Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-01 / 9. szám

1915 február 1.

TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

3

szetes azonban, hogy a közönség közvetlen megrendelésére is készséggel küldi utánvéttel 3 ko rónáért darabonként úgy a gyűrűket, mint az érmeket.

Adományok

a déli harctéren sebesült és beteg katonáinak szeretetado- mányokkal való ellátása céljából.

Czobor Miklós ügyész 20*— kor.

Eddigi gyűjtésűnk 100-— n

összesen: 120'— kor.

Az uj vasúti menetrend.

Adtál uram esőt, de nincs benne köszönet. Három hétig volt érvényben a hadi menetrend, amely ellen annyi jogos panasz volt hallható és szombaton lépett életbe az uj, úgynevezett polgári menetrend, amely, ha lehet, még rosszabb, mint volt a hadi menetrend.

Ismételjük, amit folyton hirdetünk, hogy a háború tartama alatt az összes igényeket mérsékelni kell és hogy a honvédelem ma a legelső rendű feladat, amelynek mindent fel szabad és fel kell áldozni.

Azonban azt józan ésszel nem látjuk be, hogyha összesen csak két vonat indul naponként Sárbogárdról ide és innét Sár- bogárdra, hogy akkor miért nincs legalább ennek a két vonatnak a fővonallal, vagyis Budapesttel, közvetlen összeköttetése, amikor ez a menetrend megállapításánál kis körültekintés mellett könnyű szerrel volna létesíthető. A vicinális vasutaknak mindenütt a világon, békében és háborúban egyaránt, az a rendeltetésük, hogy a fővonalakkal kössék össze a forgalmat.

De a vicinális vasút összes keserveit viselni és azonfelül még ezzel se legyen meg az összeköttetés, már valóban több a soknál! Eddig legalább volt egy vonatunk, amely tűrhető összeköttetést biztosított Budapesttel és pedig a háború alatt is állandóan járt ez a vonat, mig csak a hadi menetrend nem lépett életbe, most azonban ettől is elestünk. Eddig ugyanis a reggel 7 órakor Budapestről induló gyorsvonattal utazhattunk, ez hozta a reggeli lapokat is, mert ezzel délelőtt fél 12-re Szekszárdivá értek az utasok és ennek még az az előnye is meg volt, hogy még ugyanaz nap a délután 5 órai vonattal visszautazhatott az ember és este 9 órakor ért Budapestre, azonfelül pedig azt a nagy előnyt nyújtotta, hogy a vasút mentén érdekelt nagy közönség ezzel lejöhetett Szekszárdra és itt 5 óra állván rendelkezésére, dolgai kényelmes elitézése után délután 5 órakor haza utazhatott. Ezt a vonatot azonhan az uj menetrend teljesen elsikkasztotta és most az az abszurd helyzet állott elő, hogy vagy hajnali 5 óra 38 perckor vagy csak délután 3 óra 33 perckor lehet Szekszárdra érkezni. így, aki reggel 7 órakor indul Budapestről, csak délután 3 óra 33 perckor érkezik ide, a környék pedig egyáltalán nem veheti igénybe, mert alig marad egy órája (az eddigi 5 óra helyett) az itt időzésre.

Hasonló a helyzet a visszautazással.

Naponként két vonat indul Szekszárd- ról. Az egyik reggel 8 óra 59 perckor, a másik délután 4 óra 53 perckor. Az előbbivel csak este 8 órakor és pedig 5 órai sárbogárdi várakozás után az onnét délután 5 órakor induló személyvonattal, a másikkal pedig csak a reggeli órákban érkezhetni Budapestre, vagyis a 150 kilométeres rövid ut teljes tizenkét órába kerül.

Meg kell még jegyeznünk, hogy ez a rettenetes összeköttetés is csak a papiroson lesz ilyen, mert gyakorlatban még rosszabb lesz, miután ezen úgynevezett személyvonatok egyúttal podgyász Kezelési vonatok is lesznek és előreláthatólag 2—3 órai állandó késéssel fognak közlekedni, amint azt a két napi tapasztalat igazolja.

A szombati vonat ugyanis d. u. 3 óra 33 perc helyett este II órakor, vasárnapon este pedig esle 7 órakor érkezett, mert a darabáruk kirakása minden állomáson rengeteg időt vesz igénybe.

Természetesen ennek a lehetetlen rossz menetrendnek a hátrányait nemcsak Szek- szárd, hanem hasonló mértékben megérzi az egész nagy vidék, Tolna, Kölesd, Xagy- dorog, Bátaszék stb.

Eddig legalább Bátaszékről, ha a déli vonattal utazott az ember, onnét a d. u. 4 órai vonattal vissza lehetett jönni, most azonban csak délután 4 órakor indul az első nappali vonat Bátaszékre és igy az nap ide visszajönni nem lehet.

Attól Szekszárd, ez a vidék és az egész vármegye már régen elszokott, hogy valami jót, valami kedvezményt kapjon.

Minden téren a legmostohább bánásmód az osztályrészünk! Azonban, hogy azt legalább ami a háború alatt érvényben volt, visszakapjuk, jogosan elvárhatjuk, kérjük és követeljük.

Nem szabad föltételeznünk, hogy tiszta maliciából vagy rosszakaratból kapunk mi ilyen nyomorúságos vasúti összeköttetést, aminél hátrányosabbat szántszándékkal sem lehetett volna összeállítani.

Ám helyes, takarékoskodjék a vasút, amennyire csak lehet, ezt értjük; értjük azt is, hogy a normális időkbeni négy vonatot kettőre redukálták, azonban azt nem értjük és abba nem lehet belenyugodni, hogy legalább ez a két vonat ne legyen egyúttal kezelő vonat és ne álljon közvetlen összeköttetésben a fővonallal.

A legminimálisabb, amit kérünk az, hogy legalább a hadi menetrend előtti állapotot állítsák azonnal vissza.

.4 legsürgősebb intézkedést kérjük.

HÍREK.

Aranyat-Vasért.

Az „Aranyat-Vaséri“ mozgalom javára a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknál folytatólag a következők adakoztak :

Aldor László 4 ez fist fülbevalót.

Tolnai György 1 ezüst fülcevalót,

Schwarzkopf Teréz és Irma 6 régi pénzt, Schwarzkopf Frigyes 1 ezüst óralánc függélyt.

N. N. 2 koronát,

Langi Sándor törött ezüst láncot,

Doszpod Teréz 2 koronát,

Kohn Manóné Kéty, 4 koronát,

Kohn Lajosné Kéty, 4 koronát,

Réz Berti 3 koronát,

Plesz.ky Antal 2 koronát,

Pleszky Antal 2 koronát,

Lindtner József 2 koronát,

N. N. 2 törött arany gyűrűt.

Piszter Anna 3 ezüst gyűrűt,

Scherer János Mucsía. 2 koronát,

Scherer lánosné Mncsfa. 2 koronát.

Kardos Erzsi 1 arany gyűrűt, .

Bemics József 1 ezüst gyűrűt,

Trischler Gyuláné ezüst és arany törmeléket,

Tóth lózsef Madaras, 5 ezüst pénzt,

Tóth Józseíné Madaras, 2 ezüst gyűrűt,

Búzás Teréz 2 ezüst kanalat és ezüst tárgyat.

N. N. 1 ezüst gyűrűt,

Bezerédj Pista Hidja, 10 koronát,

Körösztös luli 1 ezüst pénzt,

Halmay Jolán Medina, 3 ezüst gombot,

V. M. 2 arary fülbevalót,

N. N. 2 koronát.

Vizier Anna 1 ezüst fülbevalót,

Frázon József 2 koronát.

N. N. 2 koronát.

Nagy Tamás 2 koronát.

Steiner Ödön (Harcz) 2 koronát,

Bonyai Erzsébet 1 ezüst keresztet.

— Kitüntetett hadnagy. Wéber János népf hadnagyot, volt országgy. képviselőt, aki kezdettől fogva az északi harctéren teljesít szolgálatot, a következő kitüntetés érte: A szokatlanul elromlott útszakasz nehézségeinek áthidalásánál a galíciai Ozennán a in. kir. 17. népf. erődítési munkásesoport első és a második osztaga és egészen különös mértékben ezek parancsnokai, dr. Szilágyi Sándor főhadnagy csoportparancsnok, Wéber Janos népf. hadnagy az I. osztag és dr. Szarvas László népf. hadnagy a II ik osztag parancsnokai, úgy Wossala Sándor népf. hadnagy beosztott mernöktiszt az -ágyuk és társzekereknek a hegyen át való továbhitásánál maguknak kiváló érdemeket szereztek. Ezen tiszteknek és osztagoknak legteljesebb elismerésemet fejezem ki és megparancsolom, hogy az 1, és 2. tizenhetes munkásosztagoknak egyenkint 150—150 korona utaltassák ki ama legénység jutalmazására, kik kiváló szorgalmukkal erre érdemet szereztek. Colerus, gyalogsági tábornok, hadtestparancsnok.

— Előléptetés. Mehrwerlh Árpád nagy- kanizsai törvényszéki jegyző, néhai Mehrwert!» Ferenc szekszárdi kereskedelmi tanácsos fia, albiróvá neveztetett ki Magyaróvárra.

— Az esküdt bíróságok köréből. A pécsi Ítélőtábla elnöke az 1915. évre a szekszárdi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé dr. Peslluj Pál törvényszéki elnököt jelölte ki.

— Áthelyezés. Az igazságügyi miniszter Mirth László törvényszéki birót, saját kérelmére, járáshirói minőségben a szekszárdi járásbírósághoz helyezte át.

— A pécsi lionrédczrcd uj parancsnoka.

A király Rácz Gábort a kolozsvári 21. honvédgyalogezrednél létszám fölött vezetett ezredest a pécsi 19. honvédgyalogezred parancsnokává nevezte ki. ,

Kitüntetett hősök. Vályi Manó, a Spitzer Sándor és fiai dombóvári cég könyvelője, aki mint a 37. gyalogezred hadapródjelöltje vonult hadba és október elején kadéttá, november végén pedig már zászlóssá lépett elő, az ellenség előtt tanúsított kiválóan hősies magatartásáért és kiváló teljesitményénék elismeréséül az arany vitézségi érmet kapta. A kitüntetett hős jelenleg a szombathelyi tartalékkórházban fekszik. Vályi egy főhadnaggyal együtt vezetett egy egész zászlóaljat a Kolubara völgyében a szerbek ellen. Az ellenségés túlerőt visszaszorították, hadállásukat elfoglalták, 3 gépfegyvert és 500 foglyot zsákmányoltak. Sebesülését egy srapnell okozta.

Paunz Rezső mérnököt, Paunz Samu dombóvári kereskedő fiát, lionvédtüzérhadapródot, 1915 január 14-én a 7. honvéd tábori ágyús ezred zászlósává léptették elő jutalomképen, soron kívül. Január 20 án pedig mellére tűzték az I. oszt. vitézségi érmet, amelyről őt a negyedik hadsereg parancsnoksága az ellenség előtt tanúsított bátor és önfeláldozó magatartásáért tüntette ki. Egyik ágyúját ellőtték, de ő kétszer is megsebesülve, megmaradt ágyújával feltartóztatta a tömeges ellenséget.

— Tiszti vizsga. Dr. Cservényi Gyula ügyvédjelölt, Cservényt Lukács hitelbanki fő könyvelő fia, aki az elmúlt nyáron vonult be Salzburgba, mint önkéntes, hadi szolgálatra, a múlt héten sikeresen tette le a tiszti vizsgát. ^

— Kinevezés a honvédségnél. A [honvédelmi miniszter 1914 november 1-i ranggal a honvédállatorvosi tisztviselők tartalék állományában Eisler Manó Szekszárd városi állatorvost állatorvossá nevezte ki.

— Népfelkelők bemutatása. Múlt hó 26 án

kedden est« lettek kifüggesztve Szekszárdon a nagy falragaszok, me!yek hirdetik az 1896, 1895 és 1891 évi születésű népfölkelésre kötelezettek összeírását és bemutatását és amiből következtetünk a bevonulásra is. Azt még nem lehetett megállapítani, hogy a szemle mikor tartható meg, azt azonban tudjuk, hogy e szemléknek a járási székhelyeken illetve minden külön sorozó városban kell megtörténnie. így tehát, a Kaposvárról jövő szemle bizottság előtt Szekszárdon lesz a szekszárdiakra, továbbá a központi járási községbeliekre nézve is a bemutató szemle.

— Pécseg) házmegyei papok kitüntetése.

XV. Benedek pápa a pécsi egymázmegye három érdemes tagját: Mosomji Dénes dr., püspöki irodaigazgatót, Gyomoréi/ Zsigmondot dr., tanitó- képezdei igazgatót és Virág Ferenc paksi plébánost, eddig tb. pápai káplánokat pápai tb. kamarásokká nevezte ki.

— Iskolamegnyitás. Báta községben a kanyaró betegség az iskola és ovoda köteles gyermekek közt jár vány szerűen fellépett és ezért már múlt évi november 15-ike óta az ottani üsz- szes iskolák és ovodák zárva voltak, mig végre most a járvány megszűnt s igy az iskolák és ovodák megnyitása elrendeltetett.

— ITj adminisztrátorok. Zichy Gyula gróf megyespíispük Biró Imre elhunyta folytán a dunaföldvári plébániához Gedeon Sándor és Xagy István dunaföldvári káplánokat adminisztrátorokká nevezte ki.

— Adomány. Czobor Miklós kir. ügyész 20 koronát küldött be lapunkhoz a harctéren megvakult katonák alapja javára, mely összeget .az országos Hadsegélyzü Hivatal ügyvezető elnökségéhez továbbitotiuk.

— Előléptetés hadapróddá. Fischer Dávid kajdacsi kereskedő fia, Fischer Miksai éves önkéntes a 17. honvédgyalogezredben, fővárosi tanító a tiszti vizsgát letette és hadapróddá léptették elő. ^

f