Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-04-15 / 30. szám

Előfizetési ár: Egész évre ...................16 korona Fé l évre......................8 » Negyed évre .... 4 » Egy szám ára .... 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24.— Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőse^: Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összot közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám Az előfizetési pénzek és hirdetések Idi küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre b«- küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Két magyar ezred hőstette. Budapest, április 14. Az általános helyzet változatlan. A Kárpátok arcvonaláu a legtöbb terep- szakaszon csak tüzérségi harc folyt. Az uzsoki szorostól északnyugatra a 19. és 26. számú vitéz magyar gyalogezredek az oroszok által napokkal ezelőtt elfoglalt had­állást támadásukkal egész terjedelmé­ben elfoglalták. Délkclet-Galiciában és Bukovinában nyu­galom van. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német vezérkar jelentése. Berlin, április 14. A nagy főhadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér : Egy ellenséges éjjeli támadás Berry au Bac- nál meghiúsult. . Verduntől északnyugatra a franciák tegnap vonalaink ellen erősen sárgás füstöt és fojtó gá­zokat fejlesztő aknákat alkalmaztak. A Maas és Mosel közt tovább harcoltunk. A Maizeroy—marchevillei- vonal ellen nagy erőkkel intézett francia támadás alkalmával az ellenség Marchevillenól állásaink egy keskeny részébe behatolt, de ellentámadásunkkal csak­hamar kivertük. A többi arcvonalou a támadás állásunk előtt összeomlott. Combress és St. Miehiel között tegnap csu­pán tüzérségi harcok voltak. Az Aillyi erdőben a sikertelen ellenséges robbantási kísérletek után három támadást visz- szautasitottunk. Az essey—flireyi ut mindkét oldalán elle­nünk intézett támadás ez úttól nyugatra meg hiúsult, mig tőle keletre szuronyharcra került a sor, amelyben mi kerekedtünk felül. JA gier Sándor halála. — Kötesd, 1915 április 7. — Szép volt az életed, csendes a halálod, Hivséged jutalmát a mennyben találod. Szóltál, vigasztaltál, ha kellett dorgáltál, Az Ur Jézus Krisztus igaz hive voltál. Család, egyház, haza, szívből gyászol téged, Légyen megszentelve, megáldva emléked!. . . ____ KÁLMÁN DEZSŐ. if eltai Jenő: Lim-lom Könyvéből.* Ének a végekről. Van ember, aki gondosan levágja a szivar végét, szivar skatulyába teszi és őrzi, mint a szeme fényét, mindaddig, a mig a skatulya meg­telik. Ekkor valamelyik szerkesztőség utján el küldi az öreg honvédeknek avagy más jótékony intézetnek, pipába való aprítás céljából. Valamikor magam is szenvedélyes szivarvég- gyüjtő voltam. De a szivarvégekhez volt egy saját külön szegényem. Egy galambősz ember, a kin tiz lépésről meglátszott, hogy becsületben galambőszült meg. Egy kedves öreg ur, a ki mindig tiszta volt és finom. Igazi úri szegény. A nevét nem tudtam, soha sem is kérdeztem, ő sem mondta meg soha. Múltjáról sem beszélt, csak néha, szinte öntudatlanul sóhajtotta: — Hajh Isaszegh, hajh Temesvár . ..! Mindebből azt következtettem, hogy az öreg is nagy katona volt a maga idejében és hősi bátorsággal küzdötte végig a nevezetes csatákat. Lassankint annyira megszerettem az öreget, * A kitűnő könyvről bővebben Irodalom rovatunkban. . A Bois de Pretreben nem volt harc. A Vogézekben, Metzeraltól délnyugatra, a Schnepfenriethkopf ellen intézett francia előretörés kudarcot vallott. Keleti hadszíntér: Keleten a helyzet változatlan. Legfelsőbb hadoezetőség. A rokkantakért. A bős költemények korát éljük. Minden napnak megvan a maga eposza és korunk mieden népe bámulattal csodálja a ma­gyar nemzet hősiességét. A jövő költőinek líráját a magyar vitézek dicsősége ihleti meg és mint most a római fél­istenekről biflázzuk a klasszikusokat, az elkövet­kezendő korok generációi ami katonáinkról zengő tankölteményeket szavalnak majdan. Az idő eltünteti élet halál harcunk borzal­mas tónusait. Symbolummá nemesülve, históriai fényben fog ragyogni időtlen időkig. Nekünk azonban, akik ezt a csodás törté­nelmet csináljuk, a büszke öntudat eszmei gyö­nyörűségén kívül a valóság minden gyötrelmét is el kell szenvedni úgy, ahogy azt a háború reánk zúdítja. A diadalének akkordjaiba disszonáns han­gok is vegyülnek. A sebesültek jajgatnak. Az özvegyek zokognak. A rokkantak panaszkodnak. A vért beissza a szomjas föld, a nyomort és szenvedést azonban nekünk kell megszün­tetnünk. A kultúra két szervezetet adott az emberi­ségnek, hogy az élet terhét a közösség erőegye­sítésével megoszthassa. Az állam és a társadalom szervezetét. Erre a két szervezetre szakad min­den probléma, amelyet a háború felidéz. Ennek a két szervezetnek kell minden kérdést meg­oldani, minden zavaró motívumot elrendezni. Az állam szervezetét most még az állam létének megvédelniezése foglalja el, de a társadalmi szer­vezet már megkezdette a bonyodalmakat elren­dező munkáját. hogy szivarvég-gyüjtő barátaim között mozgalmat indítottam érdekében. — Nézzétek, — mondtam nekik, — a jó tékony intézetek már torkig vannak a sok szivar­véggel. Adjátok az én szegény öreg bácsimnak, neki még öröme van benne. Ilyen módon sikerült az öregnek hiveket toboroznom. Kis társaságom kizárólag neki gyűj­tött. Urak, szép asszonyok vegyesen. Az öreg mindenütt megjelent, előkelőén és szerényen át­vette az időközben összegyűlt szivarvég-tömeget és hálálkodva távozott, miután közben kétszer- háromszor azt sóhajtotta : — Hajh Isaszegh, hajh Temesvár .. . ! Három esztendeig zavartalanul, boldogan gyűjtöttem neki és diadalmasan szaporítottam tisztelőinek táborát. Csak egy gazdag barátomat nem tudtam meghódítani. Pedig nagyon fájt rá a fogam, mert ez a fiú minden hónapban 15—20 láda szivarvéggel boldogította a jótékony intéze teket. Milyen gyönyörű lett volna, ha az én öregem kapja 1 Addig kínoztam, amig végre kifogyott tü­relméből és mérgesen mondta : — Hát jó, vigyen el az ördög ! Küldd el hozzám a te nevezetes öregedet. Hogy hívják? — Őszintén megvallva a nevét sem tudom — feleltem meghatottam — De nem baj. Úgyis rá fogsz ismerni . . . magas, becsületes arcú, nyílt tekintetű, galambősz ember. Szerény és előkelő, finom és urias, noha szegény. Valamikor nagy idők tanúja volt, néha megfeledkez'k magáról és elárulja jól titkolt érzelmeit. Ilyenkor fölsóliajt : „Hajh Isaszegh, hajh Temesvár ...!“ Barátom csodálkozva nézett rám : — Megbolondultál ? — Miért ? Az állam és társadalom jövőjét ez idő sze­rint a legsúlyosabban terheli a rokkanl-ügy. Azoknak a hősöknek a dolga, akik a hazáért, az államért, a társadalomért küzdve, megrokkantak, munkaképtelenekké lettek. Az Auguszta-alap, amely Auguszta ki­rályi bercegasszony fővédőségével és Lónyag Sán- dorné igazgatásával a magyar társadalmat a há­ború terheinek könnyű elviselésére szervezi, ke­zébe vette a rokkantak ügyének intézését és or­szágos rokkant alapot létesit. A nagy cél felé május elsején teszi meg az első lépést. Budapesten május elsején fás Helen- napot rendez. Uj ötlet, érdekes és a nagyidők szelleme: az áldozatkészség és önmegtartóztatás érvényesül benne. Az Auguszta-alap azzal a kéréssel fordul a főváros közönségéhez, hogy ezen a napon ne do­hányozzék, hanem azt az összeget, amelyet na­ponta dohányzásra költ, adja a rokkant alapnak. Aki pedig egy napra sem tud lemondani szenve­delméről, dohányozzék, de a rokkantakért. Fizes­sen füst-adót. Az Auguszta-alap 25, 50 filléres, 1, 2, 5 és 10 koronás füst adó passe-partout bo- csájt ki erre a célra Május elseje eddig a tavasz örömünuepe és a szociáldemokraták agitációs napja volt. Az idéu a háború rokkantjaió lesz ! Az ország fő­városa példát mutat a vidéknek, amelyet az egész országnak követni kellene. Alakuljon minden vá­rosban — nálunk is — bizottság, amely a rok­kant-alap javára rendezzen egy fiisltelen-napol. Hatóságaink lépjenek érintkezésbe az Auguszta- alappal a mozgalom egyöntetűsége érdekében. A rokkantak ügye országos ügy A mozga­lomnak országos jellegűnek kell lenni. VÁROSI ÜGYEK. — Rendkívüli közgyűlés. A városi kép­viselőtestület folyó hó 17 én délután 3 órakor a városi közgyűlési teremben dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklósével, rendkívüli köz­gyűlést tart. — Tárgysorozat : Kurz Vilmos kir. — Mert ismerem a tiszteletreméltó galamb­őszt. — Honnan? — Tőle veszem azt a sok szivarvéget, a melyet a jótékony intézeteknek szoktam küldeni. Baciliusok. Volt egyszer egy fiatal ember, akit gyermek­korában beoltottam himlő ellen. Majd difteritisz ellen. Az ifjú nőtt és vele fejlődött a bacillus- isme. Gondos szülei beoltatták tüdővész ellen is. Majd, a mikor a bacillus-tudomány újabb lépéssel előrehaladt, beoltaiták rák ellen is. Az ifjú nagyon boldog volt és nagyon egész­séges. Mert már nagyon be volt oltva. De a tudomány utjai beláthatatlanok. Egy angol orvos fölfedezte a részegeskedés bacillusát. Az ifjú, a ki nagyon vigyázott az egészségére, habozás nélkül beoltatta magát részegeskedés ellen is. Egy francia orvos időközben rájött arra, hogy a tengeri betegséget is a baciliusok szülik. Az ifjú — noha semmi kedve sem volt tengerre szállni — sürgősen beoltatta magát tengeri beteg­ség ellen is. Mondanom sem kell, hogy pestis, kolera, kanyaró, hagymáz, fejfájás, gyomorégés, zsába, fogfájás és vakbélgyulladás ellen is be volt oltva. Nemkülönben szívdobogás, fejfájás, fülbaj, nátha, elhízás, soványság, légcsőhurut, gégesor­vadás, tyukszembaj és kürömgyulladás ellen is. Egészen nyugodtan élhetett volna, ha a nagy orvosok kutató elméje folyton újabb és újabb baciilusokat nem fedez föl. A fiatal ember, a ki MT" Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom