Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-12-22 / 102-103. szám

19)3. december 23. TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 Éppel az őszi-téli időszakban elszállítani, se a gyártáshoz szükséges nyersanyagot nem tudja a vasúti állomásról behozni. — De azért a munkát serényen folytatja, a német fajt jellemző erős kitartással és szorgalommal és ki tudja, hogy hol fogja még végezni. Mindenesetre óhajtandó, hogy e szépen fej lődő gyártelep egyre erősödjék és falkarolta ssék. Kóla szóló híradásunkból pedig mindenki láthatja, hogy a magyar ipar megteremtése nem agyrém, nem lehetetlenség, hanem élő valóság. Csak em­ber kell hozzá, aki iparát érti és szereti Tanuljunk az egyszerű derék teveli polgár példájából és kövessék azt mentői többen ország­szerte. A megyei Közúti alap számadásai. A vármegye intéző férfiait ugyancsak kel­lemetlenül érintette az a körülmény, mely ez év derekán merült fel, hogy a megyei közúti alap deficitbe jutott. A megyén úgy tudták, hogy pénz van ; építeni akartak, a teljesített munkálatokat fizetni kellett volna, még pedig sürgősen és a szám­vevőség azt jelentette, hogy fizetni nem lehet, mert nincs miből, sőt nemcsak hogy pénz nincs, hanem deficit van. Az érthetetlennek látszó dolog természetesen vizsgálatra vezetett, mely iránt a kereskedelmi kormány is érdeklődött és e célból Morvay Jenő dr. miniszteri osztálytanácsost és Havas Arthur miniszteri számtanácsost küldötte le. A két magasrangu miniszteri tisztviselő szer dán este érkezett városunkba és csütörtökön Forster Zoltán alispánnal megvizsgálták a megye házán évek hosszú sorára visszamenőleg a közúti számadásokat, pénteken pedig a számvevőségnek a közúti alapokra vonatkozó könyvelését. A vizsgálat bámulatos gyakorlottsággal és pedáns pontossággal, a legapróbb részletekre ki­terjedt és bár még befejezve nincs, már is azt a megnyugtató tudatot eredményezte, hogy hiány nincs, hanem ' számszéki eltérés és különbözet állt elő és ez tünteti fel az útadó alapot fizetés- képtelennek. A számvevőség ugyanis eddig egységesen kezelte úgy a 717,000 koronás közúti kölcsönt, mint az állam által adott két és fél milliós köz- xtti beruházási alapot, valamint a megyei útadó alapot is. Ebből persze bőségesen jutott útépí­tésre mindig. — Az építkezések mindig költség vetések alapján történtek, sokszor a költségvetési kereteken túl is, de mindig kormány hatósági beleegyezéssel és jóváhagyással, az ily jó váhagyolt épitkezések költségeire azonban a fedezet a ke­reskedelmi minisztertől nem kéretett meg, mert hisz pénz volt bőveo, ha más címeken is és az is igaz, hogy mikor kértek is pénzt, a kereskedelmi miniszterek nagyon nehéz markuaknak bizonyul­tak, mert ők is úgy gondolkoztak, hogy : van a tolnamegyei útalapnak pénze. Kitűnt, hogy több százezer koronára rúg az az összeg, melyet a vármegye kormányhatósági engedéllyel végeztetett és fizetett ki és amely a vármegyének a kereskedelmi miniszter által meg térítendő lesz, mi ha bekövetkezik, újra aktiv lesz a közúti lap és lehetővé válik nemcsak újabb utak építése, hanem a teljesített utmunkálatok kifizetése is, amit a vármegye vállalkozói már nagyon várnak, mert nekik is kell a pénz. Az egészből pedig az a tanulság, hogy külön kell kezelni a közúti hitelt, meg a be­ruházási kölcsönt, valamint az útadót is. A kereskedelmi kormány helyett pedig nem kell fizetni és előlegezni semmit, hanem inkább ő adjon előleget. A tanuló családi foglalkoztatása. Irta : Balassa Sándor áll. polgári isk. igazgató. A zaklatott életviszonyokból támadt kenyér­hajsza az embereket idegesen sürgeti arra, hogy a munkaidőnek minden percét mennél jövedel­mezőbbé tehessék Manapság a család abban keresi szerencsésebb helyzetét, hogy a szülők állandó elfoglaltsággal kössék le a kenyérkereset különféle módjait. A családapa mellett most már a feleség is a jövedelmező foglalkozásokat keresi, amelyek a legtöbb esetben házon és családon kívül kötik le az anyát is. A gyárvái'osok és munkás­telepek családjait a napkelte már külön foglal­kozás szerint tagolja szét. Ilyen helyeken —- bi­zony — sok család él oly körülmények között, hogy a 2 — 3 éves gyermek csak vasárnapokon kapja meg az anyai szeretet mosolyát és csak ritkán részesül abban a földi boldogságban, hogy az édes anya melengető karjai ringassák álomra. A családi házon kivül elfoglalt anya a munkanapok reggelein lábhegyen szökik el az édes kicsikétől, hogy cseléd kézre, vagy a jó szomszédok gondjaira bizza azt a kis gyermeket, akit az ovoda még nem fogad be. Az ilyen családok tanköteles gyermekei pedig az iskolai órák után csak az utcán találják meg a tétlen időtöltést és a legváltozatosabb szórakozásokat. Ezeket az e hagyotttságukban szerencsétlen gyer­mekeket nem kell külön ismertetnünk, mert szemeink előtt és lábunk alatt botránkoztatják ők az utca népét. Elhagyatott sorsukat újabb vn a napközi otthonok, az internátusok és javítóintéze­tek tervszerű foglalkoztaTásokka! igyekeznek, he­lyes irányba vezetni, hogy a családi otthon mun­kára szoktatásának hiányát pótolják. Hagyományos rendeltetése a téli esték mécs­világának, hogy a családi asztal mellé sorakoz­tatja a szülőket és gyermekeket. A kis lány az anyikától babaruhákat vár, a fiúcska az apa térdén a gyermekmesét lesi, a betürovással küz- ködő kis analfabétát mindketten segítik nehéz munkájában, —csak a nagyobb: a közípiskolás —- marad magárahagyottan, az ő dolgaiba már nem szokott a család beavatkozni. Pedig ettől a gyermektől vár a család legtöbbet, ennek a tanuló­munkássága már életreszóló, mert jobb sorsának veti meg alapjait. Hallja is naponként a rémes szózatot: „Fiú tanulj, mert különben inasnak adunk!“ Ebben — azt hiszik a szülők — már bennfoglaltatik minden jó és üdvös, amiknek a kis diák várományosa lehet — és minden rossz is, amitől rettegnie kell. A középfokú iskolák tanulóinak családias foglalkoztatásáról óhajtok ez alkalommal néhány hasznos dolgot elmondani olyan szülők részére, akik napi elfoglaltságuk után az esti órákat családjuk körében tölthetik. A tanuló hivatásának legfőbb kellékei a lelkiismeretesség és munka- szeretet. Ha a gyermek lelkületét erre a két kellékre rá tudjuk szoktatni, akkor a tanuló min­den irányú munkásságában nyert ügyünk van. Ezen cél eléréséhez a családapának (vagy bár­melyik felnőtt családtagnak) naponkint egy kis időt kell szentelnie avval, hogy a tanuló iskolai feladatai iránt komolyan érdeklődjék. Megállapított vagy szokásos napszakon (órá • ban) legyen készen a tanuló arra, hogy a kicsinyek szórakoztató foglalkoztatása mellett, az édes apa (anya) jóakaratu figyelme az ő dolgait is meg keresi, vele iskolai eseményekről és napi szóra­kozásairól beszélgetni fog. Jelöljön ki a család a tanuló könyvei és tanszerei részére egy külön helyet (polc, asztalka, szekrény), aliol az iskolai könyvek állandóan a szülők szemei előtt és rend­ben vannak elhelyezve, de ezekhez a kisebb gyermekek hozzá nem nyúlhatnak. A tanuló iskolai órarendje a szobának egy fali képje lehet, amely napok és órák szerint közli a családdal, hogy a fiú mivel van elfoglalva és mikhez kell készülnie. Sok családnál órák hosszat nyitott könyv mellett ül a tanuló anélkül, hogy valaki meg győződnék arró1, vájjon nem tétlen időtöltés e ez a meddő formaság ? Érdemesítsük az iskolai lecke- szöveget arra, hogy azt az egész család meg­ismerje és hasznos ismeretként hallgassa azt végig. Egy-egy figyelemre méltatott leckerész családi megbeszélése feltétlenül jó hatással van a tanuló munkásságára, mert ő evvel a kis érdek­lődéssel a család bizalmasává lesz, aki az iskolá­ban már ismertetett dolgokról bizonyára közvet- 'enebb hozzáértéssel fog beszélgetni. így aztán a család érdeklődésétől kisérve, feltétlen gonddal és szabatossággal tanulja is meg a leckéjét, melynek minél értelmesebb elmondása már büszkesége lesz a tanulónak. Az írásbeli munkák elvégzésénél nagyon sikeres mód az, hogy előbb hangos szóval mondja el a tanuló a leirandó szöveget és aztán nyugodt, rendes betűvetéssel csinos külsőt adjon a dolgo­zatnak. Összehasonlitás végett hasznos és a tanulóra vonzó hatású, ha a szülők néha a fiú vagy lányka egyik osztálytársát meghívják egy egy lecketanu­lási alkalomra, amikor a két tanuló az itt el­mondott módon együtt végzi el feladatait. Lényeges kellék a tanuló irányitó nevelé­sében az, hogy a szülők az iskola iránt teljes bizalommal viseltessenek és a tanuló oktatóit időn- ként az iskolában felkeressék, akinél a gyermek haladása felől tájékozódhatnak. A szülők érdek­lődése az iskolát hivatásos munkájában mindenkor segiti s ez megint csak a gyermekre árasztja jótékony hatását, avagy elejét veheti valamely káros körülménynek, amelynek felismerése a család és iskola közös munkáját szólítja sorompóba. sány ,,rajta“ kiáltások hallatszanak. A segélyül hivott várkapitányok csapatai voltak ezek, kik éppen a kellő időben érkeztek. A meglepett török sereg levonul a rétre s ott véres harcba keve redik ! A csata hevében három idősebb férfiút le­hetett látni, amint ugyancsak sietett föl a szőlő­hegyekre, mindegyik más irányban tartva. A csata változó eredménnyel folyt a térségen, em­bereink a magas helyről minden fordulatot meg­szemlélhetnek; m dőn egyszer csak látják, hogy a kevesebb számú magyarság tágítani kezd — mint valami adott jelre elkezdik tele tüdővel fújni kürtjeiket; előbb egyik, majd a másik és min­dig más és más helyen ! — Mi ez?.A török megretten, azt hívén, hogy valami újabb pihent sereg közéig a hegyek közül; elveszti eszét és futásra veszi a dolgot. Matolcsi, Varga és Kulacs uraméknak se kellett több. Lejönnek egész a hegy lábáig s ismét megfujják a harsonákat, de most már egyszerre ; belekergetik a menekülő ellenséget a már ekkorra kijött szikszóiak karjaiba s ott a lovasság segé­lyével körülkerítik s megverik annyira, hogy hír­mondó is alig marad belőlük. Este azután vagyon nagy áldomás ! Izzadtan, homloktörölgetve ballag a három öreg társ a hely­ségbe. Rákóczy uram már keresteti őket ; meg­tudván, hogy kik valának a szenvedélyes és ez esetben ugyancsak hasznossá vált kürtösök, elő­hivatja őket s felette nagy dicsérettel halraozá e az egész tábor szine előtt! De ez még nem volt elég ; mind a hármat nemességre emelvén : bősé ges osztályrészt juttatott számukra a tetemes had; zsákmányból, amit is ők híven a szent eklézsia nak adományozának. Még Láczai uramnak is jutott 8 rőf fekete kamuka posztó, melyből talárt készíttetett egy kassai szabómesterrel s ezután abban hirdető az igét ! . . . Az öregek azon­ban az emlékezetos harsonákat megőrizték s családjaik megtartogatták nemzedékről nemze­dékre ! Erre voltak jók a kürtök 1588 október ha­vának 8 ik napján Szikszó városában ! Legújabb rendszerű amerikai ÍRÓGÉPEK látható írással! KÉT ÉVI JÓTÁLLÁS! Főelönye: Az irás gyors elsajátítása. — Szalag nélküli berendezés. — Sokszorosítás. Több 1ÄA AAA darab van mint ívUiUvv forgalomban. Ára 220 korona 5. sz. 290 korona. Ugyanazt a munkát végzi, mint a •—IÜ0KA Írógép. Sf iZ; mmta. Ára 290 koronát. „Weitblick.“ Ára 220 korona* Árjegyzékért és leírásért a jelentkezések intézendők : A „Tolnauármesye és a Közérdek“ kiadóhivatalához: Szekszárd, Béri Balogh Ádám-utca 42. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom