Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-04 / 40. szám
TOLNAVÁRMEGYE. 3. tapasztalat azt mutatja, hogy a mi kérő és esdő szavunk illetékes helyen mindenkor, mint kiáltó szó a pusztában, visz- hang nélkül hangzik el, hogy mi az évek hosszú sora, egész évtizedek óta, következetes meddőségre vagyunk kárhoztatva. És ilyetén körülmények között, ezen meddőségnek fájó tudatában, mikor még az utolsó balsiker is élénken él emlékezetünkben, helyes-e ugyanazon tekintélyes elemeket, kik e mozgalom élén annyi odaadással közreműködtek, egy kosár eshetőségének újból kitenni ? De a bonyhádi protestáns f ő g y mnásiumnak eszméjét sem tartjuk czélhoz vezetőnek. Nagy örömünkre szolgálna, ha Bony- hádon mielőbb főgymnásium létesülne, de hogy vármegyénk közönsége e célból lépjen aktióba, e végből hozzon áldozatokat, azt minden rokonszenvünk daczára a mostani bonyhádi gymnasium és Bonyhád városa iránt, kívánatosnak nem tartjuk. Igenis kell főgymnásium, legyen főgym- násiuma Tolnavármegyének, karoljuk fel az eszmét, áldozzunk érette sokat, időt, pénzt, fáradságot, de ennek az egyetlen főgymnási- umnak helye, a vármegyének úgy számra, mint értelmiségre nézve legelső városa, a vármegye székhelye, a vármegye szive: S z e g z á r d lehet csupán. Nem helyi elfogultság, még kevésbbé önzés, hanem egyszerűen az osztó igazság kivánja ezt. És legyen e főgymnásium f e 1 e k e- z e t nélküli, mert a meghatározott felekezeti jelleg némelyeket csupán vallási szükkeblüségből is visszatarthatna a pártfogástól — itt.pedig egyöntetű lelkes együttműködésre van szükség — legyen az szentelt hajléka a tudománynak, temploma a hazafiságnak, melyben a haza- szeretet soha le nem lohadó, oltártüze terjeszti fényét és melegét. Sorakozzunk az ügy érdekében, egyesült erővel és szilárd elhatározással. Az eszme rokonszenvet fog ébreszteni, visszhangra fog találni első sorban Szegzárd lakosságánál, de magánál Szegzárd városánál is, nem különben a vár-1 megye többi hazafias közönségénél és erős akarat, áldozatkészség és összetartás társadalmi utón is sikerre vezethet. A módozatokról még korai szólanunk — a cél megadja az eszközöket is. .Szerencse fel! 1891. október 4. ruházatai, szakavatott kezek által rendezve, — vannak itt kiállítva. Szomszédban van a hires Thorwaldsen múzeuma.—■ Egy óriási, ó-görög stylben sötétlő épület. Külső falain szép freskókban látjuk lefestve a hires szobrász életének legnevezetesebb momen'u- mait, különösen visszatérését Olaszhonból és Dánia hódolatát. " A végtelen hosszú folyosókon és- nagy termekben a művész összes remekművei, részint eredetben, részint utánzásokban vannak felhalmozva. Az épület egy nagy négyszögü udvart zár körül, melynek közepén egyszerű márványlap fedi a föld legnagyobb szobrászának sírját. Méltóbb kerete valóban nem lehetett volna e sírnak, és méltóbban nem róhatta volna le Kopen- hága nagy fia iránt háláját, mint'a muzeum emelése által. . Mint minden tengeri kikötő, úgy Kopenhágáé is igen érdekes. Közvetlen a kőparton sorakoznak egymásután a díszes gőzhajók, mely a rendes ösz- szeköttetést a svéd-norvég, orosz, finn, angol és német partokkal tartják fönn. Távolabb van az amerikai és keletindiai hajók kikötője..— Igen praktikus berendezés a parton az úgynevezett „garderobe“.— Minden szivarbolt melSZEMLE. A p p o n y i Albert grófnak Jászberényben és Tisza Kálmánnak Nagyváradon tartott beszédei voltak a múlt hót politikai eseményei. Tisza Kálmán minden hatásvadászat nélkül keresetlen, nyílt szavakkal világította meg a mi- nisterelnökségtől való megválásának okait és nagyobb szabású politikai nyilatkozatok helyett egyszerűen az obstrukciónak erős szavakban való elitélésére szorítkozott. Apponyinak egyénisége annyi sulylyal és jelentőséggel bir, oly kiváló tényezője ő a magyar parlamenti életnek, hogy minden egyes beszéde, mondhatnók, eseményszámba megy. ‘Annál nagyobb volt tehát a várakozás, melylyel most, a közigazgaiási vitában történt szereplése után, eléje tekintettünk. És e várakozást az eredmény indokoltnak is mutatja, mert bizon a nemes gróf beszéde sok meglepő fordulatot, nem a formai, szónoklati, hanem az érdemi fordulatokat értjük, tartalmazott. Az ő ragyogó, korunk kitűnőségeinek egyike által sem felülmúlt, szónoki képességének varázsa sem képes beszédének néhány pontját feledtetni. Mert értjük, ha ő, mint ellenzéki pártvezér, kihasználja a kormánynak helyzetét, melybe az az obstrukció fotytán jutott, és e helyzetet kíméletlen kritikával illustrálja, de hogy ő az érdem és eredmények előtt szemet hunyva, izzó szenvedéllyel támadja meg mindenben a kormányt és az azt támogató többséget, hogy a szélsőbalnak udvarolgatni kezd és annak felajánlja a fegyverbarátságot, (melyet azonban ez utóbbinak hivatalos közlönye, az „Egyetértés“ mereven visszautasított) ezáltal Apponyi ismét egyikét követte el ama hibáknak, a melyeknek forrása nála az, hogy még mindig nem tud eléggé uralkodni érzelmi világán, hogy nem bir elegendő államférfim körültekintéssel és higgadtsággal. Apponyi őszinte hive a 67-es alapnak, programijának egyik alapelve a közigazgatás államosítása. A szélsőbal elkeseredett ellene a 67-es alapnak és az államosításnak. Mire vezethet tehát a szélsőballal való fegyverbarátsága ? Épen úgy, mintha Német és Prancziaország kötnének egymással, úgy „elvben“ szövetséget, a valóságban pedig élet-halál harczra állnak egymással szemközt. És mennyi számos egyéb kirívó ellentét létezik Apponyi és a szélsőhal között? Vagy talán Apponyi jobban gyűlöli ellenségét, mint szereti elveit és meggyőződését ? Ezt nem akarjuk róla föltételezni — hát mit jelentsen ez ölelkezése a függetlenségi párttal ? Erre, valamint ezzel összefüggő sok más kérdésre, a tegnap megnyílt országgyűlés hozza majd meg a választ. Érdeklődéssel tekintünk elébe. lett van egy helyiség, hol az utazó podgyászát leteheti, és erről bárczát kap. — Ezen berendezés előnye, bogy az utas nyugton kereshet magának olcsó szállást és nem kénytelen azonnal szállodába menni. A hajók berendezése igen kényelmes, különösen a norvógiai és svéd hajóké. Az első helyen nagy ebédlő és társalgó .termek, az utóbbiban zongora. A szolgálatot igen csinos leányok teljesitik, kik az étkezésnél is felszolgálnak. — Valóságos lucullusi vacsorát kapunk 3 koronáért (1 frt 80 kr). Először vagy 20 féle csemege hal, pástétom, hideg felvágottak, angol becsináltak, osztriga, tengeri rák, és gyümölcs konservek, azután vagy ötféle pecsenye és végre sajtok és gyümölcsök. Az élet egyáltalában igen olcsó. 5 koronáért naponként (3 frt 70 kr) teljes ellátást lehet kapni előkelő szállodában. Budapesten szobát is a’ig lehet kapni ennyiért. Fővárosunk mindaddig nem is fog fejlődni, és hiába a zóna és az „idegenek forgalmát emelő egylet“, mig a vendéglős urak a betérő utast kifosztogatják. De mit látok ! Éjfél felé jár az idő, kezd besötétedni, kénytelen vagyok levelemet abba hagyni. • Dr. Scheffer Sándor. VÁRMEGYE. Tolnavármegye háztartása. Tolnavármegye közigazgatási és gyámhatósági költségvetése, ki van téve szokásos közszemlére a vármegye levéltárának helyiségében. A por bizonyára belepi 15 nap alatt, mert nem valami sokan érdeklődnek az öreg vármegye fináncziális ügyei iránt. Pedig hát mi szerintünk az önkormányzat egyik legsarkalatosabb joga, kiegészítő kelléke a pénzbeli ügyek önálló intézése s az azok feletti lelkiismeretes őrködés is. De tegyük fel a közügyek iránti érdeklődés szemüvegét, — ezen keresztül nézve, talán megelevenednek az unalmas és száraz adatok. A költségvetés főkimutatása ez : Ciiilfeánlot 1891. évi jóváha- 1892. évre elöiráoZUKSeyicl gyott előirányzat nyoztatik Tisztviselő, segéd és kezelő személyzet rendszeres fizetése 51655 frt — kr. 58255 frt — kr. Ugyanannak mellék járuléka 13650 „ — „ 14250 „ — „ Szolgaszemélyzet bére . . 5300 „ — „ 5300 „ — „ Ugyanannak mellék járuléka 3124 „ 45 „ 1951 „ 01 „ Hivatal helyiségek bérlete . 750 „ — „ 750 „ — „ Irodai szükséglet .... 4624 „ 43 „ 5678 „ 80 „ Útiköltségek és napidijak . 300 „ — „ 300 „ — ,-, Épületek fentartási költsége 1372 „ 74 „ 2347 „ 79 „ Egyéb rendszeresített kiadások 400 „ — „ 400 „ — „ Előre nem látott költségek . 1000 „ — „ 2000 „ — „ Összesen . 82176 frt 62 kr. 86232 frt 60 kr. Fedezet. Előleg, birság, egyebekből................................ 205 frt — kr. A gyámpénztári tartalékalap megtéritt . 14234 „ 63 „ Az utadéalap és ebtartási alap megtérít . 2200 „ — „ Állami javadalmazás ............................................ 67200 „ — „ Fe dezet összesen . 83839 frt 63 kr. Szükséglet . 86232 „ 60 „ Hiány . 2392 n 97 , Nem szándékozunk minden egyes tételt vizsgálat tárgyává tenni, hiszen az előirányzat a legreálisabb alapon, a múlt évi számadás által szolgáltatott tényleges valóság alapján állíttatott össze. A pénzügyi szakosztály a legapróbb tételre is kiterjedő gonddal vette vizsgálat alá annak minden porczikáját s itt egyszerűen csak azt konstatáljuk, hogy a 83839 frt 63 krnvi fedezettel szemben 86232 frt 60 kr kiadás szerepel s hogy a deficzit 2392 frt 97 krt tesz ki, melynek pótlására a pénzügyi bizottság YsVo pótadó kivetését javasolja a közgyűlésnek. Hogy deficitje van a vármegyének, ez nem uj dolog. Az 1890-ik év 1859 frt 99 kr hiánnyal záródott. 1889. évben nem volt deficzit, mert a ki nem egyenlített követelések egy része a következő óv terhére vitetett át. Áz 1888 óv 318 frt 63 kr, az 1887-ik óv pedig 848 frt 55 kr tulkiadást eredményezett, mely egy, vagy más alapból fedeztetett. Az előző évek deficzit nélkül záródtak, de csak látszólag, mert a kilátásban volt hiányok a vármegyei ingatlanok eladási árának kamataiból, esetleg magából a tőkéből pótoltattak. Deficit tehát volt mindég, de a pótadó kivetés első fecskéje a kényszer helyzet nyomása alatt az idén jelenik meg először a vármegyei hiányok pótlására. S ebben mi az idők jelét látjuk. Alispánunk a vármegye minden egyes fiát meggyőző érveléssel mutatott már rá több Ízben, hogy a vármegyei közigazgatás rendelkezésre álló munkaereje, korántsem elég az évről-óvre fokozatosan szaporodó teendők elvégzésére s ime ennek a költségvetésnek megdönthetien számadatai mást is bizonyítanak, azt, — hogy vármegyénk anyagi helyzete sem bírja tovább ajelen állapotot, — a haladás által okvetlenül megkívánt áldozatok hova tovább megingatják az egyensúlyt, tehát itt is elérkezett az id ő, a mikor segiteni kell. Mert tekintsük csak a költségvetést! 67200 frt dotációt ad az állam megyénknek s ebből 86232 frt 60 krnyi kiadást kellene igazság szerint fedeznie. Igen, mert a vármegye 1883. évtől kezdve, a mikor a megyék javadalmazása törvényhozásilag megállapittatott, — nagy átváltozásokon ment keresztül. A szükség kívánalmához képest, hogy többet ne mondjunk 3 árvaszéki ülnöki, egy közig, jegyzői, három gyámpónztári s. könyvelői, egy ik
