Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-21 / 25. szám
Szegzárd, 1891. Vasárnap, junius 21. 25. szám. Előfizetési ár: Egy érre , . 6 frt — kr. Fél évre. . . 3 „ — „ Negyedévre . I „ 50 „ Egy szám .... 12 „ Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kivttl elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. VEGYES TARTALMÚ POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utcza 1079. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Főmunkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. BODNÁR ISTVÁN. | Kéziratok viasza nem adatnak. I A lap szellemi részét illető 1 öz- I lemenyek, valamint az előfizetősek és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Üdv a királynak! Fényes ünnepet ül ma a szomszédos törvényhatóság székhelye, Pécs, hogy kebelében fogadhatja dicsőségesen uralkodó koronás királyunkat. Harangzúgás és a népek ezreinek lelkesült üdvrivalgása között érkezik ma Magyarország királya Pécs városába, melynek derék magyar lakossága ünnepi díszben és emelkedett hangulatban fogadja szeretett királyát. Ott van a környék színe java; — öröm sugárzó arcczal viszik meg a fényes deputácziók a Dunántúl eme vidékének hódolatteljes nyilatkozatát. Ä szivek hangosabban dobognak ez ünnepen, szeretve és imádva hódol minden magyar a királynak, mint a nemzeti erő forrása, képviselője és letéteményese előtt. Nincs nép e kerek földön, melynek olyan rendületlen a hűsége királya iránt, mint a magyaré, a ki vérét és életét kész áldozni hazáért és a trónért. Mert trón és haza a magyar nemzet ama kincseihez* tartoznak, melyeket a legféltékenyebben őriz és melyeket a földi javak elidegeníthető sorából kiemelve, egyenesen a nemzeti ideál,ok közt helyezett el a magyar nép örök lelkesedésének kutforrása gyanánt. Isteni adományok ezek a nemzet összetartására, fejlesztésére,- melyek nélkül a magyar ma. már csak történeti emlék volna avult könyvek lapjain és porladó rom régiségbúvárok számára, v Hogy élünk és vagyunk, ennek a két ideálnak köszönhetjük, melyek arra képesítettek bennünket, hogy tántoritbatatlanul helyt álljunk az ellenséges áradatok fékevesztett tombolása közepeit és hogy a túl- hatalom kihívásaival győzelmesen szembeszállhassunk. A harczmezőn gyakran megsebeztek bennünket, de le nem verhettek soha és az elvesztett csaták párolgó vérfürdőiből mindannyiszor a nemzeti öntudat sugara villant fel, reménynyel és bizalommal töltvén el a hazafiakat a kétségbeesés sötét napjaiban. Es a mi e csodát müveié, a haza és a trón szent fogalmai voltak, melyek ek- kép a nemzeti lét alapjai lettek. Innen van, hogy a mij: más népeknél 1 o y a 1 i t á s- n a-k neveiuek, az nálunk a h ü s é g g e 1 azonos, sőt még ennél is többel: a v a 1- lássál. Ha baj éri a népet és a kaján sors csapásokat mér nemzetünkre, nem sző titkos összeesküvést a sanyargatott lakosság, hanem bizalommal fordul a trónhoz és ott keres írt megsebbzett szivére. Ha a megpróbáltatások kegyetlen egymásutánjában a nemzet lelke a roskadásig kimerül, nem a fölforgatás véres zászlaja alatt keres menedéket, hanem a hazafias munkában és csüggedés helyett a hűség parázsa uj tetterőre lobbantja lelkét. A magyar nép a királyt a legelső magyar embernek tartja. A mi nagy, nemes és dicső tulajdonság a magyarban él, mindaz a király személyében összpontosul és ezen kapocs, a király és a nemzet között létező eme rokonság oly erős köteléket fűz a király és nemzete között, mely faji közösségen alapul és örök hűségre kötelez. A ki csak loyalis, annak érzelmeibe számítás is vegyül. A magyar nem számító, hanem hűséges; mert érzelmei ideális tisztaságát nem zavarja az érdekhajhászat egyszeregyje. A magyarok király hűsége természetes; vérünkben gyökerezik, mint a gyermek hűsége atyja iránt. Es nem létezik uralkodó széles e világán, ki népeinek hűségére, szelletére, rajongására méltóbb lenne, mint alkotmányosan uralkodó királyunk I. Perencz József, kinek jogara alatt a szabadság eddig nem ismert áldásait élvezi a nemzet és a ki nemes szivével atyai szeretettel és gyengédséggel csüng népén. r Epen azért milliónyi kebelből csak egy fohász fakad: Éljen a magyar király! TÁRCZA. / őíj/CTt a vfvtcíi A királyért, a hazáért, Az imádott szabadságért Buzduljunk imára! A kiért mi talpon állunk, Tartson Isten jó királyunk, Magyarok királya ! Szív dobogja, zengje száj: Éljen a hon, a szabadság, Éljen a király! Mint a szikla, álljon trónja, A dicsőség fénybe vonja, Az igazság védje! Egy életünk, egy halálunk, Ellenével szembe szállunk, 0 értünk, mi érte. Szív dobogja, zengje száj: Éljen a hon, a szabadság, Éljen a király! Koronája messze földön Drága gyóngygyel tündököljön, A hűség gyöngyével. A király a nép szivében, Ha a nép is az övében, Míg javáért ég el. Szív dobogja, zengje száj: Éljen a hon, a szabadság, Éljen a király! Budavárán zászlónk lengjen, Mátyás lelke ott lebegjen: A király a népért! Kéznek, észnek jó gyümölcse Csűreinket színig töltse, Lant hevüljön szépért! Szív dobogja, zengje száj: Éljen a hon, a szabadság, Éljen a király! Áldd meg isten koronánkat, Áldd meg édes szép hazánkat, Áldd meg Árpád népét! A boldogság s hír sugára Unokáról-unokára Hintse büszke fényét! Szív dobogja, zengje száj: Éljen a hon, a szabadság, Éljen a király ! Sántfia éKátcfy. A pécsi székesegyház. A „Toluavármegye“ eredeti tárezája. Még mindig száz meg száz kéz versenyez egymással és a nagy munka vezetője még mindig nem akarja azt befejezettnek tekinteni; de azért a székesegyház mégis rövid idő alatt egész pompájában fog előttünk állani és a jelenkor építészetének minden szakavatott férfia osztani fogja azt a nézetet, hogy ez a templom első helyet foglal el azon művek között, melyek az utókor előtt Sehmidt- nek, napjaink legjelesebb egyház-épitői egyikének merész szelleme, egészséges fantáziájáról és hatalmas képző erejéről tanúskodnak. Kedvencz alkotása is volt ez a mesternek; de a kegyetlen sors végzetes hatalma egy vonással keresztül húzta az ő számításait és a rideg halál elragadta őt, még pedig csak néhány hónappal a mű befejezése előtt, midőn a régi román styl visszaállításáról magában véve is valami újat és nevezeteset teremtett. De a bölcs mester ez esetre is előre látóan megtette intézkedéseit, midőn eszméinek végrehajtásával Kirstein Ágoston építészt, legjobb és legbuzgóbb tanítványai egyikét bízta meg, a ki a templom újjáalakítását elejétől fogva a mester szellemében vezette és magát a nagy munkára méltónak és képesnek mutatta. S ime most már a templom, mely nemcsak Magyarországnak, de ebben a styl- ben az egész monarchiának legszebb temploma, a magasztos, tiszta művészet teljes szépségében ragyog és minden tekintetben megérdemli azt a ma*
