Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-10-31 / 44. szám

XXVIII. (XVI.) évfolyam. 44. szám. Szekszárd, 1918. október 31. Előfizetési ár: Egész évre............24 korona Fél évre ...............12 » Negy ed évre .... 6 » Egyes szám ára . . . 48 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések : 35 petit sorig 10 K, további sor 50 f. — Nyilt- ;ér: petit soronként 50 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám Ide küldendők a lapot érdeklő Összes küldemények. Megjelenik hetenkint egyszer: csütörtökön. Telefon szám: Főszerkesztő: 18.— Felelős szerkesztő: 24. — Kiadóhivatal: 11. Kiadóhivatal: Béri Balogh Ádám-utca 42. szám Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 10 korona. Főszerkesztő; Dr.' LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTYÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Nehéz órák. — Ik. Visszafojtott lélekzettel várjuk a rohanó eseményeket és azok alakulását. Aggódva tekintünk a holnap elé és ebből a világrengető zűr­zavarból türelmetlenül várjuk a békéi, hogy megnyugtassa a ke­délyeket és helyreállítsa a fel­zaklatott lelkek megzavart egyen­súlyát. Nem bűnhödhetik összeom­lással az a nép, amely csak a maga igazának védelmére — végső kénytelenségből — raga­dott fegyvert, nem azért, hogy másokat letiporjon és hogy el­foglalja a másét, hanem csupán azért, hogy a saját léiét bizto­sítsa. A háború legvéresebb tob­zódása közben az ellenséggel szemben is mindenkor lovagias és emberszerető maradt a ma­gyar. És most az a tragikus végzet érje utol, hogy ezer év­nek munkája és küzdelme egy­szerre romba dőljön ? Milyen elszomorító, fájdalmas látvány, hogy ellenségeink minő egységes, intakt erővel vonulnak fel ellenünk, hogy Prágában, Zágrábban varázsütésre minden ellentét elnémult és közös aka­rattal, imponáló együttérzéssel dolgoznak és minden percet ki­használva, megfeszített energiá­val a leggyorsabban valósítják meg kitűzött céljaikat. Es nálunk, az ország szivé­ben : a szépséges Budapesten, szinte orgiákat ül a legvadabb pártoskodás és ezekben a sors­döntő napokban, amikor a leg­komolyabb veszélyek tornyosul­nak fölöttünk, rút civódással és egyenetlenséggel töltik az időt, mivel nem tudják és nem akar­ják egymást megérteni a vezető emberek. Az ország törvény­hozói : magyarok és hazafiak egymás ellen viaskodnak és a veszélyeztetett haza oltalmára nem képesek kezet fogni, össze­tartani. E pillanatban úgy érezzük, hogy a külső ellenség okozta se­beket majd csak elviseljük, majd Ssak begyógyitjuk — de elvisel­hetetlen és gyógyíthatatlan lesz az a rombolás, amelyet belső ellenségeink, saját honfitársaink végeznek. A belső rendet kell megoltal­mazni minden eszközzel, minden erőfeszítéssel — ez ma a leg­első és legszentebb feladat. Hogyan és mire építsük fel az önálló és független Magyaror­szágot, ha az állami és társadalmi életnek talapzata: a belső remi meginog. Izgága elemek lelkiismeretlen bujtogatása ellen — akik csak a zavarosban halásznak — meg kell védeni a mi józan, tisztes, rendszerető magyar népünket és meg kell óvni, nehogy becsületes lelkét hamis jelszavakkal meg­mételyezzék. A népek nagy nemzetközi szövetségében a magyar nemzet csak akkor foglalhatja el méltó helyét, ha a mostani válságot csüggedés nélkül, férfias elszánt­sággal, áldozatkészséggel, meg­értő türelemmel lesz képes el­viselni és ha a felforgató dema­gógiának útját állhatja a haza­fias összetartás. Megyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bi­zottsága f. hó 30 ikán tartotta őszi rendes közgyűlését gróf Apponyi Rezső főispán elnök lésével, aki a meglehetős gyéren látogatott közgyű­lést — 30—40-en lehettek jelen — megnyitva felolvasta József királyi hercegnek a magyar nemzethez inté­zett s a lapokból ismert rnani- fesztnmát, mely átalános helyesléssel fogadtatott, majd pedig a következő megnyitóbeszédet mondotta: „Tekintetes törv. Bizottság! A független, önnálló, szabad Magyar- ország eszméje immár valósággá vált. Egyrészről az által, hogy úgy a kormány mint a magyar képvise­lőház a personálisunio alapjára he­lyezkedett, másrészt ezen imént fel olvasott szózat folytán, mely az ön­állóságnak nemcsak biztosítását, ha­nem életbelépését is ig-ri; és itt, tek. törv. hat. bizottság, álljnnk meg egy pillanatra, gondoljuk meg mit jelent számnukra a magyar önál’óság. Némelyeknek egész po­litikai múltját és hitvallását, sokak titkos kívánságát. Nincs labancz, nincs kuruez, nincs aulikns és re­bellis, nem kell többé suttogva és visszafojtott önérzettel vallani ami szent egyetlen ideálunkat „Magyar- ország teljes függetlenségét és önál­lóságát“. Lelki szemeink előtt látom azokat az ezreket és ezreket, kik Rákóczy Ferenc óta Pro Patria et libertáte elvéreztek, látom azokat, kik hossza küzdelmes élet után el­keseredett és megtört szívvel szálltak sirba, az élettől letiporva, illúzióiktól megfosztva, hogy Magyarország füg­getlensége talán csak utópia vöt és utópia marad. Látom azt a százezer és százezer virágos ragyogó hőst, kik e világháború során éne kelve venultak ki a csataterekre ős vérükkel pecsételték meg a hi­tüket és meggyőződésüket, mert hisz mindnyájan csak a magyar sza­badságért haltak meg . . . S amikor tilalom jött — ; — felsőbb katonai parancs, — hogy | magyar nemzeti zászlót nem szabad > a harctérre vinni, akkor derekuk körül csavarták azt a drága, azt a tépett rongyot s úgy mentek a ha­lálba. Nem értem, hogy a harangok nem zugnak, nem értem, hogy a vakok szemében fény nem árad, nem értem, hogy Petőfi, Kossuth és a tizenhárom vértanú sirja meg nem nyílik, hőseink fel nem támadnak, nép nem ujjong az uj, független, a szabad Magyarország megszü­letésén. Azaz — értem . . . Magyarország függetlensége nem békés evolúció, hanem háborúnak utolsó és leg- barzusztób lowbolása közölt szü­leit ti meg. Az érett gjümölcs ölünk­be hullott, de talán ép ezért, hogy már oly megérett volt; nemzetisé­geink, szomszédjaink irigységét fel­keltette a mi szabadságunk, a mi füg­getlenségünket ! A háború hosszú tartama, szö­vetségeseink kapitulációja, .. foko­zódó ellenséges túlerő azt eredmé­nyezték, hogy Magyarországnak leg­sürgősebben meg kell kötni a békét és pedig o’yan feltételek alapján, a milyeneket az entente hatalmak meg szabnak- Bár milyen súlyos és vég­zetes is ez reánk nézve, annál erő­sebben, annál egységesebben, annál nyngottabban és fenségesebben kell viselkednünk. Tartson össze mindenki, aki ma­gyar ! Ne a gyűlölet, hanem a sze­retet legyen a vezér eszménk, ne hallgassunk izgága uszitókra, ne tűr­jük egy némely budapesti lapnak lázi tó konkoly hintését, omoljanak le a politikai válaszfalak ! Első a nemzet, az ország, annak területi integritása. Csak azt a kormányt, csak azt a férfiút szabad támogatnunk — legyen az bárki — aki Magyar- országra a legjobb, legelőnyösebb békét tudja hozni. Ez a leglénye­gesebb, legfontosabb, legégetőbb kérdés ma. E mögött minden más­nak háttélbe kell szorulnia. Nekünk I egységeseknek, erőinek kell kifelé mutatkoznunk, befelé pedig mindent elkövetnünk, hogy a társadalmi ren det fennt tarthassuk. Ez nem csak az ellenséggel szemben erősít meg, hanem Magyarország fennmaradását is egyedül képes biztosítani. Egy bejelentéssel tartozom a tek. törv. hat. bizottságnak. A belügy­miniszter úrhoz én benyújtottam lemondásomat. Tettem ezt azért, hogy útját ne álljam annak a férfi­nak, ki a mai időkben és helyzetben talán jobban tudná irányítani szülő ▼ármegyára kormányát, másrészt, hogy szabadkezet nyerjek minden irányban. Olyan időben mikor egye­sek Magyarország megcsonkításáról, nemzetiségeink elszakadásáról tár­gyalnak. Ilyen próbaigazgatásnak, ilyen politikának ugyanis nem le­hetnék letéteményese, hanem ellen­kezőleg legradikálisabb ellenzője. Súlyos veszteség érte a törvh. és a vármegye tisztikarát Kiss Ernő tiszti főügyész elhalálozásával, ki mint e vármegye jogtanácsosa egész működése alatt valóban önzetlen, odaadó, mindenki nagyrabecsülését és tiszteletét kiérdemlő munkásságot fojtott ki A tiszti ügyészi hivatás nehéz, de magasztos feladatokat ró annak viselőjére. A törvény, mint > hivatott jogászt, oda állítja a törvé­nyek s szabályrendeletek őréül, fon­tos fegyelmi jogkört biztosit részére 8 előírja minden nagyobb jogkérdés­ben való meghallgatását. Kiss Ernő t. főügyész e feladat­nak egész emberi erővel s egyéni kiváló kvalitásainak teljes odaadásá­val felelt meg. Működésében a köz­cél volt irányitója, szellemét és meg­győződését az igazság ereje hevítette és hatotta át felfogásában modern jogászi gondolkodás, mely nem a törvény szavaiban és betűjében ke­resi a kielégítő megoldást, hanem ismeri és átérzi az életnek a közigaz­gatásban rohanva száguldó folya­matát. Munkája értékét kiemelkedő ké­pességei tették maradandóvá és be­csessé. Erős jogászi ész, boncoló el­mééi, nagy törvény tudás és óletis meret. széles látókör jellemezték. Modern jogász a régi táblabiró puri­tánságával s melegen dobogó szivével. A tudás és szív, objektivitás és lángoló houszeretet élt benne. Meleg szive még alig htilt ki, de friss ami kegyeletünk és elismerésünk vele- szemben. (Általános éljenzés és taps.) A nagy tetszésben részesült tartal­mas és lendületes megnyitóbeszéd után, mely a tárgyalás folyamán Forster Zoltán alispán indítványára szószerint jegyzőkönyvbe foglaltatni határoziatott, megszavaztattak a költ­ségvetés és nyugdijalapi pótadók. Az alispán időszaki jelentése tudomásul vétetett és annak ..apósán egyhangú lag elfogadtatott az Éri Márton dr. főjegyző által előterjesztett következő javaslat : „Tekintettel arra, hogy az Oszt­rák örökös tartományokban végbe ment uj államjogi alakulások folytán az 1876. XII. te. érteimében a mo­narchia két állama között eddig fenn­állott dualismus teljesen megszűnt, törvényhatósági bizottságunk az or­szággyűlés képviselőházát, a követ­kezők megtételére kéri fel: Késedelem nélkül hozaudó tör­vényben mondaBsék ki Magyarország teljes önállósága és pedig külün kül­ügyi képviselettel, önálló hadsereg gél és gazdasági függetlenséggel, vagy s a független állam összes is­mereteivel. Ennek megtörténte után az ország integritásának miuden alkalmas esz­köz igénybevételével történendő meg­óvása és biztosítása mellett azonnal oly irányú intézkedés tétessék, mely nemzetünknek biztosítja a tisztessé­ges és meg íem alázó békét A belső nyugalom, főleg pedig komolyan veszélyeztetett határaink haza rendelése érdekében a legsür­gősebb intézkedés tétessék. Tegyen az országgyűlés képvise- lőháza egyértelműig komoly kijelen té8t,hogy nomzatiségeinkkel továbbra is egymást megértő testvéri szere- tetben kívánunk élni, és hogy kul­turális és gazdasági fejlődésük te­kintetében kifejezett kiváoságaik a msgyar nemzeti állam élvének ér­vényben tartása mellett legmesszebb menőleg törvényileg és pedig kése­delem nélkül biztosíttatni fognak ; továbbá ugyancsak egyértelműig jelentse ki a képviselőház, hogy az Osztrák örökös tartományok helyén Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos ősszeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom