Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-05-16 / 20. szám

* XXVIII. (XVI.) évfolyam. 20. szám. Szekszárd, 1918. május 16. TOLIlflVfl RMEGYE ES A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre .............20 korona Fé l évre..............-10 » Negyed évre .... 5 > Egyes szám ára . . . 48 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések : 35 petit sorig 10 K, további sor 50 f. — Nyílt- tért petit soronként 50 fillér. ' POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkiAt egyszer: csütörtökön. • •Telefon szám: Főszerkesztő: 18. — Felelős szerkesztő: 24. — Kiadóhivatal: 11. Szerkesztőség: • Bezerédj István-utca 5. szám. Ide'küldendők a lapol érdeklő összes küldemények. S Kiadóhivatal: Béri Balogh Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 10 korona. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNAR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A „Károly király gyermeknyaralfatása.“ ■ 100000 német anyanyelvű osztrák gyermeknek magyarországi magyar- és német ajkú családoknál mint ven­déglátóknál az idei nyáron 6 hétre való elhelyezését tervezik és viszont legalább 2OOOQ0 magyar gyermek­nek az ausztriai tengerparton (Abá- ziában, Voloscában, Lovránában és Portoroséban) szállodákban és pen- siókban ugyanannyi időtartamra tör­ténendő nyaraltatását. Az osztrák gyermekek csoportokra osztva felü­gyelőnek kíséretében, olyan ötszáznál több lakosú községekben és városok­ban lesznek elhelyezve, amelyek, vasút vagy hajóállomás közelében fekszenek és amelyeknek egészség ügyi és megélhetési viszonyai al­kalmasak ezen célra. Julius 15-ike és 31-ike között fognak a vendég­gyermekek megérkezni, tehát a leg­fontosabb arajási munkálatok befeje­zése után és augusztus vége és szep­tember közepe között fognak vissza menni hazájukba remélhetőleg egész- ségben's testsúlyban gyarapot^a, há­lásan emlékezve vissza az itfelvezett vendégszeretetre. Tolnavármegyében Dunaföldvár és Paks nagyközségek­kel együtt 43 községben 5000 és Baranya vármegyében Pécs szabad kir. várossal és Mohács községekkel együtt 6450 ázegény. osztrák városi egészséges, de gyenge, sovány vér­szegény fiú és leány gyermeket óhaj­tanának vallás különbség nélkül ezen mozgalom vezetői elhelyezni jószivü gyermekszeretí családoknál és pedig magyar ajkuaknál legalább kettőt és németajkuaknál esetleg kivételesen egyenkint is. Minden egyes ilyen osztrák szegény gyermek ellátásáért a vendéglátó család 6 hétre 60 koronát kap. Azonkívül a saját készleteikből élőknél vagyiB a termelőknél elhe­lyezett vendéggyermekek részére az uj termésből a megfelelő rész meg­fog rnindep szükségesből hagyatni ; az ellátottaknál pedig az élelmiszer jegyek éppen úgy ki fognak adatni ezek számára is mint a saját- gyer­mekeik -részére. Sőt valószínű, hogy a folyamatban levő requirálásoknál is már tekintettel lesznek az eljáró hatósági közegek, hogy a vendég gyermekek részére szükséges meny- nyiségüélelmiszerek meghag^-assanak. A közélelmezési minisztérium -is gondot fog fordítani arra, hogy kü­lönösen a városokban vagy a. na­gyobb községekben nyaraló gyerme­kek táplálására szükségelt élelmisze­rek a. vendéglátó családok rendelke­zésére bocsájtassanak. A gyermekek főleg a nagypbb aafztriai városok sok lélkülöeést elszenvedett jószivü em­berbarátok jóindulatú pártfogására leginkább rászoruló 6—L2 éves kor­ban lévő lakosai közül fognak kivá­lasztatni. Az összes költségek az osztrák társaAlom által az ezen célra Károly királynak nemesérzésü szivé­ből és fenkölt gondolkozásából szár­mazó kezdeményezésére gyűjtött 61, a millió koronából fognak fedeztetni : a magyar gyermekek nyaraltatási költségei pedig a magyar emberba­rátok iVi millió koronáDyi adomá­nyából) Őfelsége állandóan hetenként kétszer személyesen érdeklődik a mozgalom előrehaladása ' iránt. A külföldön általánosan elismert magyar jószívűség és ve'ndégszeretet régi jó hírnevének megóvása végett, de főleg igazi emberszeretetbol is erkölcsi kötelessége városunk és vármegyénk egész lakosságának pártolni ezen mozgalmat és tőle lehetőleg elősegí­teni annak sikerét, mivel a már majdnem 4 év óta dúló világháború rettenetes emberpusztitása a meglevő emberanyag megmentését és megja­vítását legfontosabb feladatává tette. Azonkívül éppen a különböző nép- fajoknak egymással való közvetlen érintkezése és kölcsönös megismerése togja a leghathatósabban elősegíteni a megértést és az egymásrautaltság érzése folytán az eredményes együtt- munkálkodást és ezzeLegy békésebb, boldogabb korszak oek'övetkfezését és országunk újabb fellendülésé.. » Ezen áldásos közhasznú mozgalom irányítását Tolna vármegyében gróf Apponyi Rezső és Baranyában Be- nyovszky Móric gróf főispánok vették kezükbe, akik az állami gyermek- védelmi intézmény, a közhatóságok, társadalmi jótékony egyesületek, lel­készek, tanítók, yinitónők és az ál­taluk kijelölt 88 községben kiválasz­tott bizalmi egyének közreműködé­sével fáradhatatflfh lelkes ügybuzga- lommal megkezdették a vendéglátó családok gyűjtését. Közszolgálati alkalmazottait szekszárdi nagyguiiláse. Május 12-én dé'előtt 11 órakor a szekszárdi városháza közgyűlési ter­mében jöttek össze az itt székelő összes közszolgálati hivatalok és in­tézetek alkalmazottai, hogy megvi­tassák a helyzetük ideiglenes és vég­leges meejavitására irányuló intézke- uesek módját. A népes ‘nagygyűlés lefolyása a nagy időszakhoz illően komoly s a résztvevők hazafias kö­telességtudása szerint méltóságteljes volt. Padányi Andor kir. tanfelügyelő, az Állami Tisztviselők Orsz. Egye­sülete Szekszárdi Helyi Bizottságá­nak elnöke, a gyűlést összehívó bi­zottság nevében üdvözli a megjelen­teket s röviden ismerteti az össze hívás okát és célját. Javaslatára megalakul" a nagygyűlés, elnökévé dr. Pesthy Pál kir. törvényszéki el­nököt választja! meg, ki elfoglalván az elnöki széket,' megköszöni az iránta megnyilvánult bizalmat, a jegyzőkönyv hitelesítésére Kovácsné Nagy Lujza polg. isk. igazgatónőt és dr. Éri Márton vármegyei főjegy­zőt kéri fel. —"Ezután Erdei Lajos járási számvevő tárgyilagosan bár, de élénk színezéssel ismerteti a köz- szolgálati alkalmazottak mai helyze­tei s ennek orvoslására a követke­zőkben foglalja össze a követelése­ket : 1. ruházati segélyként 1200 K, s ezenfelül családtagonként — a fele­séget is beleszámítva — 600—6§0 K összegnek sürgős folyósítása ; 2. az 1917 : XV. t.-c.-ben megállapított háborús segélyek az altiszteknél és szolgáknál a fizetési osztályba nem sorozott köztisztviselőknél s a XI--IX. lizetési osztályokba sorozottaknál már f. évi május 1-től visszamenőleg 150 0 o-al, a VIII—VI. fiz. osztá­lyokban 100 jy* kai, az V. fiz. osz­tálytól fölfelé 50°/o-al emeltessenek föl : 3. a közszolgálati alkalmazottak illetményeinek végleges rendezéséig, a háború tariamára számíttassanak be a háborús segély s a családi pót­lék az alkalmazottak nyugdíjigényébe is és ne csak a háború tartama alatt nyugdíjazottak, vagy az elhaltak családtagjai, hanem a háború előtt nyugdíjazottak is részesüljenek a fent megjelölt háborús segélyben és családi pótlékban ; 4. tegye, lehetőv é a kormán^í meglevő életsz iikség- leti cikkeknek az adott illetmé nyék­hez mért áron való arányos b esjer- zéfét ; 5. a hwvi liszt- és zsir-ko ntin- genst ügy állapítsa meg már mos t a kormány, hogy lisztből legalább napi 30 dkgr.-ot, zsirból napi 30 g v.-ot fogyaszthassanak ; 6. kérik a hí va- talos órán túl végzett munka kül ön díjazását ; 7. újabb áremelkedések esetén a háborús segély felemelését; 8. a szolgálati pragmatika sürgős törvénybeiktatását s végül Ü. a há­ború befejezése után a viszonyok konszolidálásakor a végleges fizetés- rendezést. Padányi Andor előadása alapján kéri a nag-ygyülé.s Szekszárdnak a IV. lakbérosztályba való sorozását s TÁRCA. Az embernek lesyen lelkel * Irta Bodnár István. Szitált a hó. Nem a siirü, de a ritka szitán. Nagy, kiadós pelyhek- ben. Az orkánszerü szél vitte, sodorta 8 "fölboraolta a jégpályának ideiglenes fehér takaróját. Emberek is segítettek Deki szapora lapátozással. Ma nehezen gyűlt a korcsolya­pályát látogató közönség. Ilyen csúf, förtelmes, zimankós időben legfeljebb a . lázas sport szenvedelem, vagy valami különlegesebb - cél viheti ki az embert a jégpályára. Dénes Pál dr. miniszteri segéd­titkárt, a bravúros korcsolya-bajnokot is csak a mindennapi megszokás vezette e helyre. Azaz, hogy egy kicsit kereste a friss levegőt. A hivatalban ma meglehetős kellemet­lenségei voltak. Az öreg miniszteri tanácsost rossz kedvében jalálta. Visszaadta az elintézett aktáit. Csi­nálja msg újra. Ez még hagyján:! De történt más is. Valami kis •jidéki tanítónő kivételes segítséget *) Megjelent a Budapesti Hírlapban is. kért. Anyja, apja halt meg ? Mellé­kes. ö elutasította. De a miniszteri tanácsos éppen ráért, elolvasta a két ivre teijedő kérvényt s ridegen rászólt: . — Utalja ki azt a nyomorult száz koronát. Mert . , . az embernek le gyen — lelke ! , Lelke ? Még ilyet sem mondtak sohasem neki ! Hát ő neki talán nin­csen lelke ? Egész nap ezen rágó­dott, tépelődötC Ez motoszkált a fejében akkor is, amig várta, hogy rákerül a sor s a szolga föicsatolja a korcsolyáját. Lélek ? Mi is az a lélefc ? Az agy működése. A sejtek élettani funk­ciója. Semmi egyéb.. Rendszer a gondolkodásban. Logika. Következe­tesség. Punktum . . . Hát ö nem volt következetes? S tette mást, mint a mit a hivatalos szabályok, a megkocsonyásodott jog­szokás előírnak ? Az a kis tanítónő nem kaphatott segítést, mert egyszer már kapott. S ezért neki nem volna — lelke?' • ­Gondolkozott . . . Mogorván bá­mult ki a korcsolya öltözőjéből a szabadba. Nézte a hóesést, a majd nem ökölnyi hópelyheket . . -tNégy évvel ezelőtt is éppen ilyen idő volt. Vig leánytársaság csörtetett be han­gos zsivajjal a korcsolyakötöző-te- rembe . . . Köztük csak egy volt előtte ismeretlen. Árkáy Mici. Be­mutatkozott peki. Pompás kis leány volt. Apja neves müépitő, nagj- vállalkozó. S maga a leány fess, snájdig, szép, okos, szellemes. 'A korcsolyázásban ugyan még kezdő, tapasztalatlan. De kiváló tanitvány. Egész nap vele foglalkozott. Másnap már nem igen volt segítségre szük­sége. S egy hónap múlva pompásan csinálta a fordulókat, a nyolcasokat s a bravúr-tempókat. Senki sem mondta volna, hogy nem a — jégen született . . . Folyton együtt voltak. Sőt a házukhoz is odak/pott . . . Gazdagság, sőt fény, előkelőség . . . Félévig járt már hozzájuk, komoly szándéskal,*bár még hivatalosan nem nyilatkozott. Ekkor azonban várat­lan fordulat történt. Szenzáció. Or­szágra szóló. Az öreg Árkay főbe­lőtte magát. Egy két barátjáért jót­állóit. Az építőipar akkori válsága neki is _ érzékeny anyagi kárt oko­zott. Egy megbukott banknál is ér­dekelve volt. A család árván, sze­gényen maradt . y . 0 megtette a szokásos részvétlátogatá3t. ' Még az­után is volt ott egyszer-kétszer. De amikor Árkayékat kilakoltatták pom­pás palotájukból, nem nagyon néze gette a- lakások cimtárát, hogy rá­juk akadjon. Egyszer-kétszer talál­koztak ugyan az utcán. A kis Mici nagyon megkomolyodott. Köszöntöt­ték egymást. Váltottak egy pár ud­varias szót. Annyit megtudott tőle, hogy most a távirónál van. Az édes­anyját is ő tartja. A szegény leány két-három évre el is maradt a jég­pályáról. Az idén ugyan látta_ már egyszer . . . Még most is szép. Sőt talán még szebb . . . Hanem ‘ csak futólagosán üdvözölték egymást ,4. . Í . . . A sor rákerült Dénes Pálra. szolga fölcsatolta a korcsolyáját. . . Kiment a szabadba. De bántotta az emberzaj, a jókedvű lárma. Menekült előle. Qda .siklott ahol senki sem járt ... A szél sivitott, dudált. De ő csodálatosképpen folyton csak az öreg miniszteri tanácsos szigorú, érdes Hangját hallotta: legyen az embernek — lelke I Lelke ? Igen, lelke! S vájjon ő neki volt-e lelke? Mert mi is^ az a lélek ? Talán nem csapán csak a sejtek gépszerü élettani működése. Logika. Következetesség . ä • Hanem talán több ? Nemesebb valami . v . Vagy ha csak következetesség ? Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom