Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-02-13 / 13. szám

XXIII. IX. évfolyam. 13. szám. Szekszárdi. 1913 február 13. TOLHAVARHEGVE ES A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre . Fél évre . . Negyed évre . Egy szám ára 16 korona. 8 4 „ 16 fillér. •löflzetáseket és hirdetéseket a kiadó- biv&talnu kívül elfogad a Molnár-féle fönyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. Egyet számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleíon-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali telelon-szám : 18 és II. Szerkesztőség : "Bezerédj lstván-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdekíő őssz* közlemények. Kiadóhivatal : Béri Balog Ádám-utca 42. Az előfizetési pénzek és hirdetések id. küldendők. Néptanítóknak, ha a/, előfizetést egész évre előre 1 o küldik, 8 kor. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A katonai szolgálati idő. Az idén már másodszor soroznak az uj védtörvény alapján és mégis azt látjuk, hogy sem az állitásköteles legénység, sem az újságolvasó közönség, melyet pedig a lapok előzetes tudósí­tásai is eléggé tájékoztattak, nincs tisztában a törvény által behozott legfontosabb újítással, a szolgálati idő tartamában beállott változással. Ennek oka abban rejlik, hogy maga a törvény sem laikusok által könnyen megérthető módon van szerkesztve, a hírlapok meg épen a katonai dolgokról a rendesnél is nagyobb felü­letességgel hozták híreiket. így igen sokan azt tartják, hogy csak a gi/alögságnál két év a szolgálati idő. Mások azt hiszik, hogy minden csapatnál, kivéve a lovas­ságot, tüzérséget és műszaki csapatot. Olyanok is vannak, kik a tüzérséget „műszaki“ csapatnak tekintik. Végül nagyon sokan á törvényben em­lített „lovagló“ tüzérség alatt az összes tábori tüzérséget értik, mivel legénysége lovagolni tanul. Lássuk tehát, hogyan is rendezi a törvény a szolgálati időt, lehetőleg laikusoknak érthető nyelven szólva. Leghosszabb a tényleges szolgálat a ten gerészeknél: négg év. De mivel oda rendszerint hajósokat és gépészeket soroznak, akik igy mes­terségükben maradnak és abban tökéletesítik ma­gukat, mivel továbbá a hátralévő nyolc tartalékév alatt gyakorlatra nem hívják he őket, ezek a körülmények némileg enyhítik a hosszú szolgálat súlyos terhét. A szárazföldi csapatoknál három évet szol­gálnak az összes altisztek. Ezeket azzal kárpó­tolják a harmadik évért, hogy a tartalék időből két évet elengednek nekik. Három évig szolgál továbbá a lovasságnál és á lovagló tüzérségnél az összes legénység, mely azonban szintén kilenc év helyett csak hét évig marad a tartalékban. Lovasság alatt értendők : a huszár, ulánus és dragonyos ezredek, a tiroli lovas lövészosztály (3 század) és a dalmáeiai lovas lövészosztály (3 század), végül a méneskar. „Lovagló“ tüzérség alatt csupán a lovas hadosztályokhoz beosztott lovagló tüzérosztályok értendők, melyeknél az összes legénység bevonul, tehát az ágyukon senki sem marad. Ezeket ép úgy kiképzik a lovaglás­ban, mint a lovasságot, tehát ugyanannyi idő is kell hozzá. Azért a lovagló tüzérosztályoknál három év a szolgálati idő úgy, mint a lovasságnál. Hogy lássuk, milyen csekély azon tüzérek száma, kik három évig szolgálnak, például hozom fel, hogy a budapesti hadtesthez egy tarack ezred (4 üteg), három ágyús ezred (4—4 üteg), egy nehéz tarack osztály (2 ütég) és egy lovagló tüzér osztály (3 üteg) tartozik. Tehát a vár­tüzéreket nem számítva, 21 üteg közül csak 3 ütegnél szolgál három évig a legénység, vagyis a lovagló tüzérség a tábori tüzérségnek körül­belül hetedrészét teszi csak ki. Tehát három évig szolgálnak az összes csa­patok altisztjei, a lovasság és a tábori tüzérség­nek a lovassághoz tartozó mintegy hetedrészének legénysége. Mindezek azonban a tartalékban csak hét évig maradnak, kilenc helyett. Ez nem megve­tendő kedvezmény, mert tudjuk, hogy sok ember még önként is tovább marad a tényleges szolgá­latban, csakhogy a polgári foglalkozását zavaró gyakorlatoktól megmeneküljön. A lovasságnál azért van szükség a hosszabb szolgálati időre, mert a legényt nemcsak lovag­lásra. kell megtanítani, hanem lóidomitásra is. Ez a fontos feladat a honvéd lovasságnál az ed digi két évi szolgálat mellett majdnem kizárólag a tisztekre és tovább szolgáló altisztekre maradt, mert — - azt akárki el fogja hinni : — nagyon kevés lovas akad, aki két év alatt a lóidomitást is elsajátítsa. Ilyen tehetséges ember alig kettő­három akad egy századnál. Minden egyéb csapatnál két év a szolgálati idő, tehát nemcsak a gyalogezredeknél, vadász­ezredeknél és vadászzászlóaljaknál, vártüzérségnél, a vonat csapatoknál, vagyis szekerészeknél, egész­ségügyi csapatnál, élelmezésnél, szóval mindenütt. A honvédségnél teljesen ugyanaz a szolgá­lati idő, ott is csupán az altisztek, a huszárok és a két lovagló tüzér osztálynál beosztott legény­ség szolgálnak három évet. Nem lehet három évi szolgálatra kötelezni azokat, akik valamely középiskola hat osztályát, vagy valamely földmivelési, erdészeti, ipari stb. szakiskola tanfolyamát elvégezték. Az összes ide vonatkozó szakiskolákat felsorolni itt lehe­tetlen. Ezek tehát szintén csak két évet szolgálnak A tengerészetnél is csak két évet szolgál­nak azok és pedig ép olyan körülmények közt, mint az egy éves önkéntesek, akik tudományosan képzett gépészmérnökök vagy hasonló foglalko­zással birnak a polgári életben. Egy évi önkéntes a hadi tengerészetnél csak az lehet, aki a polgári pályán tanult tengerésztiszt. Egyebekben az egy évi önkéntesség kérdése nem annyira a szolgálati idő tartamához, mint inkább a szolgálati kedvezmények lapjára tar­tozik, tehát jelen cikknek nem képezi tárgyát. Befejezésül még - csak annyit jegyzek meg, hogy a tényleges szolgálat legrövidebb tartama tiz hét. Ennyi ideig képzik ki az eddigi nyolc hét helyett a póttartalékosokat. E kedvezmény­ben azonban ezentúl senki sem részesülhet vé- letlenségből, mert magas sorsszámot húzott. A póttartalékba csak azokat osztják be, akik kevésbé alkalmasak vagy valami különös igényük van erre a kedvezményre. E sorok figyelmes olvasása után minden elfogulatlan embernek el kell ismernie, hogy a törvény helyesen rendezte a szolgálati idő nehéz kérdését. Csak egy hiba van benne : az altiszteket hosszabb szolgálatra szorítja a két évig szolgáló csapatoknál és ezért kellőkép nem kárpótolja őket. Ez azonban csak átmeneti állapot. Rövid időn belül rendezik az altiszti kérdést. Ezt pedig csak egy módon lehet megoldani, hivatásos al­tiszti kar létesülése utján. Csak továbbszolgáló legyen altiszt, mert csak annak lehet a legénység előtt tekintélye. És úgy kell fizetni az altiszteket, hogy ne csak azok válasszák ezt a pályát, akik a polgári életben semmire sem mentek. Csakhogy ez a dolog tenger pénzbe kerül s jó egy pár év kell, mig ezt elérhetjük. Pedig e nélkül a védtörvény nem tökéletes. A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága szer­dán délután tartotta február havi ülését Simonlsits Elemér főispán elnöklésével. Jelen voltak : Forster Zo'tán alispán, Éri Márton dr. főjegyző, Kurz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki elnök, Kiss Ernő dr. tiszti főügyész, Ladányi Andor kir. tanfelügyelő, Tóth Henrik műszaki tanácsos, Drágíts Imre dr. tiszti főorvos, Gallér János h. pénzügyigazgató, Orffy Lajos, Bernrieder József, Puly Iván mezőgazdasági fel­ügyelő, Szabó Károly, Sigőra Lajos törvényható­sági főállatorvos, Kozacsek József dr. kir. ügyész, báró Schell József. Elmaradásukat kimentették, illetve igazol­ták : Perczel Dezső vbt. tanácsos, gróf Széchenyi Sándor vbt. tanácsos, Bernrieder János, Fekete Ágoston, Kovács Sebestény Endre. A főbb határozatok a következők : Iloheim Károly, úgy Frank J. vállalkozók felebbezése elutasittatott. Miszla, Majos,' Győré, Tevel, Kovácsi és Gerjen községek közmunka megváltás tárgyában hozott határozata jóváhagyatott. Dr. Hilbert István felebbezése úgy Müller Henrik gyönki lakos és Szedres község elöljáró ságának felebbezése elutasittatott A giudlicsaládi körorvos helyi pótléka ügyé­ben a belügyminiszterhez felterjesztés tétetett. Győré Mihályné szakályi bába pótlék kér­vénye elutasittatott. Az 1913. évi kavics felosztás előirányzott költségei engedélyeztettek. Bedeg község felebbezése elutasittatott. A felsőiregi izraelita hitközség felebbezésének hely adatott. A mórágyi vasúti állomás mellett levő pár­huzamos utón a helyszíni tárgyalás megtartásá­val Szabó Károly bizatott meg. A tolna—bogyiszlói révvámszedés dijsza- bályzata pártolólag felterjesztetett. Mire Leó és társai felebbezése mozgófény­kép előadások tartása ügyében elutasittatott. Szabó Dezső sióagárdi plébános párbér ügyé ben a főszolgabíró véghatározata némi pótlással jóváhagyatott. Nagy Mária dunaföldvári cseléd ügyében az ottani asztaltársaság felebbezése elutasittatott. Ifj. Keresztes István felebbezése elutasittatott. A bikácsi postahivatal további fentartása véleményeztetik. Simonyi Gyula cséplőgép tulajdonos feleb­bezése elfogadtatott, úgy szintén Mitinek Ferenc útadó-törlés kérelme. Decs község határozata a szekszárd—báta- széki vasút segélyezése tárgyában megsemmisit- tetett. A Kohn-testvérek bonyhádi cég ellen beadott panasz tárgyában az alispán által hozott végha­tározat jóváhagyatott. A hivatal főnökök havi jelentéseiből adjuk a következőket: A közegészség állapota nem volt kedvező. Vörheny volt, főként a dombóvári és völgységi járásban, 36 községben 311 eset 45 halálozással, roncsoló toroklob 34 községben 94 esetben 17 halálozással ; kanyaró 7 községben 193 eset 5 halálozással ; hasi hagymáz 9 községben 20 eset­ben 2 halálozással; hökhurut 7 községben 37 eset halálozás nélkül és gyermekágyi láz 1 eset. Nagy mértékben van a kanyaró Tolnán (127 eset) és a vörheny Döbröközön (67 eset.) Dr. Szinqer Jakab paksi gyakorló orvos elhunyt ; Lang Rezső dr. körorvos Kístengelicen letelepedett. A Ferenc-kórházban ápoltatott 617 beteg, meghalt 13. A tanfelügyelő jelentése. Rendes irodai teen­dőkön kívül az elmúlt hónapban összesen 13 napot töltőitek el iskolalátogatással s ezen idő alatt összesen 44 tanerő működését figyelték meg. A közigazgatási bizottság beavatkozó ren­delkezésének a szüksége nem merült fel. A tankötelezettség végrehajtása a megláto­gatott helyeken megfelelő, igazolatlan mulasztások most a téli hónapokban nem igen fordulnak elő. Annál több lesz azonban az igazolt mulasztás. Az elmúlt hónapban a vármegye 14 helyén vol­tak zárva iskoláink különféle járványos betegsé­gek címén s ezenkivül sok a mulasztás betegség címén a meglátogatott működésben levő iskolák nál is. A bezárt iskolák közül a nyilvántartás szerint a kölesdiek már november hó 12-ike óta szünetelnek, a döbröközi december 16 ika óta, a tolnai december 13-ika óta, a dombóvári egyik állami és a róni. katli. iskola október hó 31-től február 3-ikáig szünetelt. Szükségesnek tartja a tanfelügyelő ezen saj­nálatos körülmény feltüntetését azért, hogy a jár­ványos betegségek fellépte alkalmával a népoktató intézetek bezárásán kívül más szigorú óvintéz­kedések is tétessenek és szükség esetén szabá­lyozza a közigazgatási bizottság az iskolák be­zárásának a kérdését a tiszti főorvos közbe­jöttével s a fennálló 1876 : XIV. t.-c. s az ezzel kapcsolatban kiadott belügyminiszteri rendeletek keretében. Szükségesnek tartanák ezzel kapcsolatban az iskolák közegészségügyi állandó feiügyelétének a szabályzatát is, hogy az iskolafentartók ne csak a veszedelem fellépte után, hanem azt megelőz zőleg is a törvényes közegészségügyi követelmé­nyeknek megfelelő állapotban tartsák a nyilvános iskolai helyiségeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom