Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-12-22 / 102-103. szám
TOLNA VAKMEGYE és a KÖZÉRDEK __________1913. december 23. A tanuló szabad idejét pedig engedjük át kedvtelő szórakozásainak. Nagyon kívánatos ezek iránt is érdeklődnünk azáltal, bogy játékairól is beszélgessünk vele és ebben is bizalmasai, jór akarói legyünk, mert a saját elbeszélései alapján ismerhetjük fel a gyermek társaságát és ha szükséges, megóvhatjuk azoktól a pajtásoktól, akiktől elvonni kívánatos. A házi foglalkoztatásnak egyik valóban jótékony hatású iránya a kézügyességi munkák gya: 'korlása, mert ezek a munkára nevelésnek egyik legalkalmasabb eszközei. Régebben a lombfürésze- lési tárgyak készítése volt a nagyobb fiuk leg- szokottabb házi foglalkozása, amikor a lornb- fürész mellett egész délutánokon át beleheviilve szívták feljődö tüdeiökbe a fürészpot. Ezt, újabban kiszorítja a slöjd-munka, amely nagyobb rámás fűrészt, kalapácsot, fogót és gyalut ad a serdülő liu kezébe Ily eszközökkel nem kötjük a fiút az asztal melletti görnyedő üléshez és a csecse becse lombfürészmunkák helyett szívesebben készít olyan nagyobb tárgyakat, melyek a háztartásnak használhatóbb darabjai lehetnek, vagy a saját kedvteléseire alkalmasabbak. Mily kedvesvdolog, mikor a tanuló egy darab avult deszkából összeállítja a lábtörlő rácsot a családi ajtó elé, a madárfészkelőt vagy galambházacskát, léckerítéssel foglalja be a kis kertet, avagy az édes anya lábainak pihen tetősére maga késziti el a kis zsámolyt. Tehát fűrészel, gyalul, fúr, farag és munkaszeretettel ismeri meg az ipar értékelését, megbecsülését és a dolog szórakoztató hatását. Jókai Mórnak az esztergapad, Deák Ferencnek a faragókés nyújtott üdítő szórakozást az i ró toll mellet; viszont Munkácsi Mihály meg asztalos inasból lett világhírű festőművésszé. Elvitázhatatlan érdeme a mai nevelési rendszernek az, hogy az értelmi képzést a gyakorlati munkássággal hozza összhangba, mely által szabad utat nyit a gyermek összes tehetségeinek fejlődésére akár a tudományos, akár a produktiv életpályák felé. így vezetheti el a gyermeket az életpályák válaszújához a szeretet, mely ott virrasztott a csecsemő bölcsője fölött ; lecsalta a kis ajkakról az anyanyelv első szavát; vezetgette a palavesszőt a betüszántás barázdáiban ; csak az okos beszélgetést becsülte, a műveltet élvezte ; a nemes munkában gyönyört, életkedvet talált. Az ilyen szülői szeretet aztán elkíséri a társadalom emberét egész életutjára úgy, mint a napfénynél haladó utast a saját árnyéka. A Paksvidéki Takarékpénztár válsága. Említettük már lapunkban, hogy a Paksvidéki Takarékpénztár milyen válságos helyzetbe jutott. Ez a válság már a nyár óta tart és mind nagyobb mérveket ölt. A válság kitörésének két csőd: a l}aksi Takarékpénztár és a Grünwald Salamon paksi fakereskedő csődbejutása adta meg a lökést. — A Paksi Takarékpénztár csődje a betevő közon- sgé bizalmát ingatta meg, a Grünivald féle csőd pedig- az intézetnek ezen egyetlen cégnél való óriási érdekeltségét juttatta felszínre. Az intézet vezetősége, mióta a válság kitört, fáradságot nem kiméivé, mindent elkövet, hogy az intézel bajait csökkentse és a válságot valamely célszerű kibontakozással a lehetőség szerint enyhítse. Az igazgatóságnak erre irányuló működését megnehezítette az a körülmény, hogy előbb az intézet könyveit, amelyek rendetlenül és hanyagul voltak vezetve, kellett rendbe hozni, hogy az intézet vagyoni helyzete pontosan meg legyen állapítható, mely munka hosszabb időt vett igénybe. A vagyon-kimutatás elkészülvén, az eredmény — sajnos — nem valami vigasztaló. Az intézet könnyelmű hitelnyújtásokkal jelentékeny károkat szenvedett, oly annyira, hogy az intézet tovább nem állhat fenn a maga Iában. A vezetőség tehát mindent elkövet, hogy mentse, a mi menthető és hogy a csőd elkerülésével a paksi piacot újabb rázkódtaMsoktól megkímélje és az intézet vagyonát békés jel- számolás utján a hitelezők javára biztosítsa. Nagy közérdek fűződik tehát ahhoz, hogy oktalan csődkéréssel esetleg valamely hitelező az intézetet csődbe ne kergesse, hanem a békés felszámolásra idő és alkalom adassék. A csőd az intézet megmenthető vagyonának, jelentékeny aktíváinak a szó szoros értelmében elharácsolását. rohamlépésekben való elpusztulását jelentené, ami nemcsak az intézetnél közvetlenül érdekelt nagyszámú hitelezőknek okozna óriási károkat, hanem egész Paksnak és vidékének menthetetlen bajokat és károkat idézne élő, mig a békés felszámolás lehetőséget nyújt arra nézve, hogy az adósok és az ottani piac lehető kimélése mellett érvényesítse az intézet kintlevőségeit és hogy azt a betevők és egyéb hitelezők kielégítésére fordítsa. Az intézet betevői föltétlenül és a hitele zők is minden valószínűség szerint teljes összegben megkapják követeléseiket, esetleg még a részvényeseknek is juthat valami, ha az intézpt nyugodtan felszámol, ellenben holtbizonyos, hogy csőd esetén nemcsak a részvénytőke pusztul el teljesen, hanem a hitelezők is érzékeny károkat szenvednének. Az igazgatóság tehát az intézet békés felszámolását határozta el és e colból január hó 5 re összehívta már a közgyűlést, hogy kimondassa az intézet felszámoláséit. Kétségtelen, hogy a részvénvesek, saját érdekékben is, támogatni fogják az igazgatóságnak az intézet békés felszámolására irányuló törekvését. Az igazgatóság a könyvvizsgálat befejezése és a vagyoni status összeállítása után elhatározta, hogy Rabinek Pál volt vezérigazgató ellen az általa elkövetett súlyos természetű visszaélések megtorlása miatt bünfenyitő feljelentést ad be. A feljelentést az igazgatóság megbízásából Késmárki) Iván az intézet igazgató ügyésze folyó hó 15 én nyújtotta be a szekszárdi kir. ügyészségnél, amelyben csalás, hűtlen kezelés és sikkasztás bűntettének elkövetésével vádolja Ra- bineket és kérte a bűncselekmény fontosságára és az okozott nagy anyagi károkra való tekintettel Rabinek azonnali letartóztatását. A kir. ügyészség a kérelemnek helyt adott és el foga tási parancsol adott ki Rabinek ellen. Rabinek néhány hónap előtt Budapestre költözött, ahol Vermes Miksa nevű barátjával a Szervita-tér 5. szám alatt bankirodái nyitott. A szekszárdi sir. ügyészség megkeresésére a budapesti rendőrség Rabineket ki akarta hallgatni és Szekszárdra kisérni, azonban Rabinek nem volt Budapesten, hanem állítólag kölcsön- közvetités céljából Berlinben időzött. Berlinből pénteken reggel érkezett Rabinek Budapestre és ekkor a detektívek, akik lakását állandóan figyelték, a főkapitányságra kisérték. Rabineket kihallgatása után szabadlábra helyezték ugyan, de tovább is őrizték és másnap, szombaton a délutáni vonattal egy detektiv és veje : dr. Kabos Emil székesfővárosi ügyvéd kíséretében Szekszárdra hozták. Szombaton este a „Szekszárd Szálló“ ban vettek lakást és vasárnap reggel 9 órakor a detektiv átadta Rabineket a kir. ügyészségnek. Joób Imre központi vizsgálóbíró nyomban hozzálátott Rabinek kihallgatásához, ami esti 8 óráig eltartott. A kihallgatás eredményeképpen a vizsgálóbíró Rabinek előzetes letartóztatását rendelte el és kihallgatását tegnap egész nap folytatta. Rabinek tagadja a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, azonban igen súlyos bizo nyilékok és terhelő körülmények vannak ellene. így az igazgatóság meggyőződése szerint alapos a gyanú arra nézve, hogy a Grünwald Salamon cégnek azért nyújtott kellő fedezet nélkül, a Griinwald vagyonával és hitelképességével arányban nem álló óriási összegű hitelt, mert ebből magának is anyagi előnyt biztosított. Nem kevesebb, mint 600.000 korona hitelt nyújtott Griinwaldnak, az intézet egész alap tőkéje 640 000 korona és Griinwald csődbejutván, az intézet követelésének, amely csak csekély részben volt biztosítva, nagyobb részét, körülbelül 400.000 koronát vesztett el egyedül Grünwald- nál, de a följelentés szerint egyéb bűncselekmények elkövetéséről is meggyőződött az igazgatóság. A vizsgálóbíró nagy szorgalommal folytatja a vizsgálatot, melynek igen bő anyaga lesz. Rabineket, akik élesebb szemmel megfigyelték, soha sem tartották reális embernek, hanem típusa volt a kisvárosi nagy hangú, nagyzoló, a közszereplést komolyabb hivatottság nélkül kereső em bernek, aki felületes és sekélyes szakismereteit ügyesen tudta palástolni és routinirozoit föllépő sével a maga kisebb körében imponálni tudott. A jóhiszemű emberek bizalmát megtudta nyerni, vagyonban közben gyarapodott és igy Pakson hamarosan domináló pozícióra tett szert, hanem inkább leltek tőle és csak kevesen szerették. Agilis, hangos ember volt és befolyása terjedésével bizalmat gerjesztett maga körül, anélkül, hogy ez a bizalom indokolt lett volna. Végtelen szomorú, bogy a paksi társadalom két ilyen vezető alakja, alig egy év előtt : Bail Lajos, most pedig Rabinek Pál lett a szekszárdi kir. ügyészség fogházának lakója és hogy mindketten súlyosan visszaéltek a tisztes és jóhiszemű emberek beléjük helyezett bizalmával és embertársaiknak annyi kárt és bajt okoztak. Vasúti mizériák. Ezen rovatot lapunkban — sajnos — állandósítani kell, legjogosabb felszólalásaink is állandóan síiket fülekre találnak Érthetetlen, hogy mennyire ignorálják és egyáltalán semmibe sem veszik a mi szerény, de annál indokoltabb panaszainkat. Nemcsak a karácsonyi ünnepek előtt, hanem állandóan annyira tut van zsúfolva az egyetlen átjárókocsi, amely a mi szerencsétlen vonalunkon közlekedik, hogy az utasok helyet sem kapnak a fülkékben, hanem kénytelenek a folyosón szorongani. Ez már hónapok óta rendszeresen igy van és kivételes esel, ha az utasok elférnek. De nem csoda, mert a séirbo- gárd—bátaszéki 80 kilométer hosszú vonalon állandóan csak egy átjárókocsi közlekedik (egy I. és két II osztályú fülkével), az pedig képtelenség, hogy az élénk forgalom mellett az utasok egy kocsiban elférjenek. A másik nagy mizéria, ami valósággal abszurdum és vasúti csodabogár számba megy, hogy Szék száráról—Bátaszéki e, Bátaszékről— Szekszárdra sem a Bátaszékről Baj i—Szabad kára, sem pedig a Bátaszékről Pécsre induló vagy onnét Bátaszékre érkező vonatokhoz nincs közvetlen összeköttetésünk. Szinte hihetetlen, hogy ilyen menetrend összeállítás lehessen érvényben. Szekszárdtól Bátaszékre 20 kilóméter és nincsenek annyi figyelemmel a Szekszárd és egészen Sárbogárdig terjedő városok és községek lakossága iránt, hogy bennünket belekapcsoljanak a baja—bátaszéki, illetve bátaszék — pécsi forgalomba, hanem órákig kell a bátaszéki áillo- máson várni és vesztegelni a közönségnek. Ez nemcsak az utazó közönség jogos kényelmi igényeinek teljes semmibevevése, hanem a vasút érdekeinek is nagy méretű negligálása, mert a közvtelen csatlakozás hiánya a forgalmat nagy mértékben apasztja, hisz nagyon gondolkodóba esik mindenki, mielőtt elhatározza magát egy ilyen utazásra, amely például Bajára legfeljebb másfélóra helyeit, a bátaszéki várakozási idő miatt 3—4 órába keni1. Kérelem az előfizetőkhöz. Az évforduló közeledtével tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Aki előfizetése lejáratával nem volna tisztában, forduljon kiadóhivatalunkhoz, (Szekszárd, Béri Balogh Ádám-utca 42. sz.) íEnekesek, papok, tanítók véleménye a A légzőszervek megbetegedéseinél, SIR0L1N Roche“-róI: i "1111111)1 S. udvari operaénekes. Erősen köhögtem és Dr. S. ur rendelére Sir öli n „R o c h e“-t használtam — A siker fényes volt» L. Sch. tanító, C.-L.-ben. Gyakori és makacs gégehaj han szenvedtem. A Sirolln ,,Roche“ enyhített szeenvedése- met. A szernek étvágygerjesztő hatása Is van. Influenzánál, astlimánál, tüdőbajoknál a SiroJin „Roche“ nélkülözhetetlen háziszer, hatása erősítő a tüdőre és az egész szervezetre. A Sirolin „Roche“- nak pompás ize van és különösen alkalmas óvatossági kúrákra. Sirolin „Roche“-t minden gyógyszertárban kapni. Iliikül .mm R.$p. plébános W-ben(Elszász). j Tüdóhurntomat a Sirolin „Roche“ Igen gyorsan enyhítette és a gyógyulás rövid Idő alatt állott b* H. B. énekművész Z.-ben. A Sirolin „Roche“ több mint 4 év óta nagyszerű szolgálatokat tesz. A nagyközönség figyelmét a kitűnő szerre egy szaklapban lei fogóm hívni. mill
