Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)
1918-10-31 / 44. szám
XXVIII. (XVI.) évfolyam. 44. szám. Szekszárd, 1918. október 31. Előfizetési ár: Egész évre............24 korona Fél évre ...............12 » Negy ed évre .... 6 » Egyes szám ára . . . 48 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések : 35 petit sorig 10 K, további sor 50 f. — Nyilt- ;ér: petit soronként 50 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám Ide küldendők a lapot érdeklő Összes küldemények. Megjelenik hetenkint egyszer: csütörtökön. Telefon szám: Főszerkesztő: 18.— Felelős szerkesztő: 24. — Kiadóhivatal: 11. Kiadóhivatal: Béri Balogh Ádám-utca 42. szám Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 10 korona. Főszerkesztő; Dr.' LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTYÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Nehéz órák. — Ik. Visszafojtott lélekzettel várjuk a rohanó eseményeket és azok alakulását. Aggódva tekintünk a holnap elé és ebből a világrengető zűrzavarból türelmetlenül várjuk a békéi, hogy megnyugtassa a kedélyeket és helyreállítsa a felzaklatott lelkek megzavart egyensúlyát. Nem bűnhödhetik összeomlással az a nép, amely csak a maga igazának védelmére — végső kénytelenségből — ragadott fegyvert, nem azért, hogy másokat letiporjon és hogy elfoglalja a másét, hanem csupán azért, hogy a saját léiét biztosítsa. A háború legvéresebb tobzódása közben az ellenséggel szemben is mindenkor lovagias és emberszerető maradt a magyar. És most az a tragikus végzet érje utol, hogy ezer évnek munkája és küzdelme egyszerre romba dőljön ? Milyen elszomorító, fájdalmas látvány, hogy ellenségeink minő egységes, intakt erővel vonulnak fel ellenünk, hogy Prágában, Zágrábban varázsütésre minden ellentét elnémult és közös akarattal, imponáló együttérzéssel dolgoznak és minden percet kihasználva, megfeszített energiával a leggyorsabban valósítják meg kitűzött céljaikat. Es nálunk, az ország szivében : a szépséges Budapesten, szinte orgiákat ül a legvadabb pártoskodás és ezekben a sorsdöntő napokban, amikor a legkomolyabb veszélyek tornyosulnak fölöttünk, rút civódással és egyenetlenséggel töltik az időt, mivel nem tudják és nem akarják egymást megérteni a vezető emberek. Az ország törvényhozói : magyarok és hazafiak egymás ellen viaskodnak és a veszélyeztetett haza oltalmára nem képesek kezet fogni, összetartani. E pillanatban úgy érezzük, hogy a külső ellenség okozta sebeket majd csak elviseljük, majd Ssak begyógyitjuk — de elviselhetetlen és gyógyíthatatlan lesz az a rombolás, amelyet belső ellenségeink, saját honfitársaink végeznek. A belső rendet kell megoltalmazni minden eszközzel, minden erőfeszítéssel — ez ma a legelső és legszentebb feladat. Hogyan és mire építsük fel az önálló és független Magyarországot, ha az állami és társadalmi életnek talapzata: a belső remi meginog. Izgága elemek lelkiismeretlen bujtogatása ellen — akik csak a zavarosban halásznak — meg kell védeni a mi józan, tisztes, rendszerető magyar népünket és meg kell óvni, nehogy becsületes lelkét hamis jelszavakkal megmételyezzék. A népek nagy nemzetközi szövetségében a magyar nemzet csak akkor foglalhatja el méltó helyét, ha a mostani válságot csüggedés nélkül, férfias elszántsággal, áldozatkészséggel, megértő türelemmel lesz képes elviselni és ha a felforgató demagógiának útját állhatja a hazafias összetartás. Megyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 30 ikán tartotta őszi rendes közgyűlését gróf Apponyi Rezső főispán elnök lésével, aki a meglehetős gyéren látogatott közgyűlést — 30—40-en lehettek jelen — megnyitva felolvasta József királyi hercegnek a magyar nemzethez intézett s a lapokból ismert rnani- fesztnmát, mely átalános helyesléssel fogadtatott, majd pedig a következő megnyitóbeszédet mondotta: „Tekintetes törv. Bizottság! A független, önnálló, szabad Magyar- ország eszméje immár valósággá vált. Egyrészről az által, hogy úgy a kormány mint a magyar képviselőház a personálisunio alapjára helyezkedett, másrészt ezen imént fel olvasott szózat folytán, mely az önállóságnak nemcsak biztosítását, hanem életbelépését is ig-ri; és itt, tek. törv. hat. bizottság, álljnnk meg egy pillanatra, gondoljuk meg mit jelent számnukra a magyar önál’óság. Némelyeknek egész politikai múltját és hitvallását, sokak titkos kívánságát. Nincs labancz, nincs kuruez, nincs aulikns és rebellis, nem kell többé suttogva és visszafojtott önérzettel vallani ami szent egyetlen ideálunkat „Magyar- ország teljes függetlenségét és önállóságát“. Lelki szemeink előtt látom azokat az ezreket és ezreket, kik Rákóczy Ferenc óta Pro Patria et libertáte elvéreztek, látom azokat, kik hossza küzdelmes élet után elkeseredett és megtört szívvel szálltak sirba, az élettől letiporva, illúzióiktól megfosztva, hogy Magyarország függetlensége talán csak utópia vöt és utópia marad. Látom azt a százezer és százezer virágos ragyogó hőst, kik e világháború során éne kelve venultak ki a csataterekre ős vérükkel pecsételték meg a hitüket és meggyőződésüket, mert hisz mindnyájan csak a magyar szabadságért haltak meg . . . S amikor tilalom jött — ; — felsőbb katonai parancs, — hogy | magyar nemzeti zászlót nem szabad > a harctérre vinni, akkor derekuk körül csavarták azt a drága, azt a tépett rongyot s úgy mentek a halálba. Nem értem, hogy a harangok nem zugnak, nem értem, hogy a vakok szemében fény nem árad, nem értem, hogy Petőfi, Kossuth és a tizenhárom vértanú sirja meg nem nyílik, hőseink fel nem támadnak, nép nem ujjong az uj, független, a szabad Magyarország megszületésén. Azaz — értem . . . Magyarország függetlensége nem békés evolúció, hanem háborúnak utolsó és leg- barzusztób lowbolása közölt szüleit ti meg. Az érett gjümölcs ölünkbe hullott, de talán ép ezért, hogy már oly megérett volt; nemzetiségeink, szomszédjaink irigységét felkeltette a mi szabadságunk, a mi függetlenségünket ! A háború hosszú tartama, szövetségeseink kapitulációja, .. fokozódó ellenséges túlerő azt eredményezték, hogy Magyarországnak legsürgősebben meg kell kötni a békét és pedig o’yan feltételek alapján, a milyeneket az entente hatalmak meg szabnak- Bár milyen súlyos és végzetes is ez reánk nézve, annál erősebben, annál egységesebben, annál nyngottabban és fenségesebben kell viselkednünk. Tartson össze mindenki, aki magyar ! Ne a gyűlölet, hanem a szeretet legyen a vezér eszménk, ne hallgassunk izgága uszitókra, ne tűrjük egy némely budapesti lapnak lázi tó konkoly hintését, omoljanak le a politikai válaszfalak ! Első a nemzet, az ország, annak területi integritása. Csak azt a kormányt, csak azt a férfiút szabad támogatnunk — legyen az bárki — aki Magyar- országra a legjobb, legelőnyösebb békét tudja hozni. Ez a leglényegesebb, legfontosabb, legégetőbb kérdés ma. E mögött minden másnak háttélbe kell szorulnia. Nekünk I egységeseknek, erőinek kell kifelé mutatkoznunk, befelé pedig mindent elkövetnünk, hogy a társadalmi ren det fennt tarthassuk. Ez nem csak az ellenséggel szemben erősít meg, hanem Magyarország fennmaradását is egyedül képes biztosítani. Egy bejelentéssel tartozom a tek. törv. hat. bizottságnak. A belügyminiszter úrhoz én benyújtottam lemondásomat. Tettem ezt azért, hogy útját ne álljam annak a férfinak, ki a mai időkben és helyzetben talán jobban tudná irányítani szülő ▼ármegyára kormányát, másrészt, hogy szabadkezet nyerjek minden irányban. Olyan időben mikor egyesek Magyarország megcsonkításáról, nemzetiségeink elszakadásáról tárgyalnak. Ilyen próbaigazgatásnak, ilyen politikának ugyanis nem lehetnék letéteményese, hanem ellenkezőleg legradikálisabb ellenzője. Súlyos veszteség érte a törvh. és a vármegye tisztikarát Kiss Ernő tiszti főügyész elhalálozásával, ki mint e vármegye jogtanácsosa egész működése alatt valóban önzetlen, odaadó, mindenki nagyrabecsülését és tiszteletét kiérdemlő munkásságot fojtott ki A tiszti ügyészi hivatás nehéz, de magasztos feladatokat ró annak viselőjére. A törvény, mint > hivatott jogászt, oda állítja a törvények s szabályrendeletek őréül, fontos fegyelmi jogkört biztosit részére 8 előírja minden nagyobb jogkérdésben való meghallgatását. Kiss Ernő t. főügyész e feladatnak egész emberi erővel s egyéni kiváló kvalitásainak teljes odaadásával felelt meg. Működésében a közcél volt irányitója, szellemét és meggyőződését az igazság ereje hevítette és hatotta át felfogásában modern jogászi gondolkodás, mely nem a törvény szavaiban és betűjében keresi a kielégítő megoldást, hanem ismeri és átérzi az életnek a közigazgatásban rohanva száguldó folyamatát. Munkája értékét kiemelkedő képességei tették maradandóvá és becsessé. Erős jogászi ész, boncoló elmééi, nagy törvény tudás és óletis meret. széles látókör jellemezték. Modern jogász a régi táblabiró puritánságával s melegen dobogó szivével. A tudás és szív, objektivitás és lángoló houszeretet élt benne. Meleg szive még alig htilt ki, de friss ami kegyeletünk és elismerésünk vele- szemben. (Általános éljenzés és taps.) A nagy tetszésben részesült tartalmas és lendületes megnyitóbeszéd után, mely a tárgyalás folyamán Forster Zoltán alispán indítványára szószerint jegyzőkönyvbe foglaltatni határoziatott, megszavaztattak a költségvetés és nyugdijalapi pótadók. Az alispán időszaki jelentése tudomásul vétetett és annak ..apósán egyhangú lag elfogadtatott az Éri Márton dr. főjegyző által előterjesztett következő javaslat : „Tekintettel arra, hogy az Osztrák örökös tartományokban végbe ment uj államjogi alakulások folytán az 1876. XII. te. érteimében a monarchia két állama között eddig fennállott dualismus teljesen megszűnt, törvényhatósági bizottságunk az országgyűlés képviselőházát, a következők megtételére kéri fel: Késedelem nélkül hozaudó törvényben mondaBsék ki Magyarország teljes önállósága és pedig külün külügyi képviselettel, önálló hadsereg gél és gazdasági függetlenséggel, vagy s a független állam összes ismereteivel. Ennek megtörténte után az ország integritásának miuden alkalmas eszköz igénybevételével történendő megóvása és biztosítása mellett azonnal oly irányú intézkedés tétessék, mely nemzetünknek biztosítja a tisztességes és meg íem alázó békét A belső nyugalom, főleg pedig komolyan veszélyeztetett határaink haza rendelése érdekében a legsürgősebb intézkedés tétessék. Tegyen az országgyűlés képvise- lőháza egyértelműig komoly kijelen té8t,hogy nomzatiségeinkkel továbbra is egymást megértő testvéri szere- tetben kívánunk élni, és hogy kulturális és gazdasági fejlődésük tekintetében kifejezett kiváoságaik a msgyar nemzeti állam élvének érvényben tartása mellett legmesszebb menőleg törvényileg és pedig késedelem nélkül biztosíttatni fognak ; továbbá ugyancsak egyértelműig jelentse ki a képviselőház, hogy az Osztrák örökös tartományok helyén Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos ősszeg mielőbbi beküldésére.
