Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)
1918-02-28 / 9. szám
XXVIII. (XVI.) évfolyam. 9. szám. Szekszárd, 1918. február 28. rOUIAVÁM ÉS A KÖZÉRDEK EMflzetAai ár: fiftsz ánc .................IC Urtu €V TC ...... I * Az orsz. POLITIKAI HETILAP. n. kir. selyemtenyésztésUfelügyelőség hivatalos lapja. **ém ám IC MMf Hirdetési árak: fcr»eré»i hirdetések: 35 petit song • kon, további sor 30 f. — NyÄ- -0 fmér. Megjelenik heftcnlrint egyszer: csütörtökön. Tetetve szám : FCczerkesztC : 18. — Fe*e*ät szerkeszt* : 2A — Ktadéhirstoi: '11. f Szerkesztősig : Sezerédj István-utca 5. nám. U« kildendők i l.pel érdekli ima küldemények. Kledöbiveni: •éri Balog Ádám-utca 42. ufc. U elííuetts! pénzek és bírd.Mut Um küldendők. Néptanítók, ka az elMzetéít egész érre előre k< dlk, S koros«. i szert Br. LEOPOLD KÖBNÉL. FeWfis wrltszK: BODNAR ISTVÁN. FCmunkaáán: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptnla]dooosok esztfik. Kőzutaink államosítása. Irta: dr. Katona Fülöp építészmérnök. Az automobilizmus fejlődése és különösen a tractor föllépése fordulópontot képez az Útburkolatok építése terén. A sima útfelület követelménye nagy gazdasági jelentőségre tett szert. Azelőtt valamely útvonalon előbb a forgalom nőtt naggyá és az útburkolatot a forgalom növekedésének megfelelően készítették. Az automobilforgalom fejlesztésénél megfordítva kell eljárni. Kitűnő utakat kell építeni azért, hogy rajtuk automobilforgalom fejlődhessék. Az a nehéz feladat, amely elé az automobil* mint nj közlekedési esz köz az útépítőt állította, még koránt sincs megoldva. Állami kormányzatunk útépítési osztályára vár az a kezdeményező szerep, hogy az autó mobil igényeit is teljesen kielégítő uj közúti tipus mielőbb megvalósít- tassék, úgy hogy legalább a közúti probléma műsza.á része végre vala- hára megoldást találjon. Mert vannak a közúti kérdésnek nagy politikai és közgazdasági akadályai is. Ezek között a legfontosabb maga a közúti törvény, amely a hazai úthálózat modern és józan fejlődésének évtizedek óta állandó kerékkötője. Ennek a kérdésnek az adja meg nagy aktualitását, hogy a kormány éppen most foglalkozik enngk a képtelen törvénynek a revíziójára/. Nem szükséges a régi törvény sok hibájával itt foglalkozni, hiszen teljesen elegendő kimutatni, hogy már azon alap, amelyen az egész törvény felépült, téves, rossz és közúti hálózatunk fejlesztőének veszedelmes megakasztója. Értem ezalatt a közutak szabályozását állami, törvény- hatósági, vicinális és vasúti hozzá járó utakra. Ha a kifejlődőben lévő távolsági automobil luxus személyforgalmat egyelőre kikapcsoljuk, úgy ma már minden közút azt a célt szolgálja: a vicinális és vasúti hozzájáró forgalom lebonyolítását és alig képzelhető államigazgatási szempontból nagyobb igazságtalanság, mint az, hog/ a hires bécsi utat kitünően fentart- ják állami adókból, ellepben valamely határszéli kis falu egyetlen és járhatatlan vasúti és hozzájáró útját Isten kegyelmére bizzák. A törvény azonban ezt teszi, amikor a közutak építését a megyei vicinális vagy községi autonómiára bízza Az elmúlt 27 esztendő alatf nem akadt vicinális utbizottság, amely annyi pénzt össze tudott volna hozni, amennyi őt csak egynéhány kilométert kitevő uthálózaW építésére képessé tette volna. És ha elvétve mégis akadt, akkor is legtöbbször valamely nagybirtokos magánérdekeit fogjuk megtalálni, de korántsem a közét. A megyeinek nevezett közutak sem képeznek kivételt. A megyei útadó oly nyomorúságosán csekély, hogy még a rendes útfenntartásra sem elegendő és a kormány csak a legszükségesebb költségek fedezésére évről-évre milliókat fizetett ki állami segélyképen. Legfőbb ideje már valódi értékére leszállítani azt az elvet, hogy valamely vidék úthálózatát csak a közvetlenül érdekeltek tartoznak fenntartani, mert — mondjuk — mi jogon fizessen valahait a zempléni polgár egy bácskai község közutai- nak építéséhez. Magyarország úthálózatának oly kivánatos é^ annyira szükséges fejlesztését csak a közutak teljes és tökéletes államosításától várom. Ha emellett a helyi autonómiának is megadjuk az őt megillető szót, annál jobb, hiszen utbizottságok alakításával és az egyes útvonalak költség- vetésének a közigazgatási bizottságok részéről eszközölhető összeállítása utján a helyi érdekek tetszés szerinti mértékben megóvhatók. Államkormányzati szempontból legfontosabb a pénzügyi kérdés. A.köz- uti politikának kétségtelenül leghálátlanabb oldala, hogy annak pénzügyi fedezetét maga az intézmény nem szolgáltatja közvetlenül, mint például a vasút vagy a posta. Az állam nemzetgazdasági érdekeit, szerintem legalább, éppenséggel nem érinti, ha a költségeket akár az egyenes állami adókból, akár pedig azoknak a közvetlenül érdekelteknek külön megadóztatásából fedeznék, akik a közút építése által külön előnyökhöz jutnak. A ma uralkodó adópolitika az utóbbi felfogás felé hajlik. De bármilyen is legyen az adózás módja, ez semmiképen sem szabad, hogy érintse a közutak államosításának egyedül helyes egységes elveit. Az árvizsgáló bizottságok működését már régen várja a közönség, amennyiben maga a rendelet nem uj s különben is igen súlyos bajok orvoslására van hivatva. Működéséről a múlt évi 3678. számú miniszter^ elnöki rendelet intézkedik, ainely a „közszükségleti cikkek forgalomba- bozatalánái előforduló visszaélések meggátlásá“ ról szól. Ez a nagyszabású programmot ígérő cim egy sok részletre kiterjedő rendeletet vezet be, amelynek fontosabb intézkedéseit itt ismertetjük. A megyei árvizsgálóbizottság hatásköre. A helyi árvizsgáló bizottság feladatai : olyan cikkeknél, melyeknek ára nincs maximálva, tájékoztató árt állapit meg, amelyet a forgalomban szintén figyelembe kell venni a kereskedőknek. Véleményt nyilvánít a maximális árakra vonatkoz« kérdésekben is és tájékoztatja a köz- igazgatási hatóságokat. -»Véleményt nyilvánít a kereskedéshez szükséges hatósági engedélyek ügyében s állandó összeköttetést tart fenn a más városok hasonló bizottságaival, valamint a központi árvizsgáló bizottsággal, amely Budapesten működik és ellenőrzi, irányitja a vidéki bizottságokat. A bizojfságnak joga van a kereskedésekben, raktárakban szemlét tartani. Követelheti az összes kezelési iratok felmutatását. Meg hívásának mindenki 'tartozik eleget tenni, a kérdésekre válaszolni és felvilágosításokat megadni. Aki ennek eleget nem tesz, vagy a bizottság megtévesztésére a valóságnak meg nem felelő tájékoztatást nyújt, kihágást követ el és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A rendelet értelmében közszükségleti cikk forgalombahozatalával hi- vatásszerüleg csak olyan egyének foglalkozhatnak s ilyen cikket for- galombahozatal céljából csak azok szerezhetnek be és árusíthatnak, akinek ezt a hatóság vagy a rendelet megengedi. Hatósági engedély kell minden közszükségleti cikk forg% lombahozatalához ; élelmiszerek, ta karmányozási, fűtési és világítás cikkek, festékek, olajok, keverő anyagok, szappan, mosópor, kötél verő áruk, minden-féle ruházati cik kék, cérna, mezőgazdasági vasanya gok, gépek és szerszámok, sőt e cikkek feldolgozásához szükséges anyagok és szállításhoz szükséges anyagok adás-vételéhez is. A közvetlen fogyasztók részére történő árusításnál azoubah nincs szüksége annak, akinek már e rendelet előtt elnyert olyan iparigazolványa, vagy iparengedélye van, amely az említett közszükségleti cikkeknek közvetlen fogyasztó részére való árusítására feljogosít. A viszontelárusitónak sincs szüksége engedélyre akkor, ha ilyen iparigazolványa vagy iparengedélye már 1914. augusztus 1 -je előtt volt, azóta is tényleg azzal foglalkozott. A hatósági engedélyt az iparhatóság adja meg s az "az ipariga* zolványt, illetőleg iparengedélyt pótolja. Az iparhatóság az engedélyt az iparűzéshez a megkívánt kellékek megléte esetén is megtagadhatja, ha megadása í kérelmező személyében, vagy a háborús gazdasági viszonyokba rejlő ok miatt közérdekből nem kivánatos. A hatósági engedélyt akként kell kiállítani, hogy vagy kizárólag az árusítás megengedésére, vagy kizárólag az árusítás közvetítésének megengedésére szóljon, az árusítására szóló engedélyben meg kell határozni, hogy csak a közvetlen fogyasztók részére történő árusításra, vagy egyúttal a tovább elárusítók részére történő árusításra is jogot ad e ? j Az engedély területre időre és egyéb tekintetben is korlátozható. As iparhatóság külön - engedélye szükséges az üzletek átruházásához is. Az engedélyt valamint általában az iparűzési jogosultságot az iparhatóság visszavonhatja, ha a kereskedőt árdrágításért, vagy hasonló cselekményért elítélték. Külön engedélyre nincs szükség a fel nem sorolt cikkek forgalomba hozatalához, ha a törvény érteimében való iparűzési jogot különben bírja az illető. Nem kell engedély a mező és erdőgazdaság, vagy ezzel kapcsolatos és az ipari állathizlalás körébe nem eső állattenyésztés, a kertészet és gyümölcstermelés, a baromfitenyésztés, méhészet, halászat és vadászat nyers termékének a termelő által forgalomba hozatalához (szóval a szokásos piaci cikkekhez). A rendelet megszegői kihágásért két hónapig terjedő . elzárással . és 2000 koronáig pénzbüntetéssel bűn tetendők. Hasonlókép kihágás a láncoiatos kereskedelem és *az is, ha valaki hiányosan, vagy hamisan számláz. Arra az árura, amelyre nézve a kihágást elkövették, elkobzásnak vau helye. — A kaposvári közélelmezési kor mánybiztosság. Hirt adtunk már róla hogy Somogy , Tolna-, Baranya és Fehérvármegyék közélelmezési kormánybiztosává Széchényi Aladár gróf főispánt nevezték ki. A köz- élelmezési kormánybiztosság már március elsején megkezdi működését Kaposváron. Széchenyi Aladár gróf főispán kormánybiztos mellé négy előkelő miniszteri főtisztviselőt rendelnek, .akik közül a legidősebb lesz a kormánybiztos helyettese. Ezenkívül a közélelmezési kormánybiztosságnak tekintélyes száma tisztviselői kara lesz, mely megfelelő ügyosztályokban fogja végezni a központosított köz- élelmezés munkáját. Lesz egy elnöki osztály, azonki - vül beszerzési elosztási és népruhá - zati ügyosztály. A közélelmezésiékor - mánybiztosság helyiségei ügyében még nem történt intézkedés. A közélelmezési kormánybiztosság közvetítő szerv lesz a miniszter és a törvényhatóságok között. A városoknak. és vármegyéknek minden előterjesztést ide kell intézni és innét irányitják az élelmiszerek elosztását, valamint a rekvirálásokat. A kormánybiztosok, akiknek hatásköre több vármegyére terjed ki, szoros kontaktusban lesznek aAmegyei közélelmezési bizottságokkal. A bízott - ság elnöke mindenütt a törvényhatóság első tisztviselője, Tolnamegyében tehát Foroter Zoltán alispán lesz. A bizottság tagjainak számát azért ^állapították meg csak nyolcban, mert. a közélelmezési miniszternek az volt az álláspontja, hogy egy aránylag kevés tagból álló és gyorsan összehívható szerv álljon rendelkezésre. A bizottságban egyfelől a kereskedelem, az ipar és a mező- gazdaság, másfelől a fogyasztók egyenlő számban lesznek képviselve, a fogyasztók sorában pedig helyet foglal az ipari munkásszervezetek i egy kiküldöttje is. A közélelmezési I bizottság tekintettel arra, hogy in— ! tézkedési joga nem lesz, felelőséggel nem is* tartozik, viszont azonban I minden Tolnamegyét érdeklő köz- élelmezési kérdébea a bizottság vé leményét nyilvánítja és esdtleg az elnök utján előterjesztést is tehet Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának. — Fiume—Varsó. Egy kissé messze j esik ugyan ez a két város egymástól, de azért mégis tartós viszonyba kerültek. Mert hát akadt Sopron- megyében egy éles eszü ember, aki rájött, hogy az általunk életre keltett Lengyelországnak szintén keresni Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos ősszeg mielőbbi beküldésére.
