Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-01 / 9. szám

Előfizetési ár: Egész évre ..................16 korona Fé l évre.....................8 » Negyed évre .... 4 > Egy szám ára .... 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nvilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőse?: Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ida küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre bt - küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A világháború okai. Mindennemű veszedelmet — legyen az em­bercsinálta avagy természetfeletti eredetű — sok­szoros hatványára emeli a rhozzánemértés“, a megnyilvánulás minőségének hamis ismerete s a mi a legfőbb: az előidéző ok vagy okok nem­látása. A primitiv lélek, mely legtöbbször a leg­kezdetlegesebb ismeretek nélkül éli állati életet, az aránylag legjelentéktelenebb s hatásában és eredményeiben legártatlanabb jelenségeknek is óriási erőt fog tulajdonítani, mig az ismeretekkel felfegyverkezett intellektuális elmét a nagy és komoly megrázkódtatások is csak ritkán fogják kizökkentem abból a harmonikus egyensúlyból, melybe csak a józanul gondolkozó ész juttathatja az embert. Mert minden baj addig a legveszedelmesebb, inig nem ismerjük az okokat, amelyek megnyit vánulni kényszeritették. Mig ha azokat tisztán látjuk, az óriásnak gondolt ismeretlen is legtöbb­ször törpévé siilyed. Persze, ez nem jelenti azt, hogy az ok vagy okok felismerése elegendő az okozta meggátlására avagy — ha az már bekövetkezett — annak megszűntetésére, A megismerés nem aktiv té­nyező. Eszköz csak — kevesek által használt eszköz — mellyel legtöbbször célt érünk. Köz­vetlen hatása pedig ama megnyugtató érzés, a mely a megismerést követi. Ma — a nagy veszedelmek idején — két­szeresen szükséges számunkra a megismerés. A nagy világégést, a XX. század döbbenetes kata­klizmáját — amely soha nem hitt áldozatokat követel tőlünk — igazán csak úgy fogjuk meg­ejteni, ha ismerjük az okokat, amelyek előidézői voltak az emberiség e nagy katasztrófájának. S csak a megismerés adja meg számunkra az er­kölcsi erői, amely elsőrangú győzelmi tényező. Örömmel kell tehát üdvözölnünk az ,,0!csó könyvtár“ legújabb füzetét, mely néhány lapon oly kitűnő ismereteket nyuj a most folyó világ háborúnak előidéző okairól. Flauberti tömörséggel évtizedek története sűrűsödik össze a külsejében igénytelen könyv­ben, melyből a hatalmi törekvések, a nemzeti vágyak s az örökké dolgozó diplomácia féltve őrzött titkainak nyüzsgő sokadalma hullámzik felénk. Megismerjük az utóbbi két évtizednek raesz- szekiható nemzetközi eseményeit, melyek sokszor lokális jellegüeknek látszanak, valóban azonban előhírnökei, előkéfzitői a most dúló fergetegnek. Szemünk látóköre mérföldekkel nagyobbodik a mit ismerete után, judiciumunk pedig — amely- lyel a ma eseményeit nézzük — előkelő tarta­lommal gazdagodik. Mutatóul hadd álljanak itt a következő sorok, melyek oly sok világosságot sugároznak : Anglia vérszomjas irigységgel nézi Német­ország kereskedelmének fejlődését s ezért akarja szétzúzni a német hatalmat. Oroszország nem elégszik meg óriási területével, de terjeszkedni akar Európában s Ázsiában a jégmentes kikö­tőkig s azon túl is' szinte határtalan távolságig. Franciaország önmaga s a világ előtt ki akarja mutatni, hogy népességének hanyatlása ellenére vissza bírja szerezni azt a helyet Európában, melyet XIV. Lajos alatt elfoglalt. Japán keleties fanatizmussal meg akarja boszulni Németországon a simonosekii szerződést, (Japán már 1895. óta haragudott Németországra, mert a simonosekii békekötésben Oroszországnak s Franciaországnak segített annak megakadályozásában, hogy a győz­tes Japán elvegye Khinától a Liautung félszige­tet. Ezért ei%edte át Khina bérletbe Kiaucsaut Németországnak.) elő akarja készíteni uralmát a távoli keleten. Németországot az irigység, a gyű­lölet és ambíció ez a vad szövetsége veszi körül s minden szövetséges a2t hajtja, hogy az a Német­ország, mely negyvenhárom év óta minden le e- tőt és lehetetlent eltűrt és csgpán számban s vagyonban gyarapodó lakosságának keresett he­lyet a világon mások jogának sérelme nélkül, Napoleon örökségét vette át és meg akarja hó­dítani a világot. Mi pedig c körülfogott hatalom mellé állottunk a magunk védelmére és azért is, mert bátorkodunk azt hinni, hogy egy állam, mely orgyilkosságok rendezésével akarja aláásni a szomszédos hatalom belső békéjét, isteni es emberi törvény szerint megérdemli a büntetést. Örüljünk, hogy a mi nemzetünk azzal a féllel harcol együtt, mely az erkölcsi postulatum erejét a legjobban érzi. Ott állunk most is, ahol Szent István ideje óta a legtöbbször harcoltunk. A nyugatnak gátja voltunk sokszor a keleti bar­barizmus ellen s azzá akarunk lenni most is. Nemzeti fennmaradásunk kérdése van e harchoz kötve. Küzdjük végig a szent harcot, melynél nemzetiebbet és nag'óbbat még nein vívtunk, erős hittel és minden áldozatra kész akarattal. Ezek a könyv végső akkordjai. Tények, amik megnyugtatunk, igazságok, melyek uj perspektívát teremtenek. S ma — a nagy veszedelmek idején •— kétszeresen szüksé­ges a megismerés és a megnyugtatás. Ezért aján­lom a füzetet mindenkinek a figyelmébe. Harsány! Jenő. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Nngy tüzérségi síkeriM n Nidn mentén. Budapest, január 31. IMuiajecz 6« a Nitla mentén tegnap a tüzérség mindkét oldalon élénk tevékenysé­get fejtett ki. Tüzérségünknek, amely az utóbbi időben már több Ízben eredménnyel tüzelt, tegnap is sikere volt. Az ellenség né­hány lövészárkot h leghevesebb tüzelésünk közben kiürített. Orosz-Lengyelországban az arcvonal többi részen idönklnti ágyuharc folyt. A Kárpátokban a nap nyugodtabban telt el. Az erdős hegységben, néhány közvet­lenül a szorosmagaslatoktól északra fekvő állásért még folyik a harc. — Höfer. Teljes győzelmünk a Kárpátokban. Budapest, január 31. A Budapesti Tudósitó jelenti: A hadsereg- főparancsuoksag részéről közük : Az Erdős Kár­pátoknak a Inpkovi szorostól délkeletre fekvő hágói már ismetelten a leghevesebb liarcoknak voltak színhelyei. Ezek az orosz-lengyelországi és nyugat-galíciai nagy hadműveletektől messze tá­voleső pontok az ellenségre állandóan nagy vonz­erőt gyakoroltak, hogy birtokbavételükkel a Ma­gyarországba való betörés különböző útjait nyTitva tartsa. Különösen az uzsoki szoros, a vereckei és tvyszkowi nyereg cseréltek az utóbbi hónapok­ban gyakran gazdát. — Ezeknek az átjáróknak északi és déli meliékterepét a számos harc kö­vetkeztében lövészárkok szelik át és akár észak­ról, akár délről jövő támadásnak több, egymás mögött fekvő jó pozíció ellenállást kell leküzdenie. Miután csapatainknak december végén si­került négy napi hősi harcok után az uzsoki hágót az oroszok kezéből kiragadni, ott harcoló csoportunknak január 1 én a túlerőben levő el­lenség elől a gerincmagaslatról a legközelebbi magaslati vonalra kellett visszavonulnia. Ettől a naptól fogva a hágó birtokában maradt az ellen­ségnek, amelynek utóbb sikerült úgy az Ung völgyében, mint más átjáróknál is a dél felé ve zető völgyekben mindinkább tért nyernie. Ezen az arcvonalon ilyenképpen csapataink még né­hány nappal ezelőtt Révhelynél, Vezérszállástól és Voloctól délre, továbbá Ökörmezőnél, Német- Mokránál és Kőrösmezőnél állottak. Az ellenség nek további előnyomulására irányuló ismételt kí­sérleteit újra meg újra visszautasítottuk. Erre kö­vetkeztek a hágók magaslatainak visszafoglalására irányuló támadásaink, amelyek mindenütt teljes sikerre vezettek. Terep- és időjárási viszonyok által rendkívül megnehezített többnapi harcok­ban az ellenségnek egyik állását a másik után foglaltuk el ; a harcbavetett orosz erősítések és számos, az ellenség részéről megkísérelt ellentá­madás ellenére naponta tért nyertünk és végre mindenütt elértük a hágók magaslatát. Az ezekben a nehéz harcokban itt alkal­mazott aránylag gyenge csapatok teljesítménye rendkívüli volt. A december második felében in­dított legutóbbi orosz ellenoffenziva óta a keleti szárnyon és a középen némileg visszaszorított kárpáti arcvonalunkat az összes átjárók birtokba­vételével ismét helyreállítottuk. 10.000 orosz fogoly a Kárpátokban. Budapest, január 30. A lengyel-galiciai arevonalon, rövid ágyú- harcoktól eltekintve, legnagyobbrészt nyugalom van. Az utolsó napok heves harcai a Kárpátok­ban a hágók magaslatának visszafoglalását ered­ményezték. Az egy hét óta tartó nehéz hadmű­veletekben a csipátok a kedvezőtlen időjárási vi­szonyok ellenére a legnagyobb kitartással és szi- vósággal harcoltak, az összes terepnehézségeket többnyire magas hóban leküzdötték és ezzel nagy eredményeket értek el. Az ellenségnek összesen tízezer emberéi elfogtuk és hat géppuskát zsák­mányoltunk. — Höfer. A német vezérkar mai jelentése. A franciák elvesztettek több lövészárkot. Az oroszok ujabb vereségei Iíorzyniovnál. Berlin, január 31. A nagy főhadiszállás közli : Nyugati had-? szintér: Flandriában tegnap csak tiizéségi har­cok folytak. Guinchynél, a la bassée—hethunej úttól délre, valamint Carentynél (Arrastól észak­nyugatra) a franciáktól egyes lövészárkokat el­foglaltunk. — Keleti hadszíntér : A kelet porosz- országi határról nincs semmi újság. Lengyelor­szágban Borzyraovnál, Lovictól keletre az oro­szoknak egy ellenünk intézett támadását visz- 8zavertük. A török hadsereg elérte a Szuezi-csatornát. Amsterdam, január 31. A „Daily Mail“-nak jelentik Kairóból, hogy a török csapatok a Szuezi csatorna közvetlen kö­zelébe jutottak. — H. S. A szekszárdi kaszinó közgyűlése. A szekszárdi kaszinó tegnap tartotta meg szokásos évi közgyűlését, amelynek vezetésére Kovöcs Sebeslémj Endre főispánt kérték fel. Dr. Kramolin Gyula intéző igazgató a nála meg­szokott alapossággal számolt be a múlt év lefo­lyásáról. Magvas és tartalmas jelentéséből közöl­jük a következőket. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Kaszinónk 74 éves múltjában ismeretlen, soha elő nem fordult, kivételes viszonyok között lépek ma a közgyűlés ra. t. színe elé. Szinte felvetődik a kérdés, vájjon az egész társadalmon átviharzó világesemények zúgásában nem gyer­mekesen naiv gondolat-e életjelt adui magunkról ? Vájjon nem válik-e nevetségessé a kísérlet, hogy egy másként hivatása színvonalán álló, tisztes múltú egyesület, tagjainak érdeklődésére számítson akkor, midőn sokkal több forog kockán, mint egy társas­egyesület léte vagy nemléte, midőn a nemzet összes erői egy gigászi küzdelemben kell hogy tömörüljenek s midőn a társadalmat alkotó egy­ségek es egyes kisebb szervezetek magánérdekei eltörpülve olvadnak be a mindent átfoglaló, min­dent magába záró nagy közösség — a haza — érdekeibe ! ? r Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom