Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-01-03 / 1. szám

XXVI. (XII.) évfolyam I. szám Szek' atárd, 1916 január 9 TOLllAVARNEfflE ES A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre ...............16 korona Fé l évre.........................8 > Kegyed évre .... 4 > Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Nesjelenik hetenkint kétszer: hétffin és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezcrédj litván-utca 5. szám. Idt küldendők a lapot érdeklő össze* küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42 szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be­küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL, j Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Újévi beszédek. Minden egyes ujesztendő uj meg uj állomása az idő gyors vonatának. Bármi­lyen kicsi legyen is az állomás, szokása az már az utasembernek, hogy legalább egy iutó pillanatra ki-kinéz az ablakon. A mos­tani hadi menetrend mellett pedig, amikor még olyan helyeken is órákig elvesztege- iünk, ahol voltaképpen állomás sincsen, különösen ráérünk a szemlélődésre. Az uj esztendő eddig is fontos nap volt nem csak az egyesek, de a nemzetek életében is. A politikában pedig egyenesen ünnepnap. A prófétálás, a megnyilatkozá­sok ideje. Ma természetesen kétszeres ér­deklődéssel lesünk minden elröppenő szót. A táviró már meghozta ősz királyunk újévi üdvözletét a dicső hadsereghez. A király hangsúlyozza s mintegy kétszer alá huzza a hű szövetség szót s újból rnegtüzesiti azt a nagy bélyegző vasat, amellyel Olasz­országnak gaz árulásét a homlokára süti. Végül Isten áldását kéri a „fegyveres ha­talomra, a haza ércből való védőpajzsára és éles kardjára. “ Királyi szavak! amelyek közül a haza szó, mint a brilliánsokkal kirakott diádéin tündöklik elő s bevilágít a lelkűnkbe . . . A német császár újévi szózata is ha­talmas. Nekünk, akik a villámháritós, szá­raz fedél alatt ülünk, gyönyörű perspek­tíváját tárja fel a most dúló viharnak. E hatalmas égzengést nyugalommal csodál­juk, de ellenségeink ott künl, a szabadban fedetlen testtel, vacogó fogakkal remegve reszketik és méltán, mert mint a végíté­let harsonája zug feléjük „a nlit megkez­dettünk, azt Isten kegyes akaratával be is fogjuk fejezni.“ Nem kevésbbé érdekes, sőt nekünk magyaroknak talán még jelentőségteljeseb- bek a mi politikai fórumunkon elhangzott hivatalos szavak. Lelke, szárnya volt Hé- derváry, Berzeviczy beszédének is, de Tisza feleletének egyes passzusai, mintha csak a kőfaragó márványlapja számára hangzót-, tak volna el. Érdemesebb azonban a szi­vekbe, a lelkekbe bevésni. Tömör, világos, egyenes, félreérthetetlen minden egyes szó, minden legkisebb mondat. Az egész be­széd maga: Tisza. Benne van az ő egész egyénisége. A férfiasság, határozottság, a vaskéz ökölcsapása oda, a hova kell s gyen­géd, meleg baráti kézszoritás azok számára, a kiket illet. Ennek a nagy jelentőségű beszédnek összeállítása, felépítése a régi építőművé­szekre emlékeztet, akik nemes anyagból: márványból dolgoztak, tehát nem a pilla­natnyi mának, de az — örök életnek. Tisza reális mérleget adott a háború eddigi eredményéről. „Ma kezünkben a győzelem“, de ne bízzuk el magunkat, a fő feladata ezután következik a nemzet­nek, amikor be kell hegeszteni a háború sebjeit, rendezni a háború számláját. Az erők egyesítésére int. Kiküszöbölni óhajt minden pártviszályt. Bízik minden magyar emberben. Bízik az ellenzékben is, de párt­ját is inti, hogy csak a parancsoló szük­ség határáig menjen el s ott még talál­kozhatnak is politikai ellenfeleikkel. Gyö­nyörű képet fest a magyar nemzeti állam­ról. A teljes jogegyenlőség, a bizalom, a szeretet országáról, ahol a nem magyar ajkú polgárok is jól érezhetik magukat. Ismét kinyújtja baráti jobbját Horvátország felé, amelybe bele kell csapniok“ ő nekiek is, mert a horvát nemzet feltétlenül el pusztul, ha Zrínyi példáját nem követi, ha nem együtt küzd a magyar nemzettel. De a beszéd mesteri slagerje az Ausz­triával való viszonyunk megrajzolása. Ma­gyar miniszteri székből még ilyen kemé­nyen nem beszéltek az osztrák centralisz- tikus törekvések ellen. Tisza beszéde ha­talmas kalapács, amely izre-porrá töri a három és félszázados politikai alchimiának minden babonás, ostoba eszközét, amellyel kótyagos agyvelők közös arany abrincscsal I akarták összedrótozni a birodalom egysé­get. Tisza kimutatja, hogy arany nélkül, más különféle anyagok összekeverésével j sem lehet — aranyat csinálni, madártogó aranykalitkát pedig éppen nem. A nemzeti függetlenségünk romjain felépítendő összbirodalom ostoba ábránd, „mert mig egy magyar él, egy ilyen felsőbb állami köziiletbe magát beleszoritam nem engedi. “ De hiszi, hogy a háború oda át is jó tanítómester volt. Ha másra nem, tisztáb­ban látáshoz szoktatta a szemeket. Közös jövőnknek, jóvoltunknak egyedüli biztos alapja a: dualizmus, a paritás. A szuve­rén jogalap, amelyen mi eddig is álltunk, minden egyéb vessző-paripa. Tisza melegen emlékezett meg még a szövetségeseinkkel előállott viszonyról is. A magyar nemzeti politika nem állhat meg többé a magyar határnál. Nem a bandita-erkölcs hozott bennünket, szövet­ségeseket össze, nem az aljas konclesés, de a magasabb emberi kultúra vágya. Még szorosabb kapcsolat szükséges szövetsé­geseinkkel. Ne ismételje meg tehát a magyar régi bűneit, hogy, amikor jobban kezd menni a sorsa s ellenségeit legyőzi, önmagát nem tudja meggyőzni s belefulad a belviszály j mocsarába s vagy hízelgő szóra hajt, mint a sajtot elejtő mesebeli holló, vagy falánk­ságot, kapzsi vágyat árul el, mint a folyón átkelő eb, mely dúsabb zsákmány rémé- j nyében a vizbe ejti a már szájában vitt kész husdarabot is. Nem igy mondja talán mindezt Tisza, ! de igy érti. Mi pedig hallgassunk az ő bölcs szavaira. A miket elmondott, mind aranyigazság. Megszokhattuk már, hogy nem hord ő össze hetet-havat, csak azt mondja, amit egy reálpolitikus meg is tart­hat. Eddig sem ígért ő a magyarnak kolbász­ból sövény-keritést, oldalasból, szalonnából házfalat, de kalászonként tarlózta össze azt a vetőmagot, amelyből a nemzet vetése zöldéi s immár kalászba szökkenve, oly dús aratást igér. — Gyönyörűbb ujesztendőt még nem köszöntöttek ennél a magyarra! B. Távirataink. Szekszárdi Álltai terfitó/ A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, január 2. Orosz hadszíntér. Az ellenség most már a Pflanzer Baltin hadsereg besszarábiai harcvo­nala ellen is újból megkezdte a támadást. Miután újév éjjelén már kétszer és a rákövetkező dél - előttön ugyanannyiszor hiába kísérelte meg, hogy állásainkba benyomuljon, délután egy órakor a toporutzi erődítmények ellen újabb erős támadást intézett, amelyet a vitéz védők kézitusában visz- szavertek. Két órával később ugyanazon a terü­leten hat orosz ezred nyomult előre, de azokat is legnagyobbrószben újból visszavertük. Csak egyik zászlóaljunk szakaszában nincs még a harc befejezve. Az ellenség veszteségei rendkívül na­gyok. Az ellenség újév reggelén Bucactól észak­keletre Stripa menti arcvonalunkat is megtámadta. Ez a támadás épp úgy meghiúsult, mint az oro­szok előretörése egyik Burkanovtól északkeletre levő sáncunk ellen. A Kelet Galiciában egy hét óta beszállított foglyok száma közel háromezer. Dubnótól délre és Berestianynál, a Kormin terü­leten gyengébb ellenséges osztagokat vissza- tiztünk. Olasz hadszíntér. Semmi újság. Szerb hadszíntér. Semmi különösebb ese­mény nem történt. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, január 2. A nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér : A január elsejére virradó éjjel erős angol osztagok kísérleteit, hogy Frelinghen (Armentie- re8től északkeletre) melletti állásunkba benyo- j múljanak,’ meghiúsítottuk. Hullucbtól északnyu- J gatra csapataink sikeres robbanás után megszál­lották a robbantási tölcsért. Egy ellenséges árok elfoglalása alkalmával a Hartmannsweilerkopftól délre több, mint 200 fogoly került kezünkre. Keleti hadszíntér: Az arcvonal különböző helyein előrenyomuló gyengébb orosz osztagokat visszavertük. A Driswijati tótól egyiküknek sike­rült egész állásunkig előnyoinulm. Balkáni hadszíntér. A helyzet változatlan. A legfelsőbb hadvezetőség. Tavaszi vetömaívaR beszerzése. Mivel a mai viszonyok között nagy fontos­sága van annak, hogy azok a területek, amelyek részint az esős időjárás, részint a munkaerő hi­ánya miatt ősziekkel bevethetők nem voltak, ál­lati és emberi élelmezésre alkalmas megfelelő ta­vaszi terményekkel vettessenek be, a m. kir. föld- mivelésügyi miniszter ur gondoskodott arról, hogy gazdáinknak a kellő mennyiségű tavaszi vető­magvak rendelkezésükre álljanak. Az ilyen. vetőmagvak beszerzése tekinteté­ben, a miniszteri rendelet alapján különösen a következőkre hívjuk fel gazdatársaink figyelmét : Vetőmagvat rendelhetnek egyes gazdák, továbbá községek, gazdasági egyesületek, körök és szövetkezetek, saját tagjaik részére. Ez utób­biak a megrendeléshez részletes kimutatást tar­toznak- csatolni arról, hogy a vetőmag tagjaik között miként fog felosztatni. A vetőmag beszerzés leggyorsabb rntidja az, ha a megrendelő a kérelemben egyúttal megjelöli azt a hozzá legközelebb Jekvő, s a Hadi-Ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom