Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)
1918-02-07 / 6. szám
2. T0LHA7ÁBIE6YE és a KÖZÉRDEK 1918. február 7. lanosttása, főleg a világháborúban hozott áldozatok és szerzett tapasztalatok után, elkerülhetetlen és mi sem maradhatunk Europa többi államai mögött, mi sem nézhetjük ölbe tett kezekkel a társadalmi osztályoknak küzdelmeit és nagy erőfeszi- • téseit, hisz nálunk is uj társadalmi osztályok létesültek és a közteherviselés mellett a jogok általánosítása, a magyar nemzeti szuverenitásnak megóvása mellett, elkerülhetetlen. — Tisza István sem zárkózik el a választójognak nagymérvű kiterjesztése elöl és lovagiasan felajánlotta, hogy kész áldozatok árán is az úgynevezett progresz- sziv és konzervatív álláspont kö- ,zött létesítendő kiegyenlítő, bé- 'kés kompromisszumra. Ezt a kompromisszumot mereven visszautasítani, főleg a jelenlegi rendkívüli . időkben, amikor a magyar nemzet osztatlan egyetértésére és egységére volna égető szükség, nem szabad, ezt a nagy kérdést iparkodni kell közmegnyugvásra megoldani és a tiszteletreméltó aggályokat kölcsönös megegyezéssel a lehetőség szerint eloszlatni. Nem pártérdekekről, hanem a nemzet létérdekeiről van szó és a kohipromisszumot, a kölcsönös meggyőzést már ab ovo visszautasítani nem szabad, hisz akkor mirevalók a bizottsági tárgyalások? mirevalók a képviselőházi viták, ha eleve kimondjuk, hogy a javaslaton változtatni, módosítani nem lehet? Attól, hogy a kormány a a radikális pártok igényeit ki-, elégítse, már úgyis elesett, hisz a benyújtott javaslatot ők máris kevesellik, hisz már Vázsonyit is bojkottálják, mért nekik nem elég demokrata és Jászi Oszkár az uj pártban a „reakció újjászervezését“ látja. A kormánynak tehát a nemzett irányt kővető polgárt pártok megegyezésére kell törekednie és ha a kínált békejobbot visszautasítja, csak önmagának okoz vele kárt. — Nagyon helyes, hogy a kormány megszabadult a Károlyipárt kelletlen támogatásától és hogy ezen párt az ő nemzetközi velleitásaival és németellenes külpolitikájával izolálva marad. hisz az eddig egy táborban lolytatott fegyverbaj^tság már elég kellemetlenségnek és bajnak volt az előidézője, amikor Károlyiék végzetes külpolitikai magatartásukkal a minden áron való békét hirdetik és nem átal- ják, hogy a győzelem nélkül való béke megkötését szorgalmazzák. Ezekkel az ellenségeinktől eltanult frázisokkal csak izgatni és zavart okozni lehet, mert megnehezíti a nemzetnek további egységes kitartását és a mindnyájunk által óhajtott tisztességes békének létrejöttét, amelyre a magyar nemzetnek jövője érdekében, az eddigi fényes harctéri eredményeknek megfelelőleg, életbevágó szüks^e van. Magyarországon bolseviki politikát folytatni nem lehet — ezt erélyesen Ítéli el maga az uj kor- mányprogramm s azért a megértést és összhangot kell keresnie, nem pedig esetleges választásokkal a háború borzalmait szenvedő társadalomnak eddig meg- f óvott békés összetartását kockára tenni. Adakozzunk a harctéren elhunyt tolnamegyei sze- génysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kezdeményezésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: Dömötör József rendes havi hozzájárulása . . 10.— Tamásii Takarékpénztár, Tamási............................. 50-— Összesen : 60'—t Eddigi gyűjtésünk: 45025*04 összesen : 45085 04 a titkait . . . Körülvette magát a miszticizmus rézfiilii baglyaival. Az egész világ körülte táneolt, vagy legalább is mellőle kezdte a táncot. S az a babonás tisztelet, a mellyel környezték! A sok kis és nagy gyerek félt-rettegett még csak rá- pislantani is . . . • De ma már egyre másra pattognak föl a hétpecsétes zárak ... 8 a fiókok tartalmát nem is igen tanácsos sorba venni, mert a régi komódok szépen elvasalt fehér ruhái helyett gyanús tisztaságú, sőt határozottan szennyes ruhadarabokra akadhatna ott az ember . . . S csupa elavult lim lom henne a többi Aás egyéb is: A világuralom levetett bugifogója, a legyőzhetetlen hajóraj molykirágtaparádés ruhája, a presztízs pecsétfollos tedingotja, az áttörhetetlen blokád kilyukadt esőköpönyege s a ruhák épsége végeit odarakott óvószer: a kiehez- tetés kám/orgolyöcskái . . . Minderről többet tudnának mesélni a pocakos Zeppelin bácsik, a vén Dardanella, Skaggerack ... a Somme mellett levő hullahegyek, meg a — kereskedelmi buvárhajók . . . És hát mi van a — cukorpik- szissel ? Eleinte csak a szerb Pétiké, a kis Sanyika, a vásott Györgye gyerek, meg a torkos Nikitácska kapott belőle egy-egy kockadarabkát. Ezek ennyivel is beérték ... De jött a falánkabb Sándri meg a Niki Pétervárról, a Franci(a) Párisból, azután pedig az amerikai unoka s a portugál öcsike ... No ezek aztán alaposan nekiestek az aranyrlidak• ból készült cukorpikszisnek ! . . . Az öreg komódot tehát nemsokára utóléri a — komódok végzete : Máshová kell elzárni a féltve őrzött — cukorpikszist . . . (Ha tudniillik még érdemes lesz 1) Ekkor pedig szétfoszlik a régi boszorkányos varázs . . . Láttuk, hogy mennyit ér az olyan komód, amelynek már cukorpikszise sincs! így, igy lesz veled is öreg komód, te vén elbizakodott Anglia! Az lesz csak a végzeted, ha a gyerekek meg találják tudni, hogy a — cukor- pikszis — üres . . . Kimégy a divatból ... A kutya se vesz észre . . . Fütyöl rád még a sárga majom is . . . S nem állok jót érte, hogy a kis olasz (vik ória nélküli) Viktorka jól oldalba nem rug-e ? Mert hát ő eddig még legföljebb a többiek által elpotyogtatott cukordarabocskákat szedhette csak össze s azokon nyalakodott idáig, sóvár, nyálat csorrantó vággyal .nézve az — egész aran-'-cukorpikszis j után . . . A Szekszárdi Kaszinó Közisülése. A Szekszárdi Kaszinó vasárnap d. e. tartotta alapszabálvszerü tiszt ujitó közgyűlését Kurz Vilmos kir. tanácsos korelnöklésével. Kramolin Gyula dr. intéző igazgató évi jelentésében kegyelettel emlékezett meg a kaszinó elhalt tagjairól és pedig: Bene Gyuláról, Erdős Zsigmondról, Havt Gáborról, Kövessy Ödöntől, Rill Józsefről és Szondy Istvánról, úgy szintén Bezerédj Pálról ; ez utóbbinak markáns egyéniségét a jelentés következőképen méltatta : Bezerédj Pál ,.z egész országnak egyik méltó büszkesége volt, menynyivel súlyosabban sajtja tehát elvesztése a mi szükebb körünket, a mi kaszinónkat, mely régi tagját és vidéki igazgatóját tisztelte benne. Mi láttuk itt legközelebbről, mi tudjuk itt legjobban, mi szállt vele sirba ? Önkéntelelnül tolulnak ma is ajkamra a szavak, melyeket ugyan-e falak között, egy jubiláló alkalommal mondottam róla: olyan ember volt, aki „ur“ lehetett volna (e szó régi magyar értelmezésében) de ő mást választott, dolgozni akart. Vas ököllel letört tehát egy darabot közgazdaságunk sivár sziklájáról s azt gigászi erővel a magyar köz gazdasági élet egyik legszebb — oszlopává gyúrta át. —• Ambitiója csak egy volt: elöljárni a munkában. Boldog lehetett, mert nem dolgozott hiába : óriási utat tett meg és nyomdokait nagyméretű, maradandó alkotások jelzik. De társas egyesületünk főleg az eredeti, zseniális gondolatvilágu és meleg szivü nagy embert siratja benne s ezen érzés sugalmazta a családhoz intézett részvét sürgönyünket s az vezette a temetésen részt vett képviseletünket is. Az elhunyt tagok emléke jegyzőkönyvileg inegörökittelett. A taglétszám (225 rendes és 55 vidéki) 4 gyei emelkedett. A tagdijhátralék 5927 K 06 fill. A vagyonmérleg teljesen megnyugtató, amennyiben, mondja a jelenlés, 250,780 03 fill, cselekvő- és 170,261-25 fill, szenvedő vagyon mellett 80,518 88 fill, tiszta vagyont, vagyis a tavalyi állaghoz (73,631*41) képest 6,887 87 fill, szaporulatot mutat. Házipénztárunk 1917. évi zárszámadása: 8395*19 fill, tényleges bevételt és ugyannyi kiadást tüntet fel. A felmerült kiadások szükségletével szemben azonban csak úgy állhatunk helyet, hogy a házalap- pénztárból 657*47 f-t kölcsön vettünk, aminek utólagos kegyes jóváhagyását kérjük. Ezen függő kölcsönnek már a mostani év folyamán való teljes visszafizetése különben előirányzatba vetetett. Házalappénztárunk 1917. évi zárszámadása: 27,158 79 fill, bevétel és 22,254*12 fill. kiadással, vagyis összesen: 4,874*67 fill, kiadással zárult, amihez 6,000 K értékű 6°/o hadikölcsönkötvényeinket is hozzászámítva, házalapuuk állaga 10,974 K 67 fillért tesz ki. A kezelésünkben levő különböző alapok a rendes kamatjövedelemből eredő automations emelkedést mutatják. így a Simontsits tudományos könyvtár-alap 67*85 fill, százalékkal 1962 25 till, a Várady-féle alap 7.26 fill, százalékkal 212 93 fill. A szin- ház-alap 12 56 fill, százalékkal 363 K 30 fill. A Bezerédj István szoboralap pedig 1965*84 fill, százalékkal 40,H0 68 fillére emelkedett. Költségvetésünket az 1918. évre a házipénztárnál 7857 46 fillér bevétel és ugyanannyi kiadással, a házalappénztárnál pedig 21,557*47 fill, bevétel 20,650 K kiadás s igy 906*48 fillér tőkésíthető maradványnyal irányoztuk elő. Már tavali közgyűlésünkön volt szerencsém bejelenteni, hogy az „Orsz. magyar képzőművészeti társulat“ egyesületi sorsjátékán egy 1000 korona értékű képet nyertünk s hogy annak a tárlat festményeiből való kiválasztására Petrovits Elek min. tanácsos ur Öméltóságát, a szépművészeti muzeum jelenlegi igazgatóját kértem fel. Öméltósága kérésemnek * készséggel tett eleget és a tárlat képei közül Szlányi József: Téii tájkép a Kárpátokból tárgyú festményét választotta ki. A képet az év folyamán meg is kaptuk, az birtokunkban van, kifüggesztését azonban — tekintettel a rendes medrökből kizökkent, kivételes állapotokra — egyelőre mellőztük s azt (ideiglenesen) a tudományos könyvtár helyiségében őrizzük. Mint kaszinói életünket mélyebben érintő kérdésről, be kell számolnom a vállalkozó-változásról is. Haspell József vállalkozónak még 1916 őszén lejárt és ideiglenesen egy esztendőre meghosszabbított szerződése 1917 októberben újból lejárván, miután ő előre kereken kijelentette, hogy „tovább megmaradni semmi szio alatt sem hajlandó“, bele kellett nyugodnunk elhatározásába és capa- citálására nem vállalkozhatván, őt távozni kellett engednünk. Hogy tagjaink addig is, míg uj vállalkozót kapunk, a legszükségesebb frissítőket nélkülözői ne legyenek kénytelenek, az interregnum idejére házi kezelésben mértünk ki italoka. ; két heti ilyen ideiglenes megoldás után azonbau uj vállalkozó jelentkezvén Farkas Sándor személyében, vele ideiglenesen, egy évi időtartamra, a régi feltételek mellett szerződésre léptünk, nem akarván egyrészt a kínálkozó alkalmat elszalasztani, de másrészt a kaszinót sem óhajtván hosszabb időre, kePő garantiák nélkül, egy kezdő vállalkozóval szemben lekötni. Igyekezetéről-minden jót remélhetünk; egyebekben az igaz gatóságnak módjában lesz a további tapasztalatokhoz alkalmazkodni s azoknak megfelelően eljárni. A kaszinói élet nevezetesebb mozzanatokat nem nyújtott : mulatságokat nem rendeztünk és e tekintetben, előző határozatainkat (a háború tartamára) f'enntartandóknak vélném : egyes csoportok azonban elég gyakran mulatoztak s több Ízben nagyobb társaságok is szórakoztak helyiségeinkben. Beszerzések ezen évben nem történhettek ; minden a legtakarékosabb keretek között mozgott, annál is inkább, mert a nagyfokú fűtőanyag- hiány és a vonatkozó hatósági rendeletek úgy záróra tekintetében, min t helyiségeink szabad használatára nézve is erős korlátozásokat kény- szeritettek reánk. Meg kell említenem, kpgy alispán ur ő nagysága aziránt keresvén meg bennünket, hogy az adókivető bizottságok működtetése céljából helyiséget engedjünk át: ezidő szerint használaton kívül álló két olvasó termünket adtuk át e célra, ezzel is készségezen részt akarván venni a kivételes idők hazafias áldozataiban. A helyiségek ezen használatával kapcsolatos fűtést — természetesen — a vármegye viseli. Nagyobb bankett csak egy volt -. a református egyházmegye gyűlése alkalmából. Befejezvén jelentésemet, jegyző- könyvi köszönetünk nyilvánítását indítványozta Cservény Lukács, Matzon Kálmán és Reicbl Sándor uraknak a számvizsgálói teendők szokott buzgó és odaadó ellátásáért, valamint Tóth Henrik urnák értékes, szakszerű tanácsáért. Hálás szivvel köszönöm a megtisztelő bizalmat, melylyel immár nyolc éven át ki tüntetni kegyeskedtek és állásunkról úgy a magam, mint tiszttársaim és a választmány nevében lemondva, kérem a m. t. közgyűlést, hogy jelentésemet tudomásul s abban foglalt javaslataimat kegyesen elfogadni méltózta8sék ! Az igazgatói jelentés után következett a pénztáros jelentése, melynek fö-ib részletei az igazgatói jelentésből ismeretesek. Következtek az indítványok:
