Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-21 / 25. szám
TOLNA VÁRMEGYE. SZ&ML E. A vármegyék államosításáról szóló törvényjavaslat fölött még mindig tart az általános vita. Sem előre, sem hátra nem vitte a kérdés megoldását a lefolyt hót. Még csak újabb eszméket sem hozott felszínre ez a vita, pedig ez^ a legkevesebb, a mi ily hosszú vitánál várható. A függetlenségi párt uni sono ismétli ugyanazokat a panaszokat és kitöréseket. A szabadelvű párt szónokai pedig ezzel szemben nem szőriikozhatnak egyébre, mint ezen folytonos vádak folytonos megczáfolására — a javaslat mellett szóló érveket szónokaik már mind kellőleg kiemelték és érvényesítették. Egyáltalán a törvényjavaslat lényege és alapelvei iránt az egész ország már teljesen tisztában van és csak üres szalmát csépelnek azok, a kik a vitát beszédeikkel mindenáron kihúzni törekesznek. Pedig úgylátszik a függetlenségi párton ez a törekvés már is nagy mértékben lábra kapott. Az obstruk- cziót még nem jelentették be hivatalosan és még nyíltan be sem vallották, mégis már határozottan működik. Bizonyítják ezt a függetlenségi párti szónokok hosszú és erőltetett beszédei, úgyszintén az általuk beterjesztett határozati javaslatok, 10 képviselő aláírásával, hogy a zárszó jogával élhessenek. Mily komikum rejlik e szavakban, melyek a minap egyik napilapban megjelentek: A függetlenségi párt vitarendező bizottsága számítása és elhatározása szerint az általános vita julius 10-ig fog tartani. Mintha valamely hangverseny vagy circusbeli előadásról volna szó! A rendezőtől függ az előadás tartama! Ezentúl a nagybatalmasságok között Polonyi Géza és Károlyi Gábor ura- urakat is fel fogja említeni a történelem. Mert tőlük fijgg a törvények sorsa. Ok lóvén a vitarendező bizottság elnökei és lelkei, tőlük függ, hogy hány 10,000 forintba kerüljön az országnak a parlament, ha ők szándékosan nyújtják a vitát, önkényüleg emelik az ország kiadásait és ez nem csekélység, ha meggondoljuk, hogy egy óra parlamenti tanácskozás pár ezer forintjába van az országnak. Akkor ennél sokkal jobb a másik Kár o ly i n ak, Károlyi István grófnak rendszere, ki az el nem mondott beszédek fajtáját hozta divatba. Ebből legalább sem a képviselőháznak, sem az országnak- baja vagy kára nem származhatik. A múlt héten nyújtotta be Baross Gábor kereskedelmi miniszter az osztrá k-m agyar államvasuttársaság államosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezen javaslat szükséges és czólszerü voltát osztatlan elismeri egész Magyarország és azért azt csak örömmel tudjuk üdvözölni. E javaslat 2. ______________ ga s kitüntetést, hogy az ország uralkodója, az apostoli király, mint az ájtatosak elseje fogja felkeresni. A pécsi székesegyház valószínűleg a legrégibb magyar templomunk s miután a pécsi püspökséget Szt. István király alapította, hihetőleg már a 11-ik századból való. Ez egyház Magyarország egyetlen ó-(frühroman)-román bazilikája, mely e styl jellegét, a vízszintes menyezetet, viseli. Keletkezése óta e templom stylje ellen sokat vétettek és miután ehhez még későbbi tüzesetek és egyéb pusztítások és a török invázió is rombolólag hozzájárultak, a templom mindig jobban és jobban vesztett eredetiségéből. Utolszor 1830-ban restauráltatok, csakhogy akkor a gót és egyptusi stylnek vajami keverékét alkalmazták és igy is maradt 1880-ig, a midőn a király Pécsett tartózkodott és Dr. Dulánszk-y Nándor pécsi püspökkel a templom újjá alakítását megbeszélte. Erre rövid idő múlva, Schmidt építész megbízást kapott, az újjá alakítást czélzó tervek elkészítésére. Miután Trefort és az országos bizottság ezeket helyeselték és jóvá hagyták, a püspök 1882-ben a király elé terjesztetté fel őket. A jóváhagyás onnan is csakhamar leér-, kezett és még ugyanazon év junius 29-én megkezdődött a templom javítandó és újjáalakítandó részeinek lebontása és újra felépítése, a melynek költségei eredetileg 70Q.000 frtra tétettek. A bontások alkalmával rendkívül értékes régiségekre akadtak, melyek a magyar tudományos méltó gyümölcse annak a vasutpolitikának, a mely Baross Gábor nevéhez fűződik. A törvényjavaslat alaposan kifejti, hogy mely okok és érdekek javalják e vasút megváltását. Eddigeló Pozsonytól Orsováig és Buziásig idegen vasutakon volta közlekedés és már most ezen vasútvonalak megváltása következtében a magyar államvasutak rendkívül sokat nyernek. E nyereség nemcsak abban áll, hogy egyáltalán nagyobb kiterjedést nyer a magyar államvasutak hálózata és hogy e kiterjedés által erre jelentékeny uj haszon háramlik, hanem főkép abban, hogy a jelenlegi áldásosnak mutatkozó tarifa rendszer ezekre is kiterjeszthető lesz és igy tai sem álland útjában Baross miniszter czóltudatos közlekedési és közgazdasági politikája érvényesülésének. A 9.588,500 írt évi járadék, a mibe a megváltás, illetve az államosítás kerül, az országra háramló előnyök és haszonnal szemlen magasnak épenséggel nem mondható, mert Magyarország gazdasági és közlekedési viszonyainak fölvirágzását nagyban fogja emelni ezen újabb vívmány. VÁRMEGYE. — A központi választmány ülése. Vármegyénk alispánja a képviselő választók ideiglenes névjegyzékének az 1874. évi XXXIII. t. ez. 41. §. értelmében leendő egybeállítására a központi választmány tagjait folyó hó 30-ának délelőtti 10 órájára hívta össze. — Egy kis statisztika. Tolnavármegye tör- vényha'óságának 1890. évi 394. sz. határozata alapján, a vármegye területén művelés alatt álló szőlők térfogata után a vármegyei számvevőség által uj kivetés állíttatott össze. Daczára, hogy a homokos vidéken nagymérveket öltött az uj ültetés, a fíllokszera rohamos pusztítása ezen számadatokból is a legszembeszökőbben kitűnik. A tavalyi 100 □ ölenkénti 1 kros kivetésből a fillokszera alapjára 5096 frt 61 kr esett, az idei kivetés összege pedig már csak 4803 frt 61 kr, vagyis e Szerint 48/035 hold és 222 Q ölet tesz ki az a terület, mely Tolnavármegyében szőlővel be van ültetve s a mely még ez idő szerint művelés alatt áll. — E számadatok szerint a fillóksz-ra a legnagyobb pusztítást a simontornyai és dombóvári járásban tette. Legtöbbet ültettek Szegzárdon és Pakson, az előbbi helyen most 4841 hold, az utóbbin pedig 3621 hold a beültetett terület. — A vármegye pénzbeli hozzájárulása az igazságügyi palota épitéséhez. Vármegyénk a szükséges telekhelyisógeken kívül 20 ezer frtot ajánlott akadémia, nevezeteson Dr. Czobor által kellő méltánylásban részesültek. 1888. őszén már a templom külseje elkészült, mely 4 hatalmas tornyával (kelet felé kettő és kettő nyugat felé) gyönyörű látványt nyújt. A templom déli homlokzata, mely egy halmon áll és már jó messziről látható, a város felé fordul és a 12 apostol szobrai által diszittetik, melyek K i s György, Berlinben élő szobrász hazánkfia művészetéről tanúskodnak. A templom keleti homlokzata egészen az eredeti román stylben állíttatott vissza. A nyugati, vagyis az egyház tulajdonképeni főhomlokzata egészen ujan épült. Énnek legnevezetesebb díszei Szt. Péter (mint védszent), Szt. István (a templom alapitója) és Szt. Maurus (Pécs második püspöke) Zala György által készített mellszobrai. Az északi homlokzat egészen egyszerű. Itt a sekrestyék és kápolnák 8 ablakon át nyerik világosságukat. Azon egyszerűségnek, melyet a román templomok külsejükben mutatnak, egyenesen ellentéte áz épület belseje, a hol az igazi és formákban túlgazdag román styl szemlélhető. Itt a kereszténység régi templomainak azon sajátságos eredetisége jutott érvényre, hogy az előcsarnok, a laikusok és a papok templomának szigorú elkülönítettsége itt egy egységbe olvad össze, és egy tető alatt összpontositottnak látszik. fel annak idején az igazságügyi palota czéljaira. Alispánunk a 373/89- rkgy. határozat értelmében már intézkedett is a fenti összegnek adóhivatalba szállításáról, még pedig olyformán, hogy a gyám- pénztári tartalék-alapból 6667 frtot, a kolera-alapból 1163 frtot, az inségi alapból a törvényhatóság nevében kamat nélküli kölcsönként 5000 frtot, a muzeum-alapból 770 frt 25 krt s végül a mórtók- hitelesitési alapból 6399 frt 75 krt utalványozott ki a mondott czélra. __ Hivatal vizsgálat. Simontsits Béla, vármegyénk alispánja, a törvény által előirt szokásos vizsgálatot folyó hó 16., 17., 18. és 19-ik napjain teljesítette a központi járási fószolgabiroi hivatalánál._______________________________ Eg y kis helyreigazítás. Dr. Wertner Mór a „Századok“ folyó évi május havi füzetében: II. Moys nádor és családjáról értekezik. Tolnamegye több községét érintő eme czikkben egy kis tévedés helyreigazításra szorul s épen ez a czólja soraimnak. A kérdéses czikkben áll: 1280. szeptember 26-án Moys ifj. Erzsébet királyné tárnokmestere Budán Tamás váczi püspök (a királyné kanczellárja) s a budai káptalan képviselői jelenlétében teszi végrendeletét. Az általa alapított ábráni monostornak adományoz több birtokot. Ezek között van Yareley (valószínűleg Váralja), A1 f a 1 u, Chyka (Ozikó), Kurbu (Görbő), Kurd, Popd (Papd puszta), Laaz (Lázi puszta), Nemty (Némedi), Ohebrach (Osibrák), Euse in Tenguld (Tengőd) stb. Alfái u-ról mondja dr. Wertner, hogy „már nem létezik.“ Erre vonatkozik megjegyzésem, mert ezen Alfalu nem lehetett más, mint „Ofalu“ kis község, a mely Baranyamegye pócsváradi járásában ma is létezik s Nádasdtól alig egy órai járásnyira fekszik. Szorgalmas németajkú nép lakja, a mely igen jó bort is termel. ■ Nem czélom vitatkozni, a tévedést azonban kiigazítani szükségesnek tartom. Ha említett községeket tekintjük, azok szomszédságában ez áll; de az etymologia is mellettünk szól, mert ismeretes az ilyen tájbeszéd óma (alma), szaóma (szalma), a melyeknek hasonmása Ofalu (Alfalu) s igy minden valószínűség a mellett 'szól, hogy a mai „Ofalu“ nem más, mint a kérdéses Alfalu. A téves adatokat — nézetem szerint — helyreigazítani mindazoknak kötelességük, a kik arra különösen lokális ismeretüknél fogva hivatottak. G. K. 1891. junius 21. 7, oszlopokon nyugvó és egymástól való nagy távolságuk által imponáló iv fölött emelkedik a nagyszerű díszben pompázó középhajó, melynek oldalain az egész templom hosszában párkányzatok húzódnak, és a melyeken az ó- és uj-testamentum ismert jelenetei vannak ábrázolva. A templom hajójában levő bibi. jelenetek az [ó-test.] „ígérettel“ kezdődnek, melyre a szentélyben (a diadalív által elválasztva) az [uj-test.] „Beteljesülés“ következik és végződik azután a trónuson ülő megváltóval, ki anyja, Szt. István király és az apostolok fejedelmei: Péter és Pál által van körülvéve. A középhajó ablakai közt, a próféták a templom hajójában, az egyházatyák pedig a szentélyben vannak alkalmazva. Ez utóbbi (a szentély) diadalívein a 4 evangélista van festve, a templom hajóira pedig Mózes, Áron, Melchizedek és Elias. A dúsan aranyozott mennyezet keresztelő Szt. Jánost és a 12 apostolt ábrázolja, körülvéve a szentek seregével. Judás Faddeus apostol Schmidtnek, a székesegyház ujjáalkotójának vonásait viseli. Az oldalhajóban, a menyezet alatt Szt. Péter legendája van festve, a templom hajójában Szt. Pálé. A belső, legfényesebb pontja a főoltár az ambonokkal, a mellékoltár és a szentséghez vezető lépcsők. Ezek a legnemesebb fajú márványból készültek, gazdagon diszitve és épitőjük egyik remekművét kepezik, a milyent még a román művészet korszakában sem produkáltak és csak ez a művész-
