Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-03-05 / 19. szám

2

tudós húsz évi munkájának eredményét megírja egy könyvbe, ügyet- se vetnek rá, de ha egy Fatal képviselő az immunitás védelme alatt az utcán egy rendűi felügyelőt megsért, hasábokat Írnak ról a lapok és egyezerre országos hirü em bérré lesz.“

Ha pedig a társadalom tiszteletét akarja valaki megszerezni, úgy az bizonyára könnyebben történik bálrendezés, bandériumokban és ban ketten való részvétel és kitartó jourozás által, mint éjt-n.apot egybevető, fáradságos, de zajta lan munka által.

Mert a magyar társaséletben hallatlan arro- gantiánk a szépet rúttá, az istenit hétköznapivá, a kiválót inferiorrá sülyeszti. Ami kedvezőbb körülmények között talán még menthető volna, de köztünk, ahol oly sokszor repkednek a ^Kolumbus kardja“ és »Damokles tojása“-szerű frázisok, hol egy-egy szalonhős Munkácsy7 „Sira)omház“-á ból konyhai jelenetet fabrikál — körülrajongott Én je nagyobb dicsőségére — hol rózsaszín testű delnők és kitartott „iparlovag“-ok „szédítő tudással“ boncolják „Descartes világrendszeré“-t és „Galilei filozófiájáét — itt nincs mentegetni való iS minden nagyképűség nélkül megállapíthatjuk a bún eredőjét: a nemzeti elmaradottságot.

S ez a nemzeti korlátoltság az, mely7 társaséletünket intelligens emberre nézve oly üressé, és unottá teszi. S Cuvier esete hazai földbe is illeszthető; ki midőn egyik fejedelmi család ur nője kilátásba helyezte nála magas látogatását, elfogulatlanul jegyezte meg : „Asszonyom, én csak tudományos emberek látogatását veszem szívesen, kikkel nem vagyok kénytelen időről, esőről, melegről és hidegről fecsegni, amiről eléggé tájékoztat a hőmérőm is.“ 8 ki mondja, hogy nálunk máskép van ?

Bizony, kiskorúak vagyunk még ! A külsőségek érdekelnek, a lélek, a szellem hidegen hagy bennünket. Pedicure t és raanicure-t tar tunk és a legutolsó divat szerint öltözködünk, kávéházba és tengerre járunk, az értelem legfőbb megnyilatkozása a pénzszerzés, de ki törődik veled elhagyatott Gondolat? Minek foglalkozni a teremtés csodáival ? Mire való az égre tekinteni ? Minek csodálni a nap lementét? Minek nézni a hold fehér fényében szunnyadó vidéket? —amint Flammarion mondja — minek hallgatni a lotnbo kát ringató szél zúgását ? Miről jó szeretni az éjfél csöndjét ? Minek szívni a rózsa illatát? — Mindez semmit sem hoz a konyhára. Az idő pénz 1 Felebarátaim, emberek, ez nektek elég.

De van egy értelmes kisebbség, mely7 nem éri be a vele született tulajdonsággal. Vannak kiváncsi lelkek, melyek meg akarják ismerni az ismeretlent. Vannak gondolkodó, cselekvő és kutató elmék. És ez az értelmes kisebbség egymaga az elevenség dicsősége ; neki köszönjük a tudomány, az irodalom, a művészet haladását ; az ő erőfeszítése, fáradsága, törekvése, hódítása tette, hogy ma már nem vagyunk többé a goril Iák és csimpánzok közel rokonai s hogy a har- madkorbeli őserdők helyére megépíthettük Párisi,

■a tengerfenéken pedig Pestet.

Milyen világos és mégis milyen kevesen

értik !

a magyar föld, a magyar nép iránti rokonszen- vet, szeretetet, 200 német városban ismertette nagy költőinket, azok műveit ; ezer, meg ezer német előtt mutatta be igaz világításban a mi viszonyainkat, életre valóságunkat, műveltségünket, műveltség iránti nagy törekvésünket és a nem magyar honpolgárokkal szemben tanúsított előzékeny eljárásunkat.

Előadásai ezen thémák körül forogtak : A magyar alföld, a Kárpátok (magas Tátra, nya íalók), A magyar Duna, Petőfi, Arany, Vörös marthy, A magyar család, A Tisza és vidéke, A magyarok történelméből egy egy kiváló egyén, mint Szent István, Nagy Lajos, Hunyadiak és a többi.

Előadásait mindig valamely egylet rendezte s mindig az egylet meghívására tartotta meg. Azokon a közönség valósággal tolongott. Hamburgban a 2. előadásán alig bírt azok tömegén keresztül hatolni, akik előadásáról kiszorultak. Város nincs a német birodalom területén, ahol ne hirdette volna a magyar nemzet műveltségét.

Tizenöt évi apostolkodás után hazatért, nem pihenni, lunem tanítani, tovább fejleszteni a magyar műveltséget,' értékesíteni azt is, amit külföldön tanult. Wlassich kinevezte őt az Erzsébet nőiskolához tanárrá.

Az anyák örömmel látták őt itt nálunk, a leánygyermekek pedig valósággal ünnepelték. Az •anyák azért, mert műveiből leányaik csak szépet, nemeset tanulhatnak ; a leányok pedig azért, mert annyi szép, kedves órát szerzett, nekik.

Nem haltak ki nálunk a Dobó Katicák, Zrínyi Ilonák. Ma is termi azokat az áldott magyar föld, csakhogy a kor viszonyai szerint áldozzák életüket a hazáért. X.

TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK

S vájjon el jő e az idő, mikor az ige testté

válik, mikor minden magyarnak szivébe leszúrva,

amit most csak hirdetünk, hogy: Becsüljük meg a szellem munkásait!

HÍREK.

— Személyi hir. Bezerédj Pal v. b. t. t, seiyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott, budapesti tartózkodása után pár hétre Abbáziába utazott.

— 30 éves tisztviselői szolgálat. Múlt hó

24 én nemzeti zászló lengett a szekszárdi selyem gyár épületén, amelynek okát mi is csak utólag tudtuk meg. Az árbóc csúcsára felhúzott lobogó nem jelentett egyebet, mint a szorgalom, hűség, odaadás megbecsülését Bezerédj Pál v. b. t. tanácsos, selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott részéről, szólott pedig ez Koródlj József selyemgyári fogalmazónak, aki ezelőtt 30 észtén dővel, ezen a napon lépett a selyemtenyésztési ügy szolgálatába, ahol komoly, hűséges és becsületes munkával általános tiszteletet és elismerést vívott ki magának. A derék tisztviselőt mindenfelől jókivánatokkal halmozták el s Bezerédj Pál v. b. t. tanácsos vendégül hívta meg aznap hidjai otthonába. Az ünnepelt tisztviselőt magunk részéről mi is a legmelegebben üdvözöljük.

— Járásbiróság Dombóváron A hivatalos lap nagy örömet hozott a dombóváriaknak. Az igazságügyminisztérium ugyanis az 1890. évi NXIX. t.-c. 2. § ábsn nyert felhatalmazás alapján a kir. járásbíróságoknak az 1885. évi III. t. c. 3. § ában és az 1912. évi LIV. t.-c. 107. § ában megállapított létszámát érintetlenül hagyva, e létszám keretén belül a szekszárdi kir. törvényszék kerületében Dombóvár székhellyel járás- bíróságot állított fel és ennek területéhez a szekszárdi kir. törvényszék kerületében levő tamási kir. járásbiróság területéből Dombóvár, Döbrö- köz, Gyulaj, Kocsola, Kurd, Lápáfő, Nak, S.zakcs, Ujdomhóvár és Várong községeket, az ugyanazon kir. törvényszék kerületében levő gyönki kir. járásbiróság területéből pedig Csibrák és Mucsi községeket a hozzájuk tartozó pusztákkal és telepekkel együtt, vagyis a dombóvári köz- igazgatási járás egész területét átcsatolta. Ezen rendelet 1914. évi junius 1-ső napján lép hatályba.. Ugyan e naptól kezdve a dombóvári kir. járás- bíróságot az 1871. évi XXXI. t.-c. 24. §-ában nyert felhatalmazás* alapján a törvényhozás utólagos jóváhagyása mellett, saját területére nézve telekkönyvi hatáskörrel ruházta fel.

— Községi Ügy. Gyünk község képviselő testületé a községi írnok fizetését 1000 koronára emelte fel, Bonyhád község pedig a mezőőrök fizetését 350 koronára. — Mucsi község utcai járda létesitését határozta el.

— Erdősítési jutalmak Az 1913. év folyamán kopár területek befásitásáért a következő községek részesítettek állami jutalomban : Alsó nána 120, Bátaszék 80, Bátaapáti 360, Grábócz 80, Czikó 280. Nagymányok 200, Kismányok 120 és Mucsi 240 koronában.

— Eljegyzés. Purl Lajos szabadkai m. kir. honvédfőhadnagy, Part Adolf bátaszéki főjegyző s jegyzői egyleti elnök fia eljegyezte Szabadkán Decsg Dudukát

— A népkonyha ezévi működése. Szombaton

délben zárultak be a szekszárdi népkonyha ajtai, amelyek január hó 2 ától kezdve mindennap nyitva álltak a szegény nyomorgók, éhezők előtt, akik aztán tápláló, meleg ételt kaptak a jószivü emberek adományai folytán teljesen ingyen. A népkonyha áldásos működését az idén több szegény ember élvezte, ami aztán a kiosztott ételadagok számát több mint ezerrel szöktette fel a múlt évihez arányitva. Naponkint 210—215 adagot osztottak ki. A két hónap alatt elfogyott 13.282 adag meleg étel és 770 kenyér. Az ízletesen elkészített táplálékok naponkint változva a következők voltak : bab, gombóc, paprikás hús, káposzta, rizskása, dara és köleskása. A fárasztó, nehéz munkát a katli. ovoda apácáin kívül Brúder Ilma úrnő, az Óvoda Egylet alelnöke végezte fáradhatatlanul, lelkiismeretes pontosság gal, akit ezért a szegény nép rajongó szeretettel vesz körül.

— Uj távbeszélő központ. A pécsi m. kir. posta és távirdaigazgatóság tudatja, hogy Barcs, Dombóvár, Kapocvár, Mohács, Nagykanizsa, Pécs és Szekszárd távbeszélő központokat folyó évi március hó 1-ével bevonta Sebenice dalmát vá várossal való helyközi távbeszélő forgalomba. A beszélgetések Bosznia-Hercegovinán át bönyolit tatnak le. A 3 perces beszélgetés dija ezen viszonylatokban 5 korona 60 fillérben állapíttatott meg. Sürgős beszélgetésért háromszoros dij, fizetett szolgálati értesítésért 1 korona fizetendő-— Súlyos testisórtés. Mészáros Antal faddi péksegéd Petkó Lőrinc faddi lakost súlyosan megverte. A tettes a csendőrség által elfogatott •és átadatott a szekszárdi kir. ügyészségnek.

1914 március 5,

— Néger vasúti hivatalnok. Nemrég egy úri ember, aki tréfálni nem szokott, azt Alii tóttá egyik munkatársunk előtt, hogy vármegyénk egyik nagyforgalmu állomásán egy néger teljesít szolgálatot mint .hivatalnok. O látta egész tisztán, a mint vörös karszalaggal szalutálva állt az elhaladó vonat előtt. 'Mivel az illető ragaszkodott állításához és szeszes italt sohasem iszik munkatársunkat izgatta a dolog és nyomozni kezdett. Az eredménnyel a következőkben számol be : Tolnavármegye egyik nagyobb vasúti állomással biró községében, nem mondom meg, „vár“ vagy „torony“ fordul-e elő a nevében, az intelligens közönség jótékonycélu estélyt rendezett. Azt nem árulhatom el, vajon a lelencgyerekek vagy a rokkant csendőrök javára. A táncot élőképek előzték meg és azokban természetesen szerepelnie kellett az ottani hölgyek kedvencének, az érdekes „hivatalnok ur“-nak. Hogy ép Othello szerepe esett rá, azon kitünően mulattak a kollegák a „resti“ kályhamelletti asztalánál, mivel maguk közt már rég igy nevezték a szép, mondjuk, Aladárt, mert iszonyúan féltette a fehérbőrű, vereshaju pénztáros kisasszonyt a többiektől. Tehát a hű veres hajú volt a Desdemona, Aladár pedig az Othello. A sors iróniája folytán Aladár a bál étjeién szolgálatba került és senki sem vállalkozott helyettesítésére. A főnök tekintettel arra. hogy Aladár ,,á kontó desszen 1 drága kosztümöt szerzett be, beleegyezett abba, hdgy Aladár az élőképek ide.- jére otthagyja az állomás, azt azonban kikötötte, hogy az esti gyorsnál kint kell lennie. A dolog „stimmelt“, Aladár kiszámította a próbák után, hogy ha szereplése után rögtön kocsiba ül és az állomásra vágtat, van ideje megmosdani. Más nem kell, mert a kosztümöt eltakarja a hosszú köpeny, felhajtott gallérral. A gyors után (azt hiszem „ezeregyes“ a neve műnyelven) ráér átöltözni. Azonban mit tesz Isten ? Az élőképek pompásan sikerültek. Aladár mint Othello elragadó volt karcsú termetével, koromfekete arcával. Oly szép volt a fehér Desdemorával együtt, hogy az élőképet háromszor megújították. Othello—Aladár tűkön állt. Harmadszor még össze sem ért a függöny, már elővette az óráját. Még leér, ha siet ! Azonban, azonban! a nagy sietségben a kocsi összeütközött a sötétben egy szembejövő kocsival, törés, szakadás és Aladár gyalog volt kénytelen útját folytatni. A többit elgondolhatja a nyájas olvasó. Csak annyi ideje maradt a hivatalnok urnák, hogy a szolgálati jelvényt a karjára huzza. Köpönyeg és sapka már rajta volt, tehát ruggogó j'ekete arccal tisztelgett a kirobogó ggorsuonat elölt.

— Kimutatás. A szekszárdi polgári leányiskola előadásán felülfizettek még : (február 23-án) Vay Béla (Decs) 2 K, Zirúbay Ferencné 80 f, (március l en) Bondi Lipótne 1 K 40 f, Gockler György 1 K 20 f Jegyét megváltotta : Dr. Hangéi Ignácné 2 K

— A dunaföldvári izr. jótékony nöegyiet f.

hó 1-én tartotta rendes évi közgyűlését, mely alkalommal megválasztattak: Elnökké: ÍStauber Sándorné, alelnökké : dr. Lévai Dezsőné, titkárrá: dr. Lévai Dezső, pénztárossá : Borovitz Samu, és 24 tagú választmány. A látogatott közgyűlésnek egyik kiemelkedő pontja volt az a meleg ováció, melyben Borovitz Samut egyleti pénztárosi működése 25 ik évfordulója alkalmából részesítették s elhatározták, hogy érdemei elismeréséül közel jövőben megtartandó diszközgyülésen neki elismerő oklevelet adnak át A közgyűlés kedves kötelességét rótta le néhai Staubéi’ Erzsiké iránt, hogy a nevét viselő kiházasitó alapítványt teljes szövegében a tanácsterem számára diszes rámába foglalva kifüggeszttette, továbbá, hogy az egylet felvirágzása körül kiváló érdemeket szerzett Berger Sámuelné arcképét ugyancsak a tanácsterem részére megfesttette. Az egylet áldásos működését eléggé mutatja, hogy 52 tagja mellett az elmúlt évben is 1200 koronát osztott ki a szegények között.

— Gyógyithatók-e a tüdöbajok ? Ezen fontos kérdéssel foglalkozik egy népszerű füzetben dr. med. G. Guttmann, a Finsen gyógyintézet főorvosa. Egész uj módszer és ut tárult itt élénkbe e veszélyes betegségek leküzdéséhez. Hogy minden tüdő , torok- és gégebetegnek alkalma legyen e tanulmányos füzetet ábrákkal megszerezni, kívánatra teljesen ingyen és portómentesen küldjük azt minden betegnek, aki kéri. Akik tehát ezen ajánlatot igénybe venni óhajtják, Írjanak még ma egy levelezőlapot pontos címükkel a következő cégnek : Fuhlmann & Oo. Berlin 903. Miiggel- Strasse 25. A könyvecske teljesen ingyen és bérmentve megküldetik.

— A döbroközi járda. Döbrököz község járda létesítésére vonatkozó határozata ellen Vicze János és társai döbroközi lakosok felülvizsgálatot kértek. A belügyminiszter a kérelmet mellőzte, mert a községi határozat sem törvényt, sem fön- álló jogszabályt nem sért, miért is megsemmisítésre törvényes ok nem forog fenn.'