Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-06-15 / 48. szám

2 1916 junius 15. Kényelmes, szellős, tágas pavilonokban, ka- vernákbun laknak honvédeink. A front mögötti „épületek“ girlandokkal díszítve várták a ven­dégeket. Sipos Gyula honvédezredes, aki valósa gos apja bonvédeinknek és akit mélységes szere­tettel és nagyrabecsüléssel vesznek körül honvé­dőink, — fáradhatatlan volt, hogy a vendégek minél többet lássanak. S az ó miuden igyekezete, hogy bonvédeink életét a helyzethez mérten minél kényelmesebbé, kellemesebbé tegye, a legszeretetteljesebb és leg­lelkesebb támogatásra talál József főherceg had­testparancsnokánál és Lukacbich Géza vezérőr­nagy hadosztályparancsnoknál. Egész legendakor képződött József főher­cegünk személye körül. Szinte képzeletet főiül múló zsenialitással keres és talál alkalmat és mó­dot a főherceg, hogy minél közelebb férkőzzék katonái szivéhez. Kora hajnaltól késő estig ott él közöttük ; minden ceremónia mellőzésével, a legközvetlenebbül érintkezik velük, folyton az állásokat járja, szünet nélkül érdeklődik óhajaik, kívánságaik, itthoni viszonyaik iránt. Majdnem valamennyi honvédünket személyesen ismeri és olyan egész szívvel velük érez, hogy nem lehet csodálni, ha honvédeink őt maguk között „Jó­zsef apánk“-nak hívják. A legmesszebbmenő gondoskodás történik honvédeink testi és lelki ápolásáról, szükségeik minden tekintetbeni kielégítéséről. — Valahány­szor fölmennek, vagy lejönnek az állásból, min­den vallásfelekezet külön épitett díszes templo­mában istentiszteletet tartanak. Gyakori időközökben a leggondosabb or­vosi vizsgálatokat tartják, kéthetenként minden katona bakteriológiai vizsgálat alá kerül, nem fertőző bacilus hordozó-e. — A gyengélkedők, betegségre gyanúsak mintaszerűen berendezett nagyszerű helyiségekben nyernek elhelyezést. A kötöző és segélyhelyek berendezései fölszereltsé­gei bámulatba ejtők. Tökéletesen fölszerelt, pom­pás kórházak ezek, amilyenekkel itthon is büsz­kélkedhetne bármely város. A tábori kórházak­ról nem is szólva, amelyek valóságos szanató riumok. Megtekintette a küldöttség honvédeink te­metőit is. Gyönyörű fekvésű helyen, pedáns gond­dal létesült a haza oltárán életüket áldozó hő­seink sirkertje. Sirkertje, mondjuk, mert az a rend, csin és egyszerűségével is tetszetős diszes- sóg, amivel ezt a szent helyet elrendezték, a megdicsőültek kertjének áhítatra hangoló benyo­mását kelti. Minden honvéd sírja fölött rendes fekete fakereszt, a tisztek sírjai fölé pedig már­ványemlékeket készíttet a bajtársak kegyeletes érzése. Honvédeink meleg szeretettel várták és fo­gadták a küldöttséget. Lelkes örömmel készül­tek, hogy vendégeik minél kellemesebb tapasz­talatokkal térjenek haza. . Megható volt a tábori mise. A tábori lel­kész beszédét áhítattal hallgatták, de mikor a főispán, a polgármester és az alispán beszélt hoz zájuk és az itthoniak, a testvérek, anyák, gyer­mekek, barátok szeretetét, háláját, büszkeségét, hazaváró sóhajait tolmácsolták, könnyeket, forró, érző könnyeket morzsolgattak szét a kemény honvéd-öklök. A Vöröskereszt Egylet Péter-Pál napi gyűjtése. A Magyar Vöröskereszt Egylet, amely a legnagyobb kiegészítő szervezete a hadseregnek, beszámolóval és kérő szóval fordul a közönség­hez. Beszámolóval, mert érzi, hogy számot kell adnia majdnem 2 éves háborús működéséről azok­nak, akik oly bőségesen támogatták, de egyúttal kérő szóval is, mert a bosszú háború határtalan feladatok elé állította és hacsak működését kor­látozni nem akarja, kénytelen a közönség újabb áldozatkészségéhez fordulni. A Magyar Vöröske­reszt Egylet mintegy 2000 kórházban 100.000 be­teget ápol egyszerre és eddig több mint 1.000,000 katonát részesített ápolásban. Fentartja a tudósító irodát, mely a harctéren levő katonák hollétéről ad értesítést, a hadifoglyokat gyámolitó és tudósitó hivatalt, közvetíti a harctéren levő katonák ré­szére az adományokat, anyagilag támogatja a se­besült és beteg katonákat, valamint a harcban elesett hátramaradt családtagjait. Sebesült kato­nákat szállít a hadszintéről, mely célra 9 kórházi vonat áll rendelkezésre. Továbbá szállítja a se­besült és beteg katonákat a vasúti és hajóállo­másokról a kórházakba. A hadszinhelyre küldött a vonatokon kívül 165 sebesültszállító kocsit, 23 társzekeret, 300 hordágyat és hordszéket, egy 200 á^yas tábori kórházit, tábori kápolná­val, tábori raktárakat és fióknktáraicat állított fel. Hivatásos és önkéntes ápolónőket engedett át szolgálattételre a kórházaknak. Azonfelül kór házat állított fel Szóíiában és Konstantinápoly­ban is. A jövő programjai még nagyobbak, hiszen i'OLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK a háború csapásai nem szűntek meg sőt elenke- zőleg a hosszú háború fokozta annak a társada­lomra gyakorolt hatását. Hogy a Vörös Kereszt Egylet hivatásának a jövőben is megfelelhessen kéíi a közönség áldozatkészségét. Péter és Pál n*pja, junius 29 e, a Magyar Vöröskereszté. Gyűjteni fognak ezen a napon az ország minden részében, az Alföld rónáin, a hegyek bércein, a a dombok vidékein, gyűjteni fognak e napon a templmokban, a hivatalokban, a városi tereken és utcákon, gyűjteni fognak mindenütt ahol a magyar szent haza érzése él, ahol ezért áldozni tudó becsületes emberek vannak, és reméljük, hogy nem fog kitérni a gyűjtés élői senki, mert lehe­tetlen, hogy egy ember is legyen, aki megtagadja filléreit a sebesült katonáktól, a háború borzalmai által sújtott ■ esdeklődőktől Már pedig a Péter- Pál napi gyűjtés minden egyes fillérje a sebe­sülteknek, a nyomorgóknak jut, mint egy ember fog Magyarország egész népe ezen a napon ál­dozni és azt amit aznap ad, tulajdonképen nem a Vöröskeresztnek adja, a Vöröskereszt Egylet C3ak az ut, amelyen az adományok a legszentebb célhoz jutnak. A Vöröskeresztegylet ez utón is kéri a jó lelkű, emberbarátokat és a nagy idők nagy kötelességei elől kitérni nem akaró embere­ket, tegyék ünneppé a Péter-Pál napot, hogy késő unokák is megemlékezve e napról, azt olyan­nak lássák, ami dicsősséget és becsületet azerez a mai kornak. Adakozzunk a harctéren elhunyt szegénysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kezdeménye­zésére meginditotc gyűjtés folytán, újabban a kö­vetkező adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: Gerjeni ref egyház K 720 Eddigi gyűjtésűnk : „ 23724 43 összesen: K 2373T63 HÍREK. — Katonai kitüntetések. A király Sebön Ernő 17. honvéd gyalogezredbeli őrnagynak, Hordó Sándor ugyancsak 17. honvéd gyalog­ezredbeli tartalékos hadnagynak a hadidiszitmé■ nyes 3. osztályú katonai órdemkeresztet adomá­nyozta. Elrendelte a király hogy Gera Árpád 17. népfelkelő századosnak és Fischhof Sándor szintén 17. népfelkelő főhadnagynak legfelsőbb dicsérő elismerése újólag tudtul adassák. — Kinevezés, Dr. Furman Dezső jog­gyakornokot, az igazságügyminiszter jegyzőnek nevezte ki a dombóvári kir. járásbiróságboz. — Honvédcink parancsnokának kitün. tetése. Közel egy esztendeje parancsnoka a 17. honvédgyalogezrednek Márkosfalvi Sipos Gyula honvéd ezredes. Az ő vezetése alatt honvédeink a diadalok egész sorát aratták. A kiváló katona erényeit most ő’felsége is rendkívül fényes el­ismerésben részesítette. A Rendeleti Közlöny leg­utóbbi száma közli, hogy honvédeink parancsno­kának őfelsége a Lipótrend lovagkeresztjót adó mányozta.^ — Áthelyezés. Dr. Kulin Rezső, kir. járás- bírósági jegyzőt az igazságügyminiszter Dombó­várról az újvidéki törvényszékhez helyezte át. — Kitüntetés. Fregtag Jenő fehérvári városi állatorvost, aki ilyen minőségben másfél éve katonai szolgálatot teljesit, a koronás arany érdemkereszttel, a vitézségi érem szalagján tűn tették ki. — Sikeres vizsga. Láng Károly bonyhádi tanító, a budapesti állami polg. isk. tanitóképző- intézetben az első képesítő vizsgálatot sikerrel letette. — Bauer ezredes kitüntetése. A király Bauer Gyula ezredest, a 44. gyalogezred parancs­nokát, az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásáért, a hadiékitményes katonai érdem­kereszt 3. osztályával tüntette ki. — Képesítő vizsga. Kálmán Lujza, Kálmán Károly szekszárdi, belvárosi róm. kath. tanitó leánya, a kalocsai érseki nőképzőben, mint rendes bentlakó növendék, a polgári leányiskolái tanítónő-képesítő vizsgálatot kitűnő eredménnyel letette. — A 10-es Mackenseu-lmszárok emléke. A limanovai híres csatában tudvalévőén vitéz hu­száraink győzelmes harcot vívtak s hősi küzdel­mükkel beírták nevüket a világtörténelembe. — A limanovai csatatéren már nehány emlékmű hirdeti a huszárvitézséget. Most, a mi véreinkből is álló, székesfehérvári 10. Mackensen-huszár- ezred, amely hősileg vérzett a nagy ütközetben, kíván emléket állítani a maga hőseinek. Ebből a célból a harctérről Mattyasovszky Zoltán báró ezrede küldetésében személyesen kereste meg a Hősök Emlékét megörökítő Országos Bizottságot s annak elnökét, Lukacs György titkos tanácsost és már megállapodás is létesült a nagyszabású emlékmű munkálataira. —- Kallós Ede szobrász- művész a helyszínére utazik, hogy alkotásához személyes ismereteket szerezzen a nagy törté­nelmi eseményekről. — Nemesszivü tan ügy barát. Wolf Hen­rik nagybirtokos egy polgári leányiskolái növen­déknek iskoláztatásához a tandíj fizetés meg­térítésével járul hozzá. »— A közigazgatási bizottság ülése. Tolna­vármegye közigazgatási bizottsága szerdán d. e. tartotta junius havi ülését. Kovács Sebestény Endre főispán elnöklésével. Jelen voltak: Forster Zoltán alispán, Eri Márton dr. főjegyző, Kurz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki elnök, Major Lajos kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Dmgics Imre dr. tiszti főorvos, Tóth Henrik műszaki ta­nácsos, Nagy Béla h kir. tanfelügyelő, Simon Rudolf kir. ügyész, Puly Iván gazdasági fel­ügyelő, Kardosa Kálmán dr., Schell József báró, Török Béla, örffy Lajos, Fekete Ágoston, idősb Bernrieder János, Sass László. Elmaradásukat igazolták: Apponyi Géza gróf, vbt. tanácsos, Sztankovánszky Imre kamarás, országgyűlési képviselő. — Kovács Sebestény Endre főispán meleg szavakkal üdvözölte Bechf Ödön Il-od fő- jegyzőt, a bizottságban előadói működésének megkezdése alkalmából, egyúttal a központból eltávozott Szévald Oszkár tb. főjegyzőnek a bi­zottságban. kifejtett sikeres működéséért elismeré­sét fejezte ki, mely kijelentés köztetszéssel fogad­tatván, tudomásul vétetett. — A Máv. zágrábi üzletvezetőségének átirata, hogy az 1001. száma gyorsvonatnak Szakály—Hőgyész állomáson fel tételes megálló helye lesz, tudomásul vétetett és az üzletvezetőségnek köszönet szavaztatott; -■— Hirsch Ignác és társai felebbezése, a görbéi rabbi gyermeknevelési járuléka tárgyában, úgyszintén Rajczi János nagyvejkei plébános két felebbezése elutasittatoft. — A magyarosítás! alapból Mucsfa köz­ségben Till János, Loch Paula, Rippert JáuoB, Kerber Ernő, Heppenheimer János és Nöthling Mária iskolás tanulók kaptak ösztöndíjat, — Belecskán pedig Paur Ilonka, Haiszer Margit, Müller Henrik, Kleb Henrik, Greifenstein Jakab. — Szökésben levő hadifogoly munkások. A Szuprics Vendel gerjeni birtokosnál levő orosz hadifogoly munkások közzül 3 valahogyan hozzá­fért a tulajdonosnak a Dunán levő nagy ladik­jához, mely le volt lakatolva. A foglyok a laka­tot leverték és megszöktek, kedden éjjel. — Az uj föszolgabirák járási székhelyei­ken. Szénáid Oszkár főszolgabiró május hó 31 én érkezett meg Tamásiból Dombóvárra. Út­közben a vonatra felszállva csatlakozott kíséreté­hez Kocsola, Szakcs, Gyulaj, Döbrököz és Mucsi községek elöljárósága. A vonat délután 2 óra körül robogott az ujdombóvári állomásra, ahol Dombóvár közaég elöljárósága, képviselőtestülete és közönsége várta az érkező főszolgabirót, akit Illés Gyula főjegyző üdvözölt, röviden méltatva az nj főbiró közéleti működését s azon reményé­nek adva kifejezést, hogy a járás, különösen pedig jövendő lakó- és székhelyének, Dombóvár községnek érdekeit jóakaratába veszi és készség­gel fog a község fejlődősének előmozdítására közreműködni. Beszédében egyszersmind a község részvétét fejezte ki atyja halála fölött. — A fő­szolgabiró mélyen megindulva a megnyilvánult részvét és üdvözlés melegségétől, köszönetét mon­dott a fogadtatásért, kifejezést'adva annak, hogy a lehető legjobb akarattal és készséggel fogja egész tehetségét és tetterejét a járás és Dombóvár község javára fordítani. Ezután a főszolgabiró s kísérete és a fogadó küldöttség hosszú, díszes kocsisorban vonult be a községbe, egyenesen a főszolgabírói hivatalhoz, ahol őt a járás többi községeinek elöljárósága és Dombóvár község közönsége várta. — A megérkezés után a járás összes községeinek elöljáróságát Czéh Ferenc ujdombóvári főjegyző vezette a főszolgabiró elé és meleg szavakkal üdvözölte őt, aki megköszönve az impozáns fogadtatást és a jövőbeli működésé­hez a községi elöljáróság bizalmát s odaadó tá­mogatását kérve, kijelentette, hogy legnagyobb jóakarattal kívánja a járás érdekeit szolgálni. — Sörös József, tamá8Íi járási főszolgabiró Dombóvárról folyó hó 3-án Tamásiba érkezett és utazásában a dombóvári jegyzőkön kívül, jó barátai és ismerősei elkísérték. Tamásiba történt érkezésekor az állomáson a járási jegyzői kar, Tamási község elöljárósága és képviselő-testüle­tének vezetése mellett, Németh Gáza községi főjegyző szép beszéddel fogadta, amelyben tol­mácsolta, hogy a járás közönsége örömmel veszi érkezését, mert tudatában -van annak, hogy a járás vezetése oly férfi kezébe helyeztetett, akit járási szolgabirói működése alkalmával mindenki tisztelt és szeretett. — A várakozó közönség között ott volt Tamási nagyközség intelligenciája is és nagy éljenzés mellett, Sörös József fő­szolgabirót feleségével együtt, lakására ffelkisérte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom