Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-12-22 / 102-103. szám
19)3. december 23. TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 Éppel az őszi-téli időszakban elszállítani, se a gyártáshoz szükséges nyersanyagot nem tudja a vasúti állomásról behozni. — De azért a munkát serényen folytatja, a német fajt jellemző erős kitartással és szorgalommal és ki tudja, hogy hol fogja még végezni. Mindenesetre óhajtandó, hogy e szépen fej lődő gyártelep egyre erősödjék és falkarolta ssék. Kóla szóló híradásunkból pedig mindenki láthatja, hogy a magyar ipar megteremtése nem agyrém, nem lehetetlenség, hanem élő valóság. Csak ember kell hozzá, aki iparát érti és szereti Tanuljunk az egyszerű derék teveli polgár példájából és kövessék azt mentői többen országszerte. A megyei Közúti alap számadásai. A vármegye intéző férfiait ugyancsak kellemetlenül érintette az a körülmény, mely ez év derekán merült fel, hogy a megyei közúti alap deficitbe jutott. A megyén úgy tudták, hogy pénz van ; építeni akartak, a teljesített munkálatokat fizetni kellett volna, még pedig sürgősen és a számvevőség azt jelentette, hogy fizetni nem lehet, mert nincs miből, sőt nemcsak hogy pénz nincs, hanem deficit van. Az érthetetlennek látszó dolog természetesen vizsgálatra vezetett, mely iránt a kereskedelmi kormány is érdeklődött és e célból Morvay Jenő dr. miniszteri osztálytanácsost és Havas Arthur miniszteri számtanácsost küldötte le. A két magasrangu miniszteri tisztviselő szer dán este érkezett városunkba és csütörtökön Forster Zoltán alispánnal megvizsgálták a megye házán évek hosszú sorára visszamenőleg a közúti számadásokat, pénteken pedig a számvevőségnek a közúti alapokra vonatkozó könyvelését. A vizsgálat bámulatos gyakorlottsággal és pedáns pontossággal, a legapróbb részletekre kiterjedt és bár még befejezve nincs, már is azt a megnyugtató tudatot eredményezte, hogy hiány nincs, hanem ' számszéki eltérés és különbözet állt elő és ez tünteti fel az útadó alapot fizetés- képtelennek. A számvevőség ugyanis eddig egységesen kezelte úgy a 717,000 koronás közúti kölcsönt, mint az állam által adott két és fél milliós köz- xtti beruházási alapot, valamint a megyei útadó alapot is. Ebből persze bőségesen jutott útépítésre mindig. — Az építkezések mindig költség vetések alapján történtek, sokszor a költségvetési kereteken túl is, de mindig kormány hatósági beleegyezéssel és jóváhagyással, az ily jó váhagyolt épitkezések költségeire azonban a fedezet a kereskedelmi minisztertől nem kéretett meg, mert hisz pénz volt bőveo, ha más címeken is és az is igaz, hogy mikor kértek is pénzt, a kereskedelmi miniszterek nagyon nehéz markuaknak bizonyultak, mert ők is úgy gondolkoztak, hogy : van a tolnamegyei útalapnak pénze. Kitűnt, hogy több százezer koronára rúg az az összeg, melyet a vármegye kormányhatósági engedéllyel végeztetett és fizetett ki és amely a vármegyének a kereskedelmi miniszter által meg térítendő lesz, mi ha bekövetkezik, újra aktiv lesz a közúti lap és lehetővé válik nemcsak újabb utak építése, hanem a teljesített utmunkálatok kifizetése is, amit a vármegye vállalkozói már nagyon várnak, mert nekik is kell a pénz. Az egészből pedig az a tanulság, hogy külön kell kezelni a közúti hitelt, meg a beruházási kölcsönt, valamint az útadót is. A kereskedelmi kormány helyett pedig nem kell fizetni és előlegezni semmit, hanem inkább ő adjon előleget. A tanuló családi foglalkoztatása. Irta : Balassa Sándor áll. polgári isk. igazgató. A zaklatott életviszonyokból támadt kenyérhajsza az embereket idegesen sürgeti arra, hogy a munkaidőnek minden percét mennél jövedelmezőbbé tehessék Manapság a család abban keresi szerencsésebb helyzetét, hogy a szülők állandó elfoglaltsággal kössék le a kenyérkereset különféle módjait. A családapa mellett most már a feleség is a jövedelmező foglalkozásokat keresi, amelyek a legtöbb esetben házon és családon kívül kötik le az anyát is. A gyárvái'osok és munkástelepek családjait a napkelte már külön foglalkozás szerint tagolja szét. Ilyen helyeken —- bizony — sok család él oly körülmények között, hogy a 2 — 3 éves gyermek csak vasárnapokon kapja meg az anyai szeretet mosolyát és csak ritkán részesül abban a földi boldogságban, hogy az édes anya melengető karjai ringassák álomra. A családi házon kivül elfoglalt anya a munkanapok reggelein lábhegyen szökik el az édes kicsikétől, hogy cseléd kézre, vagy a jó szomszédok gondjaira bizza azt a kis gyermeket, akit az ovoda még nem fogad be. Az ilyen családok tanköteles gyermekei pedig az iskolai órák után csak az utcán találják meg a tétlen időtöltést és a legváltozatosabb szórakozásokat. Ezeket az e hagyotttságukban szerencsétlen gyermekeket nem kell külön ismertetnünk, mert szemeink előtt és lábunk alatt botránkoztatják ők az utca népét. Elhagyatott sorsukat újabb vn a napközi otthonok, az internátusok és javítóintézetek tervszerű foglalkoztaTásokka! igyekeznek, helyes irányba vezetni, hogy a családi otthon munkára szoktatásának hiányát pótolják. Hagyományos rendeltetése a téli esték mécsvilágának, hogy a családi asztal mellé sorakoztatja a szülőket és gyermekeket. A kis lány az anyikától babaruhákat vár, a fiúcska az apa térdén a gyermekmesét lesi, a betürovással küz- ködő kis analfabétát mindketten segítik nehéz munkájában, —csak a nagyobb: a közípiskolás —- marad magárahagyottan, az ő dolgaiba már nem szokott a család beavatkozni. Pedig ettől a gyermektől vár a család legtöbbet, ennek a tanulómunkássága már életreszóló, mert jobb sorsának veti meg alapjait. Hallja is naponként a rémes szózatot: „Fiú tanulj, mert különben inasnak adunk!“ Ebben — azt hiszik a szülők — már bennfoglaltatik minden jó és üdvös, amiknek a kis diák várományosa lehet — és minden rossz is, amitől rettegnie kell. A középfokú iskolák tanulóinak családias foglalkoztatásáról óhajtok ez alkalommal néhány hasznos dolgot elmondani olyan szülők részére, akik napi elfoglaltságuk után az esti órákat családjuk körében tölthetik. A tanuló hivatásának legfőbb kellékei a lelkiismeretesség és munka- szeretet. Ha a gyermek lelkületét erre a két kellékre rá tudjuk szoktatni, akkor a tanuló minden irányú munkásságában nyert ügyünk van. Ezen cél eléréséhez a családapának (vagy bármelyik felnőtt családtagnak) naponkint egy kis időt kell szentelnie avval, hogy a tanuló iskolai feladatai iránt komolyan érdeklődjék. Megállapított vagy szokásos napszakon (órá • ban) legyen készen a tanuló arra, hogy a kicsinyek szórakoztató foglalkoztatása mellett, az édes apa (anya) jóakaratu figyelme az ő dolgait is meg keresi, vele iskolai eseményekről és napi szórakozásairól beszélgetni fog. Jelöljön ki a család a tanuló könyvei és tanszerei részére egy külön helyet (polc, asztalka, szekrény), aliol az iskolai könyvek állandóan a szülők szemei előtt és rendben vannak elhelyezve, de ezekhez a kisebb gyermekek hozzá nem nyúlhatnak. A tanuló iskolai órarendje a szobának egy fali képje lehet, amely napok és órák szerint közli a családdal, hogy a fiú mivel van elfoglalva és mikhez kell készülnie. Sok családnál órák hosszat nyitott könyv mellett ül a tanuló anélkül, hogy valaki meg győződnék arró1, vájjon nem tétlen időtöltés e ez a meddő formaság ? Érdemesítsük az iskolai lecke- szöveget arra, hogy azt az egész család megismerje és hasznos ismeretként hallgassa azt végig. Egy-egy figyelemre méltatott leckerész családi megbeszélése feltétlenül jó hatással van a tanuló munkásságára, mert ő evvel a kis érdeklődéssel a család bizalmasává lesz, aki az iskolában már ismertetett dolgokról bizonyára közvet- 'enebb hozzáértéssel fog beszélgetni. így aztán a család érdeklődésétől kisérve, feltétlen gonddal és szabatossággal tanulja is meg a leckéjét, melynek minél értelmesebb elmondása már büszkesége lesz a tanulónak. Az írásbeli munkák elvégzésénél nagyon sikeres mód az, hogy előbb hangos szóval mondja el a tanuló a leirandó szöveget és aztán nyugodt, rendes betűvetéssel csinos külsőt adjon a dolgozatnak. Összehasonlitás végett hasznos és a tanulóra vonzó hatású, ha a szülők néha a fiú vagy lányka egyik osztálytársát meghívják egy egy lecketanulási alkalomra, amikor a két tanuló az itt elmondott módon együtt végzi el feladatait. Lényeges kellék a tanuló irányitó nevelésében az, hogy a szülők az iskola iránt teljes bizalommal viseltessenek és a tanuló oktatóit időn- ként az iskolában felkeressék, akinél a gyermek haladása felől tájékozódhatnak. A szülők érdeklődése az iskolát hivatásos munkájában mindenkor segiti s ez megint csak a gyermekre árasztja jótékony hatását, avagy elejét veheti valamely káros körülménynek, amelynek felismerése a család és iskola közös munkáját szólítja sorompóba. sány ,,rajta“ kiáltások hallatszanak. A segélyül hivott várkapitányok csapatai voltak ezek, kik éppen a kellő időben érkeztek. A meglepett török sereg levonul a rétre s ott véres harcba keve redik ! A csata hevében három idősebb férfiút lehetett látni, amint ugyancsak sietett föl a szőlőhegyekre, mindegyik más irányban tartva. A csata változó eredménnyel folyt a térségen, embereink a magas helyről minden fordulatot megszemlélhetnek; m dőn egyszer csak látják, hogy a kevesebb számú magyarság tágítani kezd — mint valami adott jelre elkezdik tele tüdővel fújni kürtjeiket; előbb egyik, majd a másik és mindig más és más helyen ! — Mi ez?.A török megretten, azt hívén, hogy valami újabb pihent sereg közéig a hegyek közül; elveszti eszét és futásra veszi a dolgot. Matolcsi, Varga és Kulacs uraméknak se kellett több. Lejönnek egész a hegy lábáig s ismét megfujják a harsonákat, de most már egyszerre ; belekergetik a menekülő ellenséget a már ekkorra kijött szikszóiak karjaiba s ott a lovasság segélyével körülkerítik s megverik annyira, hogy hírmondó is alig marad belőlük. Este azután vagyon nagy áldomás ! Izzadtan, homloktörölgetve ballag a három öreg társ a helységbe. Rákóczy uram már keresteti őket ; megtudván, hogy kik valának a szenvedélyes és ez esetben ugyancsak hasznossá vált kürtösök, előhivatja őket s felette nagy dicsérettel halraozá e az egész tábor szine előtt! De ez még nem volt elég ; mind a hármat nemességre emelvén : bősé ges osztályrészt juttatott számukra a tetemes had; zsákmányból, amit is ők híven a szent eklézsia nak adományozának. Még Láczai uramnak is jutott 8 rőf fekete kamuka posztó, melyből talárt készíttetett egy kassai szabómesterrel s ezután abban hirdető az igét ! . . . Az öregek azonban az emlékezetos harsonákat megőrizték s családjaik megtartogatták nemzedékről nemzedékre ! Erre voltak jók a kürtök 1588 október havának 8 ik napján Szikszó városában ! Legújabb rendszerű amerikai ÍRÓGÉPEK látható írással! KÉT ÉVI JÓTÁLLÁS! Főelönye: Az irás gyors elsajátítása. — Szalag nélküli berendezés. — Sokszorosítás. Több 1ÄA AAA darab van mint ívUiUvv forgalomban. Ára 220 korona 5. sz. 290 korona. Ugyanazt a munkát végzi, mint a •—IÜ0KA Írógép. Sf iZ; mmta. Ára 290 koronát. „Weitblick.“ Ára 220 korona* Árjegyzékért és leírásért a jelentkezések intézendők : A „Tolnauármesye és a Közérdek“ kiadóhivatalához: Szekszárd, Béri Balogh Ádám-utca 42. sz.
