Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-01-05 / 2. szám

A Tolnomesyei Közművelődési TOLNAVAKMEGYE és a KÖZERDEK 3 elegitésével támogatni fogja a több oldal­ról ostromolt és hitelre szoruló közönséget. A Tolnamegy a Takarék és Hitelbank, miután a Fiók felállítására szükséges elő­készületek megtörténtek, tegnap, e hó 4-én délelőtt Pakson a városháza tanácskozási termében tartotta a paksi fiók megnyitása ügyében az első értekezletet, amelyen a Hitelbank képviseletében dr. Leopold Kor­nél vezérigazgató, Szeghy Sándor, dr. Mártin József és Bodnár István igazgatók vettek részt. Dr. Leopold Kornél vezér- igazgató hangsúlyozta az igazgatóság ne­vében, hogy a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank készségesen engedett a legilleté­kesebb helyről és több oldalról megnyilat­kozott ama kívánságnak, hogy a súlyos válsággal küzdő Paks községnek és lakos­ságának segítségére siessen. — A Pakson uralkodó gazdasági mizériák, az ott mind­inkább tért foglaló értékdevalváció enyhí­tése és egyéb súlyos pénzügyi és gazda­sági bajok — amelyek teljes elpusztulással fenyegetik a legfontosabb gazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeket — orvoslása érdekében igen sokat tehet egy pénzintézet, amely jó és nehéz időkben egyaránt min­dig hivatása magaslatán áll. — A legjobb anyagi viszonyok között levő egyén is, ha különben aránylagos és kellőképen fedezett tartozásának rögtönös visszafizetésére kény­szerítik, az anyagi tönk szélére jut s az illetőnek bukása más existenciákat is köny- nyen magával ragadhat, mig kíméletes eszközök alkalmazásával és a mindent el­sorvasztó uzsora helyett nyújtott szolid hitellel a legnagyobb bajokat is lehet eny­híteni és tompítani. Paks és lakossága a közismert körülmények szomorú- össze­találkozása folytán sivár, szinte vigasztalan helyzetben van, valósággal tehát közérdekű mentőakcióról van ezúttal szó, amely mun­kából a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank, amennyire csak ezt anyagi érdekeinek sé­relme nélkül megteheti, készséggel veszi ki minden irányban a maga részét. E célból Fiókot nyit Pakson, amely az anyaintézet szellemében és intenciói szerint fogja a maga anyagi erőforrásait és egyéb irányú támogatását a paksi piacnak rendelkezésére bocsájtani. Örömmel látja, hogy ebben a a munkában, mely Paks és vidéke közön­ségének egyetemes érdekeit, állás és osz­tálykülönbség nélkül kívánja megvédeni és előmozdítani, a paksi társadalom legillusztri- sabb képviselőinek készséges közreműkö­désére számíthat. Ezután a Fiók működé­sének részletes megbeszélése és a Fiók ügy­viteli szabályainak tárgyalása következett. A paksi fiók választmánya ezután a következőképen alakult meg : Elnök: Hor­váth Sándor evang. főesperes, földbirtokos, tagok: Virág Ferenc róni. kath. plébános, Molnár Lajos ev. ref. lelkész, Somogyi Oszkár bor- és sörnagykereskedő, Weisz Sámuel, a Weisz Gerzson gabonakeres­kedő cég szeniorja és Weisz Ferenc föld­műves, volt községi II. biró; ügyész: dr. Grosch József ügyvéd, tb. megyei főügyész ; cégjegyző-könyvvezető : Cservényt Alajos, a Bonyhádi Takarékpénztár volt tisztvi­selője és pénztáros Veyer János Hanoi. A fiók f. hó 7-én kezdi meg műkö­dését. 4 január 5. Egyesület népszerű előadásai. Az Országos Szabadoktatási Tanács múlt évi december il-én tartott ülésében a Tolna­megyei Közművelődési Egyesület által bejelen­tett falusi népies előadássorozatok közül az alább felsorolandókat, mivel azok az 50887/911 sz min. rendelet követelményeinek általában megfelelnek, tudomásul vette és tiszteletdijra való ajánlásra előjegyezte. Bataszék 20, Bölcske (áll. isk.) 12, Decs 20, Fadd (r. k. isk.) 20, Gindlicsalád 20, Kurd 14, Majos 14, Medina 16, Mucsi 14, Ozora 14, Szárazd 20, Szekszárd (r. k. isk) 13, Szekszárd Kath. Legényegylet 20, Tolnanémedi 12, Zomba 16 előadás. Részint a szabadoktatás segélyezésére szolgájó költségvetésileg biztosított összeg kor­látolt volta miatt, részint pedig azért, mert az 50877/911 sz. min. rendelet követelményeinek egészben vagy részben nem feleltek meg, az Országos Szabadoktatási Tanács említett ülésén a következő előadássorozatokat nem vehette tudomásul és nem jegyezhette elő : Bölcske (ref. isk.) 8, Kéty 20, Paári 14 Pusztahe/icse 8, Szekszárd rabiskola 8, Tamási 14, Tevel 12 előadás. Az előjegyzett előadások tiszteletdijainak engedélyezésére azonban az Országos Szabad­oktatási Tanács csak akkor tehet a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák előter­jesztést, ha azoknak rendezői megtartásukról a tanács által küldendő beszámolóiven legkésőbb 1914. évi április hó l-éig szabályszerűen be­számolnak. 1814-1914. Nagy históriai események történtek száz évvel ezelőtt. Napoleon jénai vereségét gyorsan követte bukása. Az 1814. év első óráján Blücher a »Ge neral Vorwärts« átkelt a Rajnán hadseregével és ezzel megkezdődött az európai nagy koalicó se­regeinek előrehaladása a francia földön. Néhány hét múlva a mi Simonyi óbesterünk is átusztat huszáraival a Rhone folyón és halad Paris felé. Napoleon minden zsenialitásával és a hadi tudó mány legcsodálatosabb műveleteivel sem tudja föltartóztatni a szövetséges haderőt. Március 30-án megadja magát a francia fő­város és másnap kaput nyit a győzelmesen be­vonuló szövetséges fejedelmeknek. Napóleont sz‘lencséjével együtt elhagyja a nagy tömeg. Az ideiglenes francia kormány uj alkotmányt fogadtat el és a detronizált nagy császár kénytelen minden kikötés nélkül lemon­dani. Április 11 én Írja alá lemondását, április 28-án már felcseréli világuralmát a kis Elba bir­tokával. A Bourbonok, akikről egy francia állam­férfin. azt mondta, hogy „semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek« visszakapják elvesztett trónjukat. Május 4-én fogadja Páris XVIII. Lajos ki­rályt. Vele együtt sok kiesül y és nagyobb elűzött fejedelem tér vissza fejedelmi palotájába. A május 30-án megkötött első párisi béké­vel Franciaország az 1792. évi határai közé szorul. A békekötés után a szövetkezett u alkodók nagy találkozóra jönnek össze Londonban, majd Bécsben. 1814 november 3-án nyilt meg a bécsi kongresszus s folyt olyan fényes ünnepségekkel, amilyeneket még nem látotc Európa. Napoleon bukásával kezdődik kálváriája egy magyar Írónak, Bacsányi Jánosnak. Az 1809. évi proklamációnak — amelyet Napoleon a magyar Sághoz intéz — magyarra átültetését neki tulaj- doniiják és azért 1814 ben fogságba kerül. De az önkényuralom alatt szenved az egész ország is. A szent szövetség és Metternich szelleme súlyosan, fojtóan ránehezedik a napóleoni hábo­rúkban kimerült nemzetre. Országgyűlést nem hívnak össze, adót és katonát törvénytelenül szed nek. Cenzúra és rendőri nyomozás őrködik azon, hogy az elfásuló lelkeket a szabadság riadója föl ne serkentse. A közállapotok sivárságában az irodalom is tengődik. Kisfaludy Sándor Hunyady János nevű drámáját irja 1814 ben és ugyanakkor dolgozik Katona József bálik bánján, hogy a Döbrentei által hirdetett díjra pályázzon vele ; nagy alkotá sával dijat nem nyer s átdolgozva csak évek múltán adja ki. Kölcsey Ferenc 1814-ben megirja az első magyar müballadát, »Rózát« ugyanabban az év­ben, amikor Uhlaudnak, a hires német ballada­költőnek Schwäbische Kunde és Des Sängers Fluch cimü balladái megjelentek ; ez évtől kezdve adogatja közre verseit és tanulmányait, ez évben látott napvilágot »Rákos Nymphájához« c. költe­ménye. Pázmándi Horváth Endrének megjelenik első kísérlete : Zirc emlékezete. Kis János Vers­kötetét adja ki. Dukai Takács Judit kezd Ber­zsenyi szellemében verselni. Döbrentei Gábor megindítja az Erdélyi Múzeumot. Kazinczy Ferenc sajtó alá adja munkáit és nem szűnik meg leveleiben inteni, serkenteni, buzditani. A nemzeti haladás nagy apostolát nem csüggeszti el semmi. Azt irja gr Dessewffy Jó­zsefhez 1814 november 26-án „Én láttam, hogy a félköltés, megrázás által kell éleire hozni az alvókat, s költöttem, ráztam. Mérget nyújtanak nekem, fesziteni készülnek, máglyára akarnak tenni, mint Sokratest, az Idvezitőt és Husst . . . Elég nekem, hogy a korholás munkába ment. A vetett mag bizonyosan teremni fog, s akkor nevem áldásban lészen. Üldözzenek, bántsanak, az mind semmi.“ Mérhetetlen érdeme, hogy a nyelvreformmal alapját veti a későbbi társadalmi és politikai nagy reformmozgalomnak. Az 1814-ik év több jeles írónknak szüle tési éve. 1814 március 18-án született Szathmáry József, irói néven Szigligeti Ede, a legnépszerűbb és termékenyebb színműíró. Ez év április 1-én született Erdélyi János, költő és eszthetikus, a népköltési gyűjtés legtevékenyebb munkása; és junius havában báró Kemény Zsigmond, a ma­gyar történeti regény legkiválóbb művelője. A világirodalomnak legjelentősebb esemé­nyei száz évvel ezelőtt : meghalt Bernardin de Saint Pierre, Pál és Virginia történetének hires költője, aki idilljével az egész világot rajongásba ejti ; maga Napoleon is világhódító útjában mint legkedvesebb olvasmányát viszi magával a fran­cia leiró művészetnek ezt a remekét. 1814-ben balt meg Fichte is, a nagy német loealista filozofius. És ebben az esztendőben szü­letett az oroszok egyik legnagyobb költője, Ler­montov Mihály, az orosz Byron. 1814 ben jelent meg Valter Scott első re­génye : Wawerley, vagy hatvan évvel ezelőtt. Ezzel kezdődik a történeti regény virágzása. Byron 1814 ben Napoleon bukását ódában ünnepli, megirja „Lara“ és „Corsair“ ját A legnagyobb német költő, Goethe az ural­kodó romanticiimus hatása alatt 1814. év köze­pén az orientalis költészet tanulmánya alapján a Westöstlicher Divan cimü rovatnak első költe­ményét szerzi. Gockler György. HÍREK. — Szakfelügyelői kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kdpolnay József duna- földvári gazdasági szaktanítót, szakfelügyelővé nevezte ki. — Megbízatás. A szekszárdi izr. hitközség iskolaszéke megbízta Kálmán Etelka oki. kézi munka tanítónőt, Kálmán Károly szekszárdi tanító leányát, hogy az izr. iskolában a kézi­munkát tanítsa. — Tartalékos tisztek áthelyezése A hon­védelmi miniszter egyetertőleg a közös hadügy­miniszterrel, a közös hadsereg tartalékából Osztrich Lajost a 61. gyalogezredtől, Nyári An­dort a 69. gyalogezredtől az I. honvedgyalog- ezredhez helyezte át. — Tiszttartói kinevezés. A paksi születésű R'^bányay BHa nagyloósi intézőt báró Solymosy Ödön tiszttartóvá nevezte ki. — Özvegyi nyugdíj. A miniszterelnök Csillag Márton 48 as honvéd közvitéz özvegyének, Tóth Anna szekszárdi lakosnak 120 K évi nyugdija t és 30 K temetési járulékot utalványozott. CBryög^ritliaLtoki-e a tü<dőt>ajok:/? Ezen rendkívül'fontos kérdés foglalkoztatja mindazokat, akik asthmában, tüdő- és torokbeli gümökórban. sorvadásban, tüdőcsucsh írutban, idült köhögésben, elnyálkásedásban hosszas rekedtségben szenvednek és eddig gyógyulást nem találtak. Mit den ily beteg kap tőlünk teljesen ingyen és bérmentve egy ábrákkal ellátott könyvet "^80 irta Dr. med. G. Guttmann, a Finsengyógyintézet főorvosa és a könyv e kérdést tárgyalja: .,Gyógyithatok-e a türiöbajok?“ Azokivül küldünk egy mintát, a mi bevált világhírű diétikus teánkból Sok ezren dicsérik, akik eddig használták. Gyakorló orvosok e teát mint kiváló diétíkumot használták és dicsérik tüdögümcíkórnál (sorvadásnál), asthma, bronchitis és torokhurut eseteibe», «ögr Ez a Tea nem titkos szer, Lieberfüvekböl van összeállítva, melyek császári rendelet folytán a szabad forgalomnak vannak átengedve. Az ára oly jutányos, hogy a vagyontalanok is megszerezhetik. De, hogy minden betegnek alkalmat adjunk, hogy e teát mi den kockázat nélkül kipróbálhassa és bajának minemüsége iránt tájékozódhassák, elhatároztuk, hogy minden betegnek megküldjük a „Gyógyithatók-e a tüdöbajok?“ cimü könyvet és egy próbát a teánkból, és pedig teljesen ingyen és bérmentve. Csak tessék egy levelezőlapot irni pon os cimével az alábbi cégnek: PUHLMANN & Co., Berlin 903 MSggelstrasse £5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom