Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-22 / 47. szám
XXVII. (X1H.) évfolyam. 47. szám. Szekszárd, 1917. november 22. TOLflflVflRHEGYE ÉS A KÖZÉRDEK EMffzctfei ár: írre ..... 16 érre ...... 6 » .... 4 > ■ . . . . 16 MMr Hirdeti»! árak: irveréii hirdetések: 35 petit sorig I kor., további ser 30 I. — NyiK- lár: ganooad sorosként 40 fillér. POLITIKAI,HETI LAP. Az orfc. m. klr. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lap}«. Megjelenik helenkint egyszer: csütörtökön. Telefon szám: Físzerkesztí : 18,— FeMSs szerkeszti : 24 — Kiaéihrirital: II. / Szerkeiztfeág: Bcteréd] Isrván-utca S. szán Iá« Widendük a lapot érdeklő ossz küldeni ények. v kiadóhivatal : ■éri Balog Adám-utc* 42. szál ix előfizetési pénzek és hlrdseéMk I küldendők. Néptanítók, kt «1 előCzeté i egész érre előre h dlk, 8 korona. Fászerfceuté: Be. LEOPOLD KORNÉL Felelős szer koszt®: BOüAÁR ISTVÁN. F6munkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Leptulajdonosok a szerkesztik. A hath, auforc'mia.* Irta dr. Macyerász Ferenc. (Első közlemény.) Az uj társadalmi elhelyezkedésben, mely a háború után elmaradhatatlan, nagyon íontos szerepe lesz az autonómiának és máris mindenfelé halljuk, hogy hangoztatják annak szükségét. Helyénvalónak gondoljuk tehát, hogy rövid íoglalatban tájékoztassuk olvasóinkat az autonómia mibenlétéről, történeti fejlődéséről és céljaitól, a melyekből azután önként adódik autonómiánk szociális jelentősége. Autonómia magyarul önkormányzati jog. A kath. autonómia tehát az a joguk a katolikusoknak, hogy saját egyházi ügyeiket önállóan, az államtól függetlenül, az egyház ősi és változatlan törvényei szerint intézhessék. A kath. autonómia egyúttal az a szerve a kath. egyháznak, mely ezt az önkormányzatot végzi. A kath. autonómia tehát tárgyi értelemben véve jog, alanyi értelemben véve pedig egy testület, mely a szóban forgó jogot gyakorolja. Az autonómia tárgykörébe nem tartozik az a hitbéli letét, melyet Krisztus áz ő egyházára bizott. Ez a letét, a depositum fidei, nem tárgya semilyen kormányzatnak. A keresztény tan nvegvan, a keresztény igazság hí detendő, annak őre a csalhatatlan tanitói tekintély, annak szerve maga a tanitói egyház. Hit és erkölcs dolgában van evangélium, de nincs autonómia, van hitigazság, de nincs szabad válogatás. Azonban igenis az autonómia tárgyi körébe tartoznak vagy legalább is elméletileg oda tartozhatnak: az egyházi javadalmakra, hivatalokra és méltóságokra való jelölés, az egyház ingó és ingatlan vagyonának, alapjainak, alapítványainak, és intézményeinek megalapítása, gondozása, ellenőrzése és hova- forditása, szóval önálló kezelése; az egyháznak kulturális és karitativ tevékenysége, tehát az iskolák, társulatok, jótékony egyletek stb. * alapítása és fönntartása. Az autonómia alanya egy kétharmadrészben világiakból, egy- hai madrészben egyháziakból álló * A jeles egyházi fériiu tárgyilagos fejtegetésérek a légi agyobb kési seggei adunk helyet S majd magunk is elmondjuk véleményünket testület. — Arról természetesen, hogy ez a testület aztan minő viszonyba kerülne a püspöki karral és az egyházmegyei szentszékkel, a magyar egyház úgynevezett legfőbb apostoli kegyurával, vagyis a királlyal, a felelős kormánnyal, a törvényhozással: nem a mi föladatunk már most részletesen szót ejteni. Hogy azonban olvasóink lássák, mily messzire visz az autonómia kérdése mind anyagi, mind alanyi szempontból, csak azt óhajtjuk megjegyezni, hogy például az u. n. kath. alapok kb. 120 millió korona értéket képviselnek s hogy fz autonómia révén a világi elemnek oly szerep biztosíttatnék az egyház életében és tevékenségében, aminővel eleddig nálunk Magyar- országon nem birt. Valóban, egyelőre be sem tudjuk látni, meg sem tudjuk mérni azt az eleven erőt, amelyet az autonómia jelent. S hogy épp az alanyi autonómia, a világi elemnek ez a közvetlen és belterjesebb tevékenysége egyházi téren menynyire kívánatos, mennyire szükséges, arról néhány következő cikkben lesz majd szó. Megyei közgyűlés. Tolnavátmegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 21-ikén tartotta őszi rendes közgyűlését dr. Apponyi Rezső gróf főispán elnök lésével,-aki tartalmas megnyitó beszédében a tagokat üdvözölve, kifejtette, hogy az őszi közgyűlés határidejét október helyett azért kellett novemberre tenni, mert a számvevőség, munkaerő hiányában, nem volt képes a költségvetést a kellő időben elkészíteni; mivel pedig a közgyűlési meghívókat sza bályszerlnt legalább 14 nappal az ülés előtt kell kibocsátani, ez november 2-ik fele előtt nem volt meg- tarható. 0 Mely megilletődéssel es ős^jnte megdöbbenéssel vettünk hirt róla, — úgymond — hogy forrón szeretett felséges királyunkat délolaszországi h^rcteriin kön könnyen végzetessé válható baleset érte. Hala azonban az isteni Gondviselésnek, valamint királyunk bátor lélekjelenlétének, Felséges urunk sze- rercsésen és mind n kellemetlen utóhatás nélkül jneneaüt meg a végveszedelemből. Midőn e fenyegető veszély elhárítása a legmélyebb örömöt vakja ki belőlünk, úgy hiszem, egéez vái megyénk hozzájárulásával fogok talá kozni, midőn azt a javaslatot teszem, hogy a Törvényhaló sági Bizottság feliratilag üdvözölj® Felséges királyunkat szerencsés meg menekülése alkalmából. (Áital&nos helyeslés.) •Egyúttal a kegyelet érzésének te szék e eget megemlékezve arról, bogy ma van az évfoidu’ója annak, hogy Istenben boldogult 1. Fere'icz József királyunk örökre lehunyta szemét. Hosszú, áldásos, pihenést nem ismerő működésének mintegy koronázása volt az ő, katonahoz és államférfihoz méltó halála, mely úgyszólván államügyek végzése közben, dolgozó asztalánál érte őt, valóra váltván eeész életén át Tripláit félelmét, hogy Ó, aki uralkodását háborúval- kezdte, háborúval fogj& azt befejezni. Vitéz katonáink azóta babéi’t-ba- bérra halmozva és diadalról-diadalra sietve, mindenütt ellenséges földre vitték át a harcteret ; újabban pedig hitszegő volt szövetségesünk el len csodával határos emberfeletti- eredményeket mutatnak fel. (Nagy tetszés és éljenzés.) Immár recseg, ropog az entente vasgyürüje és az orosz forradalom clraoszából a béke pirkadása világit felénk. (Általános helyeslés.) Midőn ázonban a harctereken páratlan vitézeink — vállvetve német szövetségesünkkel — hatalmas erőfeszítéssel az utolsó nagy csapást készülnek mérni ellenfeleinkre, ne künk itthon maradottaknak elengedhetetlen kötelességünk a háború di csőséges befejezéséhez szükséges anyagiakat rendelkezésükre bocsa tani. ők Véröket és életüket, csa ládjukat, mindenüket készek a hazáért ^odaadni, mi meg a. pénzünket sajnálnók, holott, eltekintve a hazafiasság parancsától — még nem is tudnók azt kamatozóhban elhelyezni? (Nagy tetszés és helyeslés.) Úgy hiszem, buzdításra és rábeszélésre nincs szükség akkor, midőn mindenki világosan látja maga előtt a szent célt, melyért még utolsó fillérünket is oda kellene áldoznánk. Éppen ezért meg vagyok róla győződve, hogy mindenki, aki e rögöket sze réti, önként, örömteljes lelkesedéssel fog résztvenni a 7 ik, a gi/őzelmi hadikőlcsön jegyzésében. (Általános helyeslés!) Végül megemlékezve a főispán Forster Zoltán alispán, dr. Szent- királyi Mihály polgármester és Mól nár József gazdasági egyesületi titkár és André István ipartestületi elnök királyi kitüntetése™^ úgyszintén a községj-'gyzői kar érdemes tagjának : Ludwigil József nagyszé- keiyi jegyző nyugalomba vonulásáról, a közgyűlés áttért a tárgysorozatra. A főispánnak meleg lendülettel előadott beszédét a bizottsági tagok zajos helyesléssel és éljenzéssej fogadták. A költségvetés céljaira 2 százalék, a nyugdíjalapra 3 és fél százalék pótadó névszerinti szavazással egyhangúlag megszavaztatott. A közigazgatási bizottság kilépett tagjai közül k! Bernrieder J izsef 1ÜÓ, báró íScbell József 100, Törők Béla 99 szóval újból megváiasata tutt, Biss László frs Forster István helyebe pedig 51, illetve 52 szóval ifj. Leopold Lajos és Fiáth T.bor báró választatott meg. Ifj. Leopold L>jos megrendült egészségére való hivatkozással aggályát fejezi ki, ha vájjon k pes lesz e* megftíle'ö inua- katelje8itmennyel elieusu yozi.t a Kor és erdem hiányát s minthogy e veinek po Bikái képviseletere a köz- igazgatási bizottságból nincs szűk seg, ajánlaná a regi garda valamely érdemes tagján - k megválasztásul. A megyei alapok elhelyezésére javasoltatok a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank és a Szekszárdi Takarékpénztár. Kovács S. Endre felszólalt, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet is részesüljön, mint eddig, az alapok elhelyezésében: Eri Márton dr. alispán helyettes főjegyző- felvilágosítására, hogy a Hitelszövetkezet a kamatlábra vonatkozólag nem adott választ és igy ezúttal nem volt figyelembe vehető, bár e pénzintézet az alapok elhelyezésénél számításba vétetett'— a javaslat névszerinti szavazássá 16 szó ellen 68 szavazattal elfogadtatott. Az igazoló választmány újjá alakíttatott. Tagjai: Örffy Lajos (elnök), Török Bda, Kurz Vilmos, Wolff' Henrik, Tóth Károly, Bodnár István. Fent Ferenc dr, Mayer Jayula dr., Zsigmond Ferenc dr. Wekerte Sándor dr. miniszterelnök leiratára, melyben a maga és a, vezetése alatt álló kormány kinevezését tudatja, az állandó választmány javaslatára a közgyűlés a leiratot „bizalomteljes megnyugvással vette tudomásul, mert Őnagyméltóságának közismert államférfim bölcsessége, rendíthetetlen hazaszeretete, a közgazdaság terén való bámulatosan gazdag ismerete és mint a szabadelvű eszmék egyik legelsőrangu képviselője, erős biztosítékot es reményt nyújt arra, hogy az országot ami reodkivüli viszonyok által teremtett nehéz helyzetéből b.ztos kézzel fogja kivezetni. Miért is Ónagyméltóságát és a vezetése alatt álló m. kir. kormányt a haza javára irányuló miudeu törvényes törekvésében teljes odaadással készségesen támogatni fogja." A nagy élj -nzésse fogadott dr. Éri főjegyző által előterjesztett javaslathoz a munkapárt megbízásából Schell József báró szólalt fel, aki utalva a mai nehéz időkre, amidőn a világháború folyam in nemcsak fegy* veres ellenségeinkkel kell hirco1- nnnk, kik benső kárörömmel lesik bajainkat és esetlegts viszályainkat, hanem még az ausztriai sz'áv népek támadásai ellen is kell véd keznüok, szükségesnek «tartja, hogy benső ősz szetartást mutassunk; eppm ezért hibának tartani, 111 e kérdésben, a legalkalmatlanabo időben vitát kéz- denénk ; súlyt helyez arra, hogy egyhangú határozat hozassák, miért is politikai á í*p >ntj inak fentartás íval hozzá járul «z állandó-vál isztin íny javaslatihoz, mely erre át dános helyeslés és éljenzés közben, eyjllíia gulag elfogadtatott. A magyar államiság ellen egyes cseh és szláv képviselők által az osztják reichsrathban intézett támadásokkal foglalkozó lip ói^egyei körlevélre vonatkozólag az (illandó-vá- lasztmaot a következő javaslatot terjesztet« be; Az illand' vilasztmiDy javaslatához kép st törvényhatósági bizottságunk Lptóváraiegye közönségének egyes csen piitiku-nk részéröl or .sí-ágú jk integritása ellen intézett nemtelen orv támadások -ügy ben bozo.t határoz-fában foglaltatta: teljes egészében magái vi teve, a maga részéről is a legnagyobb mérvű uiegbot- ránkoz.-fsao c . d kifejezést a v«.ünk közjogi k pcsolatbaii allé osztrák al- Liim'ik a j 'en világháborúban széHátralékes előfizetőinket tiszteletid kerjú-í a iiatr&lé.<Oj Öjíií* mielojoi b^KülJ.jsere. j