Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-01 / 9. szám

TOLNAVARMEGYE és a KÖAKKDEK 1 y 15 február 1. Annie a templomot átiveló boltozat is csak akkor erős, hí aimak minden egyes téglája ép és a maga helyén van ; a válságos idők háborgó folyamán átvezető h d is csak akkor nyújtja a túlpartra jutás biztonságát, ha annak minden darabja, minden egyes szegecskéje rendben, köte lességünk tehat nekünk is éber szemm-l ellen­őrizni azt, hogy a haza erőforrásainak a mi ha­táskörünkbe eső ezen parányi részecskéje, a mi egyesületünk, hogyan teljesítette feladatát és igy nieiti ztassék megengedni, hogy beszámolójelenté­semet szokásaink és kötelességemhez híven, az idén is előterjeszthessem ! Taglétszámunk nemi csökkenést mutat: 1915 január 1-én volt 231 rendes és 56 vidéki, vagyis mindössze 287 tag, ami egészben 10 főnyi apa­dást jelent. Halottaink sora Janosits Károly, Kovács Ottó, Mayer Antal, dr. Parragh Béla és Udvar helyi Józsefből áll. Janosits Károly rokonszenves, előzékeny és a mintaszerű tisztviselő dicsfényével övezett em­léke sokkal élénkebben él mindnyájunk előtt, mintsem hogy részletezni kellene a veszteséget, mely halálával úgy az általa önfeláldozó oda­adással szolgált várost, mint egész társadalmun kát érte. Kovács Ottóban kaszinónk egyik leg­buzgóbb és leghívebb látogatóját vesztettük, aki élénk részt vett egyesületünk életében és nagy érdeklődéssel osztozott annak minden mozgalmá­ban, amiben másik halottunk Udvarhelyi József is méltó társa volt. És ha a kegyeleles vissza­emlékezések és hálás érzések egész áradata bori tóttá el Mayer Antal koporsóját, aki közel egy fél évszázadon át, e város majd valamennyi intelli­gens családja gyermekeinek lelkiismeretes taní­tója volt és aki több generáció leikébe véste bele egy mindig szelid és jóindulatú, mindig türelmes és jóakaró tanító kitörölhetetlen emlékét és emel­lett a kedélyes baráti körnek is szinte nélkülöz­hetetlen alakja volt, úgy a legmélyebb és leg­fájdalmasabb megdöbbenés vette körül dr. Parrayh Béla koporsóját, amely egy hirtelen és végzete­sen letört, reményteljes ifjú életet zárt örökre magába. Azt 'hiszem, csak hagyományainknak és a közérzületnek teszek oleget, midőn mindezen el­hunyt tagtársaink emlékének jegyzőkönyvi meg­örökítését indítványozom. összes tagdijhátralékunk 1914 végén 1337 kor. 78 fillért tesz ki. Ezen összeg megtérülésére azonban (túlnyomó részben és a béke helyreáll­tával) bizton számíthatunk. Általános vagyoni helyzetünk állandóan ked­vező és megnyugtató. Cselekvő vagyonunk — a szokásos leirások legszigorúbb figyelembe vételé­vel is — 247254 kor., amivel szemben szenvedő vagyonunk csak 185397 kor. 70 fillért tevén ki, eziduszerinti tiszta vagyonunk 61856 kor. 30 fii lérből áll, ami a tavalyi 54354 kor. 60 fillévnyi állaggal szemben 7501 kor. 70 fillér emelkedést tüntet fel. A házi pénztár jövedelme 8581 kor. 56 fil­lér volt, ami 812 korona csökkenést jelent. Miután azonban kiadásainkat — a kivételes helyzethez alkalmazkodva — a lehetőségig redukáltuk és szigorúan takarékoskodtunk és minden elodázható kiadást jobb időkre halasztottunk, igy 8581 kor. 56 fillérnél nem költvén többet, nemcsak siket ült háztartásunk egyensúlyát megőrizni, de egy sze­rény — 15 kor. 70 lillérnyi — készpénzmarad­ványt még az építkezési tartalékalapba utalhattunk. A házipénztár jövedelmeihez tartozó házi kezelés bevételei 2146 kor, 58 fillért, a kiadásai pedig csak 1492 kor. 35 fillért tevén ki, e tétel­nél is maradt 744 kor. 23 fillér többletünk, ezt azonban még kifizetetlen fűtőanyag-számlák tér helik. A bázalappénztár összesített számadása: 8004 kor. 13 fillér múlt évi maradvány ; 1914. évi bevétel 22250 kor. 82 fillér, igy az összes bevétel 30254 kor. 95 fillér, levonva ebből a kiadott 2708 kor. 91 fillért, tiszta készpénz ma­radvány 3173 kor. 04 fillér. Hozzávéve ehhez a 6 százalékos hadiköl- C8ön kötvényeket, amelyek értéke kitesz 6000 koronát, az egész házalap állaga 9173 kor. 04 fillér. A tulajdonunkat képező többi alapok állaga is emelkedést mutat. így a szinházalap 324 K 06 f, a zongoraalap 543 K 20 f, az építkezési tartalékalap 654 K 88 f összeg magasságára jutott. De ugyancsak emelkedést mutatnak a keze­lésünkre bízott egyéb alapok is: A Bezerédj István szoboralap 1399 K 30 f gyarapodással 35 034 K 47 f, a Váradi Amál­iáié alap 190 K 05 f, a Simontsits tudományos könyvtáralap 1,750 K 10 f, Ilaspell József óvadéka pedig 599 koronára emelkedett. Költségelőirányzatunk az 1915 évre a követ­kezőképen alakul: A) Házipénztár bevétel 10,058 K 48 f, kiadás 9,470 K, maradvány 588 K 48 f. B) Bázalappénztár bevétel 23,049 K, kiadás 22,683 K, maradvány 366 K. Mindkét pénztár összes bevétele tehát 33.107 K 48 f, kiadása 32,153 K, maradványa 954 K 48 fillér. Bocsánatot kell kérnem a in. t. Közgyűlés­től, hogy a Simontsits könyvtárt, amelynek vég­leges megnyitását ntár a múlt télen biztosra vettük és kilátásba is helyeztük, mindezideig a használatnak át nem adhattuk ; azonban nagyobb mennyiségű újabb ajándékkönyvek kívánatossá tették előttünk, hogy még azokat is katalogizál hassuk. ígérem, ez a harci riadalom elükével — amely hangulat úgysem alkalmas a csendes, tudo­mányos búvárkodásra, hiszen „Inter anna silent müsse“ — meg fog történni, hogy minél többen vegyék igénybe ezen könyvtár gazdag és értékes kincseit, melyeket elődöm ennek a kaszinónak ajándékozott, illetőleg, amelynek létesítését bő keziiségével megalapozta. Régebbi, szépirodalmi könyvtárunk, 124 művel, 133 kötetben gyarapodott s 96 napon volt nyitva. Jelenlegi állaga: 3101 mű 4112 kötetben. Hírlapjaink és folyóirataink száma váltó zatlan maradt. , Általában, kaszinónk sok ponton érezte és érzi a háborút. Nemcsak kénytelenek voltunk és vagyunk — mint már fentebb is futólag jeleztem — igényeinket takarékosan mérsékelni és sok apró, jogosult kívánság kielégítését jobb és béké­sebb időre halasztani, hanem maga a kaszinói élet is erősen kizökkent rendes és megszokott medréből, de becsületesen igyekezett is kivenni részét a hazafias áldozatkészségből. Első sorban kell említenem a harctéren küzdött vagy még küzdő, illetőleg már legközelebb küzdeni hivatott tagtársainkat, akiknek száma (rendes és vidéki tagjaink sorából) hozzávetőleg mintegy 50—60 főre rúg. Bizonyára mindnyájan a legmelegebb érzésekkel és azon óhajtással gon­dolunk reájuk, hogy minél előbb, épen és egész­ségesen, diadallal koszoruzva lássuk őket kö­rünkben ! De kivettük a hazafias kötelességteljesités- ből részünket más alakban is. A kaszinó a rendel­kezésére álló alapokból 30,000 korona névértékű zárolt hadikölcsönkötvényt jegyzett és pedig 24 000 koronát a Bezerédj István szoboralap, 6,000 koronát pedig házalapunk terhére. Kerti pavillonunkat katonák elhelyezésére, majd utóbb, midőn a téliesre fordult időjárás miatt erre alkalmas nem volt, a katonai tartalék­kórháznak szerelvényei elhelyezésére raktárul engedtük át. Sőt — zavartalan kényelmünkről le­mondva — még többi, részben belső helyiségein­ket is megnyitottuk a honvédelem szolgálatára és a helyi garnizon tőőrsége a mi falaink között tanyázik. Hogy pedig a tisztikart — már csak alapszabályaink értelmében is—készséggel látjuk vendégül és termeinket, melyeket velünk együtt élveznek, rendelkezésükre bocsájtottuk, ez csak természetes és magától értetődik. A háború elején fellángolt hazafias lelkese dés egy nagyobb tüntetésben nyervén kifejezést, kaszinónk ezen tüntetésnek is közzéppontjába került: a tüntető tömeg ablakaink előtt megállva, innét várta a lelkesítő hangokat és nem is csaló­dott ; főispán ur Óméltósága beszélt a néphez s utána dr. Leopold Kornél, Wigand János és a kaszinó igazgatója szóltak ; ugyancsak innét inté­zett buzdító szavakat a néphez — pár nappal utóbb, a tüntetés ismétlődésekor — Hadik-Barkóczy Ö Exja is. A kaszinó bőven kivette tehát részét a hazafias kötelességteljesités és áldozatkészségből és rendithetetlen, erős bizodalommal néz a jövőbe ! | És ha van e pillanatban óhajtása, úgy az csak az lehet, hogy az ország és a közélet minden ágának öntudatos és komoly erőfeszítésével meg- I alapozott győzelem. mielőbbi bekövetkezésével, a béke áldásainak mielőbbi beköszöntésével — falai közé, a békés polgári munkának e pihenőhelyére, a rendeltetésének megfelelő társadalmi és szellemi élet mielőbb visszatérj n ! Addig, míg ez bekövet- kezhetik, nekünk is takarékoskodni, becsülettel helytállni és bizalommal tűrni kell! Az igazgató szép jelentésének helyeslő tudo­másul vétele után a közgyűlés jóváhagyta a múlt évi számadást, elfogadta a jövő évi költségvetést 8 Reicht Sándor, Cservény Lukács, Matzon kálmán számvizsgálóknak köszönetét szavazott. Ezután a tisztujitást ejtették meg. A sza­vazatok beszedésére két bizottságot küldtek ki, a melynek tagjai a következők voltak: Dörnyei Ferenc elnüklésével dr. Czobor Miklós, Hóra Béla, jegyző: dr. Draskóczy Pál. Steinsdörfer József elnöklésével Kovács Dávid, Wachtl Ká­roly, jegyző : Molnár Sándor. A közgyűlés ezzel véget ért s a szavazás eredményét Kovács-Sehestény Endre főispán, elnök d u. 5 órakor hirdette ki. Az eredmény a következő : Intéző igazgató: Dr. Kramolin Gyula. Igaz­gató a vidéki tagok sorából: Bezerédj Pál. Helyetes igazgató: Bodnár István. Háznagy: Bajó János. Ügyész : Dr. Török Ottó. Pénztár- nők: Rácz József. Könyvtárnok: Holub János. Jcg'izö: Dr. Haypál Sándor. Választmányi tagok: Bajó Pál, dr. Czobor Miklós, dr. Éri Márton, dr. Fent Ferenc, Forster Zoltán, dr. Herczeg Gyula, Hoft'.nann Sándor, Kurcz Vilmos, dr. Kiss Ernő. Kovács-Sehestény Endre, dr. Leopold Kornél, Leicin Lajos, Molnár József, Órfly Lajos, dr. Pesthy Pál. Perlaky József, Simontsits Elemér, dr. Szentkirályi Mihály, dr. Steiner Lajos, Szegliy Sándor, dr. Tanárky Ár­pád, Tihanyi Domokos, Tóth Károly, Tóth Henrik, Török Béla, Wigand János. Vidéki váluszt- nuínyi tagok: Wilcsek Sándor, Sass László, Sztankovánszky János, Rassovszky Julián. Adakozzunk a harctéren elhunyt szegénysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kezdeménye­zésére megindított gyűjtés folytán, újabban a kö­vetkező adományok folytak be a Tolnainegyei Takarék és Hitelbankhoz : Scherer János kántortanitó, Mucsfa K 2-— Ferenczy Sándor Gerjen „ 50— Hetényi Alajos Katalin-puszla •„ 5.— Eddigi gyűjtés „ 12,057’— összesen K 12,057'— A „Magyar Talizmán“ a vidéken. Amikor az „Országos Hadsegélyző Bizott­ság“ a „Magyar Talizmán“ akciót megindította,, működését elsősorban a fővárosra terjesztette ki. Itt a művészi ’tivitelü, a Magyarok Nagyasz- szoDya képével és Csernoch János bíboros herceg prímás jelmondatával ékesített ezüst gyűrűk és érmek gyorsan óriási népszerűségre tettek szert és a közönség minden rétegében viselik már a háborús időknek ezt az örökbecsű szép szimbólu­mát. De a vidékről is mindig nagyobb érdek­lődés nyilvánul a „Magyar Talizmán“ iránt és bár a magyar papság több száz lelkes tagja máris vállalkozott a terjesztésre és naponta újabb és újabb jelentkezések érkeznek ; a bizottsághoz közvetlenül is fordul a vidéki közönség megren­deléseivel. Hogy ezt a nagy és szeretetteljes érdeklődést kielégíthesse, a bizottság elhatározta,, hogy minden nagyobb vidéki helyen elárusító- helyeket létesít és készséggel küld úgy keres­kedőknek, mint állami hivataloknak és katolikus egyesüléseknek utólagos elszámolására tetszés I szerinti mennyiségben talizmánokat. Minthogy , azonban minden városban csak egy ilyen árusító i helyet kiván létesíteni, az esetleges szives jelent- j kezeseket legkésőbb február 5 éig kéri. Terme­Katonai Felszerelések tevegyapju és flanel takarók, Himalaya kabátok, térd- és lábszárvédők, érmele- gitők, haskötők, hőfokotok, keztvük. & Jaeger és himalava ingek és nadrágok. Ki Vízhatlan bélelt „Baslik“ fejvédők. & SgffiüajsiiaafflSft iombomi rnmrnm a leseiőnyemiii hhm. Pirnjtzer Jőzsef és Fiai cégnél Szekszárdon. Tolnavármegye legnagyobb és legrégibb áruháza, "isi

Next

/
Oldalképek
Tartalom