetekben megvalósítható feladat. r Es viszont, ha a tisztviselőnek meg­adjuk az állásához és rangjához illő java­dalmazást, mely neki minden irányban függet­lenséget biztosit, akkor támaszthatók iránta csak igazán jogosult és indokolt igények. Természetes, hogy a munkaerőnek ter­vezett szaporítása és a főszolgabiráknak és szolgabiráknak fizetés emelése költségtöbb­letet igényel, a mi a mostani költségvetés mellett, melyet alább szintén méltatunk, csak vármegyei pótadó utján fedezhető, mire nézve a kiküldött bizottság teljes készséggel és egyöntetűséggel azt határozta, hogy az e hó 15-én megtartandó közgyűlésnek e czélból 1% pótadónak kivetését fogja javaslatba hozni. Üdvözöljük a bizottságot azért a nemes buzgalomért, a melylyel vármegyénk köz- igazgatásának ügyét felkarolta és hisszük,- hogyebben e vármegyének minden fia velünk érez és az először jelentkező pótadót, melyet a tervezett reform igényel, a törvényhatósági bizottság készséggel fogja megszavazni. A bizottság által elfogadott és az októ­ber hó 15-én megtartandó közgyűlés elé terjesztendő javaslat a következő: 1. 4-ik aljegyzői állás rendszerisitóse, 2._______________________________________________ rendes fizetése .................................... 600 fit. ennek lakbére .......................... 150 „ 2. 1 alszámvevői állás ren­des fizetés.............................................. 800 „ és lakbér ............................... 1 200 „ köz epébe. Itt egy hatalmas kerek tér van a „Kon- gens-Nytarg“. A tér közepét szobor díszíti, egyik oldalán a pompás udvari színház. E térről minden irányban szép utczák sugároznak szét. A város több helyén gyönyörű parkok és tavak vannak. Legszebb sétatere a városnak az úgynevezett „Lange Linie“. Közvetlen a tengerparton a kikötő bejáratánál szé­les vadgesztenye* fasor kezdődik és 2 kilométer hosszúságban vonul végig a tengerparton. Belső ol­dalán pompás park terül el. Estefelé egy kioszk­ban katonazene játszik, és Koppenhága elité-je itt találkozik, hogy gyönyörködjék az isteni tengerben, — a számtalan hajó és hófehér vitorlában, és a távol ködben úszó Svéd partokban. Egyik legszebb mulatóhelye e földnek a „Ti­voli“. Valóságos tündérmese egy ott töltött est. A pompás park, tavak és mesterséges folyók és víz­esések közt, minél fantastikusabb épületekben elhe­lyezett kávéházak és vendéglőkkel van tele. Az egy- tavon óriási tengeri hajó, — a melyhez csónakok tartják fenn a közlekedést. A hajó maga előkelő vendéglő. Egy másik-vendéglő ősrégi lovagvárban van elhelyezve, egy harmadik pedig a granadai Alhambra utánzatában. Este villanyfény és színes lámpák ezrei, a díszes közönség, a kitűnő zene fe­ledhetetlen benyomást gyakorolnak a nézőre. 3. 1 szám tiszti állás évi fizetés 600frt— kr. és lakbér . . . .. . . . 150 „ — „ 4. Az öt közigazgatási gyakornok fizetésének egyenként 100 írttal való emelése összesen . . . . .; . . 500 „ — „ A járásokban: 1. Az irodai átalány beszüntetése mellett irodai szükséglet és nyomtatvá­nyoknak a központban szükséges hasonló czikkekkel leendő együttes beszerzése főszolgabírói hivatalként 200 frt, ösz­szesen az 5 járásban ..... 1000 „ — „ 2. Hivatal fűtésre járásonként 30 köbméter tüzelőfát számítva, ennek szál­lítási s felvágatási költségeivel együtt járásonként 135 frt, összesen . . . 675 „ — „ 3. Járási hivatalok világítása járá­sonként 30 csomag gyertyát számítva á 12 frt 90 kr, összesen . . . . . 64frt50kr. 4. A dunaföldvári és simontor- nyai járási főszolgabírói hivatalos he­lyiségeknek bérlete czimen fenálló együtt 300 frtra rugó javadalom beszüntetésé­vel, ezen hivataloknak is a völgységi, központi és dombóvári járási hivatalok­kal egyenlősitett természetbeni hivatalos helyiséggel leendő ellátására egy járási hivatal 300 írtjával számítva helyiség bér czimen, összesen . .♦ . . . . 600 „ — „ 5. A járási hivataloknál a segéd- , és kezelő személyzetnek 1 irodatiszt­t e 1 leendő szaporítása fizetés egyenként 600 frt, tehát az 5 járásban . . 3000 „ — „ ugyanezeknek lakbér á 150 frt az öt járásban ... . . . . . . 750 „ — „ 6. A járási főtisztviselők fizetésének 300 frt és utiátalányának 200 írttal történendő javítása cziraén az 5 járás­ban összesen . . . . . . . . 2500 „ — „ 7. A járási szolgabirák fizetésének 300 írttal való emelése czimen az öt járásban . ... .... . 2500,, — ,, Az „Országos Törvénytár“ és „Rendeletek Tárá“-nak az öszszes hi­vatal főnökök s a vármegyei jegyzői kar- valamennyi tagja részére beszerzési költ­ség czimen .................................... 104 „ 10 „ Ös szesen 13193 frt60kr. Ezek következtében a simontornyai és duua- földvári helyiségek bérlete czimán . . 300 frt. az 5 járásban iroda átalány czimen . . 500 „ vagyis összesen . 800 frt megtakarítás esvén a házi pénztár javára, ezen ősz- szegnek a 13193 frt 60 krból történendő levonása után maradna fedezendő 12393 frt 60 kr várme-r gyei pótadó utján; tekintve pedig azt, hogy a tör­vényhatóság területén az 1883. évi XV. t. ez. 9-ik §-ában megnevezett adók összes száma 1.353,326 Érdekes a „megváltó templomának tornya“. Ennek külső oldalán vezet a csúcsig egy csiga­lépcső. Meglehetős adag hidegvér kell ahoz, a tor­nyot megmászni, mert alig van ember, a ki el ne szédülne. A párizsi kiállítás alkalmával az Eiffel torony 2-ik emeletéről megindultam, hogy a csú­csig a vasgerendák közt alkalmazott lépcsőn feljus­sak. Itt is nyomasztó érzést okozolt a majdnem légben függő lépcső. Azonban nem lehet összeha­sonlítani azzal, a mit éreztem,. midőn a koppenhá­gai „megváltó“ templom tornyán kívül kapaszkod­tam felfelé. A lépcső 2-ik fordulójánál úgy éreztem magam, mintha hajón volnék és hullámok himbál­nának; a 3-iknál szemem előtt tánczolt az alattam elterülő háztenger, az 5-ik fordulónál kénytelen voltam leülni, és szemeimet eltakarni, mert úgy éreztem, mintha ólom volna lábaimon, és mozdulni sem bírtam. Végre lassan, behunyt szemmel vánszorogtam fel a torony csúcsáig, hol egy kerek oszlopcsarnok­ból leirhatlan nagyszerű kilátás nyílik a városra, az azt szegélyező zöld mezőkre, és a számtalan hajó? val borított Öre-Sundra, és a távol Svódhonra. Kiváncsi voltam hazai lapokra és azért kér­dezősködtem van-e „Wiener Cafe“. T. i. az északi államokban alig van nagyobb város, hol „Wiener frt és 51 krt tesz, mindezen szükségletek az egye­nes adókra kivetendő l°/<r°s vármegyei pótadóval teljes fedezetet nyernének. Főgymnásiumot Tolnavár­megyének. —lk. A „Tolnamegyei Közlöny“ szeptember 20-iki szamaban lelkes hangú felhívás jelent meg egy ^ főgymnásiumnak Tolnavármegyóben leendő létesítése érde­kében, vármegyénk fő- és alispánját kérve, hogy a nagy jelentőségű ügynek élere ad­janak, mely felhíváshoz S á n t h a Károly ur is ugyanezen lap hasábjain csatlakozott, sőt egy konkrét inditványnyal állott elő, hogy t. i. a jelenlegi két algymnásium, a bonyhádi és gyönki helyett, közös erővel egy hatalmas főgymnásiumot teremtsünk. Nem először került most ezen ügy fel­színre, nem egyszer foglalkoztatta ez már vármegyénk intéző köreit, a mi minden esetre annak a ténynek, annak a szomorú igazságnak kétségtelen bizonyítéka, hogy Tolnavármegye közönsége élénken érzi egy főgymnásiumnak hiányát. Száz meg száz ifjú kénytelen évenként elhagyni a szülői házat, a vármegye hatá­rait, hogy a messze távolban találja meg azt a kiképeztetést, a melyet otthonában hasztalan keres. Mennyi könnyet csavar ez ki a szülék szemeiből, kik lemondás és aggodalom kö­zött idegen kezekre bízzák legdrágább kín­osokét és «mennyi anyagi áldozatba kerül, mily temérdek pénz vándorol évente idegen földre, idegen emberek közé. Bizon ez szomorú és, valljuk be, szé­gyenletes állapot. Nem lehet ennek a vármegyének egyet­len lakója sem, ki ezt a helyzetet, melybe bús resignacioval már-már bele­nyugodni kezdénk, ne fájlalná. A fájdalmas resignaoio érzése hatott át bennünket, mikor láttuk, hogy ezen ügy­ben megindult legutóbbi mozgalom is, mely­nek élén vármegyénk fő- és alispánja s tár­sadalmunk szine-java állottak, hajótörést szenvedett, midőn Játtuk, hogy hiáha volt a lankadatlan küzdés, az odaadó ügyszere­tet, hiába minden erély kifejtése, minden tekintélynek latba vetése, mindén befolyás­nak érvényesítése az eszmét megvalósí­tani, az igének testet adni nem sikerült. A kutató elme önkénytelenül is az oko­kat keresi, melyekkel megfejthesse a nagy rejtélyt, hogy miért e sikertelenség, e té­tova törekvés ? Szegzárdnak és e kerületnek múltja adja meg erre a választ, mert a szomorú 1891. . október 4. Café“ ne volna. Ezek a budapesti vagy bécsi kávé- házak mintájára berendezett helyiségek, hol rende­sen egy-két bécsi lapot lehet feltalálni. Sőt a ham­burgi „Wiener Oafó“-ban az „Egyetértés“ és „Pesti Hirlap“-ot is olvastam. — Koppenhágában csalód­tam, mert nagy keresés után ráakadtam ugyan a kívánt helyiségre, de német lapra is alig találtam benne. A „Figaró“ egyik rövid sürgönyében érte­sültem a Polónyi-öajáry esetről; — az obstrukció harczairól. A város kellő közepén van a „Kristiansborg“ nevű királyi palota is ; — vagyis inkább annak füstös tetőzet nélküli falai. A palota 1884-ben leégett és azóta nem épült fel. ' • • A dán képviselőház elég udvariatlan, és nem szavazza meg királyának az építési költséget, ez pedig az amúgy is gyenge civillistából nem költhet reá. így marad evről-evre, mintegy folytonos tanú jele a nemzet illoyalitásának. Közel ehhez van a maga nemében páratlan ethnografiai muzeum. —- A földteke összes népeire vonatkozó gyűjtemények vannak itt elhelyezve, 80 teremben. — Kezdődik Európán és kelet felé ha­ladva, China, Japán, Ausztrália, Amerika, Afrika népeinek fegyverei, háztartási czikkei, terményei,

Next

/
Oldalképek
Tartalom