Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-01-05 / 2. szám

2 A pénztári számla szerint: bevétel volt 9001)9 95, áramdijhátralék 12001 -10, szerelési clij 3066-04 K. Összesen 105.767-39 ív. A nyereségszámlán szerepel : áramdijak 74149 14, szereié i dijak 1,1457*41, pönálé levő-' nás 3000 K. Összesen 88606 55 K. A teherszámlán szerepel : a Magyar Jelzálog Hitelbank 185042 98, a Szekszárdi Takarékpénz­tár. 196000'—, számlatartozás cégeknél 13445 92 K. Összesen 394 488 90 K. A városi jégmü zárószámadása 41040 K vagyoni és ugyanannyi telierállapottal vétetett tudomásul. A pénztári számlán szerepel: bevétel 10558 51, 1911. évről át nem vett jég ára 1285 23, 1912. évről át nem vett jég ára 2591*01, 1912. évi hátralék 735 14 K. összesen 35.169 90 K. 1911. évről a hátralék . 1604-96, 1911. évről át nem vett jég (pótelőírás) 159* 1.3, 1911. évről pénztári- ’ maradvánv 33 64 K. Az összes kiadás 15169*90 K. A vagyon-mérleg szerint : pénztári marad­vány í-93, hátralékos jégdíj 461 1 38, berendezés értéke 36426 69 K. Összesen 41040 K. A tartozás a Szekszárdi Takarékpénztárnál 41040 K. A veszteségszámlán : folyószámla törlesztés 2600'-—, áram dijak 4910-27, fuvardíj 7 07, sze­mélyzet. fizetése J 303 *36, gépek fen tartása 1966 94, biztosítás, nyomtatványok 11922, értéldeirás 2345*31 IC. Összesen 13.312 17 K. A nyereségszámlán : 1912. évi mű jég ára 10721-16, 1902. évről át nem vett jég 2594 04 IC. Összesen 13412 17 IC. A Képviselőhöz újévi programja. Az uj esztendőnek politikai szempontból legnevezetesebb eseménye az lenne, ha az ellen­zék, me’y a passzív ellenállással részben már úgyis felhagyott, rászánná magát a normális parlamenti állapotok helyreállítására. Ez azon­ban egyáltalán nem várható, mert legfölebb tizen­hét hónap választ el bennünket az uj válasz­tásoktól es az ellenzék ugj^ vélekedik, hogy a maga pozícióját gyöngítené bármiféle kompro­misszummal. Ennélfogva az uj esztendő folyamán a többség és a kisebbség egymáshoz való viszonyá­ban változás nem várható. Pedig a kormányra és a törvényhozásra igen nagy és sürgős föl­adatok várnak az uj esztendőben. 1915 tavaszán általános képviselőválasztás lesz az uj választó­jog alapján. A választók névjegyzékét még 1914-ben el kell készíteni és ennélfogva minden törvényt, amely a választójogi reformhoz még szüksége-, az uj év első felében meg kell alkotni, sőt életbe is kell léptetni. A kormány többször kijelentette,— ennek az ellenkezője különben eh sem képzelhető, — hogy a választójogi reformmal együtt megrefor­málja a közigazgatást is. Ebből következik, hogy a közigazgatási reform is fölötte sürgőssé vált, mert hiszen az uj választójogi törvények végrehajtását már az uj közigazgatásra fogják volt szó : nem volt képes arra, hogy földulja lelki nyugalmát. És igy az egyedüli megoldást csak válásomban láthattuk. Csakhogy- ez nem volt oly nagyon egyszerű dolog, Rita semmilyen feltételek alatt sem egye­zett bele a válásba. Én voltam az ő rabszolgája, a tulajdona — egyszersmindenkorra. Különben említettem azt is, hogy korlátolt szellemű és vak- buzgó.an vallásos volt. Ellentállását soha meg nem törhettük volna, ha szerencsés véletlen folytán — az egyedüli szerencse, melyről a bus dolog­ban beszámolhatok —- kezembe nem kerülnek a levelek, melyeket bizonyos szentéletü irlandi lelkész — távoli rokonom — feleségem címére küldött. Eleinte alig hittem szemeimnek ! — Szinte lehetetlennek tetszik előttünk, hogy az afféle hideg, gyűlölettel és számitó irigy haszonleséssel teli teremtések ily meggondolatlan cselekedetre ragadtatják el magukat. Mégis úgy volt. A szent férfi leveleinek olvasása u'án semilyen törvényszék nem tagad­hatta volna meg tőlem az igazságszolgáltatást. hzegény kis Ellyin boldogsága nem ismert határt Ezer t i vet, édes álmot szőttünk. Pár gondoltam volna a valóságra, a jelenre Csak, akik a nagyvilági- élet forgatagá­ban élnek, tuoj ik megérteni, mily nehéz me­nekülni a köte a*-égek elől, amelyeket ez az'élet ránk t;é. Így történhetett, hogy elhalasztottam a döntő ös8ze.ütközést a feleségemmel :• csupán, mert eszembe ötlött, hogy <*p azon a héten kell eleget tennünk egy régóta <4f,ignd-ol'< tmg hívásnak : variá szat Z *ri b-ii óék-nál. Ritka kit 1 ös gonddal kicsinosította magát ez al ;al ómra : n--- lágu :* o'rinam me ő), sz-mue TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK bízni. A most folyó év első fele pedig meg van ter­helve még a delegációval is. Március .hatodiká­tól kezdve husvétig a delegáció ülésezik, ezt az időt tehát az országgyűlés elveszti. A törvényhozás munkarendjét illetőleg az ahhoz értők a következő horoszkópot látják maguk előtt : Januar 10 én megkezdi a képviselőház a munkásságát és tárgyalni fogja a sajtójavaslatot. Az ellenzék továbbra is küzd a javaslat ellen, amelynek tárgyalása meg körülbelül két hétig fog tartani. Január végén még néhány apró javaslat kerül napirendre és beadja a kormány az 1914—15 évi költségvetést. Igen valószínű, hogy a költségvetést a bizottságok hamar el­intézik, úgyszintén a Ház is, miután az ellenzék — ha megmarad rri-ái elvi álláspontján —- .n.ern vesz részt a tárgyalásban. Február vegén a Ház elé kerül a választó- kerületek uj beosztásáról és.a községi közigaz­gatás reformjáról, valamint a megyei közigaz­gatás reformjáról szóló három törvényjavaslat. Mivel az ellenzék mind a három javaslatot már a bizottságban megobstruálja, a delegáció ülé­seivel kapcsolatban ezekkel a kérdésekkel fog­lalkoznak majd a bizottságok, — ha szükséges: permaens ülésekén, mert a házszabályokban semmi intézkedés nincs arra nézve, hogy a bizottsági ülés meddig tartson. A húsvéti ünnepek után, április második felében összeülő képviselóházban fognak majd lezajlani a többség es kisebbség nagy csatái. A Ház nyári szünete ezúttal attól függ, hogy az említett programmal mikorra végeznek. Az őszre, illetőleg a téli időszakra mar^d mindaz a munka, ami nem nagyon sürgős ugyan, de amit a kormány még ezen az országgyűlésen akar elvégezni : nevezetesen a városi közigaz­gatás reformja, a vidéki rendőrség államosítása, a középiskola reformja, a magyar-horvát pénz­ügyi kiegyezés, az 1917-re esedékes magyar­osztrák kiegyezés és az 1917-ben lejáró összes kereskedelmi szerződések megújításának elő­készítése, mert törvényeink értelmében ezeket az előkészítő munkálatokat legkésőbb 1915 január 1-én meg kell kezdeni. Adakozzunk a szekszárdi népkonyhára. Bezerédj Pál V. b. t. t., a szekszárdi nép­konyha védnöke a következő kérelmet intézi a közönséghez : A szekszárdi népkonyha működését már a legközelebbi időben megkezdi Tekintettel arra, hogy a mai munkanélküliségben a szükölködők érdekében a népkonyha nagyobb mértékben kény­telen igénybe venni a társadalom jóindulatú tárno • gatását, ezért kétszeres bizalommal kérjük a nagy- közönség pártolását, hogy ezen jótékony intéz ruény feladatának kellőképen megfelelhessen. A népkonyha hálás’ köszönettel fogad el könyöradományokat úgy készpénzben, mint élelmi­cikkekben. A • kegyes pénzadományokat kérem egye nesen nevemre Szekszárdra küldeni. Az élelmi- cikkeket pedig kérem a népkonyhához juttatni. (Székszárd, Sédpatak-utca 1113. szám, róm. ka óvoda). Ez. utóbbi adományokról .csak néhá sorban nyílt levelező-lapon szíveskedjék eng< is értesíteni. Szék szárd, 1913 december havában. Hazafiui üdvözlettel: Bezerédj. Ez alkalomból megemlítjük, hogy a szek­szárdi népkonyhában a múlt télen, . illetve 1913 január 2-től 1913. évi március 2 ig összesen 12.178 adag meleg ételt és 6271/2 kiló kenyeret, vagyis átlag naponta 2(J6 adag ételt osztottak ki a szegények között. Az adakozók névsorát annak idején esetről- esetre közöltük. Most még csak a nemes intéz­mény védnökének meleg köszönetét tolmácso juk mindazok iránt, kik személyesen voltak szívesek közreműködni jótékony intézetünkben, nevezetesen Triebier Urna kisasszonynak és a róm. kath. óvodát vezető irgalmas testvéreknek, kik magasztos hivatásuknak megfelelően, szegényeink sorsának enyhitesén ezen a téren is közreműködtek. 1914 január 5. A Toínamegyei Takarék és Hitelbank Paksi Fiókja. Ismeretes az a gazdasági és pénzügyi válság, amely jelenleg Pakson uralkodik és az a szorongatott helyzet, amelyben az ottani lakosság sinlik. Az általános súlyos pénzügyi viszo­nyok közepette a Paksi Takarékpénztár csődbe jutott és hogy egy pénzintézetnek csődje és teljes összeomlása milyen érzé­keny károkat jelent egy vidékre nézve, azt fölösleges ismertetni. Ezzel egyidejűleg egyik megyebeli intézet beszüntette Pakson fennállott régi ügynökségét és kihelyezé­seit és éppen a legnehezebb viszonyok kö­zött mondotta fel és hajtotta be követeléseit. Mindezekhez a súlyos bajokhoz még a másik paksi pénzintézetnél, a Paksvidéki Takarékpénztárnál beállott komoly bonyo­dalmak, nagy veszteségek és fizetési nehéz­ségek járultak. Mindez együttvéve a paksi piacot katasztrofális következményekkel fe­nyegeti, amely egyenesen megsemmisítő hatással lesz, ha a válsággal küzdő Paks­vidéki Takarékpénztár ellen esetleg egyik­másik türelmetlen vagy lelketlen hitelező csődöt kérne. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank engedve az ottani érdekeltség és más irány­adó körök kérelmének, elhatározta, hogy a paksi piacnak ebben a nehéz és szoron­gatott helyzetben segítséget nyújt az által, hogy Pakson fiókot állít fel, amely szolid hitelnyújtással, a jogosult hiteligények ki­hányó, melankolikus pillantásokkal nézett reám, szép kék szemét újra, meg újra ellepték a köny- nyek, melyet reziguált mosollyal, bájosan sze- | mérmes izgalommal letörült, alighogy valaki kő- j zeledett.. . . Nyilvánvaló volt, hogy vissza akar hóditani : egyelőre asszonyi gyengédsége és csáb­ereje fegyvereivel. Én persze, hogy hideg és hajthatatlan ma­radtam. De fojtogatott a düh. Azon a napon több ' nyúl és fácán életének vetettem véget, mint addig egész életemen át. A nap folyamán Rita alkalmat talált arra is,, hogy valóságos széllé i vaksággal boldogítson és féltékenységi jelenetet rögtönözzön , melyben Elly nevét szentségtelenitette előttem . . . Végre, türelmem fogytán : szöktem." Vissza­vonultam egy magányos zugba és elhatároztam, hogy ott várom be a vadászat végét. Ekkor harminc méternyire tőlem, nyulacska feje kandikált elő a sűrűségből. Fölemeltem fegy­veremet, megnyomtam a csövet — és ugyan e pillanatban föltűnik előttem egy női alak árnyéka —- s a lövés durranásával majdnem egyidejűleg kiáltás hangzik föl — szivettépő sikoltás : Ritára lő item ! Leírhatatlan izgalom vett erőt rajtam. Térdre borultam Rita teste mellett. Húsz'- apró sebből ömlött elő a vére; e sebek egyike se > volt ve­szélyes, de én ériásakiiak láttam . . . Azt hittem, meghalok rémületemben, zokogtamp kérdezgettem, csókokkal bontottam lankadtaii lelógó kezeit . . . Rita azonban nem veszítette *el öntudatát ; sőt teljésen megőrizte lélekjel.enetér. Megszólalt : — Mmészkedel-e még válásról beszélni ezek után? ’—- Ki hiszi el neked, hogy nem tet­ted szándékosan ? Osszerázk ódtam. — Rita! — kiáltottam föl — remélem, hogy te megmagyarázod . . . — Nem fogom megmagyarázni/ — vála­szolta ő. És mosoly suhant el arcán. Úgy képzelem: a macska mosolyogna igy — ka tudna .— ami­kor egy egér halálfélelmében gyönyörködik. — Rita — hebegtem — a te lelkiismere­ted . , . tudod, hogy csupán a véletlen . . . Hidegen nézett reám. Léptek közeledtek. — Ha arra kényszeritesz, hogy beszéljek : egyszerűen elmondom azt az igazat — amint én látom. Csak egy mód van, amely által bebizo­nyíthatod, hogy nem akartál szabadulsr tőlem . . . Agyvelőmben őrületesen kavarogtak a gon­dolatok. Láttam a botrányt, — Elly nevét az újságokban, odadobva prédául, a közönség kí­váncsiságának — durva rágalmazásának — ma- gam-magamat a vádlottak padján . . . Elveszí­tettem minden reményt és lemondtam szerel­memről. — Beszéljek? — lihegte Rita. — Nem, — suttogtam, ajkamra illesztve ujjamat. Rövid, diadalmas kacagás tört elő száján. Azután lecsukódtak szemei, arca elhalványult — és amidőn a társaság körénk gyűlt : ájultan fe­küdt karjaimban Rita ! Húsz éven át viseltem a keresztemet. Elly szenvedett és szenvedni látott engem; két élet nek el kellett pusztulnia — és mind e nyomorú­ság csupán azért, hogy egy kis hiéna diadalmas­kodjék !

Next

/
Oldalképek
Tartalom