Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-02-01 / 9. szám
Előfizetési ár: Egész évre ..................16 korona Fé l évre.....................8 » Negyed évre .... 4 > Egy szám ára .... 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nvilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőse?: Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ida küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre bt - küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A világháború okai. Mindennemű veszedelmet — legyen az embercsinálta avagy természetfeletti eredetű — sokszoros hatványára emeli a rhozzánemértés“, a megnyilvánulás minőségének hamis ismerete s a mi a legfőbb: az előidéző ok vagy okok nemlátása. A primitiv lélek, mely legtöbbször a legkezdetlegesebb ismeretek nélkül éli állati életet, az aránylag legjelentéktelenebb s hatásában és eredményeiben legártatlanabb jelenségeknek is óriási erőt fog tulajdonítani, mig az ismeretekkel felfegyverkezett intellektuális elmét a nagy és komoly megrázkódtatások is csak ritkán fogják kizökkentem abból a harmonikus egyensúlyból, melybe csak a józanul gondolkozó ész juttathatja az embert. Mert minden baj addig a legveszedelmesebb, inig nem ismerjük az okokat, amelyek megnyit vánulni kényszeritették. Mig ha azokat tisztán látjuk, az óriásnak gondolt ismeretlen is legtöbbször törpévé siilyed. Persze, ez nem jelenti azt, hogy az ok vagy okok felismerése elegendő az okozta meggátlására avagy — ha az már bekövetkezett — annak megszűntetésére, A megismerés nem aktiv tényező. Eszköz csak — kevesek által használt eszköz — mellyel legtöbbször célt érünk. Közvetlen hatása pedig ama megnyugtató érzés, a mely a megismerést követi. Ma — a nagy veszedelmek idején — kétszeresen szükséges számunkra a megismerés. A nagy világégést, a XX. század döbbenetes kataklizmáját — amely soha nem hitt áldozatokat követel tőlünk — igazán csak úgy fogjuk megejteni, ha ismerjük az okokat, amelyek előidézői voltak az emberiség e nagy katasztrófájának. S csak a megismerés adja meg számunkra az erkölcsi erői, amely elsőrangú győzelmi tényező. Örömmel kell tehát üdvözölnünk az ,,0!csó könyvtár“ legújabb füzetét, mely néhány lapon oly kitűnő ismereteket nyuj a most folyó világ háborúnak előidéző okairól. Flauberti tömörséggel évtizedek története sűrűsödik össze a külsejében igénytelen könyvben, melyből a hatalmi törekvések, a nemzeti vágyak s az örökké dolgozó diplomácia féltve őrzött titkainak nyüzsgő sokadalma hullámzik felénk. Megismerjük az utóbbi két évtizednek raesz- szekiható nemzetközi eseményeit, melyek sokszor lokális jellegüeknek látszanak, valóban azonban előhírnökei, előkéfzitői a most dúló fergetegnek. Szemünk látóköre mérföldekkel nagyobbodik a mit ismerete után, judiciumunk pedig — amely- lyel a ma eseményeit nézzük — előkelő tartalommal gazdagodik. Mutatóul hadd álljanak itt a következő sorok, melyek oly sok világosságot sugároznak : Anglia vérszomjas irigységgel nézi Németország kereskedelmének fejlődését s ezért akarja szétzúzni a német hatalmat. Oroszország nem elégszik meg óriási területével, de terjeszkedni akar Európában s Ázsiában a jégmentes kikötőkig s azon túl is' szinte határtalan távolságig. Franciaország önmaga s a világ előtt ki akarja mutatni, hogy népességének hanyatlása ellenére vissza bírja szerezni azt a helyet Európában, melyet XIV. Lajos alatt elfoglalt. Japán keleties fanatizmussal meg akarja boszulni Németországon a simonosekii szerződést, (Japán már 1895. óta haragudott Németországra, mert a simonosekii békekötésben Oroszországnak s Franciaországnak segített annak megakadályozásában, hogy a győztes Japán elvegye Khinától a Liautung félszigetet. Ezért ei%edte át Khina bérletbe Kiaucsaut Németországnak.) elő akarja készíteni uralmát a távoli keleten. Németországot az irigység, a gyűlölet és ambíció ez a vad szövetsége veszi körül s minden szövetséges a2t hajtja, hogy az a Németország, mely negyvenhárom év óta minden le e- tőt és lehetetlent eltűrt és csgpán számban s vagyonban gyarapodó lakosságának keresett helyet a világon mások jogának sérelme nélkül, Napoleon örökségét vette át és meg akarja hódítani a világot. Mi pedig c körülfogott hatalom mellé állottunk a magunk védelmére és azért is, mert bátorkodunk azt hinni, hogy egy állam, mely orgyilkosságok rendezésével akarja aláásni a szomszédos hatalom belső békéjét, isteni es emberi törvény szerint megérdemli a büntetést. Örüljünk, hogy a mi nemzetünk azzal a féllel harcol együtt, mely az erkölcsi postulatum erejét a legjobban érzi. Ott állunk most is, ahol Szent István ideje óta a legtöbbször harcoltunk. A nyugatnak gátja voltunk sokszor a keleti barbarizmus ellen s azzá akarunk lenni most is. Nemzeti fennmaradásunk kérdése van e harchoz kötve. Küzdjük végig a szent harcot, melynél nemzetiebbet és nag'óbbat még nein vívtunk, erős hittel és minden áldozatra kész akarattal. Ezek a könyv végső akkordjai. Tények, amik megnyugtatunk, igazságok, melyek uj perspektívát teremtenek. S ma — a nagy veszedelmek idején •— kétszeresen szükséges a megismerés és a megnyugtatás. Ezért ajánlom a füzetet mindenkinek a figyelmébe. Harsány! Jenő. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Nngy tüzérségi síkeriM n Nidn mentén. Budapest, január 31. IMuiajecz 6« a Nitla mentén tegnap a tüzérség mindkét oldalon élénk tevékenységet fejtett ki. Tüzérségünknek, amely az utóbbi időben már több Ízben eredménnyel tüzelt, tegnap is sikere volt. Az ellenség néhány lövészárkot h leghevesebb tüzelésünk közben kiürített. Orosz-Lengyelországban az arcvonal többi részen idönklnti ágyuharc folyt. A Kárpátokban a nap nyugodtabban telt el. Az erdős hegységben, néhány közvetlenül a szorosmagaslatoktól északra fekvő állásért még folyik a harc. — Höfer. Teljes győzelmünk a Kárpátokban. Budapest, január 31. A Budapesti Tudósitó jelenti: A hadsereg- főparancsuoksag részéről közük : Az Erdős Kárpátoknak a Inpkovi szorostól délkeletre fekvő hágói már ismetelten a leghevesebb liarcoknak voltak színhelyei. Ezek az orosz-lengyelországi és nyugat-galíciai nagy hadműveletektől messze távoleső pontok az ellenségre állandóan nagy vonzerőt gyakoroltak, hogy birtokbavételükkel a Magyarországba való betörés különböző útjait nyTitva tartsa. Különösen az uzsoki szoros, a vereckei és tvyszkowi nyereg cseréltek az utóbbi hónapokban gyakran gazdát. — Ezeknek az átjáróknak északi és déli meliékterepét a számos harc következtében lövészárkok szelik át és akár északról, akár délről jövő támadásnak több, egymás mögött fekvő jó pozíció ellenállást kell leküzdenie. Miután csapatainknak december végén sikerült négy napi hősi harcok után az uzsoki hágót az oroszok kezéből kiragadni, ott harcoló csoportunknak január 1 én a túlerőben levő ellenség elől a gerincmagaslatról a legközelebbi magaslati vonalra kellett visszavonulnia. Ettől a naptól fogva a hágó birtokában maradt az ellenségnek, amelynek utóbb sikerült úgy az Ung völgyében, mint más átjáróknál is a dél felé ve zető völgyekben mindinkább tért nyernie. Ezen az arcvonalon ilyenképpen csapataink még néhány nappal ezelőtt Révhelynél, Vezérszállástól és Voloctól délre, továbbá Ökörmezőnél, Német- Mokránál és Kőrösmezőnél állottak. Az ellenség nek további előnyomulására irányuló ismételt kísérleteit újra meg újra visszautasítottuk. Erre következtek a hágók magaslatainak visszafoglalására irányuló támadásaink, amelyek mindenütt teljes sikerre vezettek. Terep- és időjárási viszonyok által rendkívül megnehezített többnapi harcokban az ellenségnek egyik állását a másik után foglaltuk el ; a harcbavetett orosz erősítések és számos, az ellenség részéről megkísérelt ellentámadás ellenére naponta tért nyertünk és végre mindenütt elértük a hágók magaslatát. Az ezekben a nehéz harcokban itt alkalmazott aránylag gyenge csapatok teljesítménye rendkívüli volt. A december második felében indított legutóbbi orosz ellenoffenziva óta a keleti szárnyon és a középen némileg visszaszorított kárpáti arcvonalunkat az összes átjárók birtokbavételével ismét helyreállítottuk. 10.000 orosz fogoly a Kárpátokban. Budapest, január 30. A lengyel-galiciai arevonalon, rövid ágyú- harcoktól eltekintve, legnagyobbrészt nyugalom van. Az utolsó napok heves harcai a Kárpátokban a hágók magaslatának visszafoglalását eredményezték. Az egy hét óta tartó nehéz hadműveletekben a csipátok a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a legnagyobb kitartással és szi- vósággal harcoltak, az összes terepnehézségeket többnyire magas hóban leküzdötték és ezzel nagy eredményeket értek el. Az ellenségnek összesen tízezer emberéi elfogtuk és hat géppuskát zsákmányoltunk. — Höfer. A német vezérkar mai jelentése. A franciák elvesztettek több lövészárkot. Az oroszok ujabb vereségei Iíorzyniovnál. Berlin, január 31. A nagy főhadiszállás közli : Nyugati had-? szintér: Flandriában tegnap csak tiizéségi harcok folytak. Guinchynél, a la bassée—hethunej úttól délre, valamint Carentynél (Arrastól északnyugatra) a franciáktól egyes lövészárkokat elfoglaltunk. — Keleti hadszíntér : A kelet porosz- országi határról nincs semmi újság. Lengyelországban Borzyraovnál, Lovictól keletre az oroszoknak egy ellenünk intézett támadását visz- 8zavertük. A török hadsereg elérte a Szuezi-csatornát. Amsterdam, január 31. A „Daily Mail“-nak jelentik Kairóból, hogy a török csapatok a Szuezi csatorna közvetlen közelébe jutottak. — H. S. A szekszárdi kaszinó közgyűlése. A szekszárdi kaszinó tegnap tartotta meg szokásos évi közgyűlését, amelynek vezetésére Kovöcs Sebeslémj Endre főispánt kérték fel. Dr. Kramolin Gyula intéző igazgató a nála megszokott alapossággal számolt be a múlt év lefolyásáról. Magvas és tartalmas jelentéséből közöljük a következőket. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Kaszinónk 74 éves múltjában ismeretlen, soha elő nem fordult, kivételes viszonyok között lépek ma a közgyűlés ra. t. színe elé. Szinte felvetődik a kérdés, vájjon az egész társadalmon átviharzó világesemények zúgásában nem gyermekesen naiv gondolat-e életjelt adui magunkról ? Vájjon nem válik-e nevetségessé a kísérlet, hogy egy másként hivatása színvonalán álló, tisztes múltú egyesület, tagjainak érdeklődésére számítson akkor, midőn sokkal több forog kockán, mint egy társasegyesület léte vagy nemléte, midőn a nemzet összes erői egy gigászi küzdelemben kell hogy tömörüljenek s midőn a társadalmat alkotó egységek es egyes kisebb szervezetek magánérdekei eltörpülve olvadnak be a mindent átfoglaló, mindent magába záró nagy közösség — a haza — érdekeibe ! ? r Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
