Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)
1918-05-16 / 20. szám
2. 1918. május 16. T0LKAVÁRIE6YE és a KÖZÉRDEK az uj fizetésrendezés kapcsán a lakbérek mai rendszerének a megszün tetését s ehelyett az állomáshelyeken lakó értelmiségi osztályba sorozott keresők ssámához mért helyi pótlékok és a fizetési csoportok meg szol gálati idő szerint megállapítandó működési pótlékok rendszeresítését. Ezen pótlékok a nyugdíjba is be lesznek számítandók és a háború következ- . tébeu teljesen megváltozott viszonyok miatt>* már nyugdíjazottak illetményei is ez alapon újból szabályo- zandók. A nagygyűlés harmadik tárgya a közszolgálati alkalmazottak egységes szervezkedésének az előkészítése. Határozatként kimondja a gyűlés, hogy Padányi Andor előadói javaslatát elfogadja s a vármegye területén működő össze.« közszolgálati alkalmazottakat a Tolnavármegyei Közszolgálati Alkalmazottak Egyesületébe vonja össze. Megbízza az elnököt, hogy szólítsa fel a vármegyei összes hivatalok, intézetek és egyesületek vezetőit az alapszabályok előkészítésére alakítandó bizottságban való részvételre. Az alapszabály-tervezet elkészítése után nyomban, de* legkésőbb folyó év október "havában hívja össze az alakuló közgyűlést. A nagygyűlés kormány hatósági in tézkedést igénylő határozatait fölterjeszti a m. kir. minisztériumhoz, el küldi a vármegye összes orsz. kép viselőinek és fölkéri őket követeléseinek az országgyűlés elé leendő juttatására. A szervezkedésre vonatkozó határozatait bemutatja a Magyar Közszolgálati Alkalmazottak Orsz. Szervezeteinek Középponti Bizottsága elé, ahol indítványt tesz a bizottságban résztvevő országos szervezetek teljes egybeolvasztására s a toloavármegyeihez hasonló egyesületeknek ak egész országban való megszervezésére. A nagygyűlés minden határozata megdönthetetlen, reális^*-falapokon nyugszik, célja teljesen átlátszó, világos, — a siker azért oly valószínűnek* tüut fel minden résztvevő előtt, 'hogy látható megnyugvással távozott mindenki az ünnepi hangulatban tartott gyűlésről. Kívánjuk, hogy ne -érjen senkit csalódás, teljesedjenek . be az érdemes hadsereg igazolt vágyai • . • Hadikölcsönie&yzés biztosítással. Hadikö!c8önt jegyezni egyenértékű^' a legminimálisabb hazafiui kötelességgel. Amig a világháború vésze el nem múlik a fejünk felől, mindnyájunknak, mindenben talpon kell lennünk, hiszen összes gyönyörű harctéri ered menyeink semmivé válnak, ha gazdasági helyzetünk meginog. Ezt ma már, hála a magyar ember izzó faj- hazaszeretének, mindenki tudja. Sokan nem tudják azonban, hogy a hadikölcsönjegyzést össze lehet kötni életbiztosítással is. Már pedig ez nagyon szükséges tudnivaló, hiszen igy nemcsak a haza iránt való kötelességnek teszünk eleget, hanem minden eshetőséggel szemben védjük a családunkat. Nézzünk egy példát. • A családapa (hogy hány éves, az nem határoz, mert éppen az egyik óriási előnye ennek a biztosításnak, hogy mindenki egyforma magas dijat fizet, akár 18, akár 60 éves s még igy is, még a legfiatalabb is, aránylag nagyon olcsó díjjal biztosit) 30 ezer korona értékű hadikölcsönbiztö- sitást köt 15 esztendőre. Ez .azt jeleiAi, hogy ha a 15 esztendőt megéli, ő maga ßapja meg a biztosított összeget, haellenben előbb meghal, örökösei rögtön megkapják * a 30 ezer korona értékű hadikölcsön értékpapírt. És mennyit' fizet ezért ? A dij minden 1000 korona után évenkint 50 korona minden egyéb illeték, bélyeg stb. kizárásával, tehát 30 ezer korona után évi 1500 K-át. ilyen minimális dijért viselik a társaságok még a lialátajseti kockázatot is, ami, bár a hadikölcsönbiztositások 10 ezer koronán felül rendes orvosi vizsgálattal járnak s ez összegen alul is csak egészséges emberek ajánlatai fogadtatnak el, mindenesetre súlyos teherrel járó fe'elősség. Ezen felül azonban joga van a fél-i nek a díjfizetéseket bármikor beszün-,. tetni, anélkül, hogy emiatt károsodás! érné. Ila valaki a díjfizetést beszünteti, úgy hadikölcsönkötvényo— mert az* általa biztosított összeg erejéig he-' lyette a társaság vásárol hadikölcsön- kötvényt — * eladatik s ennek ellenértékét, tartozásának levonása után, megkapja. Csak ha egy, illetve két évi dijnál magasabb összeg be nem fizettetett, kerül költségmegtérités címén a biztosítási összegnek Vjt, iilotve 1V4°/o a levonásba. Természetesen lehet az összes dijakat egyszerre fizetni, aminek megint az az előnye, hogy kamathozadék folytán a félnek olcsóbb és hogy a fél esetleges elhalálozásakor az örökösöknek nemcsak a hadiktflcsüuköt- vény lesz kiutalva, hanem az összes elhasználatlan dijak is. Ha tehát pl. valaki biztosit 1000 K-t, ennek dijául egyszersminden korra befizet 15 év tartamu-biztosi- tásnál 580 K-t, s ha meghal, mondjuk az 5. biztosítási év végén, akkor az örökösök megkapják az 1000 K névértékű hadikölcsönkötvényt s ezen felül kapnak még elhasználatlan dijak fejében 409 korona 38 fillért is. Az egyszeri díjfizetés nemcsak készpénzben, hanem a legu*olsó hadikölcsön kötvények által is történhetik, mely utóbbi esetben az 5000 K-ig terjedő biztosításoknál a kibocsátási árfolyam vétetik a számítás alapjául. Mindent összegezve, a hádikölcsön- biztositásuak előnyei : 1. csekély befizetésekkel hadikölcsönt jegyezhetünk : 2. halál esetére családunkról gondoskodunk, minden korlátozás nélkül, beleértve a hadikockázatot is. Ezért jó, ezért kell mindenkinek nagyon is gondolkozni t#feníi módok elett. . (—a.) A tolnamegyei tüdőbeteg katonák gyógyítására és üdülésére szánt alap javára újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: Gyérey Richard, Ozora ____ 500.— Bo nyhádi Takarékpénztár_ 500.— Ve sztergombi A.-né, Szekszárd 10.— Tolnai Képbank __.1_______ 10.— ■ Ba logh Jájjos, Pálfa _____l 20.— Du nnföldvári Polgári takp__50.— Go ttlieb Sándor, Simontornya 20.— Hesz. Lajos, Külesd________ 5.— Sz abó Ferencz, Helyben____ 30.— Wu rm Ignáez, Döbrököz _ 200.— Sz ekszárdi póstahiv. 6zem._ 14.— Me dina földm. ifj. előadás jöv. - 30.— Tólnavidéki takaívpkpénziár hadikülcsönkütvény____100'— El ső Hengermalom Társaság « Szekszárd, hadikölcs. kötv. 100.— ö. dr. SzigothG. né Szekszárd 20.— Szeg szárd i N épbank __50.— Sz űcs József, Sióagárd.i____ 100.— La ng Henrik, Kistormás____ 5.— Tu ráky András. Miszla____ 4.— Be cht’ődön, Paks________ 50.— Ka gykónyi kö,zség jegyzője__ 5.— Né vtelen adomány a Tolnamegyei Közlöny utján______ 30.— Du naföIdvári4Takaréks Htb. 1000.— Dunaföldvári Népbank____ 20.— Ka minszky János, Szekszárd 10.—- Jakab László p. ü. tanácos 10.— Selyemtenyésztési felügyelő Szekszárd______________ 39.— Bá tnszék-Kerületi Tkp. ____ 20._ Pá rtos Vilmo3, Bátaszék____ 24.— Pa dányi Andor, jSzekszárd_30.—. Fe kete Ágoston, Tolna ____ 20.— Dr . Kéck László, Gyönk_30' — Vi rágh Ferencz, Paks........... 40.— Ho ffmann Sándor, Helyben 6.— Németh Géza, Tamási______' 10.— Összesen: 2 182*— Eddigi gyűjtés: 24643 — Összesen: 26825*— Ezen szives adományokért őszinte kö szünetet mond gróf Apponyi Réz sorié. HÍREK. — Személyi hirek. Dr. Apponyi Rezső gróf főispán és Förster Zoltán alispán a közélelmezési miniszter által, f. hó 17 re kitűzött értekezletre Budapestre utaztak. — Esküvő. Dr. Halász János budapesti ügyvéd, Halász Géza szekszárdi állami erdőtanácsos fia, f. hó 12 én vezette oltárhoz Budapesten a Mátyás templomban Kramolin Alexa kisasszonyt, dr .Kramolin Ernő budapesti kir. törvényszéki tanácselnök leányát. Tanuk voltak a vőlegény részéről dr. Urbach Lajos fővárosi ügyvéd, a menyasszony részéről dr. Kramolin Gyula tb. főorvos. — A györ—víszprém—dombóvári vasútvonal elsőrangusitása érdekében Győr sz. kir. város feliratot intézett a kereskedelmi miniszterhez és annak pártolására megkereste Tolná vármegye közönségét is. Az elsőrangú- sitáson kivül kívánja a vasútvonal állami kezelésbe vételét, nemkülönben a Galántha—győri vasúti összeköttetés létesítését. Ennek a kérelemnek vármegyénk "közönsége bizonyára eleget fog tenni, mert ezen most borzalmas közlekedésit vasútvonal átépítése nemcsak helyi, de országos szempontokból is kívánatos. — Halálozás. Boschán Samu szekszárdi származású, komárotmnegyei földbirtokos, 48 éves korában elhunyt. Temetése f. hó 12-én Budapesten nagy részvét mellett ment végbe. Az elhunytban Seiner Lipót szekszárdi kereskedőnek neje fivérét gyászolja. — Hadigondozók. Szekszárd város hadigondozóiul a városi tanács javaslatára dr. gróf Apponyi Rezső főispán által kineveztettek : Ágoston Istvánná, Áldor Ödönné, Adler ij. János, dr. Albers Rezsőné, Antal Pálné, özv. dr. Beöthy Károlyné, Bodnár István,- Ö£V. Bcfsimayer Károlyné, dr. Bartaí Kornél, Öserba Lenke, dr. Drágíts Imre, Dörnyey Ferenc és.neje, dr. Fent Ferenc, Földes Lászlóná, Horváth Antal, Horváth Károly, dr. Herczegh Gyula, Halász Géza, Kurez Vilmos, dr. Kalmár Vilmos, dr. Káldi Gyula, König Géza, László Aladár, László Jakab, özv. dr. Müller Ferencné, Mosgay Sándor, dr. Mayer Gyula, özv. Mányoky Kornéiuá, Nesztor Emil, Nagy László, dr. Pesthy Pálné, dr. Pirnitzer Béláné, dr. Piliván Mihály, Perlaky József, Polgár József, dr. Rubinstein Mátyás, Rácz Gyula, Stancsics Sarolta, Salamon Iván, Schneider János, Schoicz Gusztávné, Schvirián József, Spatz Mór, Schröder Géza, dr. Szentkirályi Mihály, Szabó Jánosné, Tenczlinger Lajosné, Török Béla, Tóth Henrik, Telkes Izidoráé, Tóth Gyula, Wagt Következetes volt-e ő, amikor azt a leányt a fényes jómódban szerette, sőt, sőt . . . eh, az ember önmaga előtt csak őszinte lehet: még most is szereti ... és . . . ?! . . . E percben egy csoport fiatal leány vidám kacagása verte föl álmodozásából ; — Hohó, a jégkirály nem szökhe- tik meg! Jöjjön Dóneske, játszunk ostorost. . . Csörditsen . . : Sorakoztak. A jól tápiáit milliomosleány addig-tneddig melléje furako- dott. Már hetek óta üldözi — magát- kellető flörtölésével ... a Nekiiramodtak, pompás tempó-f val, gyorsan, mint a villám . . . S most következett a csördités.... »Csakhogy a folyton hahotázó millió- « mosleány huzattá, vonszoltatta magát s puha, tömzsi keze kisiklott a Dénes dr. .tenyeréből. (Meglátszott, hogy semmi nem tüzelte belülről,« hogy jobban — megszorítsa !) S Dénes, az általánosan ismert jégbajnok, éppen abban a pillanatban, amikor egyet csörditett vagy kanyaritott a hossqp soron, messze cl ódult s elvágédolT olyan hosszat, amilyen csak volt. . . Nevetve ugrott fel . . . De ugyan abban a pillanatban éles sikoly szelte át a levegőt. Egy mellettük elkorcsolyázó magános alakot is elütött. Odaugiott : — Ezer bocsánat! Akkor ismerte meg. Árkay Mici vo|t . . . Odahajolt hozzá". Fel akarta segíteni . . . De az csak sóhajtott . . . — Szent ég 1 Csak nem történt valami baja ? Ugy-e nem ? Támaszkodjék reám . . . — Nem lehet, a — lábam . . . Dénes dr. hangosan kiáltozni kezdett : — Orvos! orvos! Fussanak orvosért ! Szerencsére ott volt egy régi tanulótársa: Sárközy dr., egy közeli szanatórium alorvosa. — Zsiga, Zsiga, kérlek segits! Az elalélt leányt bevitték. S bent az orvos konstatálta: lálftürés’. . . Nem is csekély dolog. A bokánál, a mi veszedelmes. Dénes dr. a haját tépte: Ugye fáj ? Nagyon fáj ? — Nem . nem érzem . . . Semmi az egész . . . A beteget beszállították a közeli szanatóriumba . . * S Dénes dr. másnap már olt volt. Biküldte a névjegyét. Harmadnap s azután is. S egy hét után véletlenül összetalálkozott a leány édesanyjával, a folyosón Sajnálkozott, mentegette magát. A jólelkü mama végre is megsajnálta : Nos, nem nézi meg a beteget ? Utóvégre is nincs benne semmi különös — Szabad ? Igazán nem Í3 mertem . . . Szorongó szívvel lépett be. De a beteg mosolyogva fogadta. — Mici, kedves Mici, meg tud-e nekem bocsátani ? — Ugy-e sokat szenved miattam ? — Miért ? Hiszen nein oka sem minek. Véletlenség . . . Attól kezdve mindennap ott volt. De napról- napra, komolyabb lett s egyszer meg is kérdezte orvos barátját, hogy sokáig tart-e még a betegség ? Az a szemébe nézett : A baj kb- ünoly. Gratulálhatsz az orvosi tudománynak, ha annyira tudjuk vinni, hogy ne — bicegjen . . . Dénes dr. még komorabb lett. S ettől kezdve még figyelmesebb és gyösgédebb volt a kis beteghez, a ki már fennüldögéit a karos székben. Órákhosszat elcsevegtek, akárcsak régen, nagyon régen . . . S egyszer az okos mama, hogy, hogynem, néhány percre magukra hagyta. Micinek valami ötlete támadt: — Hó, nézze hó, hogy szitál! Milyen szép, milyen kedves. Én úgy szeretem a havat. Dénes, kérem, vezessen el ebből a fotölybö! az ablakig. Mentek, bicegtek s a mikor ot: voltak, a kis Mici újból megszólalt t % — Ugyan kérem, nyissa ki legalább a belső szárnyat. Jobban lelátok. Hó, édes hó . . . Dénes dr. kinyitotta az egyik üvegtáblát. De akaratlanul is visszahúzódott. A túlsó oldalon a mogorva miniszteri tanácsos törtetett a bokáig érő, friss hóban-, . . Összerezzent s mintha még határozottabban hallotta volua anuak az érdes hangját : legyen az embernek lelke . . . Dénes dr. mereven bámult maga elé. Tek’ntete a vele szemben ülő leány bepóíyált lábára, majd anuak üde, gyönyörű arcára esett: — Mici, édes Mici, mondanék magának valamit . . . — Sürgős ? — Az, az! Szeretem, nagyon szeretem ! Legyen a feleségem! A mamának már C3ak az áldását, kellett adni rájuk. *
