Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-02-17 / 14. szám

2

ellátásáról. — A hadifoglyokat ezentúl ezektől a bizottságoktól kell kérni. A katonai munkásosztagok és a katonai lovak kiosztása korül is kCzremüködik már ez az uj bizottság.

A gazdasági munkabizottság megállapítja, hogy a földmivelésügyi miniszternek rendelkezésére bocsátott és általa az egyes törvényhatóságok részére meghatározott hadifogoly-kontigensből a törvényhatóságok területén kinek és hány hadifogoly adassék ki; intézkedik, hogy szükség esetén a hadifoglyok a törvényhatóságok területén más munkahelyre vitessenek ; az ellenőrzi a a foglyok elszállásolását és élelmezését.

Hadifoglyokat a gazdasági munkák elvégzésére ezentúl ettől a bizottságtól kell kérni. A bizottság fog gondoskodni, hogy a foglyokat a katonai parancsnokság kiadja és a bizottság fogja őket a kölömböző helyekre beosztani. A foglyokkal foglalkoztatásuk egész ideje alatt a bizottság rendelkezik. Nem lehet elvenni foglyokat olyan munkáltatóktól, akik a foglyokat egész télen át eltartották. Kivétel csak akkor történhetik, ha valahol sürgős mezei munka tejesitendő. Az igénybevett hadifoglyokat tizennégy napra fel lehet mondani.

El kell venni a foglyokat az olyan munkáltatótól, aki nem tartja meg az elszállásolás, élelmezés és bánásmód tekintetében kiadott szabályzatot. — A foglyok orvosi ellenőrzés alatt tartandók. Az orvosi felügyeletet községi orvosok (körorvosok) is elláthatják. Munkájukért dija- zandók. A dijat a munkáltató fizeti.

A harctéren megvakult katonák

segélyalapja részére folytatólagosan a következő adományok érkeztek a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz :

A szekszárdi postahivatal személyzete 10'— Eddigi gyűjtés : „ 328CF52

Összesen : K 3290 52

HÍREK.

Bárányfelhők.

Fent az azúr égen Bárányfelhők úsznak,

Mint a béke selymes,

Puha hírnöke.

Ágyudörgés itt lent;

Halálhörgés, átok.

Cikázó szuronyok,

Fegyverdurranások S könnyek tengere!

Fent az azúr égen,

Mosolyog a béke.

Fényes glóriával,

Világit a nap.

Itt lent piszkos sárba'

Embervért taposnak;

S mindig uj borzalma,

Minden újabb napnak S könnyek zápora.

Oroszország, 916. Il./S.

MAROSY JÁNOS.

földi müveket fordítottak, nyomtató-műhelyek felállítása, régi krónikák kiadása körül buzgól- kodtak; levelezésük irodalmi folyóiratot pótol, mintha csak Kazinczy korának levelezését olvasnék. Az Íródeákok irodalmi munkásságára sok példát sorol föl Takáts. S ezek as íródeákok nemcsak a nyelvművelés terén tűntek ki, hanem hazafias szellemükkel, valláserkölcsi oktatásukkal s buzdításukkal a közszellem emelésén is fáradoztak. Nemzeti közszellemet teremtettek, amikor az ország pusztulófélben volt. — A megyék és városok is sokat adtak a jótolla deákra; a végházakban is ott szerepeltek a deákok. A budai basákkal való magyar levelezésre a bécsi kor mányszékeknél is alkalmaztak jótollu magyar deákokat (kancellárista deák), sőt a török szultánnak is volt íródeákja, aki a szultán leveleit irta a mieinkhez, — ez többször született magyar volt. A török basák és bégek is magyarul leveleztek a királlyal és urakkal; nekik is szükségük volt tehát magyarul tudó íródeákokra, — ezeket törökösen tyatóknak bivták; ezek többnyire magyar születésű, rendesen jó magyar tollú, magyarosan gondo’kozó és érző diákok voltak. — Ezzel szemben török diákok voltak azok, akik a magyar uraknál a török leveleket forditgatták magyarra. A tyatók a magyarok nehéz dolgaiban mindig jó szívvel fáradtak — olykor életük kockáztatásával ; ha veszedelem közeledett felénk, híradással először a törökök diákjai szolgáltak ; mint a basák tanácsadói és titkárai a közigazgatás, adózás és jogszolgáltatás minden terén a magyar felfogásnak, a magyar törvénynek igy'e keztek érvényt szerezni — s ezzel a magyar- török közeledésnek, a kölcsönös megértésnek útját egyengették. Ila nincsenek magyar tyatók; a magyar nyelv sobes m válh ított volna a diplomácia nyelvévé — A török nya'v ^zóvirágj-it

„Dunámul“ — a Kárpátokban.

.4 Tolnamegyei Takarék és Hitelbank tudvalevőleg gyűjtést indított a Kárpátokban a haza védelmében elpusztult . községek újraépítése érdekében. A gyűjtés eddig 6290 koronát eredményezett s az intézet a további gyűjtést az egységes akció érdekében csak azért hagyta abba, mert a Pénzintézetek Országos Szövetsége is a pénzintézetekhez fordult adományokért. A Hitelbank a hozzá befolyt adományokat a Háborúban Feldúlt Tűzhelyeket Újraépítő Országos Bizottságnak küldötte be, melynek elkökétŐl a közvetkező köszönő iratot vette.

2841/1916.

Nagyságos

Ur. Leopold Kornél urnák a Tolnainegyei Takarék is Hitelbank vezérigazgatója

Szekszárd.

Igen tisztel Vezérigazgató Ur!

Méltóztassék megengedni, hogy a Magyar Általános Hitelbanknál vezetett számlánkra átutalt 2239 korona újabb gyűjtésért a szegény kárvallott felvidéki lakosság nevében is leg- hálásabb köszönetemet nyilvánítsam.

Gondoskodni fogok róla, hogy fenti, valamint a korábban beküldött 4051 korona ösz- szeg a felvidéki falvak egyikében egy „Dunántúl“ névvel elnevezendő középület felépítésére fordittassék.

Fogadja igen tisztelt Vezérigazgató Ur igaz nagyrabecsülésem kifejezését,

Budapest, 1916 február 13.

Gróf Khuen-Héderváry s. k.

elnök.

— Személyi Ilir. Kovács Sebestéiig Endre főispán szerdán délben Budapestről visszaérkezett Szekszárdin.

— Kitüntetés. A király Purth Lajos 6. honvédgyalogezredbeli századosnak, Purth Adolf bátaszéki jegyző fiának az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a hadidiszitményes 3. ossályu katonai érdemkeresztet adományozta.

— Signum laiidis. Sztankovánszkg Pál huszárhadnagyot, aki a háború kezdeté óta hadban van, a Signum laudissal tüntették ki.

— Miniszteri elismerés. A magy. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter üzv. Skertits Lajosné tolnai községi óvónőnek nyugdíjaztatása alkalmával, Nagy Béla hivatalvezető kir. segéd- tanfelügyelő javaslatára, a kisdedóvás terén hosszú és eredménye» működéséért elismerését nyilvánitotta.

— Katonai kitüntetések. A pécsi honvéd gyalog dandár parancsnoka, Háber János ve zérőruagy, az ellenséggel szemben eredményes magatartása elismerésül a hadiékitményes katonai érdemkereszt 3. osztályát kapta meg, agyanenezen kitüntetést kapta Madary Antal 19. h. gyal. ezredbeli százados, az 5-17. népfölkelő zászlóalj

TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK

magyar tormába és magyar szellembe öltöztették; írásuk könnyű, tiszta és magyaros; sok levelök nemcsak a levélformának, hanem a magyar fogalmazásnak is remeke. — Helyesírásuk erősen közeledik a maihoz; ők a magyar irodalomnak érdemes, bár eddig ismeretlen alakjai, akik az irodalmi nyelvne.s lelkes fejlesztői és hivatott mesterei voltak s akik a magyar levél- I írás diplomáciai formáját is megteremtették s a magánlevelek formáját is magasabb színvonalra emelték. S sorsuk a mi katonáink részéről mégis — üldözés volt. Mint a .basák titkárai és tanács- j adói a vallás dolgában is sok hasznos dolgot müveitek; az íródeákok majdnem kivétel nélkül a protestáns vallás követői voltak, — természetesnek találjuk tehát, miért védték a budai basák olyannyira a protestánsokat; hogy az Íródeákok a vallási türelmet ajánlgatták gazdáiknak, az a basák leveleiből eléggé kiviláglik. Ezeknek az Íródeákoknak törökül csak úgy kellett tudDÍok, mint magyarul, — e végre magyar és török könyveket egyaránt olvasgattak és for- | ditgattak. Bizonyos, hogy a magyar végházak- | i ban oly sokszor danolt török vitézi verseket és i I török Virágénekeket a basák Íródeákjai fordit- I gatták megyar nyelvre.

A magyar íródeákok ezen alkalmazása Buda elfoglalásával kezdődik és tart 1630-ig, de Oroszlán basa volt az, aki a magyar levelezést úgy a mieinkkel, mint az udvar tagjaival kizárólagossá tette (1565); Ali basa ideje (1602— 1616) a magyar iródeakság aranykora. Bethlen Gábor kora után a budai basák lassankint meg szüntetik a magyar levelezést, nem tartanak többé magyar íródeákot, megelégesznek magyar tol mácscsal ; a magyar Íródeákok helyét lassankint olaszok és németek foglalják el. Az, amit a magyar Íródeákok az irásmüvészet terén produkálni 9 február 17

paracsnoka és a Lovcsen hegyen nehéz körülmények között történt megostromlásánál teljesített elismeréséül Sebes Lipót alezredes, a IX-19 nép- folkelő zászlóalj parancsnoka. Legfelső dicsérő elismerésben részesült Kónyi Lajos, a 3. honvéd gyal. ezrednél beosztott 19. népfölkelő főhadnagy.

— Nyugdíjazás, özv. Skertits Lajosné tolnai községi óvónő 1916. március 1-től kezdve évi 1540 koronával nyugdijaztatott.

— Interurbán telefon. Köztudomásos, hogy már több, mint fél év óta szünetel az interurbáu telefon összeköttetés a mi vármegyénk területén.

t Ezen ügyben egy vármegyénkben [levő nagyobb gazdasági uradalom tulajdonosától Budapestről panaszos levelet kaptunk, amelyben számos gazdatársa nevében is azon visszás helyzet miatt pa- naszkedik, hogy az interurbán telefon ki van vonva a forgalomból. Érdeklődtünk a dolog iránt és megtudtuk, hogy a szomszédos Somogy, Fejér, Pest, Zala megyékben stb. már régóta visszaállították az interurbán telefon használatát, minélfogva nem tudjuk megérteni, ha Kaposvárról és egész Somogyvármegye területéről meg van Budapestre és az egész országba a telefon összeköttetés, miért ne lehetne ez meg Szekszár- don és a mi vármegyénkben is f Kérjük ezen közérdekű ügyben a hatóságok sürgős intézkedését.

— Magyar név. Schmidt János gyönki illetőségű pozsonyi joghallgató nevének Seléniji-ro leendő magyarosításáért folyamodott.

— A Kárpátvidék újraépítésére. Döbrö- köz képviselőtestülete elhatározta, hogy valamelyik kárpátvidéki faluban két házat felépít, mely célra 1200 koronát szavazott meg, úgy, hogy ez ösz- szeg az elrendelt gyűjtés eredményéből levonatik. — Ugyan ily célból Gyulaj község képviselete 600 koronát szavazott meg.

— Iskolaszéki elnök urak figyelmébe. Csalánszárak az 1426/1916. ein. sz. vkmin. rendelet szerint további intézkedésig megőrzendők, azok a kir. tsnfelügyelőséghez nem küldendők be. — A csalánmagokat kérem 8 napon belül a kir. tanfelügyelőséghez postán beküldeni, mert 8 nap után felküldöm a hadügyminisztériumba. Szekszárd, 1916 február 15. Nagy Béla hiv, vez. kir. s. tanfelügyelő.

— A hadscregföparancaiok köszöneté a pécsi 19. lionvédgyalogvZrednek. Simon Vilmos haditudósító a „Világ“ egyik számában ismét érdekes cikkben számol be a* besszarábiai fronton küzdő honvédezredek dandárparancsnokságánál tett látogatásáról. A cikk egy részét, mely újra a pécsi 19. honvéd gyalogezredre vonatkozik, itt közöljük: „Január 18 án szép eöyhe idő volt és odaát is mintha elcsendesedtek volna az emberek. — A nagy vihar előtti nyomasztó csend volt Délután 5 órakor az első század legényei észrevették, hogy két muszka int a kendőjével. — Tudni kell azt, hogy honvédeinknek muszkát fogni külön passzió. Amolyan izgalmas bajsza, mint a rókavadászat. Parancsnokaink ezt különben csak akkor engedik meg, ha katonai érdekek kívánják, mert az ilyen vadászatoknak

tak, azokra az iskolákra dicsőség, ah:nnan kikerültek, mert azokban felvilágosodott szellem uralkodhatott s kitűnő nyelvmesterek taníthattak. A budai basák XVI. századi levélírói a Duna— Tisza közéről valók; sok Íródeákot adott a budai magyar iskola is; az egri és váradi Jbasák deákjai jobbára a pataki és debreceni iskola tanulói voltak.

*

Takács S. szépen megirt dolgozatában, amelyet pártatlan tudományos szellem hat át, nem vizsgálja azt a kérdést, hogyan s honnan van az, hogy hazánk levelezése a XVI. század közepén, mintegy varázsütésre, egyszerre magyarrá válik. Azt hisszük, nem tévedünk, ha abban a refor- mátiónak s a reformátorok felállította sok iskolának jelentős szerepet tulajdonítunk. Harminchat évvel a |mohácsi vész előtt, Mátyás halálakor nincs magyar irodalom, magyar levelezés; — hiába vannak a humanista tudósok, hires könyvtár, pozsnnyi egyetem: Mátyás kora olyan, mint egy megfagyott erdő, — a magyar hang elvesz benne, egyetlen magyar rezgés nem verődik vissza belőle. S 15 évvel a mohácsi vész után megindul a magyar irodalom, „mintegy varázsütésre egyszerre magyarrá válik hazánkban a levelezés.“ Mi okozhatta egy félszázad alatt e nagy változást? Két nagyjelentőségű esemény ment e félszázad alatt hazánk történetében végbe: a mohácsi vész és a reformátió ; ha a mohácsi vész nem okozta, — bizonyára senki sem hiszi, hogy ez a magyar nemzeti szellem föllenditője lett volna! — akkor az utóbbit: a reformatiót, a magyar nyelvű igehirdetést, éneklést, magyar iskolák és nyomdák állítását, a magyar nyelvű irodalom megindítását kell e váratlan változás fő okának tekintenünk.

R-s.