Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-04-15 / 30. szám

•OLN A VÁRMEGYE és u KÖZÉRDEK 1915 április 15, P tanácsos, választási elnöknek a folyó évi március hó 27-én megtartott képviselőtestületi tagok meg­választása tárgyában adott értesítése. Az 1916. évi községi közmunka összeírása, a közmunka váltságárának megállapítása. Fehér István és Pesthy Róza borfogyasztási adóleirás iránti ké­relme. Klézli János községi közmunka leírás iránti kérelme. A város háztartási, közmunka, villamos- és jégműve 1915. évi költségvetése. A gazdasági ismétlőiskola 1913 és 1914. évi költségvetése. A gazdasági ismétlőiskola 1912. évi zárszámadása. A polgári fiú- és leányiskola és a polgári leányiskolával kapcsolatos tovább­képző tanfolyam 1913—14. tanévi zárszámadása. A polgári iskolai alapvagyon 1914. évi zárszám­adása jóváhagyásának bejelentése. Az 1915. évi rendőrségi államsegély felosztása. Illetőségi ügyek. Katonai búcsúztató. A folyó hó 13-án hadbaindult zsidóhitü ka­tonákat dr. Rubinstein Mátyás főrabbi a követ­kező beszéddel búcsúztatta a zsidótemplomban : Tavaszi fuvalmak járnak a levegőben, az étet árama hatja át a földet: fölélénkül, fölpezs- dül a természet. Uj életkedv költözik az emberbe is, életereje felfrissül, az élethez való akarata, vágya növekszik. A szabadság lelke éledt föl a természetben. A szabadság áthatja a természetet, a szabadság a természet éltető lelke. Télnek ide jén láncra verve ez a lélek. A fa életereje kor­látozva mozgásában, rögbe fojtva a fűszál, med­réhez kötve a folyó árja, fészkébe száműzve a madár, odvába kényszerűvé az állat. És a sza­badság érzete az, ami az emberben is föltámad ilyen tájon. Lerázza magáról a tél nyomasztó, lebilincselő nyűgét. Kiszabadul téli börtönéből s az egész nagy természet megnyílik számára. Megcsapja az élet lehellete, az élet lenyűgözve tartott lendülete szabaddá válik benne tavasznak érkéz tével. A szabadság élet, a lenyügözöttség halál. Hazánk jövendő életéért, megtámadott sza­badságáért keltek ti is útra, kedves katonák, drága testvéreim. Egy szabadságtipró, sötótlelkü, telhetetlen ellenség megtámadta hazánk határait, ennek mentek ti megtorlására, visszautasítására, hogy a szabadság éltető lelke legyen szabad ha­zánknak megint. Mert e haza felett a szabadság napja ragyog, melynek fényében eltűnnek a pol­gárokat vallásfelekezetekre, nemzetiségekre osztó választófalak. Áldott, szabad, drága hazánkat bírjuk e földön, az édesanya jóságának, szerete- tének, odaadásának melegét érezzük magunk felé áradni e földből. S mi is hű, odaadó, igaz gyer­mekei vagyunk s akarunk lenni hazánknak. S hogy akadtak népünk fiai között, kiket rút ön­zés, haszonlesés megtévelyitett — sír a lelkünk emiatt. Nekünk a valláserkölcs tanítása: „Az igazságot, a becsületességet kövesd rendületlenül“ (Móz. V. könyve 26. r., 20. v.), a vezércsilla­gunk, az önmegtagadásig az a hőn szeretett haza szent ügyével, javával szemben. A hűség s oda­adás érzelmével s indulatával szeretjük hazánkat. Elő tanúsága vagytok ennek ti — ha ezt egyébként még bizonyítani kellene — kedves katonák. Ti nagyon vigyázott arra, hogy soha semmi baja ne legyen, mindenkor együtt haladt a tudomány- nyál. Ennek köszönhette, hogy egy-kettőre meg­hűlés, influenza, csuz, köszvény, idegesség, vér szegénység és gyermekágyi láz ellen is be volt oltva. Aztán beoltották mérgezés és nyakszirt- merevedés ellen. Ekkor azt hitte, hogy már minden ellen be van oltva. Mily tévedés! Még nem volt beoltva: szédülés, ájulási rohamok, vérmérgezés és egy csomó diszkrétebi) természetű betegség ellen. — A fiatal ember rohamlépésben pótolta ezeket a hiányokat. A sok beoltásnak azonban káros követkéz ményei voltak. — Az üssze-visszaoltott ifjún az elmezavar tünetei mutatkoztak. — A mi nem is csoda. A sok mindenféle szérum annyira össze­vissza volt zavarva szervezetében és olyan sze szélyesen működött, hogy bele kellett bolondulnia. Az orvosok megállapították, hogy a boldogtalan nak paraliz.ise van. De az ifjú nem hiába futott versenyt az orvosi tudomány vívmányaival. A tudomány há­lás azokhoz, a kik hisznek benne. Ugyanakkor, a mikor az ifjú megkapta az egyetlen betegséget, a mely ellen nem volt beoltva, egy skót orvos fölfedezte a paralizis bacillusát. Az ifjú meg volt mentve. Beoltották paralizis ellen is és gyógyul­tan bocsátották el az intézetből. A mikor az utcára kilépett, boldogan igy szólt :-— Most már nem félek semmitől 1 E pillanatban egy tégla esett a fejére. Az ifjú szörnyet halt. Tégla ellen nem volt beoltva. hadba indultok azzal a szent elhatározással keb­letekben, hogy ennek a hazának meg fogjátok védeni utolsó csepp vérig szabadságát, sértetlenségét . . . Szent, dicső a ti ügyetek, kedves katonák. Hadba indultok a haza sorsáért aggódó, annak javát agg napjaiban is munkálni meg nem szűnő atyai királyotokért ; hr.dba indultatok hazánk üdvéért, örök dicsőségéért, nagyságáért. Legyetek méltók e szent ügyhöz, legyetek méltók maga tokhoz, következetesek a bennetek élő igaz, szent elhatározáshoz s harcoljatok lelkesen, bátran, vitézül, teljes odaadással, — s harcoljatok az Istenben való bizalommal a lelkelekben — s Isten veletek lesz, őrködni tog felettetek, meg fog oltalmazni benneteket: Amen. HÍREK. — Személyi hir. Gróf Apponni Géza vbtt., szerdán a közigazgatási bizottság ülése al­kalmából Szekszárdon időzött. — Katonai kitüntetés. A király az ellen­ség előtt tanúsított bátor magatartásáért bony­hádi Perczel Dénes 7. huszárezredben főhad­nagynak a 3. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta. — Bírói kinevezés. A király a szekszárdi származású Szendrődy Dénes pécsi törvényszéki bírót tanácselnökké nevezte ki. — Kópián áthelyezés. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök Sebestyén Károly káplánt Szigetvárra, Sebestyén Ferenc szekszárdi káplánt Dunaszekcsőre és Feliérváry Ferenc szigetvári káplánt Szekszárdra helyezte át. —- Kitüntetett tanító. Pápai/ Ödön mözsi róm. kath. tanítót, Pápay István főjegyző fiát, aki az északi harctéren küzd, vitéz magatartá­sáért az ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. — Nyugdíjaztatás. Az igazságügyminiszter Majdan Miklós szekszárdi kir. törvényszéki te­lekkönyvvezetőt saját kérelmére nyugalomba he­lyezte. Dr. Pesthy Pál kir. törvényszéki elnök teljes tanácsülésben búcsúztatta el az érdemes tisztviselőt. — Egyházmegyei választások. A felső­baranyai ref. egyházmegyében most ejtették meg a főjegyzőválasztást. A világi főjegyzői tisztségre, melyet ezideig Hardy Sándor ny. kúriai biró töltött be, Varga Nagy István pécsi ítélőtáblái tanácselnököt választották meg. Bár előzőleg ki jelentette, hogy nem tart igényt a szép, de reá terhes tisztségre, azt a bizalom ilyetén meg­nyilatkozására most már vállalni fogja. Az egyházi főjegyzői tisztséget, melyet ezideig Aracs Gyula töltött be, most Szabó Károly nagyharsányi lel­késznek juttatták a hívek, aki Tolnavármegyóben már volt egyházmegyei főjegyző. — Államsegély. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Maixner Irén tolnai rk. tanítónő­nek évi 160, Hohner József értényi rk. segéd­tanítónak havi 78, Kardos Gyula mucsii rk. ta­nítónak évi 552, Hildebrand Miksa izményi ág. ev. tanítónak évi 700, Pompár Viktor kocsolai rk. tanítónak évi 980 korona államsegélyt utal ványoztatott. — Kérelem. Értünk küzdő sebesült kato náink érdekében ismét, egy kérelemmel fordulok Tolnavármegye és Szekszárd város hölgyeihez és különösen volt tanítványaimhoz, akik ezen ben a nagy időkben áldozatkész tettekkel felelnek min­dig minden felhívásomra, minden kérő szómra. A Vöröskereszt szekszárdi fiókja által füntartott kórházban ugyanis megkétszereződött a sebesültek és betegek száma. A 120 ágyon kívül pótágyakat is kellett felállítani, úgy, hogy ma már az ápoló nők részére szánt szobákban is betegeket kellett elhelyezni. Amilyen mértékben növekedett sebe­sültjeink létszáma a kórházban, olyan mértékben fogyott is a számukra ajándékozott fehérnemű, amelynek egy része a 8 hónapi állandó használat és sok mosás fo'ytán elernyedt. Az volna tehát most a kérésem, hogy szíveskedjenek a hölgyek a nélkülözhető fehérneműkből különösen lepedő­ket, vánkoshuzatokat, törülközőket, férfiinget, harisnyákat stb. adományozni sebesült katonáink részére. A szekszárdi hölgyeket egyben arra is megkérem, hogy amennyiben egyiknek másiknak ideje megengedi, segítsen az elavult ruhákat meg javitani. E célból minden pénteken délután a polgári leányiskolával kapcsolatos továbbképző helyiségében (Hradek-ház a Séd patak mellett) 3 tói 5 ig varró délutánokat tartunk, ahol a se­besültek fehérneműit kijavítjuk. Az iskola gépei rendelkezésére fognak állani a hölgyeknek. E hó 16 án délután 3 órakor már szivesen látjuk azo kát, akik a varrásban részt akarnak venni. — Kovács Dávidné. — Mai:áll vizsgák'. Azon tanulók, kik a folyó tanév végén a polgári iskoláknál magán­vizsgát óhajtanak tenni, az eziránti kérvényeiket legalább április hó végéig az illető iskolák igaz­gatóihoz küldjék be. — Uj liadapródok. A katonai parancsnok­ság Simon Lajos, Hödl Gyula, Németh Béla, 17. gyalogezredbeli egyéves önkénteseket had­aprókká nevezte ki. — Választás. Felsőiregen, a megüresedett adóügyi jegyzői állásra Jenvay Kálmán ottani segédjegyző választatott meg. — Sebesült katonáink segítése. Fasz Ferenc 10 koronát küldött be hozzám a Vörös- kereszt szekszárdi fiókja számára. Köszönettel nyugtatom. Rendeltetési helyére juttatom. Kovács Dávidné. — Követendő példa. Zabrze porosz bánya­város elhatározta, hogy szláv nevét „Hinden- burg“-ra változtatja. Ezt a jó és okos példát ne­künk Magyarországon is követnünk kellene és pedig általánosan, mert nálunk ugyancsak bővé­ben vagyunk a szláv helyneveknek. A hires ma­gyar hegemóniát nem a legokosabb oldaláról mu tatja be az a temérdek szláv és idegen községi és földrajzi név, mely nálunk a birtokos magyar osztály nemtörődése következtében valósággal hemzseg, sőt tovább menve, még oda is vezetett, hogy nemcsak a horvátnak lett az ősi Eszékből Osiak, Zágrábból Zagreb, Verőcéből Virovitica, Zimonybó! Zetnun, hanem még mi magyarok is magunkra lukraáltatjuk ezeket az eltorzított, el- szlávositott földrajzi neveket és magán írásaink­ban is derűre-borúra kezdjük használni azokat, ami példátlanul áll a világtörténelemben. A ma­gyarnak Wien mindig Bécs volt és annak is kel: maradnia magyar vonatkozásokban, épigy Eszék­nek is Eszéknek kell maradnia, a magyarországi Viszoka—Jabuka—Detonata stb. idegen földrajzi neveket pedig meg kell magyarosítanunk men­tői előbb. — Osztrák menekültek elszállítása. A magyar és osztrák kormány megegyezésre lépett egymással, bogy a Galicziából nagy számban Magyarország területére menekült osztrák állam­polgárok innen osztrák területre elszállittatnak. Ilyen menekültek Tolnavármegye területén is vannak és pedig Simontornyán egy 7 tagból álló család, csakhogy ezek előkelő, vagyonos embe­rek, egy Simontornyán állomásozó huszártiszt kö­zeli rokonai, akiket a község szivesen lát a maga kötelékében. A közsegélyre szoruló menekült osztrák állampolgárok Magyar Hradisba fognak a határra szállíttatni. — Házasság. Dr. Schmidt Miklós karán- sebesi kir. törvényszéki jegyző, volt mohácsi ügyvédjelölt múlt szombaton délelőtt esküdött örök hűséget arájának, Wanke Ferenc hajóskapi­tány és neje szül. bonyhádi Perczel Etelka leányá­nak, Karola urleánynak. Az esküvő a bekövet­kezett családi gyász miatt a legnagyobb csönd­ben folyt le. — A vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 14-én tartotta április havi ülését Ko­vács Sebeslénn Endre főispán elnöklésével. Je­len voltak : Forster Zoltán alispán, Éri Márton dr. főjegyző, Kurz Vilmos árv. elnök, kir. taná­csos, dr. Di’itgits Imre tiszti főorvos, dr. Kiss Ernő tiszti főügyész, Major Lajos kir. pénzügy- igazgató, kir. tanácsos, Tóth Henrik műszaki tanácsos, Nagy Béla h. tanfelügyelő, Bitzó Vil­mos h gazdasági felügyelő, id Bernrieder József, Bernrieder János, Fekete Ágoston, Őrffy Lajos, Török Béla, Sass László, gróf Apponyi Géza vbt. tanácsos, báró Schell József, Sigora Lajos tör­vényhatósági főállatorvos, Simon Rudolf tiszti ügyész. Elmaradásukat igazolták : Sztankovánszky Imre cs. és kir. kamarás orszgy. képviselő és Simontsits Elemér képviselőházi aleloök — A bírósági végrehajtók államsegélye. A háború beköszöntésével a bírósági végrehaj­tókra is nehéz napok virradtak. A moratórium- rendeletek majd teljesen egészben megszüntették működésüket. így érthető és helyeselhető, hogy az ügyvédek segélyezésével egyidejűleg a bírósági végrehajtók támogatását is elhatározta a kormány. Értesülésünk szerint a pécsi kir ítélőtábla terü­letén működő bírósági végrehajtók államsegélyét egy összegben és egyszer való szétosztással álla­pította meg. A segély kiosztása a ráutaltak között a közeli napokban már meg is történik. — Vasárnapi hivatalos órák a Szekszárdi Népbanknál. A Szekszárdi Népbank igazgató­sága elhatározta, hogy a háború tartania alatt, tekintettel a megfogyott munkaerőkre és sürgős mezei munkákra, vasárnapon délelőtt 8—11 óráig hivatalos órát tart és igy módot nyújt tagjainak, hogy munkanap mulasztása nélkül tel­jesíthessék heti befizetéseiket, — Adakozzunk a Vöröskereszt Egylet­nek ! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit !

Next

/
Oldalképek
Tartalom