Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-05-29 / 43. szám
43. szám XXVI. (XII.) éyfolfsm. Szekszárdi, 1916 május 29, TOLIJA VÁM fi A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre ..... 16 korona Fél évre .........................8 » Ne gyed évre .... 4 » Egy szám ára'.... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyijt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztésé?: Bexeréd] litván-utca 5. »rám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Bért Balog Ádám-utca 42. .zára. Az előfizetést pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. NYÍLT LEVÉL* Méltóságos KOVÁCS SEBESTÉNY ENDRE főispán úrhoz, Szekszárd. Azokkal a panaszokkal szemben, melyek a tolnamegyei érdekeltség körében a bio szabályozása ügyében a folyó évben njból megnyilvánultak, a következő hiteles adatokat bocsátom szives rendelkezésedre. Tudvalevőleg 1904-ben volt Balatonfüreden az az értekezlet, melyet Tallián Béla földmivelésügyi miniszter a célból hivott egybe, hogy a Balaton vizének folytonos sülyedése miatt keletkezett panaszok orvosoltassanak, illetőleg meg- ballgattassanak. Az Országos Vizépitési Igazgatóság teljes tudatában a tényeknek, nem csak ezzel a kérdéssel foglalkozott, mely teljesen az elpárolgástól függvén, azon segíteni alig lehetséges, hanem egyúttal ugyanakkor kidolgoztatta azokat a terveket és költségeket, melyek a Sió medrének nagy vizek levezetése szempontjából való szabályozására szükségesek. Erre vonatkozólag Darányi Ignác földmive- lésügyi miniszter 1908. óv április hó 29-én benyújtott, „A viziberuházásokról“ szóló törvényjavaslatának indokolásában a következőket mondja: „Megjegyezni kívánom itt azt, bogy a jelen törvényjavaslat indokolásának általános részében az egyes folyóknál ismertetett tervek és költségvetések még 190b. évben készüllek11. Mi által azt hiszem pragmatikusan igazolva van, hogy a vizügyi szolgálat mindenkor teljes tudatában volt annak, hogy a Balaton nagy vizének szabályozhatása egyedül a Sió medrének megfelelő kibővítésében keresendő és található fel, amint erre már azok a műszaki tanulmányok is reá mutattak, melyek az 1888-ban kiadott közmunka és közlekedési miniszteri 9747. számú szabályrendeletnek megalkotása előtt végeztettek. A viziberuházásokról szóló törvény 1908. augusztus hó 6-án lett kihirdetve. Utánna következett a kormányválság. 1910-ben Kämmerer Ernő országgyűlési képviselő az érdekelt vármegyék bevonásával nagy mozgalmat indított meg a Sió csatornázása, illetőleg hajózhatóvá tétele dolgában és pedig oly irányban, hogy az 1908 : XLIX. törvénycikk alapjául szolgált javaslathoz tartozó indokolásban közölt végrehajtási sorrendet kiegészitőleg soron- kivül vétessék elő és az ehhez szükséges összeggel az évi beruházási adomány felemeltessék. Ennek eredményeképen egy emlékiratot dolgoztak ki és azt 1911. április havában Kämmerer Ernő és dr. Szabó János aláírásával egy 40 tagú küldöttség nyújtotta be a kormányhoz. Az országgyűlésen való felszólalásra pedig dr. Iklódy Szabó János képviselőt kérték fel. Ezek alapján gróf Serényi Béla földmivelés- ügyi miniszter as ügyet magáévá téve, keresztül vitte, hogy az 1912-iki költségvetésben a Sió rendezésére 250,000 korona lett beállítva, amely ösz- ezeg 1913-ban már 500,000 koronára lett emelve. A munkálatok 1912-ben adattak vállalatba és a szerződés a vállalkozóval előrelátásból úgy lett megkötve, hogy amennyiben az évi dotáció a törvényhozás által emeltetik — az minden további egységár javítás nélkül több munkát is tartozik végezni. A törvényhozásilag engedélyezett hitelek határán belül a munkálatok a háború dacára 7s * Ezt á közleményt érdemes írója Kovács Sebestény Endre főispán úrhoz küldte be, kérve, hogy ■ balatoni árvíz-kérdés megvilágítására s főleg válaszul a lapunkban megjelent Vis major cimfl cikkre hozzánk s a többi lapokhoz is juttassa el. A főispán ur által hozzánk intézett megkeresésre, szejn előtt tartva az »audiatur et altera pars« elvét, a közleménynek természetesen a legnagyobb készséggel adunk helyet A azerk. folytatva lettek és a vállalkozó a reá kirótt kotrási mennyiséget 1915. óv végéig el is végezte. Az 1914. és 1915, évi nyári és kivált őszi esős időjárás a Balaton vizszinét 1914-ben 110 cmterre, 1915. októberében pedig 145 centiméterre emelte fel az eddigi legmagasabb 195 centiméterrel szemben. Ennek folytán a Sió zsilipnek 1914. év november hó 1-től való teljes megnyitása lett elrendelve. Az alsó érdekeltség folytonos sürgetésére a földmivelésügyi miniszter 57,130/1915. sz. alatt március 15-étől kezdve a zsilipek fokozatos lezárását rendelte el oly utasítással, hogy a nyár folyamán a zsilipen csak annyi viz ereszthető le, amennyit az érintett területek gazdasági kihasználása megenged, ugyanez a rendelkezés 110,347/ 1915. szám alatt az 1915—1916. évre is ki lett adva. Emellett azonban dr. Iklódy Szabó János orsz. képviselő interpellációjára adott válaszában báró Ghillány Imre földmivelésügyi miniszter kijelentette: 1. hogy intézkedni fog, miszerint „a Siócsatorna munkálatai a lehető legrövidebb időn belül befejeztessenek“. Ez az intézkedés a f. évi március elején 31,477/1916. számú miniszteri rendelettel foganatosíttatott akként, hogy a munkálatok végrehajtása 1917. év végével való befejezése elrendeltetett; 2; hogy a Simontornya alatti Nádor-csatorna társulat érdekeltségét érintő szakaszon, hol a munkálatok tervbe véve nem voltak „tervbe vétessenek, úgy hogy egyidejűleg fognak folytattatni a Sió-csatorna létesítésével és egyidejűleg be is fognak fejeztetni* ; 3. a Nádor-csatorna belvizeire vonatkozólag pedig, hogy: „Én megfelelő erkölcsi és talán valami csekély anyagi támogatást is helyezhetek kilátásba, de attól az elvtől nem térhetek el, hogy a belvizek levezetése társulati és nem állami feladat“. A belvizlevezetésre vonatkozó tervek a társulat elhatározása alá bocsáttattak ugyap, de azok foganatositására nézve a társulat meg nem határozott. A Nádor-csatornai alsó érdekeltség a zsilipkezelésre vonatkozólag kiadott és már említett 57,130/1915. és 110,347/1915. számú miniszteri ■rendeletek azon intézkedését is panasz tárgyává tette, hogy nyári időben 10 köbméternél több viz nem ereszthető le és kívánta 30 dl3 viz levezetését. Ezzel szemben a folyó évben április közepe táján tehát midőn a Sió-zsilipen már ismét csak 10 m3 viz eresztetett le, az alsó érdekeltek egyes tagjai távirati utón fordultak a miniszterhez a zsilip teljes lezárását kérve, mert a Koppány és Kapos nagyvizei elöntéssel fenyegették, vagy részben el is öntötték területeikét. Miután pedig a Sió-zsilippel a mellékpata- bok árhullámainak lefolyását szabályozni nem lehet, ez a körülmény is világosan bizonyitja, hogy a vizeresztésnek pyári időben 10 m3-re való redukálása épen az alsó érdekeltség érdekeire való tekintettel feltétlenül szükséges volt és szükséges ma is. A Nádorcsatorna társulat tehát az alsó érdekeltség árterét is beleértve összesen 47,367 k. hold. Ebből Nagy-Dorog fölött fekszik 38,292 hold és alatta 9075 k. hold. A Nagydorog fölött fekvő ártérre nézve teljesen közömbös mennyi viz eresztetik le a Sión, miután azon terület a Sárvíz völgyében fekszik, a Sió behatásán felül. A községi elöljáróság bevonásával és jegy-_ zókünyvnek felvételével megállapitást nyert, hogy folyó évi április hó 2-ik felében, tehát jóval a Siózsilip lezárása után a 38,292 k. hold felső ártérből 20,413 k. hold vízzel volt borítva és 3896 k. hold víztől szenvedett, vagyis csak 13,983 volt száraz, vagyis gazdaságilag kihasználható. Mintán pedig ezen vizek mind oda jutnak az alsó érdekeltség 9075 k. holdat kitevő árterére, következik, hogy hasonló csapadékos esztendőkben az alsó érdekeltség által panaszolt viz- bajoknak okozója nem a Sión leeresztett vizmeny- nyiség, hanem első sorban a Sárvíz medrének rendezetlen volta, aminek rendezéséről a társulatnak kellett volna gondoskodni. A társulat kap évenkint 60,474 k. adó- visszatéritést. Azonkívül 1889. január 1-től 1913. december 31-ig évenkint 20 fillért vetett ki kát. holdankint, úgy hogy e címen csak 8872 koronát szedett be. Ebből a 69,346 koronát kitevő jövedelemből fedezte az igazgatás, árvédelem és fentartási költságeit, de a Sárvizén érdemi munkát nem végezett. Sőt midőn ugyancsak az alsó 9075 kát. hold kiterjedésű ártér megvédése céljából a sióagárdi szakaszán, továbbá a Sárviz mindkét oldalán töltések emelése vált szükségessé, ezen 480,000 kor. költséggel előirányzott munkálatok csak úgy voltak foganatosíthatók, hogy a társulat kikötötte, miszerint jebből a társulatot 152,000 koronánál nagyobb összeg nem terhelheti. Tényleg a munkálat ezen feltétel mellett lett foganatosítva. Ezek mind elvitázhatatlan tények, melyeknek ismerete alapján valóban érthetetlen a Sió és Sárviz tolnamegyei érdekeltségének oly irányú állásfoglalása, mely a területükön kétségtelenül megállapítható és általánosan ismert vizkárok kut- forrását a Siózsilip kezelésében keresi. Nincs az országban érdekeltség, mely oly nagyfokú támogatásban részesült volna, mint a Sárviz érdekeltség legalsó szakasza, kétségtelen, hogy az utóbbi két óv rendkívüli csapadéka aa érdekeltségnek nagy károkat okozott, de százezer holdra menő területek vannak az országban sik viz alatt, melyek a természet csapásait, habár súlyosan erezik, még sem törekszenek arra, hogy bűnbakot keressenek olyan állítólagos hibákra, melyek meg nem történtek, sőt; az ösz- szes illetékes tényezők kötelességükön felül oly jó akaratot tanúsítottak ez ügyben az érdekeltek iránt, mellyel szemben, ha nem is köszönetét, de igazságos elbánást méltán elvárhatnánk. Maradtam tisztelő hived Budapest, 1916 május 18. Kvassay Jenő, miniszteri tanácsos, az orsz. vizépitési igazgatóság főnöke. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, május 28. Orosz hadszíntér : Nincs evezetesebb esemény. Olasz hadszíntér: Csapataink birtokba vették a Cornolo páncélerődöt (Arsierótól nyugatra), valamint az Asíago körüli ■ megerősített szakaszon Val d’Assa állandó völgyelzáró erődítményt a Monte Interrottótól délnyugatra. Délkeleti hadszíntér: A Vojusaalsó folyásánál olasz járőrökkel csatározás folyik. A helyzet változatlan. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. 10|
