Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-01-07 / 2. szám

XXV. XI. évfolyam. 2. szám. Szekszárd, 1915 január 7. TOLflflVARMEGVE ES A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre .................16 korona Fé l évre....................8 > Negyed évre .... 4 » Egy szám ára .... 16 fillér, Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — N'vilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenklnf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezeréd) István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdekifi 5sszm közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ida küldendők. Néptanítók, ha az alőfizelést egész évre előre be küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. ... ------- , ■ ■--------*---------------------^--------------­Fő munkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A háború is jövő kötelességünk. Irta: dr. Giess wein Sándor. A békesség szent ünnepét és az uj évet a véres fegyverek robaja háborítja az idén. De uoha még teljos hévvel dúl a háború, előbb utóbb mégis aktuálissá lesz a béke kérdése. A háború nem más, mint nemzetközi vagy mondjuk állam­közi egyensúly megzavarása, miként a szélvész és förgeteg a légrétegek egyensúlyának a meg­bomlása. S a most dúló háború is annak a jele, hogy ezidőszerint sajnos még nem rendelkezünk oly nemzetközi intézménnyel, mely az államok kö­zötti egyensúlyt erőszak nélkül helyre tudná ál- litani. De azért a szociológiai tények vizsgáltá­ból fakadó meggyőződésem, hogy a mostani há­ború is egy lépéssel előbbre fogja vinni a meg­oldását annak a problémának, mely a nemzetközi érdeküssztíütközésekuek nemzetközi jog alapján, tehát fegyveres beavatkozás nélkül való kiegyen ütését könnyebben megvalósíthatóvá teszi. így volt ez eddig minden háborúnál s azért igy kell ennek lennie, talán fokozottabb mérték­ben a mostani világháborúnál is. A mindig na gyobb mértékben előrehaladó szövetkeze* és a nemzetközi jogintézmények fejlődése egy nem közvetlen, legtöbbnyire nem is szándékolt követ­kezménye, mintegy melléktei niénye a háborúknak. A modern szociológia az ö analógiáit külö­nös előszeretettel — és bizonyos egyoldalúság gal — a primitiv népek szokásaiból és élet-_ viszonyaiból szokta meriteni. S a háborút is, mint szociológiai jelenséget eszerint Ítéli meg. Miből származik a háború primitiv törzsek­nél és mi annak az eredménye. Tényleg az a permanens hadi állapot, mely a primitiv népeknél nem tartozik a ritkaságok közé, vagy a gazdasági érdekkörök kolliziójábói veszi eredetét, vagy pedig a vendetta (vérbosszú) jeliegével bir, amennyiben az egyik törzsnek tagja vagy tagjai megölték vagy kifosztották a másik, törzs hozzátartozóit. A legtöbb esetben ennek a megtorlandó igazságtalanságnak az oka szintén veszélyeztetett gazdasági érdekekből szávmazik. A szükségtől indíttatva, valamely hatalmasabb ellenféltől régi helyéből kiszorítva, vagy a természetes szaporo­dás következtében egy másik törzs tovább menni vagy terjeszkedni óhajtván, a régebben ott lakó törzs területére lép, ott próbálja élelmét, vadá­szat vagy halászat által megszerezni. A régebben ott lakó törzs számára ez, egy modern amerikai kifejezést használva, undesirable immigration. — Magánjogi intézmények Injában tehát rendszerint bírókra kelnek. Az erőviszonyok arányától függ, vájjon a gyengébb törzs teljesen megsemmisül, elmenekül-e vagy az erősebbnek meghódol s mintegy beléje olvad ; ha pedig csaknem egyenlők az erők, szö­vetségestársakká lesznek. — Rendszerint csak a szomorú tapasztalatok 'viszik az embereket arra a belátásra, hogy a háborúságot és harcot csak szövetkezés és társulás által lehet elkerülni. A mi rohamosan előretörtető technikai kul­túránknak és mind nagyobb területeket behálózó kereskedelmünknek szüksége van egy magasabb- rendű, az eddigi állainaiakulásoknál kiteijedtebb „szervezeti keretre“. .S talán ez is egyik oka a most dúló háborúnak is. Miként a múlt század háborúi létrehozták az egyesült .Németországot, az Unita Itáliát, miként az amerikai war of se­cession kialakította az Egyesült-Államok erős egységét, igy a mostani világharc is egy fejlet­tebb alakulatra fog vezetni. Az 1866-iki háború döntötte el azt, hogy-a német egység kialakulásában Poroszországot il­lesse a vezető 6zefep, amely aztán már, az 1870 háborúban előbbi ellenfeleinek egy jó részévei közösen küzdött a franciák ellen a másik ellen­félnek, Ausztria-Magyarországnak jóakaró sem legessége mellett. Az 1866 iki ellenfelek azonban a mostani küzdelem idejében lettek csak igazán egybeforrasztva, midőn már nemcsak egymás mellett, hanem úgyszólván egybe elegyedve har­col német, osztrák és magyar. A másik oldalon régi riválisok, mint orosz és angol, sőt az elmúlt évtized két leghevesebb ellenfele, akik eddig a hadviselés dimenziójának első rekordját érték el, orosz és japán, egy tábor­ban vannak A jövő problémája talán az lesz, megtalálni azt a tengert, amely körül a mostani ellenfelek is szorosabb nexusba léphessenek egymással. A tartós békét leginkább e problémának helyes megoldása biztosíthatná, Ha a háború csak azt hozná magával, hogy a mappákat át kell javítani s hogy az egyik fél a másiknak hadi kárpótlást tizei — akkor ez az emberi életnek és magáuak az emberi méltóság­nak szörnyű lebecsülése, és h.i a háborúnak más eredménye uincs, akkor ez emberi hékatombákat nem szabad a föld színén megtűrni. Ha már folynia kell patakokban a sok emuervérnek, ha a haza reményeinek százezrei legszebb korukban elpusztulnak, ennek a tömérdek áldozatnak és odaadásnak más gyümölcsöt is kell teremnie. Ideális javakat is kell hoznia, a jogállapot, nép szabadság megszilárdítására kell szolgálnia. A kárpáti harcok. Budapest, január 6. Az erdős Kárpátokban inár hónapok óta váltakozó eredmény'nyel folytatott harcok tovább folynak. Ezen harcok, gyakran egy­mástól messze fekvő, magányos völgyekben folytatott kisebbszerii vállalkozások jellegé­vel birnak. Az ellenség, melyet az utóbbi napokban érkezett kiegészítések megerősítet­tek, megkísérelte, hogy egyes folyók felső folyásánál előretöréssel tért nyerjen. Az uzsoki szorostól nyugatra és a keleti líeszkidekben nyugalom vau. A Visztulától északra és délre fekvő arovonalunkon tegnap ágyuharc folyt. Höfer. Budapest, január 6. A Budapesti Tudósitó illetékes helyen nyert felhatalmazása alapján közli, hogy Magyarország területén az utolsó 48 óra alatt a helyzet nem változott. Az ellenség, amint ez a Höfer féle jelentés utolsóelőtti monda­tából is kitűnik, csakis I ng, Bereu: és 3Iára- uiaros megyéknek már korábban megszállott határszéli csekély területét tartja birtokában. Az ellenségnek, ezen jelentés megelőzd mon­datában említett el őre törési kísérlete, a Kár­pátok bukovinai völgyében történhetett. A M. E. sajtóosztályának hivatalos távirata. Csata a tengeren. Török győzelmek. Konstantinápoly, január 6. A vezérkar a következőket közli : Tegnap Synopenál a Fekete tengeren két török cirkáló és tizenkét egységből álló orosz hajóraj összeüt­között. Részletek hiányoznak, kétségtelen azon­ban, hogy az ellenség számbeli fölénye ellenére sem tudott hajóinkban kárt tenni. Ma érkezett jelentések szerint csapataink a szövetséges • tör­zsekkel egyesülve a Miandoadnál elért sikereken kívül Aszerbajdsanban további sikereken értek el. Oroszok visszavonuló mjukban két ágyút és szá­mos foglyot hagytak vissza. Miandóadtól délre egy másik török csapat megverte az ellenséget és nagymennyiségű fegyvert és lőszert zsákmá­nyoltak. A M. E. sajtóosztályának hivatalos távirata. Akik künn a csatamezőn fáradnak, szenved- j nek, nélkülöznek és vért ontanak, az áldozatot j a haza javára felajánlják —minekünk, kik itthon | maradtunk, az a szent kötelességünk, őrködjünk, j elmélkedjünk, gondolkodjunk, beszéljünk, dolgoz- | zunk, hogy ez az áldozat hiábavaló ne legyen, j Félmunkát végeznek, ha hazánknak és az emberi- j ségnek ideális javakat nem tudnak biztosítani. Mikor nemzetünk hősei idegen földön fárad- | nak, szenvednek, véreznek, a magyar vitézség és I lovagiasság hírét jóbarát és ellenség által meg- bámultatják, mi, a szellemi munka emberei itt— ] hon nem lehetünk tétlenek. A statisztika azt mu­tatja, hogy a hősi halált haltak és sebesültek í számában a magyarok percentszáma a szövetsé- I ges hadak többi nemzeteinek arányszámát felttl- | múlja, legyen résen a magyar szellemi munka is, | hogy a mi hozzájárulásunkkal és érezhető közre- j működésűnkkel a mostani világháborúból a szü- j vetségi konstelláció kialakuljon, mely az áldásos I viiágbékének és az általános kulturfejlődésnek I biztosítéka lehet. Minél nagyobb lesz a részünk ebben a szel­lemi munkában és küzdelemben, annál nagyobb súlya lesz hazánknak, nemzetünknek a jövő for­mációiban. Varsó felé. Berlin, január 6. A keleti határon Lengyelország északi ré­szében sem volt változás. Lengyelországnak a Visztulától nyugatra eső részében csapataink az ellenség több támaszpontjának elfoglalása után a Szucba-szákaszig törtek keresztül. Ezernégyszáz hadifogoly és kilenc gépfegyver került a kezünkbe. A Pilica keleti partján a helyzet nem változott. A franciák visszaszorítása. Berlin, január 6. Nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati had­színtéren a franciák tegnap folytatták az arc­vonalunk mögött fekvő helységek tervszerű löve- tését. II ogy ezzel saját honfitársaikat teszik-e hajléktalanná, vagy ölik-e meg, ez nekik ugy- látszik, mindegy’. Nekünk a lövetés keveset árt. Souain-nál és az argonnei erdőségben több ellen­séges lövészárkot elfoglaltunk, több ellenséges támadást visszavertünk. Két francia tisztet s több mint kétszáz iönyi legénységet elfogtunk. A Senn- lieimtól nyugatra eső magaslaton, amely annyi vetélkedés tárgya volt, tegnap reggel óta a franciák ismét megvetették a lábukat, de erős szuronyrohammal ismét visszavertük őket a magas­latról, amely ellen újabb támadásra nem merész­kedtek. Ötven alpesi vadászt elfogtunk. Adakozzunk a harctéren elhunyt szegénysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell József né úrnő kezdeménye­zésére megindított gyűjtés folytán, újabban a kö­vetkező adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz, újévi üdvözletek megváltása címén : Kovács Antal, Szakály K 10.— itj. Lágler Sándor jegyző, NagyszokolyK 2.— Török József jegyző, Sárszentlőrinc K 2.— Elszászer Gyula Majsamiklósvár K 10.— Dr. Miiller Ferenc, özv. Leopold Károlyné koszorumegválfásra K 50.— Özv. Leopold Károlyné gyermekei . koszoruraegváltás fejében K " 200.— K 274.— Eddigi gyűjtés „ 11487 31 • Összesen K 11761'31 ÜKT Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. A harctér eseményei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom