Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)
1918-10-31 / 44. szám
2. TOLNAVABIEGYE és a KOZEBDEK 1918. október 31. létrejött vagy létrejövő nemzeti álla mokkái, valamint többi szomszédja inkkal is a lehető legjobb baráti viszonyt kívánjak fenntartani és velük ben só gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot létesíteni. Végül Törvényhatósági bizottságunk amidőn ezen nagy jelentőségű történelmi időben törhetetlen hűségéről és ragaszkodásáról a koronás királyt és családját biztosítja, mély szomorúsággal látja, hogy ezen sors döntő órákban a nemzet képviseletében nincs meg oz az egyértelműség, mely egyedüli biztosíték volna, hogy az ország nehéz helyzetéből a lehető legkisebb károso- sodással kerü'hessen ki, éppen azért ^örvényhatóságunk közönsége haza- as érzésének egész :i. elegével és edes hazánk megrendítő sorsára való tekintettel, teljes tisztelettel kéri az országgyűlés képviselőházát, illetve annak minden pártját, hogy amikor országunkat minden irányból megsemmisülés veszélye /enye- geli, tudjanak a nemzet érdekében nagyok lenni, a széthúzásnak, a meg nem értésnek lidérce szálljon el a telkekről, hogy egymást megértve és minden egyéni sérelmet félretéve, törekedjenek hazánkat, nemzetünket a végpnsztulástól megmenteni, mert csak igy háríthatjuk el a késő unokáknak nagy és komoly időkben a haza érdekében lelkileg felemelkedni nem tudott mai nemzedékre méltán szórandó átkát.“ Egyúttal a közgyűlés elhatározta, hogy gróf Apponyi Géza v. b. t. tanácsoshoz leánya: Rubidó Zichy báróné elhunyta alkalmából részvétirat intéz- tessék. IQ. Leopold Lajos rajzolva az ország közügyeinek zavaros állapotát, szükségesnek tartja, hogy a sajtó járuljon hozzá a felzaklatott kedélyek lecsillapításához és megnyugtatásához. Erre vonatkozólag a következő indítványt adja be ; „Tolnavármegye Törvényhatósága tisztelettel hozza a Budapesti Újságírók Egyesületének, mint a fővárosi sajtó Központi Szervezetének tudomására, következő határozatát: 1. ) Tolnevármegye törvényhatósága ünnepiesen kifejezi azon meggyőződését, hogy közéletünk demokratikus fejlődésének, a szabad nemzeti és emberi életnek egyik legfontosabb biztosítéka a szabad sajtó. 2. Ugyanakkor a vármegye közönsége azon hazafias kérelmet intézi a magyar írókhoz, hogy e su^os időben, midőn a levegő kétségektől terhes, kövessenek el mindent a kö zönség megnyugtatására, melynek idegzetét a hadihelyzet különösen a perifériákon, már a végsőkig felzak latta. Tolnavármegye közönsége tisztelettel kéri a magyar Írókat, a közvélemény és néphangulat gazdáit, hogy ideális lelkesedésükben ne fe ledkezzenek meg az akaratlan visszhangról, sem, amelyet netán felkeltenének s ne mulasszák el, hogy a másutt előforduló fegyelmetlenségek és erőszakosságok kommentálásában figyelmeztessék bölcs magyar né pünket, hogy mig egyfelől a rend legbiztosabb záloga a szabadság, más felöl az erőszak és felfordulás minden időben csak a zsarnoki önkény előfutárja volt.11 Hivatkozik ezek után arra az incidensre, amikor a legutóbbi napokban Budapesten egy utcai tüntetés alkalmából a 'üntetők bevonattak a nyugati pályaudvaron egy német katonai zászlót; ezt az eljárást hely teleniti, mint a helyzet tökéletes félreismerésén alapuló gondolkozást meg- bélyegzi és a következő indítványt teszi: „Tolnavármegye törvényhatósága a tragikus történelmi fordulatban, midőn külpolitikailag hazánk az eddigi szövetségi viszonyokból kiválni látszik, hogy majdan eddigi szövetségeseinkkel a népek egyetemes testvéri kötelékeiben foghasson újból kezet, felszólít minden magyar em bért, tartózkodjék minden oly ki- ejezéstől és ténykedéstől, mely a német nép érzéseit megbánthatná és a közlünk levő évezredei viszonyt megmérgezné. Tolnavármegye Törvényhatósági Bizottsága, mely a német népet századok óta vármegyéje határain belül is ismerni és nagyrabecsülni megtanulta, felszóiit minden magyar embert, hogy a de mokratikus újjászületéséért küzködő Németországra tisztelettel gondoljon. A pánszláv és dákoromán gyűlöletből talán kiszabaduló magyar nemzet cserébe nem óhajt német gyűlöletet, hanem kivánja a népek testvériségét, az egységes emberi törekvéseket s tiltakozik az ellen, hogy békés szándékait, emberséges indulatát most a német nép ellen elkövetett demagóg tapintatlanságokkal forgassák fel.u Kovács-Sebestény Endre a megye közönsége nevében méltatja az elhunyt Kiss Ernő dr. tiszti főügyész érdemeit és közéleti munkásságát, indítványozva, hogy Kiss Ernő dr. mélyen sújtott özvegyéhez részvétirat intéztessék, mi egyhangúlag elfogad tatott. Majd reflektálva a főispán bejelentésére, hogy a Wekerle-korinány lemondása következtében ő is beadta lemondását, azon reménységének adott kifejezést, hogy Isten segítségével mégis úgy fognak alakulni a mai nehéz idők, hogy főispánunk megtarthatja az állását. (Általános helyeslés.) Leopold Kornél dr. előrebocsátja, hogy a politikai vitákban nem szokott részt venni, mert véleménye szerint a politikai és országos kérdésekben való feliratoknak és viták nak a megye termében a népképviseleti rendszer óta nincs sok politikai súlya vagy gyakorlati jelentősége és sokkal helyesebb a vár- megye közigazgatási, gazdasági és kulturális ügyeinek intenzivebb tárgyalása. Es ha ezen mindenkor vallott álláspontja dacára ezúttal felszólal, ezt azért teszi, mert ifj. Leopold Lajos bizottsági tag második in ditványához nem járulhat hozzá. A magyar nemzet ugyan sohasem fogja azt elfelejteni, hogy a legválságosabb időkben a németek hatalmas támogatásának mennyit köszönhetett, mégiB a mostani rendkívül kritikus és kiélezett helyzetben minder tüntetés- számba menő s a legtisztabbintenciók- ból fakadó nyilatkozatot is, — amely esetleg félremagyarázgatásokra szolgálhat okul — időszerűtlennek és helytelennek tart. Leopold Lajos válaszában kijelenti, hogy Tirpitz, Ludendorf stb. uralma helyett ma Németországban is a demokratikus átalakulás van folyamatban és habár ő a nemzeti tanács hoz csatlakozott, miután becsületbeli kérdésekben opportunitást nem ismer és mivel az uj alakulásban is a Németországgal való jó viszonyunk érdekünkben álland, ragaszkodik indítványához, mire a közgyűlés első indítványát egyhangúlag, a másodikat nagy többséggel elfogadta. Ezután a tárgysorozat pontjai gyors egymásutánban letárgyaltattak, minden vita nélkül. Az egyes bizottságokra nézve a választást két bízott ság előtt ejtették mag, az egyi nek Sztankovánszky János, a másiknak Kovács Sebestéiig Endre volt az elnöke. A főbb pontokról más helyen közlünk tudósítást. A hitelesítő közgyűlést november 2-ra tűzte ki a főispán. — Jegyzőkönyvhitelesitők : Kurz Vilmos és Török Pál. | Dr. Kiss Ernő f | Széles körökben kelt igaz részvétet Kiss Ernő dr. vármegyei tiszti fő ügyésznek f. hó 28-án bekövetkezett elhunyta. Egyenes lelkű, tiszta jellemű férfiú volt, alapos készültséggel, kit mindenki tisztelt és becsült. Szerény sorsból küzdötte fel magát, a maga erejével, a maga munkájával, szép tehetségével. A vármegyei ügyvédi karnak egyik dísze volt; jeles jogász, jó szónok, lényében előzékeny, kész séges, amellett önérzetes, aki a maga erős meggyőződéséhez nem dacból, de tudatosan szilárdan ragaszkodott. Ügyvédi irodáját ezelőtt 30 évvel Tamásiban nyitott» meg és ügyfelei nek köre pár év alatt annyira megnőtt,- hogy csakhamar a vármegye legkeresettebb ügyvédeinek sorába tartozott. Nagyarányú ügyvédi tevékenysége mellett a közéletben is csakhamar vezető szerepet vitt. Úgy egyházi, mint politikai és társadalmi téren tekintélyes poziciót töltött be, minden állást és munkakört, melyet vállalt, lelkiismeretesen, példás gon dossággal töltött be. A tolnai ref egyházmegyének éveken át tanács* bírája volt, majd pedig a külső- somogyi ref. egyházmegyének lett gondnoka, a magyarországi ref. egyetemes zsinat képviselője, mióta pedig Szekszárdra költözött, az illeni ref. egyháznak főgondnoka volt, lelkes hithűséggel képviselvén felekezetének ügyeit és érdekeit. Politikailag minden időben a 67-es alapnak volt erős hive és a tamási, illetve pincehelyi kerületben a sza- badelviipárlnak hosszú időn át elnöke, kit azonban pártkülönbség nélkül az egész járás közönsége n 'gy rabé csilit. Egy Ízben országgyűlési képviselőjelölt is volt, de in kább csak pártkötelességből és politikai barátai kérésére fogadta el a jelöltséget. Alig kilenc éve, hogy Tolth Ödön elhunytéval Tolna vár- rnegye törvényhatósági bizottságának osztatlan bizalmából a vármegye liszti ügyészévé választották, amely állását ugyancsak kitünően töltötte be Kartársai bizalmából a szekszárdi ügyvédszövetségnek is elnöke volt; a Szekszárdi Népbanknak alelnöke, a Mezőgazdasági Kereskedelmi r.-t.- nalc pedig jogitanácsosa volt. Kiss Ernő már hosszabb idő óta betegeskedett. Az utóbbi években súlyos családi csapások is érték, két felnőtt, viruló leányának korai elhunytéval. A sorscsapásokat, valamint egészségi állapotának szembeötlő hanyatlását példás türelemmel viselte. Az idei nyáron liuziásfiirdő- ben keresett enyhülést, de ő rosszul érezvén magát, rövid ideig maradt itt s Balatonvilágosra ment, ahol villája van. Innét augusztus vege felé tért haza, de megrendült egészségi álla potában nem mutatkozott javulás. Hivatalába is csak ritkán járhatott be az utóbbi időben; azonban csökkent munkabírással is dolgozott még. Elgyengült szervezete, amelyet vesekór pusztított, nem tudott ellentállani és a spanyoljárvány, amely szombaton reggel magas lázzal ágyba döntötte, két nap alatt kioltotta nemes életét. Az érdemes és értékes férfiú ravatalát a közrészvét veszi körül Elhunytéról családja a következő jelentést adta ki : „özv. dr. Kiss Er- nőnó szül. Kelemen Brigitta, úgy a maga, valamint gyermekei és kiterjedt rokonsága nevében mélységes fájdalommal tudatja, hogy szeretett férje, a gyöngédszivü hitves, a jó édesapa és szerető rokon dr. Kiss Ernő, Tolnavármegye tiszti főügyésze, a magyarországi ref. egyetemes zsinat képviselője, a külsősomogyi ref. egyházmegye gondnoka, a tolnai ref. egyházmegye tanácsbirája, a szekszárdi ref. egyház főgondnoka, a szekszárdi ügy védszövetség elnöke, a Szekszárdi Népbank alelnöke, hosszú, de példás türelemmel viselt betegség után, életének 55-ik, boldog házasságának 30 ik évében, a folyó hó 28-án csendesen elaludt. A megboldogult földi maradványait a református egyház szertartása szerint f. hó 30-án, délután 3 érakor fogjuk az újvárosi uj temetőben nyugalomra helyezni. Szekszárdon, 1918 október hó 28. „Akik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok, fénylenek örökkön örökké.“ (Dán. 12, 3.) özv. dr. Kiss Ernőné szül. szerepi Kelemen Brigitta felesége ; Kiss Ernő, Kiss István, Kiss Magduska gyermekei ; özv. szerepi Kelemen Lászlóné szül. 'fill Erzsébet, anyósa; özv gödörházi Gödör Lijosné szül. Hoffmann Mária, nagynénje; özv. szerepi Kelemen Gyuláné sz. .szillsárkáuyi Kucor Julia sógornője és családja, gödörházi Gödör Lajos és családja, özv. edregi Gaál Bélán'é szül. Güdörszily Mariska és családja, unokatestvérei.“ A szekszárdi ref. egyház presbitériuma a Következő jelentést adta ki: „A legőszintéhb gyásszal, de Isten akaratán megnyugvó lélekkel jelentjük, hogy szeretett főgoudnokunk: dr. Kiss Ernő ur, hosszú, példás türelemmel hordozott szenvedés után, életének 55 ik évében, a f. hó 28 án csendesen elpihent Kedves halottunk földi maradványait a folyó hó 30 án, délután 3 órakor fogjuk a ref. egyház szertartása szerint nyugalomra helyezni. A megboldogultban református anyaszentegyházunk hű fiát, tanácskozásunknak bölcs vezetőjét, mindnyájunknak atyai jó barátját vesztettük. Emlékét fájó kegyelettel fogjuk megőrizni Szekszárdon, 1918 október 28 án. A szekszárdi ref. egyház presbyleriuma A Szekszárdi Népb m alelnökéről külön gyászjelentést adott ki: ,,A Szekszárdi Népbank, mint önsegélyezési Szövetkezet igazgató tanácsa, igazgatósága, felügyelő bizottsága és tisztikara mély megilletődéssel je- lenti dr. Kiss Ernő urnák Tolnavármegye tiszti főügyészének, a Szövetkezet nagyérdemű aíelnökének, 1918. évi október hó 28 án történt elhunytét. Szövetkezetünknek nagy- rabecsült mui.kássa volt, aki nemesen érző szivével és leikével, kiváló elméjével, megdönthetetlen igazság- szeretctével és kötelességtudásával állt mindenkor szolgálatára intézetünk keretei között is a gyengék és segítségre szorultak védelmére. Az isteni gondviselés rövidre szabta itt e földön szivének dobogását, hosszas szenvedés összetörte testét, adja meg a Mindenható nemes lelkének örök boldogságát a túlvilágon és fáradt testének a csendes pihenést. Mélységes bánattal kisérjük utolsó útjára ás emlékét a nagyrabecsülés érzésével őrizzük.“ A Mezőgazdasági Kereskedelmi Ii, t. is külön jelentésben számol be a társaságot ért veszteségéről : „A Mezőgazgasági Kereskedelmi Rész vénytársaság igazgatósága és felügyelő bizottsága mélységes bánattal tudatja dr. Kiss Ernő urnák, Tol- vármegye tiszti főügyészének, az intézet jogtanácsosának, 1918. évi október hó 28-án történt elhuny tát. Intézetünk alapításában jelentős tevékenységet fejtett ki, bölcs és megfontolt tanácsaival kiváló támogatásban részesített intézetünk megerősítésében kifejtett munkánkban. Korai halálával megyénk és városunk közéletét ért súlyos veszteség mélyen érint bennünket, akik uagyrabecsü- léssol vettük életében körül személyét és nz őszinte bánat érzésével koporsóját. A Mindenható kegyelme adjon nemes dobogó szivének, sok szenvedésben összetört testének csendes pihenézt. Emlékét hálás kegyelettel őrizzük !“ * * * Szerdán délután 3 órakor volt a temetése, amelyen igen nagy részvét nyilvánult meg. A gyászszertartást Gödé Lajos ref. lelkész végezte, aki magasan szárnyaló és mélyen megható beszédben méltatta az elhunytnak érdemeit és kiváló egyéni tulajdonságait. A temetésen részt vettek megyei tisztikar tagjai a fő- és alispánnal az élükön, a kir. törvényszék tagjai Pesthy Pál elnök vezetésével, a ref. presbyterium teljes számban, az ügyvédi kar, a Népbank, Mező- gazdasági—Kereskedelmi r. t. igazgatósága és felügyelőbizottsága testületileg, Szentkirályi Mihály dr. polgármester, stb. stb. Éljen a béke, a belső rend és a nyugalom!
