Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-08-10 / 59. szám

I XXVI. (XU.) évfolyam 59. szám. Szekszárd, 1916. augusztus 10. Előfizetési ár: Egész évre .............16 korona Fé l évre...................8 » Ne gyed évre .... 4 > Egy szám ára ... . 16 fillér Hirdetési árak: 'verési hirdetések: 35 petit sorig ;or., további sor 30 f. — Nyilt- lér: garinotd soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemte»yésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint egyszer: csütörtökön. Telefon szám: Főszerkesztő: 18. — Felelős szerkesztő: 24 — Kiadóhivatal: 11. Srerk*szt6ség: Bezeredj István-utca 5. szám. Me küldendők a lapot érdeklő összes kűlddtrények. kladóhnraal: Béri Balog ÁdarA utca 42. szám. Az előfizetési pcuzek és kirdetések ide küMeadék. Néptanítók, ka az előfizetés egész évre előre bekül­dik, i korosa. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KÖKNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A Duna jövője. Augusztusban ül össze Buda­pesten a Dnna-konferencia, amely­nek egyik célja, hogy „a Duna és a németországi folyamok között meg­felelő kapcsolat létesüljön.“ Mi szükségünk van rá, hogyan valósítható meg, mi hasznunk íesz belőle ? Miért keresik a kapcsolatot a Duna és a német folyamok között ? Szerbia meghódításával és Bulgária csatlakozásával reméljük, hogy valóra ▼ált a nagy német álom, mely Ber­lint Bagdaddal, az Északi tenger partját a Perzsa öböllel egyetlen ösz- azefüggő, kereken 4000, illetve 5000 km. hosszú sínpárral köti össze. Bár­mennyire megvalósítja ezt az álmot egyik részében a Balkánvonat, a há­ború mégis azt a meggyőződést ér­lelte meg, hogy a jövendő forgalmat a négyes szövetség államai között a vasutak egymagákban nem bonyolít­hatják le. — A vasutak ma a leg­ideálisabb adminisztráció dacára túl­terheltek, páros vágányokou is nagy a torlódás, a szállítási tarifák drágák, ngy, hogy Anglia a maga kiéheztető tervét részben ezekre a nehézségekre alapozta. De ha lenne dús csatorna- hálózatunk, mely a vasutakat a ter­mények szállításától mentesítené, hol­mi kiéheztető tervet már csirájában csődbe juttatna. Nagy német tervek vannak, ame­lyek a rajnai hajózást a Boden-tóig vinnék, azután a Main-Duna csa­torna, a Bodcn-tótól Ulmig terjedő csatorna, mely a kimólyitett Duna mederbe torkolna, a Duna össze- , kötése az Bibével, Oderával, Visz­tulával. Rengeteg pénzbe kerülő, de nem megvalósíthatatlan tervek, me­lyek közül a Berlin Bagdad, a Ham­burg-Koweit vonalat két kapcsolat teremtené meg a legrövidebben, egy­részt az Oder összekötése a Duná­val Oderbergtől VVienig, a másik az Bibe összekötése a Moldaván át a Dunával. Az egész ideális hálózatnak két szépséghibája van, hogy a Duna olyan félreeső tengerbe ömlik, amilyen a Fekete tenger és hogy Török­ország semmikép sem csatolható köz vétlenül hozzánk. Törökország felé mindéi féle caatornatervnek útját állja a Balkán hegység. A Dunatorkolat megjavítására két terv is van, mind­kettő a Földközi tengerre hozná ki, arra a tengerre, melynek a népek életében mindig olyan nagy jelentő­sége volt Amerikaiak foglalkoztak a tervvel, hogy a szerb Moravát és a Vardart csatornázzák és összekötik. Nagyon hamar abbahagyták, mert a nehéz­ségek leküzdhetetlenek. Pedig külön­ben ideális volna ez a megoldás, végpontja Szaloniki remek kikötője lenne. Régibb és megvalósithatóbb a má­sik terv, mely Fiúménál keresi a ki­jutást a Földközi tengerre. A Száva hajózhatósága, a Kulpának 1914 ben megindult csatornázása ezt a tervet szolgálják, mely egyik formájában a Károlyvárosig hajózhatóvá tett Szá­vát és Ku pát Fiúméval úgy kötné össze, hogy a hegyeken át duzzasztó- gátas csatorna vezetne, amilyen rend­szert a Panama-csatorna épitésnél is alkalmaztak ; másik formájában pe­dig Bródtól Fium< ig vasút szállítaná az árukat vagy egy a hegységet áttörő alagutban vitt csatorna szol­gálná az összeköttetést. Fiume ev­vel életképes versenytársává lenne Triesztnek. Megannyi nagyszabású, titáni terv, jövő nemzedékek boldogulását kivánja szolgálni, az alapjait, a lehetőségeit rengeteg vérözönnel rakták le azok a sok ezrek, akik a különböző had­színtereken életüket feláldozták a jövőért. Az utolsó terv elgondolása még érthetőbbé teszi emberfölötti küzdelmünket a Lovcsenért, az Adria uralmáért. A Duna, mint a világforgalom eljövendő országutja, geográfiai tör­vényszerűséggel, ha érzelmei ellenére is, a mi pártunkra állítja Romániát. Mi hasznunk lesz a Duna nagy jelentőségéből ? Szorosabban, mint valaha bekapcsolódunk a világforga­lomba. A mi terményeink olcsó utat találnak keletnek, nyugatnak. Egye­lőre ugyan még behozatalra szorulunk ipari cikkeken kívül nyers termé­nyekben is, de hasznunkra van a Duna ebben is; a Fekete tengerre nyíló délorosz medencék gabonája feljöhet a Dunán Hogy ne maradjon mindez álom, tervezgetünk mi éppngy, mint a né­metek, az osztrákok. Kvassay min. tanácsos foglalkozott egy előadásban teendőinkkel. Szerinte Budapesttől Galacig 3 m. mélyre kellene mélyí­teni a Duna medrét, hogy 2000 ton­nás tengeri hajók is közlekedhetne, nek rajta. Budapest, mint tengéri kikötő, fantasztikus gondolat, de ha német tapasztalatok szerint tengeri hajóknak nem nagyon érdemes hosz- szu folyami utat tenni, meg 2000 tonnás 3 méter mély járata hajók tengeri forgalomban nem nagyon je­lentékenyek, mégis hihetetlenül meg­élénkülne a Duna és vele együtt fel­lendülne gazdasági életünk. Az el­adási lehetőségek szaporodása, az ér­tékesítés könnyűsége egyaránt ösz­tönöznék gazdáinkat a több terme­lésre, hisz az országnak minden vi­dékét belekapcsolhatnék a Duna for­galmába. Az északnyugati felvidék fája, akár ma, a Vágón úszhat le, a Balatont, a Dunántúlt csatornával füzzük a Dunához, Erdélyt a Maros, az északkeleti felvidéket a Tisza, melyen úgy tervezik, hogy egész Miskolcig juthatnának el a hajók. Miskolc elsőrangú vasúti csomópont, a felvidék peremén fekszik, a Sajón építendő kikötő a többi tervvel együtt mind azt a nagy célt szolgálják, hogy a magyar föld, mely évszáza­dokon át bástyája volt a nyugatnak, immár hasznát lássa vérzésének és a népe belesodródjék abba a ver­senybe, mely gazdaságot, jólétet je­lent, kibontakozást abból a szegény ségből, melyben senyvedőknek tar­tanak most a hadifoglyaink. Dr. Szerényi Nándor. 9 A harciér eseményei. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Térnyerésünk Bukovinában. — Rettenetes harcok a Stochod vidéken. — Állásaink előtt orosz hulla- hesvek. — 17-es honvédeink uiabb dicsősége az olasz fronton. — Sikeres repülő-harcok. — Össze­omlott angol-francia támadások. Höfer mai jelentése. Orosz hadszíntér. Bsdapest, augusztus 9. Károly főherceg altábornagy had­sereg harcvonala: A Capul területen Bukovinában az ellenséget észak felé visszavetettük. A fölső Pruthnál csa pataiek a Worochkától nyugatra fekvő magaslatokat elfoglalták. A tegnapelőtti harcok következtében Ottyniában harcoló erőink egy állá­sainktól nyugatra előkészített állásba vezettettek vissza. A harci tevékeny­ség ezen a területen tegnap egész nap változatlan hevességgel tartott. Bothmer gróf tábornok hadseregének déli szárnyán a császári és királyi ezredek több erős támadást vertek vissza. A Zaloscetől délre beszállított foglyok száma 12 tisztre, 966 em­berre növekedett. Hindenbnrg vezér- tábornagy hadsereg-harcvonala : Vol- hyniában a harcok ojból a legna gyobb erővel ájultak ki. Úgy Tér tyánszky vezérezredes hadseregénél, ahol az oroszokat helyenként ellen­támadásunkkal visszavertük, mint Kisieliunél és Kaszowkánál a Stocbod könyökben az ellenség mélyen tago­zott tömegekkel (ezek között szi­bériai és gárdacsapatokkal) támadásra nyomult előre. Mindenütt, sok helyen ember ember ellen folytatott harcok­ban visszavertük. Az ellenség ön­gyilkos harcmodorának folyománya­ként az állásunk előtti előtér egy nagy hullamező. Stobychwától délre orosz átkelési kísérletek ismét meg­hiúsultak. Olasz hadszíntér. Budapest, augusztus 9. Görz vidékén a heves harcok to­vább folyuak Tegnap délután egyes ellenséges osztagok a várost elérték. A Monte San Michelén és San Mar­tinnál az ellenség ismételt támadásait csapataink az olaszok vesztesége mel­lett utasították vissza. A magyar ki­rályi székesfehérvári 17. gyalogezred ez alkalommal különösen kitüntette magát. Délkeleti hadszíntér. Budapest, augusztus 9. Változatlan. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Események a tenteren­Bndapest, augusztus 9. A 8 áról 9-ére virradó éjjel egy tengeri repüiőrajunk az Isonzó tor­kolatánál levő ellenséges üteget és a Gorgónál levő (Grado mellett) ellen­séges tengeri repülőállomást igen ha­tásosan bombázta s több telitalálatot ért el. A leghevesebb ellenséges tü­zelés dacára repülőink sértetlenül tértek vissza. Flottaparancsnokság. k német nagy főhadiszállás jelentése. Nyugati hadszíntér. Berlia, augusztus 9. Az angoloknak és a franciáknak a Sommetóí északra a Foureux-erdőtől a Soroméig terjedő arcvonal ellen in­tézett tegnap jelentett támadásai meg­törtek. Az angolok 10 tisztet és 374 főnyi legénységet hagytak sebeBület- len foglyokként kezünkön és 6 gép­puskát vesztettek. Súlyos, véres vesz­teségeik voltak. Szintúgy meghiúsult az Ovillers—Bazentin le Petit vona­lon ma éjjel ellenünk* intézett erős angol támadás. A Maastól jobbra jelentékeny francia erők többször tá­madtak a Thiaumont és Fleury-sza- kaszon, a Chapitreben és erdőshegy­ségben. Az ellenségnek igen snlyos veszteségei között kellett tűzünk előtt és több helyen szuronyaink elől meghátrálnia. A kezünk közé jutott fogiyok száma kereken 350 emberre emelkedett. — A júliusi légiharcok eredménye : Német veszteségek: Légi- harcban 17 repülőgép, a földről le­lőttek 1 repülőgépet, eltűnt 1 repülő­gépünk, összes veszteségünk 19 re­pülőgép. Francia és angol vesztesé­gek : Légiharcban 59, a földről le­lőttünk 15-öt, vonalaink közt történt kényszerű leszállás utján vesztettek 6-ot, kémek kihelyezésére való le­szállás alkalmával 1-et, összesen 81 repülőgépet, amelyek közül 48 bir­tokunkban van. Keleti hadszíntér. Berlin, augusztus 9. Hindenburg {vezérőrnagy harcvo­nala : Kurland északi csúcsán ma reggel tüzelésünk által nagyszámú ellenséges torpedónaszádban, gőzös­ben és vitorlásban súlyos kárt tet­tünk. Friedrichstadtól keletre az oroszok áttörési kísérleteit meghiú­sítottuk. Visniov és a Narocz-tó kö­zött erős járőröket visszavertünk. A Szervecs és Szczara fronton Ja tüzér­ségi harc erősbödött. Skrobova vi­dékén az ellenséges támadások ku­darcot vallottak. Az oroszok igen nagy erőkkel njitották meg támadá­saikat a Stochod mentén. Támadó hullámaikat Stobychvától délre a Stochod-könyökben, Köveitől keletre és Kisielintől északra tüzérségi, gya­logsági és géppuskatüzünk sokizben visszaözönlésre kényszeritette. Kucha- rynál és Porskaja Volkáuál (a Ko vei—Luck vasúttól északkeletre) csapataink súlyos közelharcban le­győzték a számra nézve túlsúlyban lévő ellenséget. Lucktól nyugatra a harcok a mi javunkra dőltek el. Osztrák magyar csapatok határozott ellentámadásai Sczelvovtól keletre lévő állásaink elvesztett részeit mind visszaszerezték. 350 hadifoglyot'szál- litottunk be és több géppuskát zsák­mányoltunk. Károly kir. herceg altá­bornagy harcvonala: A Zalosczétól délre ejtett foglyok száma 12 tisztre és 966 főnyi legénységre emelkedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom