Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-02-28 / 9. szám

XXVIII. (XVI.) évfolyam. 9. szám. Szekszárd, 1918. február 28. rOUIAVÁM ÉS A KÖZÉRDEK EMflzetAai ár: fiftsz ánc .................IC Urtu €V TC ...... I * Az orsz. POLITIKAI HETILAP. n. kir. selyemtenyésztésUfelügyelőség hivatalos lapja. **ém ám IC MMf Hirdetési árak: fcr»eré»i hirdetések: 35 petit song • kon, további sor 30 f. — NyÄ- -0 fmér. Megjelenik heftcnlrint egyszer: csütörtökön. Tetetve szám : FCczerkesztC : 18. — Fe*e*ät szerkeszt* : 2A — Ktadéhirstoi: '11. f Szerkesztősig : Sezerédj István-utca 5. nám. U« kildendők i l.pel érdekli ima küldemények. Kledöbiveni: •éri Balog Ádám-utca 42. ufc. U elííuetts! pénzek és bírd.Mut Um küldendők. Néptanítók, ka az elMzetéít egész érre előre k< dlk, S koros«. i szert Br. LEOPOLD KÖBNÉL. FeWfis wrltszK: BODNAR ISTVÁN. FCmunkaáán: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptnla]dooosok esztfik. Kőzutaink államosítása. Irta: dr. Katona Fülöp építészmérnök. Az automobilizmus fejlődése és kü­lönösen a tractor föllépése forduló­pontot képez az Útburkolatok építése terén. A sima útfelület követelménye nagy gazdasági jelentőségre tett szert. Azelőtt valamely útvonalon előbb a forgalom nőtt naggyá és az útburko­latot a forgalom növekedésének meg­felelően készítették. Az automobil­forgalom fejlesztésénél megfordítva kell eljárni. Kitűnő utakat kell épí­teni azért, hogy rajtuk automobil­forgalom fejlődhessék. Az a nehéz feladat, amely elé az automobil* mint nj közlekedési esz köz az útépítőt állította, még koránt sincs megoldva. Állami kormányza­tunk útépítési osztályára vár az a kezdeményező szerep, hogy az autó mobil igényeit is teljesen kielégítő uj közúti tipus mielőbb megvalósít- tassék, úgy hogy legalább a közúti probléma műsza.á része végre vala- hára megoldást találjon. Mert vannak a közúti kérdésnek nagy politikai és közgazdasági aka­dályai is. Ezek között a legfontosabb maga a közúti törvény, amely a hazai úthálózat modern és józan fej­lődésének évtizedek óta állandó ke­rékkötője. Ennek a kérdésnek az adja meg nagy aktualitását, hogy a kormány éppen most foglalkozik enngk a képtelen törvénynek a revíziójára/. Nem szükséges a régi törvény sok hibájával itt foglalkozni, hiszen tel­jesen elegendő kimutatni, hogy már azon alap, amelyen az egész törvény felépült, téves, rossz és közúti háló­zatunk fejlesztőének veszedelmes megakasztója. Értem ezalatt a köz­utak szabályozását állami, törvény- hatósági, vicinális és vasúti hozzá járó utakra. Ha a kifejlődőben lévő távolsági automobil luxus személyforgalmat egyelőre kikapcsoljuk, úgy ma már minden közút azt a célt szolgálja: a vicinális és vasúti hozzájáró for­galom lebonyolítását és alig képzel­hető államigazgatási szempontból na­gyobb igazságtalanság, mint az, hog/ a hires bécsi utat kitünően fentart- ják állami adókból, ellepben vala­mely határszéli kis falu egyetlen és járhatatlan vasúti és hozzájáró útját Isten kegyelmére bizzák. A törvény azonban ezt teszi, amikor a közutak építését a megyei vicinális vagy községi autonómiára bízza Az elmúlt 27 esztendő alatf nem akadt vicinális utbizottság, amely annyi pénzt össze tudott volna hozni, amennyi őt csak egynéhány kilo­métert kitevő uthálózaW építésére képessé tette volna. És ha elvétve mégis akadt, akkor is legtöbbször valamely nagybirtokos magánérdekeit fogjuk megtalálni, de korántsem a közét. A megyeinek nevezett közutak sem képeznek kivételt. A megyei útadó oly nyomorúságosán csekély, hogy még a rendes útfenntartásra sem elegendő és a kormány csak a leg­szükségesebb költségek fedezésére évről-évre milliókat fizetett ki állami segélyképen. Legfőbb ideje már valódi értékére leszállítani azt az elvet, hogy vala­mely vidék úthálózatát csak a köz­vetlenül érdekeltek tartoznak fenn­tartani, mert — mondjuk — mi jogon fizessen valahait a zempléni polgár egy bácskai község közutai- nak építéséhez. Magyarország úthálózatának oly kivánatos é^ annyira szükséges fej­lesztését csak a közutak teljes és tökéletes államosításától várom. Ha emellett a helyi autonómiának is megadjuk az őt megillető szót, annál jobb, hiszen utbizottságok alakítá­sával és az egyes útvonalak költség- vetésének a közigazgatási bizottságok részéről eszközölhető összeállítása ut­ján a helyi érdekek tetszés szerinti mértékben megóvhatók. Államkormányzati szempontból leg­fontosabb a pénzügyi kérdés. A.köz- uti politikának kétségtelenül leg­hálátlanabb oldala, hogy annak pénz­ügyi fedezetét maga az intézmény nem szolgáltatja közvetlenül, mint például a vasút vagy a posta. Az állam nemzetgazdasági érdekeit, sze­rintem legalább, éppenséggel nem érinti, ha a költségeket akár az egyenes állami adókból, akár pedig azoknak a közvetlenül érdekelteknek külön megadóztatásából fedeznék, akik a közút építése által külön előnyökhöz jutnak. A ma uralkodó adópolitika az utóbbi felfogás felé hajlik. De bármilyen is legyen az adózás módja, ez semmiképen sem szabad, hogy érintse a közutak államosítá­sának egyedül helyes egységes elveit. Az árvizsgáló bizottságok műkö­dését már régen várja a közönség, amennyiben maga a rendelet nem uj s különben is igen súlyos bajok orvoslására van hivatva. Működésé­ről a múlt évi 3678. számú miniszter^ elnöki rendelet intézkedik, ainely a „közszükségleti cikkek forgalomba- bozatalánái előforduló visszaélések meggátlásá“ ról szól. Ez a nagy­szabású programmot ígérő cim egy sok részletre kiterjedő rendeletet vezet be, amelynek fontosabb intéz­kedéseit itt ismertetjük. A megyei árvizsgálóbizottság hatásköre. A helyi árvizsgáló bizottság fel­adatai : olyan cikkeknél, melyeknek ára nincs maximálva, tájékoztató árt állapit meg, amelyet a forgalom­ban szintén figyelembe kell venni a kereskedőknek. Véleményt nyilvánít a maximális árakra vonatkoz« kér­désekben is és tájékoztatja a köz- igazgatási hatóságokat. -»Véleményt nyilvánít a kereskedéshez szükséges hatósági engedélyek ügyében s ál­landó összeköttetést tart fenn a más városok hasonló bizottságaival, vala­mint a központi árvizsgáló bizott­sággal, amely Budapesten működik és ellenőrzi, irányitja a vidéki bizott­ságokat. A bizojfságnak joga van a kereskedésekben, raktárakban szem­lét tartani. Követelheti az összes kezelési iratok felmutatását. Meg hívásának mindenki 'tartozik eleget tenni, a kérdésekre válaszolni és felvilágosításokat megadni. Aki ennek eleget nem tesz, vagy a bizottság megtévesztésére a valóságnak meg nem felelő tájékoztatást nyújt, kihá­gást követ el és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendő. A rendelet értelmében közszükség­leti cikk forgalombahozatalával hi- vatásszerüleg csak olyan egyének foglalkozhatnak s ilyen cikket for- galombahozatal céljából csak azok szerezhetnek be és árusíthatnak, aki­nek ezt a hatóság vagy a rendelet megengedi. Hatósági engedély kell minden közszükségleti cikk forg% lombahozatalához ; élelmiszerek, ta karmányozási, fűtési és világítás cikkek, festékek, olajok, keverő anyagok, szappan, mosópor, kötél verő áruk, minden-féle ruházati cik kék, cérna, mezőgazdasági vasanya gok, gépek és szerszámok, sőt e cikkek feldolgozásához szükséges anyagok és szállításhoz szükséges anyagok adás-vételéhez is. A közvetlen fogyasztók részére történő árusításnál azoubah nincs szüksége annak, akinek már e ren­delet előtt elnyert olyan ipariga­zolványa, vagy iparengedélye van, amely az említett közszükségleti cikkeknek közvetlen fogyasztó ré­szére való árusítására feljogosít. A viszontelárusitónak sincs szüksége engedélyre akkor, ha ilyen ipariga­zolványa vagy iparengedélye már 1914. augusztus 1 -je előtt volt, azóta is tényleg azzal foglalkozott. A hatósági engedélyt az ipar­hatóság adja meg s az "az ipariga* zolványt, illetőleg iparengedélyt pó­tolja. Az iparhatóság az engedélyt az iparűzéshez a megkívánt kellékek megléte esetén is megtagadhatja, ha megadása í kérelmező személyében, vagy a háborús gazdasági viszonyok­ba rejlő ok miatt közérdekből nem kivánatos. A hatósági engedélyt akként kell kiállítani, hogy vagy kizárólag az árusítás megengedésére, vagy kizá­rólag az árusítás közvetítésének meg­engedésére szóljon, az árusítására szó­ló engedélyben meg kell határozni, hogy csak a közvetlen fogyasztók részére történő árusításra, vagy egy­úttal a tovább elárusítók részére történő árusításra is jogot ad e ? j Az engedély területre időre és egyéb tekintetben is korlátozható. As ipar­hatóság külön - engedélye szükséges az üzletek átruházásához is. Az en­gedélyt valamint általában az ipar­űzési jogosultságot az iparhatóság visszavonhatja, ha a kereskedőt ár­drágításért, vagy hasonló cselek­ményért elítélték. Külön engedélyre nincs szükség a fel nem sorolt cik­kek forgalomba hozatalához, ha a törvény érteimében való iparűzési jogot különben bírja az illető. Nem kell engedély a mező és erdőgaz­daság, vagy ezzel kapcsolatos és az ipari állathizlalás körébe nem eső állattenyésztés, a kertészet és gyü­mölcstermelés, a baromfitenyésztés, méhészet, halászat és vadászat nyers termékének a termelő által forgalom­ba hozatalához (szóval a szokásos piaci cikkekhez). A rendelet megszegői kihágásért két hónapig terjedő . elzárással . és 2000 koronáig pénzbüntetéssel bűn tetendők. Hasonlókép kihágás a láncoiatos kereskedelem és *az is, ha valaki hiányosan, vagy hamisan számláz. Arra az árura, amelyre nézve a ki­hágást elkövették, elkobzásnak vau helye. — A kaposvári közélelmezési kor mánybiztosság. Hirt adtunk már róla hogy Somogy , Tolna-, Baranya és Fehérvármegyék közélelmezési kor­mánybiztosává Széchényi Aladár gróf főispánt nevezték ki. A köz- élelmezési kormánybiztosság már már­cius elsején megkezdi működését Ka­posváron. Széchenyi Aladár gróf fő­ispán kormánybiztos mellé négy elő­kelő miniszteri főtisztviselőt rendel­nek, .akik közül a legidősebb lesz a kormánybiztos helyettese. Ezenkívül a közélelmezési kormánybiztosságnak tekintélyes száma tisztviselői kara lesz, mely megfelelő ügyosztályokban fogja végezni a központosított köz- élelmezés munkáját. Lesz egy elnöki osztály, azonki - vül beszerzési elosztási és népruhá - zati ügyosztály. A közélelmezésiékor - mánybiztosság helyiségei ügyében még nem történt intézkedés. A köz­élelmezési kormánybiztosság közve­títő szerv lesz a miniszter és a tör­vényhatóságok között. A városok­nak. és vármegyéknek minden elő­terjesztést ide kell intézni és innét irányitják az élelmiszerek elosztását, valamint a rekvirálásokat. A kormánybiztosok, akiknek hatás­köre több vármegyére terjed ki, szo­ros kontaktusban lesznek aAmegyei közélelmezési bizottságokkal. A bízott - ság elnöke mindenütt a törvényhatóság első tisztviselője, Tolnamegyében tehát Foroter Zoltán alispán lesz. A bizottság tagjainak számát azért ^állapították meg csak nyolcban, mert. a közélelmezési miniszternek az volt az álláspontja, hogy egy aránylag kevés tagból álló és gyor­san összehívható szerv álljon rendel­kezésre. A bizottságban egyfelől a kereskedelem, az ipar és a mező- gazdaság, másfelől a fogyasztók egyenlő számban lesznek képviselve, a fogyasztók sorában pedig helyet foglal az ipari munkásszervezetek i egy kiküldöttje is. A közélelmezési I bizottság tekintettel arra, hogy in— ! tézkedési joga nem lesz, felelőséggel nem is* tartozik, viszont azonban I minden Tolnamegyét érdeklő köz- élelmezési kérdébea a bizottság vé leményét nyilvánítja és esdtleg az elnök utján előterjesztést is tehet Tolnavármegye törvényhatósági bi­zottságának. — Fiume—Varsó. Egy kissé messze j esik ugyan ez a két város egymás­tól, de azért mégis tartós viszonyba kerültek. Mert hát akadt Sopron- megyében egy éles eszü ember, aki rájött, hogy az általunk életre keltett Lengyelországnak szintén keresni Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos ősszeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom